Jönnek a megszorítások?

Az elmúlt hét gazdaságpolitikai hírei alapján az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetése magyar szempontból sikernek, a 2006. évi magyar költségvetés viszont már most kudarcnak látszik. Az elemzők többsége azt hangsúlyozza, hogy a választások után rögtön megszorító intézkedésekre kényszerül az új kormány – és erre utalnak Gyurcsány Ferenc egyes nyilatkozatai is.

Az elmúlt héten két költségvetési vita is véget ért. Brüsszelben, az Európai Tanács ülésén hosszas egyeztetések után a tagállamok megegyeztek az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetéséről, Budapesten pedig a 2006. évi magyar költségvetésről tartott végszavazást az Országgyűlés. A politikai szereplők közül csak a Fidesz fogalmazott meg kritikát az elfogadott uniós költségvetéssel kapcsolatban, mondván: az nem gazdasági, csupán politikai siker Magyarország számára. A többi párt politikusai viszont egyértelműen sikeresnek ítélték a Brüsszelben kötött megállapodást. A legtöbben úgy vélték, hogy a jelenlegi javaslatok alapján Magyarország a lehető legjobb megállapodást kötötte.

A héten tovább folytatódott reptér-privatizációról szóló vitában, valamint a Financial Times Magyarország-mellékletében megjelent kormányzati hirdetésekkel kapcsolatban ugyancsak egyedül maradt a Fidesz. Ráadásul az ellenzéki párt érvelését gyengítette, hogy a tekintélyes brit lap vezetői kikérték maguknak azt az állítást, miszerint a Magyarországról tett állításaikat bármennyire is befolyásolnák a kormányzati hirdetések. A 2006. évi magyar költségvetés ügyében azonban a kormánypártok politikusai maradtak egyedül, rajtuk kívül ugyanis szinte mindenki más úgy vélte: a 2006-os választások után valószínűleg pótköltségvetést kell elfogadni.

A gazdasági elemzők egyöntetűen sikerként értékelték az uniós keretköltségvetésről kötött brüsszeli megállapodást, de arra hívták fel a figyelmet, hogy a most kiharcolt pénzek csupán annyit érnek, amit az ország le tud hívni belőle 2007 és 2013 között. A jövő évi nemzeti költségvetéssel kapcsolatban ugyanakkor egységesen pesszimisták voltak az elemzők. A többségük azt hangsúlyozta, hogy a 2006-os választások után rögtön megszorító intézkedésekre fog kényszerülni az új kormány – és erre utalnak a miniszterelnök utóbbi héten tett nyilatkozatai is.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Kormányoldal

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
A példátlanul eredményes magyar érdekérvényesítés eredménye az, hogy az első brit javaslatban szereplőnél egy milliárd euróval többet sikerült kialkudni, lényegesen jobb feltételek mellett. Az Európai Unió költségvetéséről szóló megállapodás szerint így Magyarország felzárkóztatási támogatása 22,6 milliárd euró lesz. (december 16.)

A kormány elkötelezett az euró 2010-es bevezetése mellett, de ehhez mindjárt a választásokat követő napokban neki kell látni az államszervezet megreformálásához. Az az átmeneti időszak költségei azért nem veszélyeztetik a konvergenciát, mert a fejlesztések 85 százalékát a következő költségvetési ciklusban közösségi forrásból lehet finanszírozni. „Addig nem leszek hajlandó kormányt alakítani, amíg a kormánypárti frakciók nem írják alá azokat a törvénytervezeteket, amelyek az államháztartási alrendszerek átalakítását szolgálják.” (december 21.)

Szabó Lajos, MSZP országgyűlési képviselő
Az idei költségvetéshez hasonlóan jövőre sem lesz gond a hiánycél teljesülésével, a 2006-os büdzsé hiteles. (december 19.)

Horn Gábor, SZDSZ ügyvivő
Az elmúlt 15 év történetében most először fordul elő, hogy a választás évében nem osztogató költségvetést szavaz meg a Parlament. (december 19.)

Veres János, pénzügyminiszter
A jövő évi büdzsé megteremti a maastrichti feltételek teljesítését 2008-ra. A kormány hiánycsökkentési szándékát hagyta jóvá a Parlament, így a GDP-arányos eredményszemléletű deficit 6,1 százalék lesz. Ez nem választási költségvetés, és a módosító javaslatok sem tették azzá. (december 19.)

