Mérlegen az ígéretek

Az elmúlt hét gazdaságpolitikai vitái már teljes egészében a választási kampánynak rendelődtek alá. A fő témát ezúttal az évértékelő beszédekben elhangzott ígéretek jelentették. A pártok vitatták egymás helyzetértékeléseit és ígéreteit, és a kampányban megfogalmazott javaslatok megvalósíthatóságát mérlegelték a gazdasági elemzők is.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

Orbán Viktor évértékelő beszédében a Fidesz már korábban ismertetett választási ígéreteit foglalta össze. A legnagyobb ellenzéki párt a munkanélküliséget tartja az ország legnagyobb problémájának, ami valószínűleg nem független attól, hogy felmérések szerint a magyarok leginkább munkahelyük elvesztésétől félnek. Éppen ezért a Fidesz legfőbb ígérete, hogy egyszeri, 10 százalékpontos járulékcsökkentést hajtana végre, amely a párt szerint 150 ezer fővel a növelné a foglalkoztatatást. Mivel azonban korábban mind a kormány, mind az elemzők vitatták a járulékcsökkentési ötlet komolyságát, Orbán Viktor megfordította érvelését. Már nem a járulékcsökkentés munkahelyteremtő hatásáról beszél, hanem arról, hogy annak elmaradása esetén 60-80 ezer ember válhat munkanélkülivé jövőre.

 

Gyurcsány Ferenc országértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy nem kíván beszállni az ígéretlicitbe, de már aznap este jelezte egy interjúban, hogy az MSZP is elő fog állni a maga javaslataival. Az első konkrét, a Magyar Vállalkozások Bankjának felállítására vonatkozó ígéret pedig már a parlamenti beszédben is elhangzott.

 

A gazdasági elemzők szintén a pártok ígéreteit mérlegelték. Az értékelések arról tanúskodnak, hogy a Gyurcsány-kormány jelenlegi politikája, a Fidesz pedig ígéretei miatt hiteltelen és kockázatos. Az elemzők elsősorban azt kifogásolták, hogy egyik oldalon sem látni koherens programot. Politikai szempontból azonban ez nem meglepő. Választási kampány idején a pártok hallgatnak a lakosság számára esetleg hátrányokkal járó intézkedésekről, de tagadják azt is, hogy ígérgetnének. Miközben Orbán Viktor „megoldásokról”, Gyurcsány Ferenc „javaslatokról” beszél.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	4,1%   (2005. I-IX.)
Ipari termelés növekedése*	7,7%   (2005. XI.)
Beruházás-növekedés*	8,5%   (2005. I-IX.)
Munkanélküliség	7,3%   (2005. VI.-XII.)
Infláció*	3,3%   (2005. XII.)
Reálkereset-növekedés*	6,5%   (2005. I.-XI.)
Államháztartási hiány	-984,4 milliárd Ft   (2005. I-XII.)
Fizetési mérleg	-5053 millió euró   (2005. I-IX.)
Jegybanki alapkamat	6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Kormányoldal

Hiller István, MSZP elnök

Ma jobban élnek az emberek, mint négy évvel ezelőtt. Történelmi eredmény, hogy az árstabilitás korszaka megérkezett Magyarországra. 2001-ben, az Orbán-kormány utolsó teljes évében 9,2 százalék, míg tavaly, a jelenlegi kormány utolsó teljes évében 3,6 százalék volt az infláció. (január 29.)

