"Az elnök megint jól döntött"

dátumot hirdetett ki, amelyet mindenki elfogad. Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor közölte: pártja számított erre az időpontra, és felkészült a választásokra.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke a bejelentést követő sajtótájékoztatóján elmondta: üdvözli, hogy rövid lesz a kampány, mert ez jó az állampolgároknak és a pártoknak is. Hozzátette: a köztársasági elnök megválasztása óta csak egy pártelnökkel - Orbán Viktorral - egyeztetett, aki akkor bejelentette, hogy 125 nap múlva, április 9-én lesznek a választások. Akár szándékos, akár véletlen a bejelentés, mindkét fél számára kínos - jelentette ki Dávid Ibolya.

Sólyom László ugyanakkor határozottan állította, hogy egyik párt elnökével, így Orbán Viktorral sem egyeztetett a választások időpontjáról. A köztársasági elnök sajtófőnöke, Wéber Ferenc elmondta: az országgyűlési választások időpontjáról a köztársasági elnök egyetlen párt képviselőjével vagy közjogi méltósággal sem konzultált, döntéséről nem is tájékoztatott senkit előzetesen. "Politikai pletykák mindig voltak és mindig lesznek. Különösen igaz ez a választások előtti időszakra. Az államfő azonban meggyőződése szerint dönt, és ebben nem befolyásolhatják megalapozatlan híresztelések" - közölte a sajtófőnök, és elmondta azt is: a legfőbb ügyész jelölésével kapcsolatos megfontolások semmilyen szempontból nem befolyásolták a választási időpontok meghatározását.

Íme, megkezdődött, ami már régóta tart. Sólyom László megint meglepte az elemzőket és a találgatókat: előbb kijelölte az időpontkijelölés időpontját, s amikor a sajtóizgalom a tetőfokára hágott, egy egyszerű mondatban bejelentette a választások napját, és távozott. A bejelentés előkészítésével, a döntés hangsúlyozott – és jogos – kisajátításával mindenesetre eseménnyé avatott egy önmagában jelentéktelen aktust, hiszen törvény írja elő, hogy négyévente áprilisban vagy májusban országgyűlésiképviselő-választásokat kell tartani.

(...) Az elnök nem használta föl az alkalmat semmire, nem szólított föl senkit, hogy hátrább az agarakkal és a vizslákkal (a lejáratókampány veszélyeire már egyszer figyelmeztetett), nem magyarázta el, miért döntött így (nem kötelessége), feladatát teljesítette, a többi immár a pártok és a választók dolga. Egyetlen dolgot lehet biztosan kiolvasni döntéséből: a lehető legrövidebbre szabta a hivatalos kampány idejét. Ezzel némileg szűkítette a másik fél gyalázására fordítható időt, de szűkítette azt a kegyelmi időt is, amelyben a választópolgár valóságosan érezheti a saját fontosságát.

(...) Abból a szempontból viszont a legjobb idő, hogy letelte után a lehető leghamarabb hozzá lehet kezdeni a régóta halogatott munkákhoz, átalakításokhoz, reformokhoz. Hiszen az újrázásért küzdő kormánytól vitát kavaró kemény lépések régóta nem várhatók.

Azaz, az elnök megint jól döntött.

A magyar választói magatartás elemzéseiben tartja magát néhány makacs állítás. Ilyen például, hogy a magas részvétel a jobboldalnak kedvez. Ezt a nézetet 2002 tavaszán gyorsan elfelejtette mindenki. Hasonló mitikus meggyőződés kötődik a választások időpontjához is. Ennek megfelelően a május elseje utáni első fordulós dátum a baloldalnak kedvez, mivel a majálishoz köthető rendezvények tipikusan a baloldali kampányt erősíthetik. Az állítás tartja magát, még akkor is, ha az időpont ilyen irányú hatását a valóság a legutóbbi két választásokon egyáltalán nem igazolta vissza. A Fidesz 1998-ban egy május 10-i első fordulón dobbantva került kormányra, majd négy évvel később április 7-én érte az első sokk, amiből végül vereség lett.

