Mindent elsöprő energiaár-vita

Bár az elmúlt héten bérmegállapodás jött létre, az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetés keretszámait, a kormány pedig benyújtotta az Európai Uniónak a módosított konvergencia-programot, az érdemi gazdaságpolitikai vitát teljesen háttérbe szorította a két nagy párt közüzemi árcsökkentésről szóló nyilatkozatháborúja.

Az elmúlt héten a fajsúlyosabb gazdaságpolitikai témákat (bérmegállapodás, költségvetés, konvergencia-program) teljesen háttérbe szorította a politikai napirendet két hete uraló Fidesz-javaslat a „luxusprofit” visszaszorításáról. A javaslat kapcsán kialakult igéretversenyben mindkét nagy párt a közüzemi díjak csökkentéséről biztosította a választókat. A három jelentős gazdaságpolitikai esemény ugyanakkor azért sem kapott nagy médiavisszhangot, mert a korábbi bejelentésekhez képest nem történt jelentős változás, és politikai szereplők is a már jól ismert véleményüknek adtak hangot.

A minimálbér-emelés mértékét három évre előre rögzítették a szociális partnerek, amit a kormány jelentős előrelépésként értékelt. Az ellenzék viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a béremelés mértéke elmarad az Orbán-kormány idején kialkudott növekedéstől. A költségvetés és a konvergencia-program értékeléskor szélsőséges véleményeket fogalmaztak meg a politikusok. A kormány az uniós pénzügyi biztos újabb figyelmeztetése ellenére - főként a dinamikus gazdasági növekedésre hivatkozva - hurráoptimista álláspontot foglalt el. Eszerint biztosra vehető a maastrichti kritériumok teljesítése 2008-ra, így az euró 2010-es bevezetése csupán politikai döntés kérdése lesz. Ezzel szemben az ellenzék az Európai Bizottság, valamint a kritikus hangvételű gazdasági elemzők véleményére támaszkodva azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés összeomlása már most borítékolható, így pedig az euró 2010-es bevezetése is lehetetlenek tűnik. Ugyanakkor néhány hónappal a választások előtt mind a kormányoldal, mind az ellenzék óvatosan fogalmaz arról, hogy a gazdaság egyensúlyának visszaállítása érdekében 2006 második felében jelentős megszorításokra lesz szükség Magyarországon.

A piaci elemzők továbbra is a magyar gazdaság ellentmondásos folyamatairól szóló véleményeket fogalmaznak meg - így a jelentéseket egyszerre képesek felhasználni az egymással szembenálló politikai erők. A hét pozitív fejleményeként emelhető ki, hogy jelenleg négy százalék feletti és a jövőben is dinamikus marad a gazdasági növekedés. Az ikerdeficit mértéke azonban nagy veszélyt jelent, és nem csak költségvetési célok teljesítését, hanem a gazdaságpolitika hosszú távú céljait is fenyegeti.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Kormányoldal

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány, a munkavállalók és a munkáltatók képviselői megállapodtak, hogy 2006-ban 62 ezer 500 forint lesz a minimálbér, 2007-ben 65 ezer 500, 2008-ban pedig 69 ezer forintra emelkedik az összeg. Jelentős eredmény ez a több évre szóló bérmegállapodás, mivel nagy segítséget ad a gazdaság szereplőinek a tervezhetőséghez. (november 25.)

Fontos, hogy a kormány megtalálja a középutat a piaci radikalizmus és a szociális fundamentalizmus között. A magyar piacot meg kell óvni a világpiac állandó kihívásaitól, ami azonban nem a bezárkózást jelenti. (november 28.)

Az áfa-csökkentés miatt legalább négy százalékkal csökken a lakossági áram díja, a gyógyszergyártókkal másfél hónappal ezelőtt kötött megállapodás pedig garantálja, hogy nem lesz, vagy legfeljebb csak elhanyagolható, egy százalék alatti gyógyszeráremelés lesz jövő év január elsejétől. (november 28.)
4,6 százalékos gazdasági növekedéssel 2008-ig egyensúlyba kerül a költségvetés mérlege. A kormány felismerte, hogy valóban többet költ a büdzsére, ezt felvállalja a kabinet a szociális feszültségek megoldása és az ország felzárkóztatása érdekében. (november 30.)

Veres János, pénzügyminiszter
A költségvetés biztosítja, hogy 2008-ra Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat, azaz az euró 2010-es bevezetésének feltételeit. A kormány jövőre 2 százalék alatti inflációval és 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol. 2006-ban 1531 milliárd lesz a költségvetés és 1580,6 milliárd az államháztartás deficitje, ami a GDP 4,7 százalékát jelenti. A kormány a kiadási főösszeget 7506,8 milliárd forintban, a bevételi főösszeget 5975,8 határozta meg. (november 30.)

