Gumiabronccsal a versenyképességért
Az elmúlt héten a jövő évi költségvetés, valamint a dunaújvárosi gumiabroncsgyár kapcsán kialakuló politikai vita keltette a legnagyobb visszhangot a gazdaságpolitikai ügyek közül. A költségvetési vita a megszokott forgatókönyvet követi: míg a kormánypártok dicsérik saját tervezetüket, az ellenzék bukásra ítélt büdzsét emleget. A kormány a jelenlegi gazdaságpolitika sikerének szimbólumává avatta a Dunaújvárosban létesülő gumiabroncsgyárat, az ellenzék viszont környezetvédelmi szempontokra és a beruházás magas költségeire hivatkozva támadja a megállapodást.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Az elmúlt héten a gazdaságpolitikai ügyek közül a jövő évi költségvetés általános országgyűlési vitája, valamint dél-koreai Hankook Tire dunaújvárosi beruházása keltette fel leginkább a média figyelmét. A költségvetési vita a megszokott felállás szerint zajlik: a kormánypártok dicsérik saját tervezetüket, az ellenzék pedig eleve bukott költségvetésről beszél, miközben a két oldal egyaránt gazdasági koncepciótlansággal vádolja egymást. Ugyanakkor a korábbi évekhez képest minden párt igen visszafogott volt a módosító javaslatok benyújtásakor. Igazi politikai vita robbant ki a Dunaújvárosban létesítendő gumiabroncsgyár megnyitása kapcsán. Míg a kormány látványos politikai akciók keretében többször is bejelentette az üzem létesítését, és a magyar versenyképesség, valamint a jelenlegi gazdaságpolitika sikerességének szimbólumává avatta a gyárat, addig a Fidesz a környezetvédelmi szempontokat kérte számon a kormányon, továbbá azt firtatta: milyen kedvezményekkel érte el a kabinet, hogy dél-korai óriáscég Magyarországon fektessen be.
Az elemzők továbbra is kedvezőnek ítélik a magyar reálgazdaság kilátásait, de a jövő évi költségvetés tervezete kapcsán megerősítették azon korábbi véleményüket, miszerint az állami kiadások nagyobb mértékű visszafogására volna szükség.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* | 3,5% (2005. I-VI.) |
| Ipari termelés növekedése* |
12,1% (2005. VIII.) |
| Beruházás-növekedés* | 8,3% (2005. I-VI.) |
| Munkanélküliség | 7,2% (2005. VI.-VIII.) |
| Infláció* | 3,7% (2005. IX.) |
| Reálkereset-növekedés* | 6,9% (2005. I.-VIII.) |
| Államháztartási hiány | -1059,5 milliárd Ft (2005. I-IX.) |
| Fizetési mérleg | -3246 millió euró (2005. I-VI.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Veres János, pénzügyminiszter
Nem készült választási költségvetés. A felzárkóztatás, a foglalkoztatás és a fejlesztés lesznek a jövő évi büdzsé legfontosabb elemei. További célok a lakosság életkörülményeinek javítása, a gazdaság felzárkóztatása és a vállalkozások működésének elősegítése, a lakosság szociális biztonságának támogatása. Ugyanakkor az adófizetők pénzével továbbra is szigorúan kell bánni. A kabinet célja a bürokrácia visszaszorítása, az állami feladatok újragondolása, és az adók enyhítése. (november 2.)
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője:
Míg 2002-ben 39 százalékos volt a pénzeszközök központosítása, 2006-ban 36 százalék lesz; 2002-ben minden 100 forintból 26-ot vont el az állam adó és járulék formájában, ez az arány 2006-ban nem fogja elérni a 21 százalékot. A tudatosan vállalt új adóformáktól eltekintve ezért adóemelésről nem lehet beszélni. Az államadósság 2002 óta 46 százalékkal nőtt, ami - a számok ismeretében - kisebb növekedés, mint az 1990-1994, 1994-1998, 1998-2002 közötti időszakokban. (november 2.)