(...) Sólyom László hagyományosan szűkszavú, tömören nyilatkozó politikus. Az időpont fontolgatása kapcsán csupán annyit tudtunk meg tőle, hogy nem a pártok érdeke szerint fog választani, és hogy van mozgástere. Ez utóbbi elsőre nem tűnik meglepő kijelentésnek, hiszen azt tudni illik, hogy a döntés jogi értelemben valóban kizárólag az államfőé. Gyakorlatilag azonban rendkívül szűkös a tér.

(...) A rövid kampány szükségességében szinte valamennyi véleményformáló egyetért, ami a körülmények ismeretében nem meglepő. Bár hivatalosan minden idők legrövidebb kampánya lesz az idei, valójában szeptember óta több hullámban jócskán folyik. Ha az eddig ízelítőbe kapott stílus és érvrendszer lesz uralkodó a továbbiakban is, akkor nem kell különösebben csodálkozni azon, ha ebből többre, hosszabbra senki sem vágyik, és ennek megfelelően dönt a köztársasági elnök is.

(...)Ha egy pillanatra azonban elvonatkoztatunk a hazai belpolitika rögvalóságától, már nem is tűnik egyértelműnek a rövid kampány elsőbbsége. A választás minden demokrácia meghatározó eseménye, kis pátosszal: ünnepe. Ideális körülmények között a választók nem úgy voksolnak, mint amikor a pénztárnál sorban állva levesznek még egy rágógumit a polcról, hanem tájékozódás, érvek és ellenérvek mérlegelése után felelős döntést hoznak. Lassan az abszurditás határát súrolom, de nagyon halkan mégis megjegyzem, hogy egy választási kampány elvileg ezt a felelős döntést hivatott megalapozni elszámolással, elszámoltatással és programokkal. Ha egy országban annak kell örülni, hogy a kampány rövid lesz, ott valószínűleg másképp gondolkoznak a demokráciáról.

Sólyom László köztársasági elnök április 9-ére tűzte ki a választások első fordulóját. Jól van ez így - legalább hamar túl leszünk az egészen. Most már egészen bizonyos, hogy ez járhatott az államfő fejében is, amikor arra utalt, hogy politikai és gazdasági szempontokat is mérlegelve, az ország érdekeit szem előtt tartva választja ki a jogilag lehetséges választási időpontok közül az általa legjobbnak tartottat.

A gazdasági szempontok nyilvánvalóak: valamennyi párt egyetért abban, az ország gazdasági érdeke, hogy az új kormány minél hamarabb fölálljon, s meghozza azokat az intézkedéseket, amelyekről mindenki tudja, hogy meg kell hozni.

(...) Ami a politikai szempontokat illeti: az elnök következetes. Megmondta előre: arra törekszik, hogy a kampányt, amely várhatóan igencsak kiélezett lesz, a lehető legrövidebb időtartamra szűkítse.

Sólyom László azt mondta: nem lesz tekintettel arra, hogy mit diktál a pártok érdeke, nem konzultál velük a választás időpontjáról.

(...) Ő az első ilyen köztársasági elnök. Göncz Árpád az államfői posztot, akkor helyesen, civil gesztusokkal töltötte föl, utódja, Mádl Ferenc némi politikával is.

Kemény hónapok állnak előttünk: szinte valamennyi politológus egyetért abban, hogy a negatív kampány jó eszköz a mozgósításra - s igaz ez oda és vissza.

(...) És akkor itt egy apró biztató jel: a politika deklarált érdekei április 9. választása révén találkoztak az ország érdekeivel. Tekintsük ezt kiindulási pontnak.

Sólyom László ezúttal nem akart meglepetést okozni, s az elődei által kitaposott útról (szokásjog) sem kanyarodott le.

