Mindenki átfogó reformokat ígér
Az elmúlt héten a heves belpolitikai viták háttérbe szorították a gazdaságpolitikai kérdéseket. Egyetértés azonban továbbra is csupán egyetlen kérdés kapcsán alakult ki: minden politikai szereplő átfogó reformok szükségességéről beszél.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Annak ellenére, hogy az elmúlt héten az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvényeket, valamint a 2006. évi költségvetés tervezetét is megvitatta a Parlament illetékes bizottsága, az október 23-a után kiéleződött belpolitikai csatározások ezúttal háttérbe szorították a gazdaságpolitikáról szóló vitát. A pártok eltérően ítélik meg a jövő évi költségvetést, az adótörvényeket, valamint az euró 2010-es bevezetésének esélyeit. Ugyanakkor egy kérdésben szokatlan összhang volt megfigyelhető: mind a politikusok, mind az elemzők hangsúlyozták, hogy a nagy ellátó rendszerek reformját mielőbb el kell kezdeni.
Az elemzők többsége a jövő évi költségvetés tervezete kapcsán kétségének adott hangot azzal összefüggésben, hogy miként lesz 2008-ra 3 százalék alatti az államháztartási hiány, és az ehhez szükséges mintegy 1000-1300 milliárd forintos kiadáscsökkenés hogyan valósul meg. A költségvetési politika bizonytalanságára a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet, amely egy éve tartó folyamatos kamatcsökkentés után ezúttal nem változtatott az alapkamaton. Az elemzők többsége ugyanakkor továbbra is jónak ítéli a magyar gazdaság növekedési kilátásait.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* | 3,5% (2005. I-VI.) |
| Ipari termelés növekedése* |
12,1% (2005. VIII.) |
| Beruházás-növekedés* | 8,3% (2005. I-VI.) |
| Munkanélküliség | 7,2% (2005. VI.-VIII.) |
| Infláció* | 3,7% (2005. IX.) |
| Reálkereset-növekedés* | 6.9% (2005. I.-VIII.) |
| Államháztartási hiány | -1059,5 milliárd Ft (2005. I-IX.) |
| Fizetési mérleg | -3246 millió euró (2005. I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Horn Gábor, SZDSZ ügyvivő
Az MSZP és az SZDSZ a közös kormányprogramban állapodott meg abban, hogy 2010-ben bevezetjük az eurót, ezt azóta senki nem kérdőjelezte meg. A 2006-os költségvetés nem választási költségvetés. Tény, hogy elkerülhetetlen a nagy rendszerek reformja, ennek megvalósításához azonban az ellenzék támogatására is szükség van, függetlenül attól, ki lesz kormányon 2006-tól. (október 21.)
Szabó Lajos, MSZP költségvetési munkacsoport
A Száz lépés program keretében megvalósuló adótörvények a méltányos közteherviselést, a legális foglalkoztatás bővítését, a gazdaság kifehérítését, továbbá a gazdaság versenyképességének javítását segítik elő. A rendszerváltozás óta ez az első olyan adótörvény, amely megfelel annak a társadalmi, gazdasági igénynek, hogy hosszú távra kiszámítható módon határozza meg az adófizetés rendjét, mértékét. (október 24.)
Veres János, pénzügyminiszter
A 2006. évi költségvetésben előirányzott államháztartási hiánycsökkentés biztosítja azt, hogy Magyarország 2008-ra teljesíteni tudja az euró bevezetésének feltételeit, emellett az állam nagyobb mozgásteret és pénzt hagy a vállalkozásoknak. Úgy lehet 2008-ra három százalék alá szorítani a hiányt, ha a költségvetést befolyásoló fontosabb kérdésekben a parlamenti pártok között konszenzus jön létre. (október 24.)
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Amíg a gazdasági növekedés üteme évi 4 százalékos, könnyű helyzetben vagyunk. Ez esetben a reformoknak nem lesznek társadalmi áldozatai. A reformokat azonban véghez kell vinni A belső és a külső egyensúly olyan szintjét kell elérnünk, amely lehetővé teszi a döntést az euró 2010. évi bevezetéséről. Ennek két feltétele van: növekedés és reformok. (október 25.)
Egyetértés van a parlamenti pártok között abban, hogy kisebb és hatékonyabban működő államra van szükség. Valamennyi párt 2006-ban és 2007-ben végrehajtandó strukturális reformok beindítását tervezi. (október 26.)
