Hétvégi pártrendezvények: balegyenes, jobbhorog
Ismét kampányrendezvényeké volt a hétvége: a Fidesz szövetségi gyűlést tartott, az MSZP pedig a Fiatal Baloldal tagtoborzó gyűlésével kampányolt. Egy ilyen kettős esemény után mindig az a kérdés, hogy melyik rendezvény képes „elnyomni” a másikat a nyilvánosságban. Úgy tűnik, ezúttal a Fidesz főként formai újításokra épülő üzeneteit sikerült túlszárnyalnia a miniszterelnök választási reformmal kapcsolatos javaslatának.
Fidesz szövetségi gyűlés – Formagyakorlat
Nem hangoztak el újdonságok a Fidesz szövetségi gyűlésén: a felszólalók, így Orbán Viktor pártelnök is az elmúlt hetekben és az egy hete tartó utcai kampányban már megismert hívószavakat és állításokat fogalmazták meg újra. Feltűnő, hogy milyen gyorsan váltott a Fidesz a Nemzeti Konzultáció kampányából a most induló új akciósorozatba, elhagyva Kudlik Júliát és Pozsgay Imrét. A Fidesz kampányának új szakaszához pedig új arculatot is bemutatott a párt, elhagyva nevéből a Magyar Polgári Szövetség kifejezést (a nem túl hangsúlyosan megjelenő Jövő Szövetségére felcserélve), és megváltozott, leegyszerűsödött a párt hivatalos logója is. A szövetségi gyűlés tehát inkább formai változásokat hozott, valamint igyekezett tovább sulykolni a már ismert állításokat és hívószavakat.
Orbán Viktor beszédében ezúttal a baloldali elemek váltak hangsúlyossá. Míg a Nemzeti Konzultáció lezárásakor, az Összegzés napján az új gazdasághoz, új államhoz és új politikához liberális javaslatok kapcsolódtak (radikális adócsökkentés, kisebb állam, kevesebb politikus), addig a mostani rendezvényen ezek részben az állam szerepét növelő felvetésekkel egészültek ki (vállalkozástámogatás, állami védelem). Orbán Viktor beszédében kitért több célcsoportra is, amelyek közül a fiataloknak első munkahelyet, a nyugdíjasoknak magasabb nyugdíjat, a nőknek esélyegyenlőséget, az 50 év felettieknek pedig munkalehetőséget ígért.
A Fidesz elnökének beszédében több olyan pont is volt, amely eddigi gyengeségekre, hibákra hívta fel a figyelmet. A szövetségesek bemutatását Semjén Zsolttal és Harrach Péterrel kezdte, akik egymás mellett ülve arra hivatottak, hogy cáfolják az elmúlt napok pletykáit a belső kereszténydemokrata konfliktusról. Orbán beszélt az internetről is, amit korábban még sohasem tett meg, ugyanakkor kérdés, hogy ezt miért közvetlenül azután teszi, hogy az online médiában megjelent: ő maga nem használja és nem is ért a világhálóhoz. A beszéd végén felsorolt hat javaslat közül kilógott az, amelyikben a pártelnök arra kér mindenkit, hogy most ne a pozíciókkal legyenek elfoglalva. Ennek az üzenetnek ugyanis kettős hatása van: egyrészt a választási kampány során fontos egység megteremtését szolgálja, de közben arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fideszen belül is lehetnek ilyen természetű konfliktusok.
Nyugodt erővel a változás lendületéért
Ahogyan a FIB kampányindítóján, úgy a Fidesz szövetségi gyűlésén is többször szóba került az ellenfél. Rogán Antal, a párt kampányfőnöke azon a ponton bírálta az MSZP-t, amit a legkönnyebben azonosíthatnak a választók: a színe miatt. A „piros a tiltás színe” kijelentést megfogalmazó Rogán mellett előkerült még a luxusbaloldal, háttérbe szorult viszont a kommunistázás, ami pedig nagy szerepet kapott október 23. után, egészen a Gyurcsány Ferenc által írt KISZ-levél ügyéig. Orbán Viktor az általa vezetett politikai oldalt „nyugodt erő”-ként határozta meg, szembeállítva ezt az izgága, de mégiscsak körbe-körbe járó Gyurcsány Ferenccel. A nyugodt erő szlogen azonban ellentmond a változásra épülő Fidesz-kampánynak, amelyet Orbán Gyurcsány Ferenc változtatgatásaival állított szembe. Ráadásul azzal, hogy Orbán egy MDF-es szlogent elevenített fel, akár el is terelheti a figyelmet arról, amit mondani akart.
V, mint valami
A Fidesz hétvégi rendezvényével kapcsolatos legnyilvánvalóbb formai újítás a megújult logó és a központi szerepbe került „V” betű. Orbán Viktor már október 23-i beszédét is a változás fontosságára fűzte fel, amiből hetekkel később a Fidesz központi üzenete lett. A nagyobbik ellenzéki párt megújult honlapja a www.v2006.hu címen érhető el, a hétvégi szövetségi gyűlésen pedig nagy szerepet kaptak az amerikai sportrendezvényekről ismert kezek, amelyek ezúttal ugyancsak egy „v” betűt formáltak.
