Political Capital: Sólyom igazságos volt a pártokkal

Magyarországon még soha nem látott médiaeseménnyé vált a választások időpontjának bejelentése. Sólyom új bejelentési modellt dolgozott ki, amelynek a pártok számára vannak előnyei és hátrányai is a korábbi megoldásokhoz képest.

A pártok számára érdekes kérdés

A parlamenti választások időpontjának bejelentését főként Sólyom László újszerű államfői szerepvállalása miatt előzte meg felfokozott várakozás. A köztársasági elnök ugyanis november 24-én az egyik napilapnak úgy nyilatkozott, hogy már tudja a választások időpontját, de arról nem egyeztet a pártokkal. Később Sólyom László közölte azt is, hogy döntését nem hozza nyilvánosságra, csak január 19-én. Mindez gyökeresen eltért az eddigi köztársasági elnökök gyakorlatától, hiszen Mádl Ferenc például már 2001. decemberében bejelentette a 2002-es választások időpontját, legitimálva ezzel a pártok már amúgy is megindult kampányát. A választások időpontjának késleltetett bejelentése tehát elsősorban nem a választópolgárok, hanem inkább a pártok számára volt meghatározó, mivel azok a választások időpontjától visszaszámolva készítik el a kampányterveiket, és ennek megfelelően időzítik a főbb üzeneteiket.

Két bejelentési modell

A jelenlegi köztársasági elnök által választott eljárás így egy újfajta modellt alakított ki a választások időpontjának kitűzésében. Ez azonban a korábbiakhoz képest nem nevezhető egyértelműen kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb gyakorlatnak, hiszen a pártok szemszögéből mindkét modellnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A korábbi gyakorlat szerint előnyös volt, hogy jobban lehetett a kampányt tervezni és a politikusoknak nem kellett feltűnően sokáig tagadniuk a kampányolás tényét, de hátrányt jelentett, hogy a törvény által igen szűkre szabott kampányköltségvetés is előbb kezdett el hivatalosan pörögni. Sólyom László gyakorlata hátrányt jelentett a kampány tervezése szempontjából, valamint azért, mert a pártok már-már nevetségessé váltak azzal, hogy folyamatosan tagadniuk kellett a hónapok óta elkezdődött kampányukat. Előnyös helyzetet teremtett ugyanakkor azzal, hogy így a kampánypénzek számolása később indult el, és ráadásul a köztársasági elnök érdekes és izgalmas médiaeseménnyé varázsolta a választási kampány hivatalos kezdetét.

A két különböző bejelentési modell előnyei

Nincs új a (vasár)nap alatt

Egyes várakozásokkal szemben az államfő nem okozott meglepetést az április 9-i időpont bejelentésével. Sólyom László kiemelte, hogy az Alkotmányra, a választási eljárásról szóló törvényre és a szokásjogra alapozva hozta meg a döntését. Magát a választási dátumot tekintetve tehát nem hozott újat, hiszen ragaszkodott a vasárnapi időponthoz, és korábbi nyilatkozatainak megfelelően a lehető legkorábbi napra tűzte ki a voksolást, ezzel mintegy lerövidítve a kampányidőszakot.

Igazságos döntés született

A pártok előzetes és utólagos nyilatkozataik alapján elégedettek lehetnek a köztársasági elnök döntésével. A négy parlamenti párt közül ugyanis a Fidesz és az SZDSZ már korábban jelezte, hogy minél korábbi (tehát április eleji) időpontnak örülnének, az MSZP és az MDF pedig hangsúlyozta: számukra bármilyen időpont elfogadható.

Időpont-elvárások korábban a pártoktól

Így bár az államfő előzetesen nem egyeztetett a pártokkal, utólag mintha figyelembe vette volna a pártpolitikusok elvárásait is, akik nem utolsó sorban azért is elégedettek lehetnek az időponttal, mert ezzel a lehető legrövidebb időszakra kell elosztaniuk a rendelkezésükre álló anyagi forrásokat.