Batiz András, kormányszóvivő
A kormány konvergencia-programja szerint a jövő évi 1,4 százalékos hiánycsökkentés után 2007-ben és 2008-ban is ugyanekkora mértékben csökken majd az államháztartás hiánya. 2008-ra 3,4 százalékos hiánnyal kell számolni, és ez a nyugdíjreform figyelembevételével 2,9 százalékra csökken. Ezzel párhuzamosan 2008-ban 60 százalék alatt lesz az államadósság mértéke és az elvárt szinten az infláció, így beléphetünk az euró előszobájába, és lényegében csak döntés kérdése, hogy 2010-től euróval fizethetünk-e Magyarországon. A programban szerepelnek azok a területek, amelyeken érdemi reformokat kell végrehajtani, ilyen az államigazgatás, az egészségügy és a közoktatás területe. A program 2008-ig 4 százalék feletti bruttó nemzeti össztermék-bővüléssel számol. (november 30.)

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök
Magyarországnak érdeke mindent elkövetni azért, hogy 2010-ben bevezethesse az eurót, de ez nem történik meg magától, ehhez nagyon következetes, a költségvetés problémáit kezelni képes politikára van szükség. Ennek tudatában kell majd a következő kormányzati ciklusban következetes és felelős döntéseket hozni, hozzá kell látni olyan rendszerek átalakításához, amelyekhez nem volt ereje a politikának az elmúlt 15 évben. (november 30.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A kormány a következő években 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol, ezzel a mértékkel Ausztria jelenlegi fejlettségi szintjét 16 év alatt tudnánk behozni. Ha azonban efölött egy-másfél százalékpontos, vagy ennél magasabb növekedést is elérnénk, azaz a gazdasági bővülés rátája 6 százalék körül alakulna, Ausztria mostani fejlettségét 11-12 éven belül elérhetnénk. (december 2.)

Ellenzék

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

"Legyünk partnerek a közös célban. Tűzzük ki közös célként, hogy 2006. március 1-től 10%-kal csökkentjük a kisfogyasztók számára a villamos energia árát. A változás első sikere megszülethet. Először a villamos energia területén, majd később máshol is."(november 28.)

Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese

A Fidesz az áramügy esetleges rendeződését követően is fel kíván lépni a luxusprofit ellen, legyen szó akár energiaipari, banki, temetkezési vagy telefoncégről. (november 30.)

Bernáth Ildikó, Fidesz országgyűlési képviselő
A Medgyessy-Gyurcsány-kormány három és fél éve érzéketlenül nézi a minimálbérből élő családok sorsát. 2002 óta mindössze hétezer forinttal emelkedett a minimálbér, amely még a mostani növeléssel együtt is jóval alatta marad az Orbán-kormány idején történt emelésnek, és elmarad az uniós irányelvekben javasolt növekedéstől is. (november 25.)

Varga Mihály, Fidesz alelnök
Ha nem történik változás a gazdaságpolitikában, akkor vesztesei lehetünk az euró bevezetésének. (november 27.)

"Nem kellene tovább feszíteni a húrt", jó volna, ha a kormány figyelembe venné az Európai Bizottság véleményét, máskülönben komoly szankciókra számíthat hazánk. A szankcióknak a magyar emberek lesznek a kárvallottjai, hiszen támogatások maradhatnak el. (november 29.)

Az euró bevezetéséhez 2006 második felében vagy 2007-ben legalább 1300 milliárd forintot kellene megtakarítani, ami majdhogynem lehetetlennek tűnik. (november 30.)

Matolcsy György, a Gazdasági Konzultáció vezetője
Nagyon sok baj van a gazdaságban, de a legnagyobb probléma az, hogy a jelenleg kormányzó politikai elitnek nincs veszélyérzete, nincs válságtudata. (november 25.)

Dávid Ibolya, MDF elnök
Bár a kormány meghirdetette az euró 2010-es bevezetését, a költségvetési hiányt növelő, osztogató büdzsét terjesztett elő, amellyel Magyarország távolabb kerül az eurózónától. Egy teljesen más szemléletű és struktúrájú költségvetést kellett volna benyújtani ahhoz, hogy a kormány a saját maga által vállalt ígéretét Brüsszel felé teljesíteni tudja. (november 30.)

Nógrádi Zoltán, Fidesz országgyűlési képviselő
Hiába figyelmeztet az Európai Unió rendszeresen az egyre nagyobb hiányra, a kormány továbbra is csodát vár, és olyan konvergencia-programról álmodozik, amelynek végrehajtása a gazdasági elemzők, az uniós szervek és a befektetők szerint is lehetetlen, vagy gyakorlatilag végrehajthatatlan. (november 30.)

Érdekképviseleti szervezetek

Rolek Ferenc, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnök
Olyan kényszermegállapodás született a minimálbér 62 ezer 500 forintra emeléséről, ami munkahelyek ezreinek elvesztéséhez vezethet. (november 25.)

Borsik János, Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnök
Annak a közel félmillió embernek, akik kénytelenek minimálbérből élni, a 4-5 ezer forintos nettó minimálbér-emelés valamilyen segítséget mégiscsak jelent. (november 25.)