Kuncze Gábor, SZDSZ elnök
A 2006-os nem tekinthető választási költségvetésnek. Mindent meg kell tenni azért, hogy Magyarország minél hamarabb csatlakozhasson az euró-övezethez. Vegyük komolyan a tárgyalásokat a parlament létszámának csökkentéséről, mert az ugyan sok megtakarítást nem hoz, de szimbolikus jelentősége van. (november 2.)
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A dél-koreai Hankook új dunaújvárosi üzeme 132 milliárd forintos beruházással épül meg, és 2007-től megkezdi a termelést. Az első lépcsőben 1500 új munkahelyet jelent a gyár, később összesen háromezret. Hat hónapon belül a dunaújvárosi ezerötszázon kívül még négyezer munkahely létesítésül az országban a külföldi befektetéseknek köszönhetően. (november 3.)
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
A Hankook beruházása is Magyarország versenyképességét mutatja, nem a magasabb állami támogatás, hanem a magyar munkakultúra, és az M6-os autópálya volt a döntő tényező. (november 3.)
A jövő évi költségvetésben mindenre lesz pénz, amit a kormány prioritásként kezel, így a 13 havi nyugdíjra, a nyugdíjkorrekcióra, családtámogatásra, az autópálya-építésre is. (november 3.)
Szekeres Imre, MSZP elnökhelyettes
Egy „felelős ellenzék” nem emleget pénzügyi válságot ott, ahol erről egyáltalán nincs szó. Egy „felelős ellenzék” nem mondja azt, hogy a költségvetés vesztesei a munkanélküliek, amikor egyébként tételesen bővül azoknak a köre, akik alanyi jogon fognak támogatásokat kapni. (november 3.)
Kovács Tibor, MSZP frakcióvezető-helyettes
A Fidesznek a leghalványabb elképzelése sincs arról, hogy a jövőben milyen gazdaságpolitikát kellene folytatni. (november 3.)
Ellenzék
Tállai András, Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselő
A kormánynak választ kell adnia arra a kérdésre, hogy a Hankook magyarországi befektetetése mennyibe kerül a magyar adófizetőknek, és a külföldi cégnek pontosan mennyi adókedvezményt, más támogatást, infrastrukturális fejlesztést ígért a kormány, továbbá hogy készült-e környezetvédelmi hatástanulmány. A kormány „titkolózik” a kérdésben. (november 2.)
Varga Mihály, Fidesz-MPSZ alelnök
A 2006-os büdzsé egy „kártyavár költségvetés”, amelyet csak fél esztendőre terveztek, és amely nem segít abban, hogy jövőre biztonságosabban lehessen tervezni a mindennapi életet, hogy több munkahely legyen, nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, megnehezíti az egészségügyi ellátások biztosítását, és lehetetlen helyzetbe hozza az oktatási rendszer működtetését. A kormány koncepciótlansága abban is megnyilvánul, hogy ötéves adócsökkentési programjával a költségvetés bevételi oldaláról 1300 milliárd forintot szed le, aminek a fedezetét egyelőre nem lehet látni. Ez folytatása az elmúlt év történéseinek, a folyamatosan felfelé kúszó államháztartási hiánynak és államadósságnak, a 33 adóemelésnek, ami a versenyképesség romlását eredményezte. (november 2.)
A Fidesz a munkahelyteremtés, az idősek, a családok és az önkormányzatok helyzetének javítása érdekében nyújt be módosító indítványokat a költségvetéshez, mintegy 156 milliárd forint átcsoportosítását javasolva. (november 3.)
Herényi Károly, MDF frakcióvezető
A 2006-os büdzsé egyáltalán nem foglalkozik a kis- és középvállalkozókkal, és a törvényjavaslatban nyoma sincs annak, hogy a kabinet hozzá akar kezdeni a nagy rendszerek reformjához. (november 2.)