A „v” betű így nem csupán a változás rövidítéseként, de a győzelem jól ismert, a politikában már jó néhányszor felhasznált szimbólumaként is megjelenik. A „v” tehát jó szimbólumként működik, olyan jelként, amely összefoglalja a Fidesz jelenlegi kommunikációját. 2006 ugyanis nem csupán a változás éve, ahogyan ezt Orbán Viktor meghirdette, hanem a választásé is, amely pedig győztesre (V) és vesztesre osztja majd a versengő politikai pártokat. A v, mint a Fidesz középponti szimbóluma ugyanakkor arra is utal, hogy az ellenzéki párt azt a személyt állítja középpontba, aki mindezeket személyében és nevében is megjeleníti: Orbán Viktor.
MSZP: „A piros jól áll”
Míg a Fidesz szövetségi gyűlését a narancssárga szín határozta meg, addig az MSZP hétvégi rendezvényét a piros. Sőt, a párt új szlogent is alkotott a fiatalok megszólítására: „A piros jól áll.” – jelmondat ugyanúgy többféle értelmezést tesz lehetővé, mint a Fidesz „V” betűje. A szocialisták ezzel egyszerre kívánják kifejezni az MSZP lendületét, valamint azt, hogy a baloldaliság büszkén vállalható. A nagyobbik kormánypárt tehát a Fiatal Baloldal tagtoborzó kampányának megnyitásával ott folytatja, ahol az őszi imázskampány lezárásakor abbahagyta.
Szemben a korábbi választásokkal, amikor a szocialisták bár sokat ígértek, de szürke szakértői arculatot sugároztak, most biztosnak látszik, hogy a rendszerváltás óta a 2006-os lesz az első olyan választás, melyen egy baloldali identitására büszke, érzelmeket és szimbólumokat bátran használó, optimizmust sugárzó MSZP áll majd a választók elé. A Gyurcsány-kormány időnként kapkodásnak tűnő Száz lépés programja pedig ezt a képet igyekszik kiegészíteni a kormányzati program- és cselekvőképesség, valamint a lendület megjelenítésével. Nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Száz lépés programról a Fiatal Baloldal rendezvényén is beszélt. A program ugyanazt a szerepet tölti be, mint a Széchenyi Terv Orbán-kormány esetében: erre hivatkozva kéri majd az MSZP a folytatás lehetőségét a választóktól.
A büszkén vállalt, cselekvést hangsúlyozó baloldaliság két szempontból is előnyös a vezető kormánypárt számára. Egyrészt a markáns szocialista imázs és program megnehezíti azt, hogy a Fidesz baloldalról előzzön, holott a nagyobbik ellenzéki párt a 2004 elején kezdeményezett Nemzeti Petíciótól kezdve, az Orbán Viktor által legutóbb javasolt Nemzeti Garanciatörvényig időről időre megpróbálkozik ezzel. Másrészt a választási programot még mindig nem hirdető Fidesszel szemben az MSZP újra és újra konkrét elképzeléseket mutat fel. Sőt, a mostani rendezvényen Gyurcsány Ferenc már azt is megengedhette magának, hogy a Fidesz korábbi bírálatait megfordítva úgy fogalmazzon: az ellenzék csak beszél, de nem áll elő olyan „javaslatokkal, érvekkel, amelyekkel egy új Magyarországot tudnának teremteni”.
Gyurcsány a kétpártrendszer ellen
A miniszterelnök viszont ezúttal is konkrét javaslattal jelentkezett, a választási reformmal kapcsolatban, ami inkább bejárta a nyilvánosságot, mint a Fidesz rendezvényének üzenetei. Gyurcsány Ferenc a kétpárti parlament létrejöttének elkerülése érdekében azt javasolta: ha egyéni választókerületben egy pártnak legalább három jelöltje bejut a parlamentbe, akkor kapja meg a párt a listájára leadott szavazatok alapján számított mandátumot, függetlenül attól, hogy elérte-e az öt százalékos küszöböt. A kormányfő persze pontosan tudta, hogy a kétharmados választási törvény a Fidesz egyetértése nélkül nem módosítható, így javaslatával nem is a választójogi reformról zajló négypárti egyeztetéseken állt elő, hanem egy pártrendezvényen, nyíltan vállalva, hogy a kezdeményezés inkább politikai, mintsem közjogi célokat szolgált. Ezzel ugyanis az Orbán Viktor „szélkakas” politikáját bíráló szocialista rendezvény újabb eszközt talált saját, illetve az ellenzék vezetőjének pozícionálására: az MSZP értelmezése szerint a többpárti parlament fennmaradásért aggódó, demokrata Gyurcsány Ferenc áll szemben a közvetlen demokratikus eszközöket és kétpártrendszert forszírozó populista Orbán Viktorral szemben.
Új célcsoport
Az eddig sikeresnek látszó arculatépítés mellett azonban másról is tanúskodott a Fiatal Baloldal rendezvénye. Az MSZP számára ugyanis azt jelentik a fiatalok, amit a Fidesznek a nyugdíjasok és az 50 év felettiek, azaz olyan társadalmi réteget, melynek megszólításában eddig a rivális mutatkozott sikeresebbnek. A Fiatal Baloldal még helyszínválasztással is üzenni kívánt, hiszen a Millenáris Park eddig főként a jobboldal eseményeinek adott helyet. A hagyományosan apolitikus fiatalok megszólítása ugyanakkor jóval nehezebb feladatnak tűnik, mint a Fidesz 2002-es választási központjának „lenyúlása”. További veszély, hogy az MSZP vezetői a hasonló rendezvényeken esetleg nevetségessé teszik magukat a szavazatszerzés érdekében. Jó példa erre a "Gyurcsány Balegyenes Ferenc" és a "Hiller Szélvész István" becenevek bevezetése, amely eddig leginkább a jobboldali sajtó élcelődésére adott okot.
