Továbbra is szoros az MSZP és a Fidesz versenye

2006-02-07

A hivatalos kampánystartot követően a két nagy párt versenye kiegyenlítettnek tűnik – a Fidesz előnye a legtöbb felmérés szerint hibahatáron belüli. Az MDF növelte támogatottságát az utóbbi hónapban, ezzel nagyjából felzárkózott az SZDSZ mellé. Orbán Viktort a választók humorosabbnak és hatásosabb szónoknak tartják Gyurcsány Ferencnél. Szabó Istvánt a többség nem ítéli el ügynökmúltja miatt. A közvéleményben továbbra is erős a cigányellenesség, és az orosz-ukrán gázvita nyomán a gázáremelkedéstől való félelem is.

A két nagy párt küzdelme januárban is kiegyenlített – a Fidesz előnye a legtöbb közvélemény-kutató intézet szerint hibahatáron belül marad. Az MDF és az SZDSZ támogatottsága megközelítőleg azonossá vált – de jelenleg egyikük sem lehet biztos abban, hogy eléri az öt százalékos küszöböt.

Az utóbbi hónapban a pártok erőviszonyaiban nem tapasztalhattunk átrendeződést vagy jelentősebb változást. Januárban a kutatók felmérései (a Gallup Intézet kivételével) többnyire azt mutatták: a pártok a hivatalos kampány kezdetén nem voltak képesek jelentősen növelni támogatottságukat, így pozíciójuk nem változott jelentősen 2005 decembere óta. A két nagy párt helyzetében sem következett be jelentős elmozdulás, a közvélemény-kutató intézetek januárban is enyhe, hibahatáron belüli Fidesz-fölényt mértek. Az MSZP támogatottsága a teljes lakosság körében 27-30, a Fidesz-MPSZ-é 28-33 százalékos volt. A biztos szavazó pártválasztók 40-45 százaléka az MSZP, és 42-47 százaléka pedig a Fidesz szavazótáborába sorolta magát. A Fidesz előnye tehát mindkét viszonyítási alapon számolva 2-4 százalékos volt januárban.

 

Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet

Medián

Gallup

Tárki-Századvég

Szonda Ipsos

Adatfelvétel ideje

Jan.

Jan. 18-26.

Jan. 6-20

Jan. 14-22.

Mintanagyság

2400

2054

1014

1500

Választókorú lakosság

MSZP

30 (-2)

29 (+5)

28 (-3)

27 (-2)

Fidesz-MPSZ

33 (-2)

32 (+1)

28 (-1)

29 (+1)

SZDSZ

3 (-1)

3

2 (-1)

3

MDF

3 (+1)

2

1

2

MIÉP-Jobbik

1

1

1

1 (-1)

Centrum

1

1

1

n.a.

Munkáspárt

1

1

n.a.

n.a.

Egyéb

1

0

1

3

Nem menne szavazni

n.a.

13 (-9)

Nem tudja / nem válaszol

n.a.

18 (+2)

36 (+4)*

35*

Biztos szavazó pártválasztók***

MSZP

39 (-5)

42 (+5)

45 (+1)

43 (-2)

Fidesz-MPSZ

42 (-5)

46 (-6)

47 (+3)

45

SZDSZ

3 (-2)

4 (-1)

3 (-1)

4

MDF

3 (+2)

3 (+1)

1

3

MIÉP-Jobbik

1

1 (-1)

2

2 (+1)

Centrum

1

2 (+1)

2 (+1)

1

Munkáspárt

1

1 (-1)

n.a.

n.a.

Egyéb

n.a.

0 (-1)

1 (-1)

2

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

A kispártok helyzetében januárban sem következett be áttörés, ugyanakkor az MDF kis mértékben növelni tudta szavazóbázisát, ezzel gyakorlatilag felzárkózott az SZDSZ mellé. A liberális párt támogatottsága 2-3, az MDF-é 1-3 százalékos volt az összes szavazó körében, és ez az arány a két kispárt szimpatizánsainak csekély aktivitása következtében a biztos szavazók körében is hasonló (2-4, illetve 1-3 százalék).