(...) A nagy érdeklődéssel várt tegnapi bejelentés az idei országgyűlési választások kiírásáról minden tekintetben igazolta a papírformát: egy elképzelt politikai fogadóirodában az április 9. és 23. dátumokra ígérték volna a legkisebb oddsot.

(...) A korai, áprilisi időpont a közhiedelem szerint inkább a jobboldali ellenzéknek, míg a május a kormányzó szocialistáknak kedvez. Ugyan az 1998-as és a 2002-es választás eredménye (előbb májusban, utóbb áprilisban voksoltunk) ellentmond ennek, könnyen lehet, hogy egyesek jórészt az Orbán Viktor egyik mondata körül gerjesztett, szokásos hisztéria hatására komolyan hiszik, Sólyom László a megválasztásában döntő szerepet játszó Fidesznek akart kedvezni a dátum kijelölésével. Csakhogy a lehető legkorábbi választás nem párt-, hanem országos érdek, hiszen az elhúzódó kampány nemcsak a versengő erők pénztárcáját (no meg a közpénzen önmagát ünneplő kormány révén a miénket is), hanem a választóközönség idegeit, a politikai közösséget így-úgy összetartó szálakat is óvja a túlzott megterheléstől. (...) a korai zárásnak igen magas a társadalmi támogatottsága mind a jobb-, mind a baloldalon.

Sólyom László annyiban azért újított, hogy a pártokkal folytatott konzultációt mellőzve gyakorolta alkotmányos jogosítványát. Ezt is jól tette, hiszen így legalább attól a magvas vitától megkímélt bennünket, hogy ki akar húsvét, ki akar május 1. közeli időpontot. (..)

Sólyom László persze okozhatott volna meglepetést is. Megjelölhetett volna vasárnap helyett egy hétköznapot is, április helyett választhatta volna a májust. Csaknem fél éves működése alapján nem lett volna váratlan, ha váratlant húz. Eddig igyekezett szakítani a szokásjoggal, a hagyományokkal. Beiktatásakor, nyilatkozataival, újévi köszöntőjével jelezte, hogy nem másolja szolgaian, amit elődei meghonosítottak. Most azonban nemcsak az alkotmányra és a törvényre volt tekintettel, hanem az alkotmányos szokásokra is.

(...) Az utóbbi fél év azt mutatta, hogy a pártok felkészültek az élet-halál harcra. Azok is, amelyek most akarnak bekerülni a törvényhozásba és azok is, amelyek most sem akarnak kikerülni belőle.

(...) Pedig egyelőre egyik párt sem tudja, miképpen lehet megnyerni a választásokat minden valószínűség szerint eldöntő bizonytalanokat. A parlament két nagy pártja most nagyjából döntetlenre áll, a két kisebb meg fej-fej melletti versenyt vív a bejutásáért, de saját tábora a jelek szerint egyiknek sem elég a várt sikerhez.

(...) Nehéz nyolcvan nap elé néznek a pártok. De az állampolgároknak sem lesz könnyebb.

Sólyom László a választások időpontjának bejelentésével okozott is meglepetést, meg nem is: a korábban informális csatornákon már kiszivárgott, de Orbán Viktor által is szellőztetett április 9-e mellett döntött. Ezzel igazolta a tippelők bizonyos részének várakozásait, hisz bejött a korábban rebesgetett dátum. Csakhogy mások pont azt várták a szuverenitását a pártok ellenében hangsúlyozó, “önjáró” államfőtől, hogy kerüli a belpolitikai aktorok igényeihez való alkalmazkodás látszatát is. Az elnökből kinéztük volna azt is, hogy eltér a szokásjogtól, és hétköznapot jelöl ki.

