Ötletbörze 464,5 milliárdról

Az év utolsó hetén a Budapest Airport ellenértékeként befolyt 464,5 milliárd forintnyi privatizációs bevétel elköltéséről folyt a legélesebb politikai vita.

Az év utolsó hete sem telt eseménytelenül a gazdaságpolitikában, bár az ilyenkor általában jellemző év végi uborkaszezon miatt jóval visszafogottabb mértékben kerültek új témák a nyilvánosság elé.

A legnagyobb politikai vitát a Budapest Airport ellenértékeként átutalt 464,5 milliárd forint váltotta ki. Miután a kormány részéről elhangzott, hogy az összeg az államadósság csökkentését szolgálja majd, a Fidesz más célokat jelölt meg. Orbán Viktor, a nagyobbik ellenzéki párt elnöke szerint az egészségügyre vagy a kutatás-fejlesztésre kellene fordítani az összeget. Orbán Viktor konzultációt is kezdeményezett a privatizációs bevétel elköltésével kapcsolatban, emellett érvelve pedig visszautalt a korábbi privatizációs bevételek eltűnésére is.

A kormány részéről Kóka János gazdasági miniszter reagált arra a vitára, mely Oroszország és Ukrajna között alakult ki a gázárakkal kapcsolatban. Az MSZP pedig azon a területen tett igen markáns állítást, amelyen az elmúlt hetekben a Fidesz támadott: a két nagy párt között éles kommunikációs csata bontakozott ki a kis- és középvállalkozók megszólításáért.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Kormányoldal

Kóka János, gazdasági és közlekedésügyi miniszter
Alapvetően egy orosz-ukrán gázszállítási vitáról van szó, aminek a lényege, hogy az orosz Gazprom a jövőben Ukrajnának a korábbi, alapvetően szovjet időkből örökölt ár többszöröséért kívánja eladni a földgázt. Európába ugyanakkor Ukrajnán keresztül érkezik az orosz földgázexport mintegy négyötöde. A Mol szerződése alapján az orosz fél a magyar-ukrán határon garantálja a szállítandó mennyiséget, a Mol válaszlevelében az orosz féltől a változatlan szállítás garanciáját kérte. Magyarország körülbelül hárommilliárd köbméternyi gáztartalékkal rendelkezik, ez azonban nem elsődlegesen a szállítási kiesések kompenzálására való, hanem a gázfelhasználás ingadozásának kiegyensúlyozására. Bármiféle kiesés esetén a tartalékok hónapokon keresztül biztosíthatnák a zavartalan gázellátást. Van egy intézkedési terv is arra az esetre, ha csökkenne a gáznyomás, megvannak az intézkedések arra, hogyan garantálható a lakosság földgázszükséglete. Vannak például olyan ipari létesítmények, amelyek át tudnak állni gázról olajfelhasználásra. Folyamatban vannak a diplomáciai, gazdasági diplomáciai intézkedések is. Konzultációra a Külügyminisztériumba kéretik az orosz nagykövetet, a moszkvai nagykövetség pedig az orosz diplomácia segítségét kéri az ügyben. Magyarország felvette a kapcsolatot a többi gázimportőr országgal, így Szlovákiával, Csehországgal, Németországgal, mert ez a probléma egész Európa ügye. Csütörtökön felveszik a kapcsolatot az Európai Unió energiaügyi biztosával is. (december 22.)

Veres János pénzügyminiszter
Megérkezett az államkincstárba csütörtökön a Budapest Airport Rt. vételára. (december 22.)

Józsa István MSZP-frakció gazdasági munkacsoportja vállalkozásfejlesztési albizottságának vezetője
A kis- és közepes vállalkozások számára jó év volt 2005, erre utal, hogy míg 2000-ben még csak néhány ezren 1,5 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt vettek igénybe, addig 2005-ben már több mint 20 ezren 212 milliárd forintnyi összeget. A kamattámogatásból és garanciából álló hitelprogramra a Gazdasági Versenyképesség Operatív programkeretének (GVOP) 30 százalékát használják fel, de hússzor annyi vállalkozás veszi igénybe ezt a lehetőséget, mint a vissza nem térítendő támogatást. A GVOP kerete is számottevően bővült az utóbbi években. 2004-ben 10,1 milliárd forint volt, az idén 14,5 milliárd forint, jövőre pedig 19 milliárd forint lesz. Sok kis- és közepes vállalkozás kívánja fejleszteni cégét, több mint 45 ezren rendelkeznek például Széchenyi kártyával. A kártya révén igénybe vehető kedvezményes hitel keretösszege csaknem 200 milliárd forint. A jövő évtől az eddigi 10 millió forintos felső határt 25 millió forint.
(december 28.)

Podolák György, az MSZP képviselője
Emlékeztetett az Állami Számvevőszék elnökének nyilatkozatára, amelyben megerősítette: „a privatizációs bevételt nem szabad a folyó költségvetési kiadások fedezetére költeni, mert ez a kiadások megismétlődéséhez vezethet. A Fidesz ötletelése tehát törvényellenes, ráadásul növelné a költségvetés hiányát, vagyis ártana az államháztartásnak, ezáltal a magyar gazdaságnak.” (december 29.)

