Megbukhat a választásokon a költségvetés

Az orosz-ukrán földgázvita Magyarországra gyakorolt hatása ugyan új témát jelentett 2006 első hetében, a politikai szereplők jórészt ott folytatták a vitákat, ahol tavaly abbahagyták: a gazdaság helyzetének értelmezésénél. A megjelent nyilatkozatok és elemzések ugyanis főként még a tavalyi év értékelésével, valamint a 2006-ra várható fejleményekkel foglakoztak.

Az orosz-ukrán földgázvita következtében kialakult helyzet rámutatott arra, milyen veszélyeket rejt magában, hogy Magyarország kiszolgáltatott az orosz gázimportnak. A gázvitából ugyanakkor nem lett kiemelt belpolitikai vitatéma, mivel inkább szakmai bírálatok hangzottak el - amelyek viszont minden eddigi kormány energia- és árpolitikáját negatívan ítélték meg. A kormány ebben a helyzetben a lakosság megnyugtatására törekedett, a Fidesz óvatosan bírálta a kormányt az energiastratégia megkésett kialakítása miatt.

A 2005-ös év értékelésekor a már megszokott módon elbeszéltek egymás mellett a politikusok. Továbbra sem alternatív gazdaságpolitikai koncepciók csaptak össze, hiszen a vita maradt a helyzet értelmezésénél. Néhány hónappal a választások előtt így a pártok gazdaságpolitikai programjáról nagyjából annyi tudható, hogy a választások után reformokra van szükség. A lakosságot hátrányosan érintő megszorító intézkedéseket azonban senki sem tervez, holott minden gazdasági elemző ennek szükségességéről beszélt az új év első hetében is.

Az elemzők véleménye úgy összegezhető, hogy a 2006-os év gazdasági mutatóit és gazdaságpolitikáját is kettősség jellemzi majd. Egyrészt, miközben a gazdaság dinamikusan fejlődik, az egyensúlyi helyzet tovább romolhat. Másrészt az elemzők szerint a választások előtt már nem várható fordulat a gazdaságpolitikában, utána viszont azonnali változások, és akár új költségvetés is várható.

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Kormányoldal

Batiz András, kormányszóvivő
A gazdaság jól teljesített 2005-ben, amire büszkék lehetnek az emberek és a munkáltatók. Pozitív irányban változott a nyugdíjak és a fizetések vásárlóereje is, az államháztartás helyzetén ugyanakkor van javítani való. (december 30.)

Garamhegyi Ábel, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkár
Tavaly 3,5-4 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetés valósult meg Magyarországon, a 2004-es 3,708 milliárd euró után. A 2005-ös összegben még nincs benne a BA Rt. értékesítéséből származó 1,8 milliárd euró. A GKM jelenleg 18 nagyberuházásról egyeztet külföldi befektetőkkel, tavaly pedig hat nagyvállalattal folytatott a GKM tárgyalást a szolgáltató központ egyedi kormánydöntés útján való támogatásáról. Ezek a vállalatok 2008-ig több mint 2500 új munkahelyet hoznak létre. (január 2.)

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Az újévi gázellátási krízis első szakaszát eredményesen kezelte Magyarország, a magyar diplomácia és a MOL Rt. vezetése. Nem létezik olyan forgatókönyv, a legrosszabbat is beleértve, amelyben Magyarországon ne tudnánk biztosítani a lakosság és a közintézmények gázellátását. (január 3.)

Veres János, pénzügyminiszter
A magyar gazdaság tavaly közelebb jutott az euró 2010-es bevezetéséhez. Magyarország gazdasági növekedésének üteme a mostani, illetve a jövőben várható folyamatok tükrében tartósan 3 százalékponttal magasabb lehet, mint az EU átlagos növekedési rátája. 2006-ban végig szigorúan figyelni kell a központi kiadások terv szerinti alakulására; a büdzsé szigorú, amelyet azonban teljesíteni lehet. Az államháztartásban az elodázhatatlan reformok megindítására a választások után van esély. (január 2.)

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A magyar gazdaság érdeme, hogy a Budapesti Értéktőzsde az Európai Unióban az egyik legjobban teljesítő tőzsde. A tőzsde 2005-ben értékben 40 százalékot, forgalomban pedig 60 százalékot emelkedett a megelőző évhez képest. Ez az ország számára olyan energia, ami Nyugat-Európa számára nem áll rendelkezésre. (január 2.)

Magyarország 1,2 milliárd köbméter gáz tárolására alkalmas stratégiai gáztároló építésére pályázatot ír ki. A tároló 2010-re készülhet el. (január 3.)

Ellenzék

Halász János, Fidesz frakciószóvivő
Egy ország irányításához több tudás, több tapasztalat, több emberség és több empátia kell, nem pedig a statisztikai bűvészkedésben való jártasság. Különösen cinikus a kormány sikerjelentése, miután az államháztartás hiánya miatt veszélyben Magyarország stabilitása és a forint árfolyama is. (december 30.)

Lázár Mózes, Fidesz országgyűlési képviselő
Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, kormányokon átívelő energiaprogramra van szükség. Véget kell vetni annak, hogy egy helyről szerezzük be a gázszükségletünk nagy részét. (január 3.)

Varga Mihály, Fidesz alelnök
A gazdaságpolitika irányítói ma tévúton járnak: laza a költségvetési politika, sok az indokolatlan állami kiadás, a gazdaságirányítás pedig koncepciótlan. (január 2.)