(...) De nem így történt. Felturbózták Sólyom döntésének jelentőségét, túlbeszélték az ügyet. A politikai folklór nagy jelentőséget tulajdonított a voksolás időkoordinátáinak. Holott az, hogy a húsvét közelsége a Fideszt, május 1. pedig a nagyobbik kormánypártot segíti, nem több bizonyítatlan mítosznál. Sőt, inkább hathatósan cáfolt tévhit. 1998-ban az MSZP májusban vesztett, négy éve pedig áprilisban nyert.

(...) Az ország szempontjából egy gyorsan lezavart választás elvileg jó is lehetne. A közgazdászi remények szerint így hamarabb jöhetnének a megszorítósan húsbavágó, de elodázhatatlan reformlépések. Azonban, ha jobban belenézünk a politológiai kristálygömbbe, láthatjuk, illúzió ez, nem egyéb. Akárki kormányoz a jövőben, az őszi helyhatósági tusa előtt nem lesz lényegi változás.

(...) Vagy ha netán polgári körös ámokfutók, cinkos vezéri szemhunyorítás mellett, bizonyítékok nélkül ismét csalást hallucinálnak. Különösen, hogy államelnökünk mostani, a politikai elit íratlan játékszabályainak megfelelő döntése nemigen segít önálló “civil” arcélének kimunkálásában.

Tulajdonképpen egész jó, hogy újévi beszéde apropóján a Fidesz “katonai szárnya” rárontott az elnökre. Így, ha jogosan bírálja Gyurcsány esetleges jövőbeni piszkos kortestrükkjeit, azt senki nem “Orbán emberének hangjaként” fogja értelmezni. (...) Államfőnk most vizsgázik: bizonyíthatja, hogy mint autonóm tekintély, nem tesz engedményt a kampánylogika farkastörvényeinek.

„Hogy mikor van pontosan az alkotmány szerint április–májusi országgyűlési választás, az bizony lényeges kérdés. A húsvéti szószékekről mennydörög majd a fekete reakció, s rángatja dróton az urnák elé a nép ópiumába ájult, hecckáplánok által tüzelt és joystickkel távirányított populációt, vagy május 1-je, a munkásosztály nagy, nemzetközi seregszemléje lesz az a tömegesemény, mely áttereli az isten-haza-családos lakossági réteget a kénköves vörös karámba? „

(...) Mi lenne, vetődött fel az utóbbi hetekben, ha a kiugróan autonóm köztársasági elnök választási időpontilag is formabontana, és hétköznapra tenné a voksolás időpontját? "Fénylő április 7., te a hála ünnepe légy!" – a két nagy kádárista párt közül melyiknek kedvezne jobban ez a pénteki nap, amikor még nem indulnak neki a panelproletár-tömegek gleccsersízni, vagy simán csak ausztriai outletekben múlatni a csermelyléptű időt, ott ugyanis bársonyon futnak a percek, hiszen tart még a téli leértékelés. Ám a létezhető legszokványosabb módon a lehető legkorábbi, egyáltalán nem formabontó időpont jött be (április 9., 23.).

(..) A magyar választások szempontjából a közelgő izraeli választások, az iraki megszállás fejleményei, az iráni atombomba, az afgán konszolidáció, a török EU-tagság vagy a montpellier-i dzsihád mit sem számít, annál inkább egy nagy árleengedés a Lidlben és/vagy a Penny Marketben, de arra a politika aktorainak nincs ráhatásuk.

A kis pártoknak kedvez a korai választási időpont, mondják, s ezzel együtt is rezgett Dávid Ibolya és Kuncze Gábor, noha az előbbi Sólyom–Orbán egyeztetést inszinuált.

(...) A rövid kampány rossz hír azoknak, akik a lehető legjobban szeretnék választópolgári döntésük előtt megismerni a programokat, jó azoknak, akik nem feltétlenül élveznek egy Erzsébet-híd lezárást – hogy plasztikEgyesült Államok hasonlatoktól most tartóztassam magam. Akárhogy is, húsvétkor választunk, pünkösdre új kormánya lesz az országnak. Ámen.