Uniós figyelmeztetés, keménykedő kormány

Lezajlott a költségvetés részletes vitája, melynek keretében a pártok továbbra is ismételgették sokat hallott üzeneteiket a büdzsével és a gazdaság állapotával kapcsolatban. Az Unió pénzügyi biztosa az infrastrukturális támogatások megvonásával fenyegette meg hazánkat, ha továbbra sem hallja meg Brüsszel ajánlásait, amire Kóka János és Gyurcsány Ferenc részéről látványos értetlenkedés volt a válasz. A legfrissebb adatok a GDP és a reálkeresetek növekedéséről számoltak be – ez elemzők azonban változatlanul aggódnak a magas államháztartási hiány miatt.

Ezen a héten lezajlott a költségvetés részletes vitája – melynek keretében a pártok továbbra is hangoztatták a büdzsével kapcsolatos általános üzeneteiket. Az MSZP szerint a költségvetés bátor és igazságos – a Fidesz szerint viszont instabil, mint egy kártyavár. Az MDF álláspontja szerint a büdzsé jövőkép nélküli és koncepciótlan. A tartalmi javaslatokat illetően a Fidesz az önkormányzatok, az egészségügy, az oktatás és a munkahelyteremtés területére csoportosítana át 156 milliárd forintot, az MDF pedig a fogyasztóvédelemnek adna 600 millió forinttal többet. Az SZDSZ szerint nem választási költségvetés a 2006-os büdzsé, de tartalmaz ellentmondásokat a közép- és a hosszú távú célok tekintetében.

A kormány ismét kemény kritikát kapott az Uniótól. A pénzügyi biztosa szerint Magyarország elveszítheti az infrastrukturális támogatásokat, ha továbbra is negligálja Brüsszel ajánlásait, és folytatja a túlköltekezést. A nyilatkozatot a kormánypárti politikusok látványos értetlenkedése követte: Kóka János és Gyurcsány Ferenc szerint erélyes hangú nyilatkozatai szerint hazánk gazdasága fejlődik, ezért a büntetés”hibás" és "igazságtalan" döntés volna az Unió részéről.

A Fidesz továbbra is a hanyatló gazdaságról beszél – és ezen a talajon állva bontja ki saját gazdaságpolitikai javaslatait. Matolcsy György a gazdasági konzultáció „félidejének” eredményeit összegezve kijelentette: a magyar gazdaság bajban van, hiszen adóssága növekszik, és a munkahelyek nem a kitűzött célok mentén jönnek létre. A helyzetértékeléssel Orbán Viktor is egyetértett, aki a Fidesz kormányra kerülésének esetére a vállalkozók számára optimális méretű, de erős és aktív államot, radikális adó- és járulékcsökkentést, teljes foglalkoztatottságot, korszerű szakképzést, és a külpiaci tevékenység támogatását ajánlott.

Az elemzők szerint örvendetes, hogy az utóbbi időszakban jelentős mértékben nőtt a GDP és a reálkeresetek növekedése — az előirányzott államháztartási hiánymutatók jelentős átlépése azonban komoly aggodalomra ad okot.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Kormányoldal

Veres János, pénzügyminiszter
Nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy elvonják az uniós támogatásokat azon tagországoktól, amelyek még nem léptek be az eurózónába. (november 13.)

Jövőre reális és elérhető lesz a GDP-hez mért 4,7 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiány. Egyetlen olyan tétel van, amelynek elszámolása körül módszertani viták lehetnek, ez pedig a Magyarország által vásárolt Gripen vadászrepülőkért kifizetett összeg. A Budapest Airport privatizációs tranzakcióját még az idén le akarja zárni a kormány, beleértve annak pénzügyi lebonyolítását is. (november 17.)

Molnár Albert, Pénzügyminisztérium politikai államtitkár
Az ellenzék módosító indítványai az idei költségvetéshez átgondolatlanok, szakmailag igénytelenek, „praktikusan használhatatlanok”. Eddig összesen 832 módosító indítványt nyújtottak be, és ezek több százmilliárd forint átcsoportosítását célozzák. A Fidesz egy 4,8 milliárdos eredeti kiadási összegből 112 milliárdot költött el, a területfejlesztés területén a kistérségek életének javítására szánt tízmilliárdos normatív támogatásból mínusz tízmilliárdot csinált, a külügyi tárca fejezetében a nagykövetségek működésére szánt 30 milliárdos keretből pedig 54 milliárdot költött el. (november 15.)