 

Veres János, pénzügyminiszter

A gazdasági növekedés, az adó- és járulékcsökkentés, a foglalkoztatás mértéke, az értéktőzsde indexe, valamint a GDP-arányos vásárlóerő-paritás lehetővé teszik, hogy Magyarország 2008-ban teljesítse az euró bevezetése előfeltételének tekintett maastrichti kritériumokat. A Standard & Poor’s a stabilról negatívra Magyarország adósságkockázati kilátásait, hogy felhívja a figyelmet a kampány során elhangzott „felelőtlen gazdasági ígéretek” veszélyére. Az Eurostat adatai és a kormányzati statisztikák szerint elmondható, hogy a magyar gazdaság növekedése az uniós huszonötök átlagát 2,3 százalékkal haladja meg, a visegrádi négyek közül Magyarország felzárkózása a leggyorsabb. Az államháztartás hiánya a 2002-es 8,4 százalékról folyamatosan csökken, tavaly 6,1 százalék volt, az államadósság szintén csökkenést mutat az elmúlt három évben. Az export üteme 2002 és 2006 között stabil, 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Magyarország a beruházások tekintetében a régió legvonzóbb célpontja, a foglalkoztatottak száma pedig immár 3 millió felett van. (január 29.)

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Megérte felvenni a hiteleket, de mára ezek szűkítették a mozgásteret. A következő kormány elsőszámú feladata „az állam működésének szerkezeti reformja” kell, hogy legyen. Magyarország megerősödésének legfontosabb forrásai: az állam intézményi és működési átalakítása, a vállalkozások támogatása, a beruházások, a fejlesztések folytatása, az emberi tehetség és szorgalom. (január 30.)

Az előttünk álló két hónapban természetesen sokkal konkrétabban is meg fogjuk fogalmazni, hogy mit javaslunk a következő négy évre, ennek el fog jönni az időszaka, ebben az egyik határozott pillanat az, amikor a Szocialista Párt a kongresszusát tartja február közepén. (január 30.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

Az Magyar Vállalkozások Bankjának célja, hogy több vállalkozás az eddiginél egyszerűbben és olcsóbban jusson pénzhez. Az eddigi szétaprózott, bürokratikus ügyintézés helyett a saját kereskedelmi bankjánál megkaphassa a hitelt, a tőkejuttatást, vagy a garanciát. A bank közel 700 milliárdos hitel és 800 milliárdos támogatási keretből gazdálkodhat majd. (január 31.)

Új politikai elitre van szükség a reformok végrehajtása érdekében. (február 2.)

 

Medgyessy Péter, volt miniszterelnök

Ha a következő kormány felismeri a kényszereket, 2011-ben lehet euró Magyarországon. A 2007-es és a 2008-as év kemény lesz, főleg a költségvetési intézmények számára. Ebben két évben- ígérjen bárki bármit- nem lehet adót vagy járulékot csökkenteni. (február 1.)

 

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök

Kisebb állam, adó, egészségügy és önkormányzat - ezen a négy területen kell a következő években reformértékű lépéseket tenni. (február 2.)

 

Batiz András, kormányszóvivő

A kormány nem cenzúrázza a munkanélküliségi adatokat, hanem arról van szó, hogy a Foglalkoztatási Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal adatait együtt érdemes kezelni ahhoz, hogy helyesen lehessen értelmezni a bonyolult munkaerőpiaci adatokat. Révész Máriusz kérdése komolytalan, hiszen azokra az adatokra, amelyek eltitkolásával a kormányt vádolja, legutóbbi hirdetésében éppen a Fidesz hivatkozik. (február 2.)

 

Simon Gábor, MSZP Országos Választmány elnöke

Kiderült, hogy a nagyobbik ellenzéki párt elnöke maga sem gondolja komolyan, hogy tb-csökkentési javaslata új munkahelyeket teremt. (február 3.)

 

Ellenzék

 

Pokorni Zoltán, Fidesz alelnök

Abban az esetben, ha a Fidesz kerül hatalomra, családi adózás lehetőségét kívánja megteremteni. Minden család dönthet majd a személyi jövedelemadózás vagy a családi adózás között, amennyiben az utóbbit választják, a férj és feleség összevont adóalapját elosztják kettővel és így állapítják meg a fizetendő adó mértékét. (január 28.)

