Tovább lebeg az euró bevezetése
A kormány továbbra is lebegteti, hogy tartható-e az euró bevezetésének 2010-es céldátuma, az ellenzék és az SZDSZ viszont egyre hevesebben érvel a korábban kitűzött határidő betartása mellett. Az EU költségvetési biztosa rossz véleménnyel van a magyar államháztartás állapotáról. Jelentősen növekedett azonban egy évvel ezelőttihez képest hazánk ipari termelése, és javult az exportmutató.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A hét legtöbb gazdasági nyilatkozata az euró bevezetésének kérdéskörében hangzott el. A kormány továbbra is lebegteti, hogy tartható-e a korábban kitűzött céldátum. A kabinet arra hivatkozik, hogy bár szigorú gazdaságpolitikával megvalósítható lenne az euró 2010-es bevezetése, az államháztartás hiányának ehhez szükséges radikális csökkentése rövidtávon nem feltétlenül szolgálná a társadalom és a gazdaság érdekeit. A Fidesz és az SZDSZ azonban egyre hevesebben érvel az uniós fizetőeszköz 2010-es bevezetése mellett.
Az értéktőzsde elnöke szerint nem szabadna lemondani az euró 2010-es bevezetéséről, elemzők azonban egyöntetűen ennek szertefoszló reményéről beszélnek. A vállalkozók érdekképviselete a magyar politika felelőtlenségét okolja a költségvetés kedvezőtlen helyzete miatt. A kormányzat pozícióit az euró-vitában nem javítja, hogy a napokban Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is pesszimistán nyilatkozott a magyar államháztartás helyzetéről.
A héten napvilágot látott statisztikák az államháztartás növekvő hiányáról számoltak be. Pozitív fejlemény azonban, hogy augusztusi adatok szerint mind az ipari termelés, mind a kivitel jelentősen javult a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Elemzők kedvezően ítélik meg a hazai inflációs folyamatokat és kilátásokat is.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* | 3,5% (2005. I-VI.) |
| Ipari termelés növekedése* |
12,1% (2005. VIII.) |
| Beruházás-növekedés* | 8,5% (2005. I-VI.) |
| Munkanélküliség | 7,2% (2005. VI.-VIII.) |
| Infláció* | 3,7% (2005. IX.) |
| Reálkereset-növekedés* | 7,2% (2005. I.-VII.) |
| Államháztartási hiány | -1059,5 milliárd Ft (2005. I-IX.) |
| Fizetési mérleg | -3246 millió euró (2005. I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
„Az eurót be lehet vezetni 2010-ben, de mint miniszterelnöknek, nekem mást is meg kell fontolnom, a társadalmi hatást”. A maximum 3 százalékos államháztartási deficit euróövezeti szabálya olyasmi, aminek Magyarország és a magyarok javát kell szolgálnia, de nem lehet a gazdasági vezetés egyetlen célja. "A maastrichti feltételek vannak értünk, és nem mi vagyunk értük". (október 11.)
Veres János pénzügyminiszter
Komoly intézkedésekkel, szigorú gazdaságpolitikával megvalósítható az euró 2010-es bevezetése. (október 7.)
Az ország fel akar zárkózni az Európai Unióhoz, nem pedig lassú növekedést elérni. Létezik olyan gazdaságpolitikai pálya, amelynek mentén a 2008-ra tervezett hiánycélt továbbra is el lehet érni. Magyarország folytatta a hiánycsökkentést az elmúlt években, és folytatja a továbbiakban is. Ahhoz képest teljesített alul az ország, amit vállalt, és ha nem vállal ennyit, valószínűleg pozitívabban ítélték volna meg a csökkentés nagyságát. (október 10.)
Az államháztartási hiány 2006-ra tervezett 1,4 százalékos csökkentését Magyarország a mérséklés maximális értékének tekinti, mert ennél nagyobb visszafogás már a kelleténél jobban korlátozná a gazdaság növekedését. (október 11.)
Novembertől nyilvános lesz az autópálya-építések finanszírozásának új rendje; a sztrádaépítéshez az Európai Beruházási Bank (EIB) százmilliárd forint nagyságrendben biztosít majd hiteleket (október 12.)
A Pénzügyminisztérium decemberben olyan konvergenciaprogram-javaslatot készít, amely megalapozza a 2010-es euróbevezetést; erről a kormány dönt. Növekedési áldozatok nélkül jövőre csak 4,7 százalékra lehet csökkenteni az idei 6,1 százalékos GDP arányos eredményszemléletű, nyugdíjbefizetésekkel korrigált államháztartási hiányt. (október 13.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
Gyurcsány Ferenc nyilatkozata alapján úgy tűnik, mintha a miniszterelnök szerint az euró-övezethez csatlakozás gazdasági és társadalmi szempontjai egymással ellentétesek lennének. A liberálisok viszont határozottan úgy gondolják: egyszerre társadalmi és gazdasági érdek a 2010-es csatlakozás. (október 11.)