Szabad Demokraták Szövetsége
Az SZDSZ érdeklődve szemléli, hogy miután már a Nemzeti Egészségügyi Fejlesztési Alapra, majd a népbetegségek elleni küzdelemre, később a Magyar Tudományos Akadémiának, legújabban pedig oktatásra, majd mégis inkább vállalkozásfejlesztésre is elígérte a bevételt, milyen "konzultációt" kíván még folytatni Orbán Viktor, és melyik ötletét gondolta komolyan? Mi, liberálisok ennél felelősebb politizálásban hiszünk. Továbbra is úgy gondoljuk: a privatizációs bevételt az államadósság csökkentésére, és ezzel a költségvetés hiányának csökkentésére kell fordítani, így javítani tudjuk a magyar gazdaság versenyképességét, és a kisebb tartozás után kevesebb kamatot kell fizetnünk. (december 29.)


Ellenzék

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke
Az utóbbi másfél évtizedben Magyarországon vadkapitalizmus volt: itt az ideje áttérni egy tisztességes piacgazdaságra, egy sokkal emberségesebb Magyarországra. Törölni kell a luxusprofitot, és akkor csökkenteni lehet az áram árát; újra kell tárgyalni az energiatermelő cégek és az állam közti szerződéseket. Csak a radikális adócsökkentés lehet a kiút az államháztartás botrányos állapotából; ha az adózás ésszerű lesz, jelentős mértékben fog növekedni a mostaninál szívesebben adózó vállalkozások száma. Az alsó kulcsot egyébként 13 százalékra tervezik, amelynek elérését még Medgyessy Péter 2002-ben tűzte ki célként.
Ha a Fidesz kormányt alakíthat 2006-ban, a villamos energia árának csökkentését nyugodtan vegyék készpénznekt. (december 23.)

Régen fordult elő, hogy Magyarország egy jelentős vagyontárgyának eladásából olyan pénzhez jusson, amely fölött szabadon rendelkezhet. Most ez a helyzet állt elő, mivel a Budapest Airport Rt. eladásából 464,5 milliárd forint folyt be. Most Magyarország dönthet arról, hogy ezt az összeget mire használja. Az egészségügy állapota indokolja azt, hogy ezt a pénzt az egészségügy környékén kellene felhasználni. Nem csak az egészségügy az egyetlen terület, ahová a pénzből juttatni kellene. Példaként említhető a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a gazdaságfejlesztés területe is. A mi álláspontunk az, hogy legyen konzultáció arról, hogy mire fordítsuk ezt a 464,5 milliárd forintot. Egy ilyen konzultáció az egyetlen garancia arra, hogy – szemben a korábbi privatizációs bevételekkel – ez az összeg nem folyik el, illetve nem tűnik el kézen-közön, hanem a konzultáció során kialakult megállapodás szerint bizonyos célokra kerül felhasználásra átlátható és ellenőrizhető módon. (december 27.)

Rogán Antal, a Fidesz-MPSZ frakcióvezető-helyettese
A kormány bejelentésével újabb energiaár-emelést tett a magyar családok karácsonyfája alá. Hiába próbálja Kóka János ennek ellenkezőjét bizonygatni, a számok önmagukért beszélnek: a közüzemi villamos energia ára 2006. január 1-jétől átlagosan 2,3 százalékkal emelkedik, míg a nem lakossági közüzemi nettó árak 4,4 százalékkal nőnek.


Érdekvédelmi szervezetek

Egészségügyben és a Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
Az Egészségügyben és a Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) megdöbbent a szabad demokraták egészségügyi elképzelésein, amely szerint magánbiztosítók is nyújthassanak kötelező egészségbiztosítást. A szakszervezet felszólítja az SZDSZ-t, hogy neoliberális szemléletétől kímélje meg azt a közszolgáltatást, ahol nem a verseny, hanem az esélyegyenlőség a legfontosabb működési elv.
(december 27.)

Hilmer Sándor, a ferihegyi sztrájkbizottság szóvivője (Légiközlekedési Dolgozók Független Szakszervezete, Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete, Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete, Forgalmi Rampatisztek Szakszervezete)
A megállapodás nyugalmat hozhat az átmeneti időre, a 14 napos egyeztetés végén sikerült egy olyan megállapodást aláírni, ami kijelöli az utat a végleges megállapodás felé. (december 22.)

Rumbold-Molnár Eszter, az ITDH, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. brüsszeli igazgatóhelyettese
A kétoldalú kereskedelmi forgalom nagyjából évi kétmilliárd euróra tehető, amivel Belgium - kis méretei és viszonylagos távolsága ellenére - Magyarország 15 legfőbb külföldi partnere közé tartozik, a magyarországi belga befektetések nagysága pedig összességében eléri a 900 millió eurót, amivel Belgium a hetedik helyen áll a magyarországi külföldi befektetők ranglistáján. A kétoldalú forgalomban a fő termékkategóriákat a vegyipar és az autóipar jelenti: ez utóbbit főleg az magyarázza, hogy Nyugat-Európán belül Belgium autóipari központnak számít, sok összeszerelő üzemmel. (december 28.)