Megérkezett az államkincstárba a Budapest Airportért kapott 464,5 milliárd forint. A tranzakcióból származó, áfával együtt több mint 390 milliárd forintból mintegy 180-190 milliárd forint az autópálya-elszámolásra megy el. A további 200 milliárd forintból olyan államadósságot törleszt a kormány, amelynek kamatfelára jelentős mértéket tesz ki. (december 22.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A világ repülőterei közül a ferihegyiért fizették a legtöbbet. A befolyt vételárat lényegében adósságtörlesztésre fordítja Magyarország. (december 18.)

Felháborító az az ellenzéki felvetés, miszerint a Financial Times Magyarország-mellékletében megjelent cikkek tartalmát befolyásolták volna a Gazdasági Minisztérium 20 millió forintért megrendelt hirdetései. (december 22.)


Ellenzék

Varga Mihály, Fidesz alelnök
Az Európai Unió politikusainak politikai siker, Magyarország számára viszont gazdasági kudarc az új uniós költségvetés, amely a luxemburgi konszenzushoz képest 800 millió eurót, vagyis 200 milliárd forintot vesz ki a magyar emberek zsebéből. (december 17.)

A tehetetlen, sodródó gazdaságpolitika következményeit a lakosság egésze érzi majd, a GDP növekedésének hatásait pedig az emberek nem élvezhetik. A 2006-os költségvetés vesztese az oktatás, illetve az egészségügy. Bár jövőre elvileg 4,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt a kormány, de egyes elemzők már 8, sőt akár 10 százalékos hiány sem tartanak elképzelhetetlennek. (december 19.)

Herényi Károly, MDF frakcióvezető
Az MDF szerint az uniós költségvetés politikai és gazdasági siker egyaránt. A magyarok kitűnően tárgyaltak, és mindez elsősorban belpolitikai siker, a konszenzusra törekvés még soha nem volt ilyen erős, a politikai élet minden szereplője összefogott. (december 19.)

Pokorni Zoltán, Fidesz alelnök
A Budapest Airport privatizációját, illetve a cég utolsó éveinek a működését elég sok gyanús momentum kísérte. Akárki kerül kormányra, nem csak joga, de kötelessége is lesz átvizsgálni a reptér privatizációját. (december 19.)

Áder János, Fidesz frakcióvezető
A kormány 20 millió forintért vásárolt egy brit napilapban három kampánymondatot, amelyeket további tízmilliókért egy hazug kormánypropaganda szolgálatába állítottak a magyar sajtóban. (december 19.)

Orbán Viktor, Fidesz elnök
A mai magyar adórendszer munka, vállalkozás, család és magyarellenes. Egykulcsos adóval a családellenességet nem lehet megoldani. Jelenleg az alapján számolnak adót, hogy mennyit keresett, de azt nem veszik figyelembe, hogy ki hány embert tart el. A Fidesz az eltartottak számát figyelembe vevő radikális adócsökkentést támogatja. (december 22.)

„Ha a Fidesz kormányt alakíthat 2006-ban, a villamos energia árának csökkentését nyugodtan vegyék készpénznek.” (december 22.)

Érdekképviseleti szervezetek

Széles Gábor, Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége elnök
A jövőre hatalomra kerülő kormánynak már a ciklus elején drákói intézkedéseket kell majd hoznia, hogy kezelni tudja a gazdaság problémáit. A megszorításokra szükség van a nemzetközi befektetők bizalmának megtartása érdekében is. A várható feszültségek miatt a következő kormánynak a korábbiaknál jóval nagyobb népszerűségvesztéssel kell majd számolnia, ami akár előrehozott választásokat is eredményezhet. (december 19.)

ICEG Európai Központ
A nyugdíjreformmal mérsékelt magyar államadósság idén a bruttó hazai termék hatvan százalékát éri el, 2006-ban pedig 61,5 százalékos szintig emelkedik tovább. Az intézet jövőre eredményszemléletben és nyugdíjreform nélkül 8 százalékra rúgó GDP-arányos államháztartási hiányt vár. (december 16.)