Ellenzék
Varga Mihály, Fidesz-MPSZ alelnök
A jövő évi büdzsé „kártyavár-költségvetés”, ami az első hónapokban éppúgy össze fog omlani, mint az elmúlt három évben. A törvényjavaslatot ebben a formájában vissza kellene vonni, alkalmatlan az általános vitára. Az idei, 3,6 százalékra tervezett államháztartási hiány nemcsak az autópálya-pénzek büdzsébe számítása miatt lesz 7-7,5 százalék, hanem a rossz gazdálkodás miatt. Magyarország az Európai Unióban a csatlakozás előtti állapot élversenyzőjéből sereghajtóvá esett vissza. Ráadásul az elmúlt három évben az ország nagyobb mértékben adósodott el, mint 1989-ig.
Pongrácz Tibor, az MDF gazdaságpolitikai főtanácsadója
Az elfogadott adótörvény nem méltányos a szerény jövedelmű rétegekhez, mert nem a személyi jövedelemadó alsó sávját szélesíti érdemben, hanem a magasabb jövedelműek helyzetét javítja.
Orbán Viktor, Fidesz-MPSZ elnök
Radikális gazdaságpolitikai változás nélkül Magyarország soha nem csatlakozik az eurózónához. Ha a Fidesz 2002-es választási veresége nem következik be, akkor 2006-ben vagy 2007-ben be lehetett volna vezetni az eurót. (október 21.)
Tölgyessy Péter, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselő
Az államháztartási hiány vonatkozásában az elmúlt években Magyarország a hazudós országok közé került Európában, ahova könnyű bekerülni, de nagyon lassan lehet csak kikerülni.
Kupa Mihály, a Centrum Párt elnök
Rendbe kell tenni a magyar államháztartást, teljesen függetlenül attól, hogy az eurót be akarjuk-e vezetni 2010-ben. A mai politikai életben az egyik fél azt mondja, hogy robogunk, a másik fél pedig azt mondja, hogy töpörödünk. Az igazság mindig középen van. (október 27.)
Érdekképviseleti szervezetek
Magyar Bankszövetség
Az euró bevezetése Magyarországon nem egyszerűen formális jogi kötelezettség, hanem elemi érdek. Ennek legfontosabb előfeltételei: feszes költségvetési és jövedelempolitika 2006-ban, legkésőbb 2006 második félévében pedig a már régóta halogatott szerkezeti reformok megindítása az egészségügyben, az önkormányzati rendszerben és a közigazgatásban. (október 24.)
Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete
A regisztrációs adóval kapcsolatos új törvénytervezet kedvez az idős, korszerűtlen autók behozatalának, jelentős adóbevétel-kiesést okoz és környezetvédelmi problémákat is felvet. Számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy az új szabályozás bevezetése évente 1200 tonna széndioxid többletszennyezést okoz, az adóbevételeket pedig 22 milliárd forinttal csökkenti. (október 26.)
Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök
Magyarországnak 1995 óta nem voltak ilyen súlyos gondjai. A 2006-os költségvetést túlköltekezés jellemzi, ezért nem szolgálja az euró bevezetéséhez szükséges feltételek 2008-as teljesítését. Az adóváltozások 2006-ban összességében nem növelik, hanem 27 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozói jövedelmeket. Ennek hátterében a minimálbér-emelésből adódó 68 milliárdos többletkiadás áll. Az eladósodás növekedése, a kormányzat következetlenségei egyaránt rontják a vállalkozói szféra pozícióját, és gyengítik versenyképességét.
Központi Statisztikai Hivatal
A kiskereskedelmi forgalom változatlan áron számított, naptárhatástól megtisztított volumenindexek alapján 2005 első nyolc hónapjában 4,9 százalékkal, augusztusban 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. (október 21.)
A munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt az idén a július-szeptemberi időszakban, 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban és 0,1 százalékponttal több, mint június-augusztusban. A munkanélküliek közel 23 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kerül ki, a korcsoport munkanélküliségi rátája 20,4 százalék, szemben az előző évi 16,6 százalékkal. A munkanélküliek 47,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez az arány 3 százalékponttal haladta meg a tavalyi értéket. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónapnak felelt meg. (október 27.)