Rogán Antal, Fidesz frakcióvezető-helyettes
A Fidesz nyilvánosságra hozza a Financial Times brit napilapnak adott válaszát, de nem kér elnézést a neves üzleti laptól, a Fidesznek ugyanis nem a Financial Times-szal van vitája, hanem a magyar kormánnyal. (január 4.)


Érdekképviseleti szervezetek

Vadász György, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnök
Minden bizonnyal 2006 végére a vállalatok derűsebben fogják látni helyzetüket, mint most, az év kezdetén. Az év második felében minden bizonnyal megkezdődik ugyanis az átfogó államháztartási reform. (január 2.)

Kovács Árpád, Állami Számvevőszék elnök
A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a központi költségvetés tervezésénél az ország hosszú távú érdekeire. Az államháztartás, a költségvetés helyzete ugyanis nem csak napi gazdaságpolitikai, hanem inkább pénzügyi-biztonsági kérdés, annak az ország fenntartható fejlődésére kell koncentrálnia. (január 2.)

Szalay-Berzeviczy Attila, Budapesti Értéktőzsde elnök
2006-ban a bővülésre minden esély megvan, bár a tőzsdei cégek árfolyamát az befolyásolja majd legkedvezőbben, ha a választások után közvetlenül sor kerül az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányának lefaragására. (január 2.)

Christopher Condon, Financial Times
A piac nem hisz a magyar költségvetési számoknak. A befektetők és az elemzők szerint a költségvetés lényegében fél évre szól és bármelyik párt nyeri is a választásokat, akár a szocialisták, akár a Fidesz, jelentősen vissza kell fogniuk a kabinet költekezését. (január 3.)

Varró László, MOL Rt. vezető közgazdász
Az elmúlt években kártékony energiapolitikája volt az országnak. A kompenzációs rendszeren keresztül az állam az idén 130 milliárd forintot költött arra, hogy az 50 forintért megvett gázt 40-ért adjuk el. Ennek következtében rendkívül pazarló az energiafelhasználás. (január 3.)

Molnár László, Energiaközpont Kht. ügyvezető igazgató
Magyarország nem az egyetlen olyan európai ország, amely az importenergiától függ. Azonban az országnak nincs alternatívája: a Magyarországon kitermelhető fölgáz az igényhez képest nagyon csekély, a szénkészletekről szintén hasonlót lehet elmondani. Szóba jöhetne még a lignitalapú tüzelés, ami amellett, hogy szintén nem számít korszerű tüzelőanyagnak, nagy mennyiségű felhasználás esetén sem lenne elég. Egyszerre 8-10 párhuzamos területen kellene lépéseket tenni a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében. Az egyik ilyen terület a fogyasztói oldal lenne. (január 4.)

Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet
A nagyvállalati TOP-100 index decemberi 52 százalékos mutatója lényegében az éves átlagnak felel meg, a hazai nagyvállalatok üzleti várakozásait a kiegyensúlyozott derűlátás jellemezte 2005-ben. A TOP-100 mutató havi változásai - a májusi felmérés kivételével - nem jeleztek erőteljes hangulatváltozást. A magyarországi nagyvállalatok pozitív üzleti várakozásaikat a nagyarányú beruházásokhoz és az élénkülő exporthoz kötődő teljesítmény többletekre alapozzák. (január 4.)

A háztartások anyagi helyzetének értékelése stabilnak bizonyult az elmúlt időszakban: a negyedik negyedévi felméréskor is a közepesnél valamivel rosszabbnak tartották háztartásuk anyagi helyzetét. A kapott 47 pontos átlagérték gyakorlatilag megfelel a korábbi felmérésekből kapott eredményeknek. A háztartások 2005 végén is pozitívabb várakozásokkal fordulnak a jövő felé, mint ahogy az elmúlt évüket látták. 2005 első feléhez viszonyítva a lakosság optimistább lett. (január 5.)

Heritage Foundation
A magas adóterhek és az infláció tízéves mozgóátlagon számolt gyorsulása miatt Magyarország a tavalyi 28.-ról a 40. helyre esett vissza gazdasági szabadságot rangsoroló felmérésében. (január 5.)

Központi Statisztikai Hivatal
A munkanélküliségi ráta 7,2 százalék volt a 2005. szeptember-novemberi időszakban, ami 0,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 2005. szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 930 ezer fő, a munkanélküliek száma 305 ezer fő volt. A 2005. augusztus-októberi időszakban a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt, 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatottak száma pedig elérte a 3,932 millió főt. (január 5.)

Karsai Gábor, GKI Gazdaságkutató Rt.
A gyors növekedés, valamint az államháztartás és a folyó fizetési mérleg magas hiánya egyszerre jellemzi majd idén a magyar gazdaságot. A választások előtt a kormány már nem vállalkozik lényeges, a költségvetést érintő reformokra. Utána viszont bármelyik politikai erő jut hatalomra, olyan költségvetési kiigazításokat és reformlépéseket kell tennie. (január 5.)

Török Zoltán, Raiffeisen Bank
2006 a gazdasági mutatókban nyugodt, kilengésektől mentes év lesz, az adatok a tavalyiakhoz hasonlóan alakulnak majd. Romlásra nem kell számítani: ha a kormány reformokat indít el, javulás; a változások elmaradása esetén viszont mostani kedvezőtlen adatok megmaradása várható. (január 5.)

Barcza György, ING Bank
2006-ban a külső és a belső gazdasági egyensúly további jelentős romlása várható egyrészt a választási év nagyobb állami költekezése, másrészt a világpiaci kamatszint növekedése nyomán mérséklődő konjunktúra miatt. (január 5.)