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
Nem változtatott a hatszázalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, és nem is vitatott meg más előterjesztést, miután továbbra is alacsony inflációs környezet és kedvező konjunktúra jellemzi a magyar gazdaságot. A pénzügyi egyensúlyt övező bizonytalanság ugyanakkor nem mérséklődött. Fenntarthatatlan az államháztartás helyzete, ám azt nem lehet megmondani, hogy mikor, milyen körülmények között következik be az államháztartás konszolidációja, és annak milyen inflációs hatása lehet. A jövő évi költségvetésben nyomokban sem látszik a reformokra való törekvés, és az nem garantálja a konvergencia-program teljesítését. (december 19.)


Inotai András, MTA Világgazdasági Kutatóintézet
Az uniós költségvetésből Magyarországra eső egymilliárd eurós többletnél sokkal fontosabb, hogy a brüsszeli kompromisszummal javultak az uniós pénzek felhasználására vonatkozó feltételek. A következő fontos feladat a hatékony felhasználás hazai feltételeinek megteremtése. (december 19.)

Belyó Pál, Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet
Tényleges siker magyar szempontból a hétéves uniós költségvetésről született megállapodás. A magyar tárgyalási taktika jó volt, mert elérte, hogy a 2007-2013-as időszakban 22,6 milliárd euró támogatáshoz jussunk. Magyarország számára most az a legfontosabb, miként lesz képes elkölteni a rendelkezésre álló uniós forrásokat. (december 19.)

Csaba László, CEU
A 2006. évi magyar költségvetés homokra épült. A jövő év közepén pótköltségvetést kellene benyújtani. (december 19.)

Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök
A jövő évi költségvetés elfogadása után már csak az a kérdés, hogy az Európai Unió vagy a befektetők, a tőzsde háborgása miatt kényszerül-e a kormány pótköltségvetésre. (december 20.)

Hugh Carnegy, Financial Times vezető szerkesztő
A Financial Timesban évente több mint 200 országmelléklet jelenik meg, amelyek objektivitásához kétség sem férhet. A cikkek teljesen függetlenek a hirdetésektől. Soha, senki, semmilyen módon nem befolyásolhatja az ilyen mellékletek tartalmát. (december 20.)

Joana Manning-Cooper, Financial Times európai PR-igazgató
Abszolút mértékben megvédjük és fenntartjuk a szerkesztőségünk függetlenségét. A lap hatoldalas Magyarország-mellékletében több céges hirdetés mellett volt ugyan reklámja a magyar kormánynak is, de a lapvezetés nem gördít akadályt az elé, hogy egy tematikus mellékletben legyenek ilyenek. (december 20.)

Központi Statisztikai Hivatal
A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom októberben 6,6 százalékkal, az első tíz hónapban 5,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a naptárhatástól megtisztított volumenindexek alapján. Abban, hogy 2005 októberében a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva élénkülést mutat, a dinamikus bérkiáramláson kívül a viszonylag alacsony bázisadat is szerepet játszik. 2004 második felében ugyanis lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése. (december 21.)

Reuters
Magyarország a gazdasági elemzők szerint nem halaszthatja tovább a magánszektorban szükséges strukturális reformok végrehajtását. A következő kormánynak arra kell törekednie, hogy 2006-ban államháztartási reformokkal csökkentse a költségvetési hiányt. (december 22.)

Világgazdaság
A Világgazdaság körkérdésére válaszoló vállalkozók szerint a 2006-os választások után az új kormánynak rendbe kell tenni az államháztartást, gyors és hatékony intézkedéseket kell hoznia, meg kell teremtenie az ország hosszú távú fejlődésének kereteit. Úgy vélik a cégvezető-tulajdonosok, szükség lenne arra is, hogy az új kabinet folytassa elődei kedvező intézkedéseit: vagyis ne hagyja abba az autópálya-építéseket, támogassa a kis- és középvállalkozásokat, fejlessze a gyógyturizmust. A vállalkozók szerint az is fontos lenne, hogy bizonyos kérdésekben egyfajta társadalmi konszenzus jöjjön létre a politikai erők összefogásával, mert csak így tud az ország „előremenni”. Az is lényeges, hogy a politika hagyja működni a gazdaságot, ne nehezítse a cégek életét. (december 23.)