 

Orbán Viktor, Fidesz elnök

Nincs más választásunk, Magyarországnak július 1-jén a mai 29 százalékról legalább 19 százalékra kell csökkentenie a tb-járulék mértékét. Ez nem annak a kérdése, hogy tudjuk-e azt finanszírozni, hanem inkább úgy tehető föl a kérdés, hogy ha erre nem vállalkozunk és a kanyarban egyenesen továbbmegyünk, akkor nekimegyünk a falnak. Ha jövőre is hatvan-nyolcvanezerrel több lesz a munkanélküli, akkor arra a kérdésre kell majd válaszolnunk, hogy lesz-e miből kifizetnünk a nyugdíjakat. A választások tétje, hogy a magyar szolidaritást, vagy a vadkapitalizmust választjuk. (január29.)

Kétséges az euró 2010-es bevezetése, mivel a külföldi elemzők is 2013-2014-es dátumot tartják valószínűbbnek. Az államháztartási hiány áprilisra elérheti a 10 százalékot. A Fidesz kormányra kerülve először csökkentené az államadósságot és azt követően a költségvetési hiányt. Mindez nincs ellentétben a Fidesz javaslataival, melyek nem „ígéretek”, hanem „megoldások”. (január 31.)

 

Kósa Lajos, Fidesz országgyűlési képviselő

Érdekes helyzet, hogy a kormány akkor akar bankot alapítani, két hónappal a választások előtt, amikor már privatizálta az összes állami kézben lévő bankot. A Fidesz szerint a társadalombiztosítási járulék 19 százalékra való csökkentésével és piacvédelemmel lenne mód a munkanélküliség és a vállalkozások problémáinak megoldására. (január 31.)

 

Rogán Antal, Fidesz kampányfőnök

A Fidesz a valódi elszámolásra irányuló kampányt indít. A párt a magyar választópolgárok elé tárja azokat a tényeket, amelyek ma az ország állapotát jellemzik. Ezek közül az egyik a munkanélküliség. Amióta Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, 63 ezerrel nőtt az állástalanok száma. Ma 400 ezer hivatalosan regisztrált munkanélküli van, és további 300 ezer olyan ember, akinek nincs rendes állása. (február 1.)

 

Katona Kálmán, MDF Országos Választmány elnöke

Az MDF az "egykulcsos adóban" hisz, míg az MSZP és a Fidesz a "kétkulacsos politikában". Gyurcsány Ferenc jövőre vonatkozó sikerpropagandájának és Orbán Viktor szolidarizmusának lényege a jótékony állambácsi képének megerősítése, az emberek áltatása, hogy minden problémájuk megoldható. Eközben mindkét nagy párt pontosan tudja: hatalomra kerülve nem halogatható tovább a gyors költségvetési konszolidáció. Az MDF egykulcsos, 18%-os személyi jövedelemadó bevezetésével kívánja ösztönözni a megtakarításokat. A munkanélküliség csökkenése érdekében fontosnak tartja a minimálbér csökkentését a munkanélküliség által leginkább sújtott régiókban. (február 2.)

 

Révész Máriusz, Fidesz szóvivő

A Fidesz választ vár Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől arra, hogyan fordulhat elő, hogy a kormány adminisztratív eszközökkel kívánja meggátolni a munkanélküliségi adatok nyilvánosságra kerülését. (február 2.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

Jakab István, Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége

Amennyiben a kormány suba alatt megkezdi a termőföld kiárusítását, akkor nincs kizárva egy gazdademonstráció. (február 1.)

 

Akar László, GKI gazdaságkutató Rt.

Egészséges szerkezetűnek nevezhető a magyar gazdaság fejlődése, ugyanis a tavalyi és az idei 4,2 százalék körüli növekedés úgy jön létre, hogy azt az export és a beruházás húzza, a fogyasztás pedig ettől némiképpen elmaradva növekszik. Gondokat okoz azonban a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya, illetve az államháztartás hiánya. Akárki nyeri a választást, ezzel a problémával szembe kell néznie, és valamit kell tennie, ugyanis a piac meglehetősen ideges ma már. Azt nem lehet tartósan művelni, hogy egyre újabb és újabb eladósodással finanszírozzuk magunkat, és rakunk a következő generációkra újabb terheket. (február 1.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

Az ipari termelői árak 2005 decemberében az előző hónaphoz képest nem változtak, 2004 decemberéhez viszonyítva 4,7 százalékkal emelkedtek. Az év egészét tekintve 4,3 százalékkal növekedtek tavaly az ipari árak. (január 30.)