Ellenzék
Halász János, a Fidesz-MPSZ frakció szóvivője
A Fidesz értékelése szerint a szocialista-liberális kormány időszakában jelentős visszalépések történtek a Lisszaboni Stratégia magyarországi akcióprogramjában szereplő részterületeken. Az érintett szakminiszterek tájékoztatójukon sem tudtak előállni érdemi, átfogó koncepcióval a gazdasági-pénzügyi folyamatok helyreállítása, a versenyképesség növelése érdekében. Az innováció, a kutatás-fejlesztés finanszírozását a kormány nem vette komolyan, csökkenő források mellett megszorítások is sújtották ezt a területet, a munkanélküliség mértéke pedig továbbra is hat éve nem látott magasságban van. (október 7.)
Tállai András, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője
Gyurcsány Ferenc folytatta kommunikációs ámokfutását. Pillanatnyi politikai érdekeitől vezérelve a kormányfő felrúg minden gazdaságpolitikai megfontolást, közös társadalmi érdeket, uniós elvárást, de még a józan gondolkodás szabályait is, elképesztő demagógiáról téve tanúbizonyságot. (október 11.)
Bod Péter Ákos, az MDF szakpolitikai tanácsadója
Az MDF szerint a kormánynak fel kell készülnie egy költségvetési "B-tervre", egy másik költségvetési változatra a jelenlegi mellett, amely a most tervezettnél jóval kisebb deficitet tartalmaz. (október 10.)
Érdekképviseleti szervezetek
Demján Sándor, Vállalkozók Országos Szövetsége
Magyarországnak olyan helyzetet kell teremteni, hogy ő döntse el, akar-e eurót, vagy nem akar. Ma az a helyzet, hogy a politika nem tudja eldönteni, mert felelőtlen. Ha ez a gazdaságban történne, akkor lecsuknák a vállalatvezetőket felelőtlen gazdálkodásért, csalásért, csődért. A politika szabadon garázdálkodik Magyarországon, immár másfél évtizede nem hajlandó az államot ahhoz igazítani, ami igazából véve nemzeti érdek lenne. (október 12.)
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke
Nem szabad lemondani az euró 2010-es bevezetéséről, mert a céldátum újabb halasztása könnyen utat nyithat a költségvetési fegyelem további romlásának. (október 10.)
Németh Dávid, az ING elemzője
A piac nem valószínűsíti a 2010-es euróbevezetést, bármit is nyilatkozik a kormány. A nyilatkozatok inkább politikai töltetűek és a választásokra összpontosítanak, éppen ezért a piaci szereplők inkább a saját szemüknek hisznek. (október 10.)
Kopint-Datorg
Az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű egyenlege – korrigálva a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel – 2005-ben 6,7 százalék lesz, jövőre pedig 6 százalék feletti, ami gyakorlatilag kizárja, hogy Magyarország 2008-ban belépjen az ERM2 rendszerbe, és ezzel 2010-ben csatlakozzon az euróövezethez. (október 10.)
A 2006-os költségvetés tervezete szertefoszlatja a 2010-es euróbevezetés reményét, emellett az ország adósságának további gyors növekedését vetíti előre. Jelentősen nőnek az állam működési kiadásai, így jövőre akár 1700 milliárd forint is lehet a deficit. Az euróbevezetés a távoli jövőbe csúszhat, bolgár és horvát euró is hamarabb lehet, mint magyar. Miközben a reálgazdaságban folytatódnak a kedvező trendek, az államháztartási folyamatok ma már nemcsak aggodalomra adnak okot, hanem kifejezetten veszélyes irányt vettek. (október 11.)
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője
Az üzemanyagárak emelkedése ellenére az inflációs adat csak kis mértékben emelkedett szeptemberben az előző hónaphoz képest. Alapvetően kedvezőek az inflációs folyamatok Magyarországon: ebben az évben stabilan 4 százalék alatt van a fogyasztói árak emelkedése, és kedvezőek az inflációs kilátások is, jövőre az áfa csökkentés hatására 2 százalék alatt lehet egész évben a fogyasztói árindex. (október 11.)
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa
Október 26-án adja ki újabb jelentését a magyar államháztartás helyzetéről az Európai Bizottság, és ebben minden bizonnyal negatív irányban módosít korábbi véleményén. Az idei és a jövő évi államháztartási hiány Magyarországon ugyanis magasabb lesz annál, mint amit a kormány előirányzott. Ez alapvetően abból adódik, hogy az Eurostat kifogásolta az autópálya építési költségek korábbi beszámítási módszereit. A jóváhagyandó bizottsági elemzés negatívabb hangvételű lesz, mint a legutóbbi, amikor a hiánycélok még tarthatónak látszottak. (október 11.)
Magyar Nemzeti Bank
A hazai pénzügyi rendszer továbbra is erősnek tekinthető, a bankok hitelkockázatainak felépülése, valamint a makrogazdasági környezetből származó növekvő kockázatok azonban alááshatják a pénzügyi rendszer stabilitását. A magyar gazdaság sebezhetőségének elsődleges forrása a tartósan magas ikerdeficit: a jelentős költségvetési és külső hiány, illetve a növekvő adósság miatt a hazai gazdaság igen érzékeny a külső konjunkturális helyzet esetleges megváltozására. Mindezt súlyosbítja, hogy a fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükséges költségvetési kiigazítás elmaradása jelentősen megemeli az euró bevezetés eltolódásával kapcsolatos kockázatokat. (október 11.)
Központi Statisztikai Hivatal
A fogyasztói árak az idén szeptemberben 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,7 százalékkal haladták meg a 2004 szeptemberi szintet. (október 12.)