Parlamenten kívüli politikusok
Kupa Mihály, Centrum párt elnök
Négy éve ez az első olyan költségvetés ahol a bevételek biztonsága messze a legjobb, még az Állami Számvevőszék szerint is. Ugyanakkor ebben az országban rengetegen legálisan nem fizetnek adót, de igénybe vesznek mindenféle szolgáltatást. Sokkal jobb lenne a vállalkozók helyzete, ha ez a helyzet megváltozna. (október 30.)
Érdekképviseleti szervezetek
Parragh Lászó, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök
Érdemben nem változik a vállalkozások pozíciója a 2006-os költségvetés tükrében. Előbb csökkenteni kellene a kiadásokat, és ezután lehetne érdemi adócsökkentésről beszélni. (október 30.)
Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége
A hazai nyugdíjpénztárak 2005 júniusa és szeptembere között átlagosan 4 százalékos hozamot értek el, a hozam és a beáramló új befizetések összesen mintegy 50 milliárd forinttal növelték meg a pénztári vagyont. (október 31.)
Ipartestületek Országos Szövetsége
Aki nem támogatja a családi és mikrovállalkozásokat, az nem támogatja a munkahelyteremtést sem, ugyanis ez a szféra adja a munkahelyek 65 százalékát. Bár Magyarországon az export 80 százalékát a multik hozzák, munkaerő-piaci jelenlétük csak 20 százalék, ezért esélyegyenlőséget kell teremteni, hogy lehetőséget kapjon ez a kör is a versenyképesség növelésére. (november 3.)
Credit Swiss First Boston
Leértékelődés fenyegetheti a forintot, a politika ugyanis nem akarja visszafogni a költségvetési költekezést, és a hiány idén és jövőre is inkább nő majd. (október 31.)
Economist Intelligence Unit (EIU)
A közép-európai térségben a magyar gazdaságot fenyegeti a legtöbb kockázat. A magyar gazdaság az idén 3,7, jövőre és 2007-ben 4 százalékkal növekedhet. Jövőre - a választások előtti költekezés és az adócsökkentés hatására - "miniboom" várható a belső fogyasztásban, azonban valószínűleg a magyar kilátásokat terhelik legjelentősebb lefelé ható kockázatok a térségben. Különösen figyelemre méltó a devizaalapú hitelezés növekedése: az ilyen hitelek most már a magánszektornak folyósított hitelállomány negyedét teszik ki. Ez kevésbé lenne aggályos, ha Magyarország jó ütemben haladna az euró bevezetése felé. Az államháztartási hiány azonban legalább 2007-ig a GDP-érték 6 százaléka felett lesz, a folyó fizetési hiány 2005-2007-ben 7-8 százalék körül marad. Ilyen körülmények között a forint igen jó eséllyel zuhanni fog, azokat a fogyasztókat pedig, akik az eddigi gyengüléssel nem törődtek, "ronda meglepetés" érheti. (november 1.)
Kovács Árpád, Állami Számvevőszék elnök
A 2006-os költségvetésben nem könnyű azonosítani a jövő évi kiemelt célokat. Az utóbbi években a költségvetési politika kiemelt céljai többnyire túl széles területre terjednek ki, és ez kétségessé teszi a megfelelő súlypontok meghatározását, és nehezíti a finanszírozás átláthatóságát. Amennyiben nem sikerül elérni, hogy az államháztartási hiány kellő mértékben csökkenjen, a viszonylag magas fizetési mérleg hiánnyal együtt ikerdeficit is bekövetkezhet. A törvényjavaslat nem nyújt elég támpontot a több éves elkötelezettségekkel járó kiadások áttekintéséhez, valamint az sem derül ki belőle, hogy az év végére milyen pozíciót foglal majd el az államháztartás. Modernizációs lépések hiányában, strukturális reformok nélkül aligha finanszírozhatók a jövőben a nagy közösségi ellátórendszerek, ezen a területen a kiadások mérsékléséhez nem elég a létszámcsökkentés. (november 2.)