Erőművek Egyesülete
Hosszú távú áramvásárlási szerződéseikről a hazai erőművek csak a parlament gazdasági bizottságával tárgyalnak. (december 1.)

GKI Gazdaságkutató Rt.
Folytatódik a 2005 második negyedévében kezdődött élénkülés a magyar gazdaságban. A reálkeresetek gyorsan emelkednek. (november 25.)

Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök
A 2006-ra tervezett költségvetés "a jövő év derekát sem éri meg". (november 27.)

BNP Paribas
Kelet-Európában Magyarországon jövőre az 5 százalékpontos áfa-csökkentés miatt az infláció meredek zuhanása várható. Valószínűtlen azonban, hogy ez az inflációs pálya fenntartható, mert az adóváltozások okozta bázishatások 2006 végére elenyésznek. A folyó deficit már most a GDP 8 százaléka, és hasonlóan eltúlzott költségvetési hiány kíséri. Mivel az ikerdeficitnek hozzávetőleg a felét külső portfolió-beáramlás finanszírozza, a növekvő egyensúlytalanságokkal egyidejűleg emelkedő globális kamatszint negatív hatással lesz a forintra, ami valószínűleg pénzügypolitikai szigorítást tesz szükségessé. A jövő évi választás további kockázati tényező, nem elsősorban eredménye, hanem a választási ígéretek potenciális hatásainak piaci kísértete miatt. (november 27.)

Magyar Nemzeti Bank
A Monetáris Tanács nem változtatott a 6 százalékos alapkamaton. A monetáris politika mozgásterét a tartósan alacsony inflációval és a gazdasági növekedéssel szemben az egyensúlyi problémák állandósulása határozza meg. Kiemelt gond az ikerdeficit, azaz két fontos mutató, a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya. Az inflációt tekintve a 2006-os áfa-csökkentés hatására 1,1 százalékra csökken az éves átlagos pénzromlás üteme, ezt követően 2007-ben várhatóan visszaáll a 3 százalék körüli pályára. (november 28.)

Központi Statisztikai Hivatal
A nemzetgazdasági beruházások volumene a harmadik negyedévben 8,7 százalékkal nőtt 2004 azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan kiigazított index szerint - a beruházások volumene 1,7 százalékkal bővült. (november 29.)

Az új módszertan szerint készült számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 4,5 százalékkal nőtt 2005 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az első három negyedévben a gazdasági növekedés mértéke 4,1 százalék, a naptári hatást figyelembe véve 4,4 százalék volt. (november 29.)

Joaquín Almunia, Európai Unió pénzügyi biztos
Magyarország az egyetlen új uniós tagország, amelynek költségvetési hiánya nem felel meg az Európai Unió ajánlásainak. Magyarországgal gondjai vannak a Bizottságnak, mivel az ország sorozatosan nem tesz eleget az ajánlásoknak. A többi újonnan csatlakozott tagország, amelynek államháztartási hiánya szintén meghaladja a GDP-hez viszonyított három százalékos mértéket, a megfelelő költségvetési kiigazítási programot követi. (november 29.)

Jeffrey Owens, OECD Adópolitikai és Igazgatási Központjának igazgatója
Magyarország jó úton jár, a jövő évi adóváltozások megfelelnek az OECD-országokban tapasztalható trendnek, ami az adóterhelés csökkenése irányába mutat. (november 29.)

OECD
Minél előbb biztosítani kellene a költségvetési folyamatok fenntarthatóságát, a jövő évi büdzsében az egyszeri kiadáscsökkentő tételek hatékonysága ugyanis megkérdőjelezhető. A 2006-os hiány a GDP 5,9 százalékára becsülhető. Magyarországnak reális célokon és nagyobb kiadási fegyelmen alapuló fiskális stratégiára van szükség a hitelesség visszaszerzésére és a kockázati felár emelkedésének elkerülésére. (november 30.)

Citigroup
„Magyarország a jéghegy felé tart.” A súlyosbodó makrogazdasági problémák miatt a jövőben a költségvetés helyzetének további romlására lehet számítani. (november 30.)

Barcza György, ING
Az a kérdés: elhisszük-e a kormánynak, hogy két év alatt 300 milliárd forinttal csökkenti az államháztartás hiányát. Ugyanis ez jelentős szerkezeti átalakítást igényel, bár egyelőre az sem tudható, hogy az alapfeltételek – például a jövő évi hiánycél – teljesülnek-e. Mindez 2006 közepén dől el, vagy inkább a 2007-es büdzsé benyújtásakor. (december 1.)

Pintér András, Inter-Európa Bank
Gyakorlatilag hatástalan lesz a piacra a kormány konvergencia-programja. Meg kell várni a 2007-es költségvetés beterjesztését, akkor derül ki ugyanis, hogy teljesülnek-e a 2006-os kormányzati vállalások. (december 1.)