Burány Sándor, MSZP frakcióvezető-helyettes
A 2006-os költségvetési javaslat bátor és igazságos előterjesztés, mert a maga nemében példátlan adócsökkentés mellett valósítja meg a fő célkitűzéseit. A kormány ugyanis több évre előre garantálja az adócsökkentés egyes elemeit. Ezen felül a költségvetési javaslat szakít a korábbi „elhibázott, téves, perverz” családtámogatási rendszerrel. A szakítás egyik legfontosabb eleme a családi pótlék duplájára emelése. (november 15.)

Kuncze Gábor, SZDSZ-elnök
Nem választási költségvetés készült. Ennek ellenére vannak feszültségek a készülő büdzsében, mivel a kormány által kitűzött középtávú célok – a szociális igazságtalanságok felszámolása, a versenyképesség növelése, az adó- és járulékterhek csökkentése és az euró 2010-es bevezetése – rövid távon szembekerültek egymással. A szociális területen történt intézkedések összértéke ugyanis meghaladja a 600-700 milliárd forintot, a versenyképesség növelését célzó autópálya-építések, valamint informatikai és távközlési fejlesztések pedig szintén több százmilliárd forinttal terhelték meg a költségvetést. Ugyanakkor az adócsökkentés miatt bevételkieséssel kell számolni, de teljesíteni kell az euró bevezetésének feltételeit, és csökkenteni kell a hiányt. (november 15.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Brüsszel hibázna, ha megbüntetné hazánkat, mert az uniós pénzeket fejlesztésekre költjük és a magyar gazdaság bővül, míg a többi deficitproblémával küzdő európai gazdaság – Franciaország, Olaszország és Németország – stagnál. (november 16.)

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Megértettem az uniós figyelmeztetést, a „vészcsengőt”, de a büntetés már igazságtalan volna Magyarországgal szemben, mivel nem tagja a valutauniónak. A magyar életszínvonal jóval az európai átlag alatt van. „Mi a fenét akar tőlünk az Európai Unió?” (november 16.)


Ellenzék

Fidesz-frakció
Azzal, hogy Veres János nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságába, hogy beszámoljon a bizottság a privatizáció előtt álló Budapest Airport vagyonértékeléséről, beismerte, hogy a kormánynak „takargatnivalója van”. A repülőtér akár ezermilliárddal is többet érhet annál a 400 milliárd forintnál, amennyiért az ÁPV Rt. 75 évre eladni tervezi annak üzemeltetési jogát. (november 14.)

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
A 2006- büdzsé "kártyavár-költségvetés", ami bizonytalan alapokra épült, a kormány által beterjesztett javaslat bevételi oldala ugyanis jelentősen felültervezett. A szocialista-liberális kormány eddig 33 adóemelést hajtott végre, és jelentősen nőttek mind a lakossági, mind a vállalkozói adóterhek. Az előterjesztés eredményeképpen önkormányzati normatívák szűnnek meg. Míg a gyógyszerek ártámogatására 2005-ben 330 milliárd forint jut, addig 2006-ra a kormány ugyanerre 298 milliárd forintot tervez, tehát 2006-ban gyógyszerár-emelésre készül a kormányzat. A családtámogatási rendszer átalakításával sok tízezer család rosszabbul jár 2006-ban, mint amilyen helyzetben 2005-ben volt. Mindezért a Fidesz "kármentő" javaslatokat nyújt be a költségvetéshez, amelyek megpróbálják csökkenteni a problémákat. Négy területre, az önkormányzatok, az egészségügy, az oktatás és a munkahelyteremtés területére kellene átcsoportosítani 156 milliárd forintot. (november 14.)

Herényi Károly, MDF frakcióvezető
A kormány által említett közép-és hosszútávú célok nem érhetők tetten a költségvetésben. A költségvetés koncepciótlan, jövőkép nélküli, és nyoma sincs benne az államháztartási reform szándékának, nem érhetők tetten a prioritások, és nem fektetnek hangsúlyt az euróbevezetés feltételeinek teljesítésére sem. A fogyasztóvédelem számára 600 millió forintos átcsoportosítást kellene végrehajtani, mert a hatóság hozzájárul a hazai piac és a magyar vállalkozások érdekeinek védelméhez, a gyakran gyenge minőségű tömegáruval szemben. (november 14.)