 

Dresdner Kleinwort Wasserstein

A választások győztesének kilététől függetlenül valószínűtlen a gyors költségvetési konszolidáció, és emiatt fennmaradhat a magyar konstrukciókkal kapcsolatos befektetői hangulat romlásának rövid- és középtávú kockázata. A Fidesz eddigi megnyilatkozásai sem meggyőzőek. Orbán Viktor pártelnök „továbbra is populista ígéreteket tesz”; ezek közé sorolható a támogatott lakáshitel-rendszer kiterjesztését célzó javaslat. Mivel már a jelenlegi program is mintegy 233 milliárd forintba került tavaly, az ilyen változtatások csak tovább terhelnék a költségvetést. (január 30.)

 

Fessel-GfK Ausztria Piackutató Intézet

37 ország bevonásával végzett kutatás tanúsága szerint a skandináv országokban 70 százalék feletti azoknak az aránya a társadalmon belül, akik rendszeresen használják a világhálót. A lista sereghajtója Ukrajna, Macedónia és Albánia s ez utóbbiban a lakosság kevesebb mint egy százaléka használja az internetet. Magyarország a 29. helyet foglalja el a rangsorban, hazánkban ugyanis a 15 éven felüli népesség (8,5 millió állampolgár) 33,2 százaléka fér hozzá az internethez. A magyar adatok gyakorlatilag megegyeznek a csupán három százalékponttal lemaradó Romániáéval, s a Visegrádi Négyek mindegyik tagállama előrébb áll mint Magyarország. (február 2.)

 

Török Zoltán, Raiffeisen Bank

A Fidesz állításával szemben a járulékcsökkentéstől nem várható, hogy annyi munkahely jöjjön létre olyan gyorsan, hogy helyreálljon az egyensúly, ezért más területen kellene kompenzálni a bevételkiesést, ha nem akarjuk, hogy az államháztartási hiány tovább nőjön. A hiányzó összeget viszont nem feltétlenül a szociális juttatásokon kell megspórolni, mint ahogy azt az MSZP hirdetése állítja. A járulékcsökkentés összességében mégis nagyon hasznos javaslat, mivel a magyar gazdaság versenyképességének érzékelhető javulása várható tőle. (február 3.)

 

Bartha Attila, Kopint Datorg

Bár a járulékcsökkentéstől várható pozitív hatás, a becslések és maga az elképzelés is túlzottan optimista. Az eddigi ígéreteknél azonban fontosabb lenne az oktatáson változtatni, hogy a friss diplomásoknak reálisabb esélyük legyen saját vállalkozás indítására.

 

Csaba László, CEU

Az MSZP programja bizonyos fokig már kipróbált, hiszen a miniszterelnök 100 lépés programjának több pontja is a munkaerő világával foglalkozott, de sem a Start Kártya, sem a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók járulékának csökkentése nem hozott áttörő változást. A Fidesz részéről a 10 százalékpontos csökkentés ígérete pozitív, bár egyelőre nagyon általános elképzelésnek, feltéve, hogy adócsökkentések helyett, és nem velük együtt alkalmazzák. Azokban az országokban, ahol sikerült lejjebb szorítani a munkanélküliségi mutatókat, nem egyetlen eszköznek köszönhető a változás. Írországban liberalizálták a munkaerőpiacot, Dániában növelték az állami beavatkozást. Magyarországon is szükség lenne további, kiegészítő lépésekre: többek között vissza kellene fogni a munkaerőpiac „kifehérítését”, mert az is a foglalkoztatás ellenében hat. (február 3.)