A külkereskedelmi termékforgalom első nyolc havi hiánya 1,880 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 2,940 milliárd euróval. 2005 első nyolc hónapjában a kivitel volumene 9, a behozatalé 3 százalékkal nőtt 2004 azonos időszakához képest. (október 28.)
Állami Számvevőszék
Az államháztartás nagy ellátó rendszereinek reformja az évek óta ismétlődő kormányzati kezdeményezések ellenére sem járt eredménnyel. A reform megvalósításának felgyorsítása elodázhatatlan, és azért is indokolt, mivel a költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett az ezekre a rendszerekre fordított kiadások aránya gyakorlatilag változatlan, ami azt jelenti, hogy a rendszer jelenlegi struktúrában való működtetése egyre többe kerül. (október 21.)
Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
A Monetáris Tanács egy éve tartó folyamatos kamatcsökkentés után túlzásnak tartotta volna az azonnali kamatemelést, ezért a 6 százalékos szint fenntartása mellett döntött. A jegybank komolyan aggódik a kormány költségvetési politikájának következményei miatt. A magyar gazdaság távolabb került az euró 2010-es bevezetését lehetővé tevő nominális konvergencia-pályától, pedig hosszú távú gazdasági növekedés érdekében elsődleges fontosságú lenne az euró bevezetése. Bár a Kormány újfent megerősítette elkötelezettségét az euró 2010-es bevezetése mellett, a bejelentéshez nem kapcsolódtak konkrét intézkedések. (október 24.)
Lányi Bence, Raiffeisen Bank
A nagyon kedvező maginfláció, s az emiatt keletkező kamatfelár indokolta volna a kamatcsökkentést, de a jegybank sem akarja tovább feszíteni az amúgy is pattanásig feszült helyzetet. A piacokat jelenleg az amerikai inflációs adatok és a várható kamatemelés érdeklik. Azonban a bank elemzői novemberre 25 bázispontos csökkentést várnak. (október 24.)
Barcza György, ING Bank
Néhány héttel ezelőtt a piac még 50 bázisponttal csökkentett, és 5,5 százalékos irányadó rátával számolt decemberre, az elmúlt hetek eseményei miatt azonban megváltozott a befektetői hangulat. A Monetáris Tanács a jövő év közepén emelheti is a jegybanki alapkamatot, akár 1 százalékponttal. (október 24.)
Pintér András, Inter-Európa Bank
A kamatdöntést befolyásoló tényezők közül a hazai infláció miatti bizakodás és a rosszra fordult nemzetközi hangulat párharcában most az utóbbi látszik erősebbnek. Olyannyira, hogy az év végéig már beárazódott további fél százalékpontos csökkentést is teljes mértékben elfelejtették a piaci szereplők. (október 24.)
PricewaterhouseCoopers
A tervezett adóügyi változások, bár alapvető reformok előhírnökei, jövőre csak kis előrelépést jelentenek a versenyképesség fokozása, az életszínvonal javítása terén, ugyanis a versenyképesség javítása szempontjából alapvető az élőmunka terheinek csökkentése, de hosszú távú, 2010-re elérendő célként fogalmazható meg az is, hogy a statisztikai átlagkeresettel rendelkezők jövedelme ne kerülhessen a felső adósávba. Az általános forgalmi adó mértékének már elfogadott csökkentése elsősorban közérzet-javító, életszínvonal növelő intézkedés, közvetlen versenyélénkítő hatása csak az adómentes értékesítést végzők számára van. (október 25.)
Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet
A gazdaság növekedési mutatói kedvezően alakultak. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom bővülése a várakozások fölött van. Az infláció csökkenő trendjét az olaj világpiaci árának emelkedése sem törte meg és éves szinten 3,7 százalékos áremelkedés várható. A költségvetési törvényben illetve a konvergencia-programban kitűzött célok azonban nem teljesültek. Az euróhoz történő csatlakozás dátuma körüli huzavona növelte a pénzpiacok bizonytalanságát. Az euró árfolyama tartósan 250 forintra emelkedett. A további gyengülés esélye jelenleg nagyobb, mint az erősödésé. A jegybanki alapkamat csökkentésének esélyét minimálisra teszik, ami miatt az állampapírokat csak magasabb hozamok mellett viszik el a befektetők, és a kamatkiadások növekedése automatikusan rontja az államháztartás helyzetét. (október 26.)