Orbán Viktor, Fidesz elnök
Magyarország jövőjét a munka, család, nemzet és tisztelet értékeire kell építeni. Egy ország akkor sikeres, ha kis- és középvállalkozásai is azok, mert ők teremtenek munkahelyeket. A Fidesz a vállalkozók számára optimális méretű, erős, aktív államot, radikális adó- és járulékcsökkentést, teljes foglalkoztatottságot, az adminisztrációs terhek mérséklését, patrióta gazdaságszemléletet, a szakképzés piaci igényhez történő átalakítását, valamint a külpiaci tevékenység támogatását ajánl. A 2004. évi költségvetés összeomlott, a 2005. évinél is hasonló a helyzet, és a 2006. évi javaslat blöff, kártyavár. (november 16.)

Matolcsy György, Fidesz
A gazdasági konzultáció félidőhöz érkezett, és visszaigazolódott, hogy a magyar gazdaság bajban van, adósságból növekszik, a munkahelyek nem a kitűzött célok mentén jönnek létre. (november 16.)

Érdekképviseleti szervezetek

Demján Sándor, Vállalkozók Országos Szövetsége
Olyan versenyképes Magyarország kell, amely megtartja lakosságát, munkaerejét. Ehhez fordítani kell azon az arányon, hogy a munkavállalónál a bruttó keresete egyharmada marad, kétharmada adóként az államhoz kerül. A gazdaság szereplői csalódottak a politikában, mert a politika nem merte végigvinni a reformokat. (november 16.)

Joaquín Almunia, Európai Unió pénzügyi biztosa
Magyarország elveszítheti az uniós infrastrukturális támogatásokat, ha továbbra is figyelmen kívül hagyja Brüsszel ajánlásait. Nemcsak a statisztikai számítások megváltoztatása miatt ugrott meg ugyanis az államháztartási hiány, hanem más „megcsúszások” is tapasztalhatók a közpénzek elköltésében. (november 14.)

Központi Statisztikai Hivatal
Az idén az első kilenc hónapban a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 9,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 10,7 százalékkal, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 3,7 százalékos növekedése mellett - 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (november 16.)

Magyar Nemzeti Bank
A konvergencia-programban kitűzött költségvetési pályához képest 2004-ben a GDP 2 százalékát, 2005-ben pedig a GDP 3 százalékát is elérő csúszás jelentkezik. Magyarországon az inflációs ráta átlaga a 2004 októberétől 2005 novemberéig terjedő időszakban 4,1 százalék volt (miközben a referenciaérték 2,4 százalékot mutatott), az államháztartási deficit pedig 6,5 százalék volt eredményszemléletben a GDP-hez mérten, miközben az itt előírt kritérium 3 százalék. A bruttó államadósság 60,5 százalékot ért el a 2004. évi GDP százalékában, itt a kritérium 60 százalékos, míg a hosszú távú kamatok az elmúlt egy év során átlagosan 6,8 százalékot mutattak, szemben a referenciaértéknek számító 5,5 százalékkal. (november 14.)

Ecostat
A bruttó hazai termék (GDP) várhatóan 4,6 százalékkal bővült 2005 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva az Ecostat szerint. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a GDP 1,1 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest. Az Ecostat szerint a harmadik negyedévben a gazdaság továbbra is dinamikusan nőtt, ami elsősorban az ipar, építőipar és a szolgáltatások jó teljesítményének köszönhető. (november 15.)

Európai Bizottság
A magyar államháztartás hiánya 2006-ban a GDP 6,7 százaléka lesz, ami 2007-re 6,9 százalékra nő. A 2006. évi költségvetési tervezet ugyanis nem tartalmazza a szükséges strukturális reformintézkedéseket. (november 17.)

Európai Fejlesztési és Beruházási Bank (EBRD)
Magyarország a tíz újonnan csatlakozó uniós ország között az egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkezik. Reális cél, hogy Magyarország bruttó hazai terméke az idén 3,5 százalékkal bővüljön, de a kedvező jelek ellenére néhány makrogazdasági egyensúlytalanság továbbra is aggodalomra ad okot. További gazdaságpolitikai változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az ország elkerülje a gazdasági instabilitást, valamint lehetővé váljék az eurózónához történő csatlakozás. Elsősorban az államháztartási deficitet kell csökkenteni, s mindehhez elengedhetetlen az állami kiadások csökkentése, azon belül is az egészségügy, a tömegközlekedés, az oktatás és a nyugdíjbiztosítás, valamint a helyi önkormányzatok költségvetésének racionalizálása. Ugyanakkor többlettámogatást kell juttatni a kis és közepes vállalkozásoknak, valamint a mezőgazdasági szektornak. Fejlesztésre szorul a közlekedés, a környezetvédelmi infrastruktúra és a megújuló energiatermelő rendszerek. (november 17.)