Palócz Éva, Kopint-Datorg Rt. vezérigazgató-helyettes
Az államapparátus és az egészségügy a rendszerváltás óta érintetlenül maradt és egyre többe kerül. A finanszírozás és a reformok halogatása tovább srófolja az államadósságot. Kérdés, meddig tart az Európai Bizottság bizalma, melynek pénzügyi biztosát kezdik magyarellenesként beállítani, holott csak a kormány által tíz hónapja önként vállalt kötelezettségek betartására hívja fel a figyelmet. Pedig elég lenne néhány, a reformtörekvést biztosító lépés és pár százmilliárdos kiadáscsökkentés a bizalom visszanyeréséhez. (november 2.)
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Az euró bevezetésével jár kamatkockázat leginkább a lakossági és a vállalati hitelezés, illetve az életbiztosítási üzletágban járhat veszélyekkel. A kamatkockázat nagy része azonban megfelelő befektetési politikával kielégítő módon ellensúlyozható. (november 2.)
GKI Gazdaságkutató Rt.
A magyar gazdaságban folytatódik a 2005. második negyedévében kezdődött élénkülés. A reálkeresetek gyorsan nőnek, a külső egyensúly javul. Az infláció az év végéig 3,7 százalék körül marad, az államháztartási hiány az EU módszertana szerint idén a GDP 6 százaléka körül lesz. (november 2.)
Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.
Ha nem lesznek nagyobb átalakítások a jövő évben, akkor a most kitűzött deficitcél nem lesz teljesíthető. A költségvetés expanzív jellegű: sokkal gyorsabban nőnek a kiadások, mint a bevételek. Ami a leginkább mutatja, hogy választási költségvetésről van szó, az a szükségtelen áfa-csökkentés. A 2006-os költségvetés túl nagy kockázatot tartalmaz ahhoz, hogy reális legyen a 2010-es csatlakozás az euró övezethez. Ugyanakkor nincs még olyan vészhelyzet, ami kikényszerítené az átfogóbb intézkedéseket a hiány csökkentésére. (november 2.)
Ecostat
A hazai reálgazdaság tendenciái továbbra is kedvezőek, a növekedés feltételeit beárnyékolja az államháztartás és a folyó fizetési mérleg tartós és jelentős hiánya. Az államháztartás vártnál magasabb idei hiánya, a jövő évi költségvetési folyamatokat övező bizonytalanság és az euró- bevezetés időpontjának lebegtetése a gazdaság szereplői körében bizalomvesztéshez vezetett. A hazai kis- és középvállalkozások a nemzetgazdaság helyzetét jóval pesszimistábban ítélik meg, mint a saját lehetőségeiket. A következő fél évre a gazdaság javuló kilátásaival a vállalkozások mindössze egynegyede számol. (november 3.)
GfK Hungária Piackutató Intézet
Augusztus óta csökkent a megtakarításokkal rendelkezők aránya. Szeptember-októberben a lakosságnak mintegy harmada (32 százalék) rendelkezett – a havi rendszeres kiadások fedezése után fennmaradó – pénztartalékokkal, míg augusztusban ez 36 százalék volt. (november 3.)
Dresdner Kleinwort Wasserstein
A dél-koreai Hankook dunaújvárosi beruházása jót tesz a forintnak, az exportnak és a gazdasági növekedésnek. Az autógumigyár megszerzését kedvezőnek kell tekinteni a kormány megítélése szempontjából is. A több mint 130 milliárd forintos gyártási beruházás javítani fogja a befektetői hangulatot. Távolabbra tekintve, a Hankook-üzem - amint termelése teljes kapacitásra fut fel - akár 1 százalékkal is emelheti a magyar export értékét. (november 3.)