 

A hónapban a Fidesz Polgári kormányzás 2006 nevű háttérintézménye is végzett nagy mintás, országos közvélemény-kutatást, mely a Fidesz győzelmét és a kétpárti parlamenti struktúrát valószínűsítette. A felmérés szerint januárban az szocialisták a szavazók 34 százalékának, a Fidesz pedig 40 százalékának a voksát nyerte volna el.

 

A két nagy párt közti különbségek négy intézet adatai alapján (%)

Intézet

Medián

Gallup

Tárki-Századvég

Szonda Ipsos

Összes megkérdezett

Fidesz-MSZP különbség

3

3

0

2

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

3

4

2

2

 

Részvétel

A választásokon a jelenlegi adatok szerint 50-60 százalékos részvétel valószínűsíthető. A kis pártok szavazótábora „ernyedtebb”, mint az MSZP-é és a Fideszé.

A januári közvélemény-kutatások szerint 50-60 százalékra tehető azok aránya, akik szinte bizonyosan elmennek áprilisban voksolni. A Medián adatai 50, a Szonda Ipsosé 54, a Gallupé 62 százalékos biztos választói részvételt mutattak. 2002-ben a választási részvétel mintegy tíz százalékkal haladta meg a januárban mért szintet, kérdéses azonban, hogy 2006-ban lesz-e hasonló tendencia a tényleges részvételt illetően.

 

Mindkét nagy pártnak körülbelül 700 ezer olyan támogatója volt januárban, aki bizonytalan abban, részt fog-e venni az országgyűlési választáson. Ebből 400-400 ezer fő viszonylag könnyen mozgósítható, 300-300 ezer szavazó azonban csak igen nehezen szólítható az urnákhoz. A nagy pártok küzdelmének kimenetele így nem csak attól függ, ki tud többet megnyerni a (legalább 500 ezer fős) aktív, de pártválasztásában bizonytalan szavazó közül, a győzelemben jelentős szerepe lesz annak is, hogy melyik oldal tudja jobban megmozgatni saját szavazótáborát.

 

A szavazási hajlandóság tekintetében jelentős különbség mutatkozik a nagy és kis pártok tábora között. A MSZP és a Fidesz támogatóinak 70 százalékos részvételi hajlandóságához képest a kis pártok szimpatizánsai között magasabb a bizonytalankodók aránya: az MDF-esek hattizede, az SZDSZ-esek alig több mint fele jelezte, hogy részt kíván venni a választásokon.

 

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor népszerűsége továbbra is megegyezik, és a választók azonos arányban látnák őket következő miniszterelnökként is. Orbán Viktor ugyanakkor a választók szerint jobb szónoki képességekkel és vitakészséggel rendelkezik, és humora is megnyerőbb, mint ellenfelének.

A Gallup adatai szerint a miniszterelnök munkájának megítélése az elmúlt három hónap során folyamatosan javult, így 2006 januárjában – Gyurcsány Ferenc kormányfővé választása óta első alkalommal – a munkájával elégedettek aránya meghaladta kritikusainak arányát. A magyar választópolgárok közel fele (46%) vélte úgy, hogy a miniszterelnök jól végzi a feladatát, és tevékenységét elutasítók aránya 47%-ról 41%-ra csökkent.

A Századvég adatai szerint ugyanakkor a kormány tevékenységét még mindig inkább kritikusan ítélik meg a választók: a kormány indexértéke 2006 januárjában a +/-100-as skálán mínusz 11 ponton állt. Az ellenzék munkáját még kedvezőtlenebbül (mínusz 19 pont) értékelték a választók.

Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort a választók mind a Medián, mind a Századvég adatai szerint azonos arányban tartják alkalmasnak a miniszterelnöki poszt betöltésére. A Medián adatai szerint januárban 42 százalék választotta volna Gyurcsány Ferencet, és 41 százalék Orbán Viktort, a Századvég felmérése szerint pedig mindkettőjüket a választók 33 százaléka látta volna szívesebben a miniszterelnöki székben. A két nagy párt szavazótáborában Gyurcsánynak, illetve Orbánnak nincs alternatívája, ugyanakkor a pártot nem választók csaknem egyharmada (29 százalék) szerint egyikük sem lenne alkalmas a kormányfői posztra.

 

> Orbán humorosabb és hatásosabb szónok
A két potenciális miniszterelnök megítélése a Századvég imázsprofil-vizsgálata szerint több tekintetben is lényeges különbséget mutat. A kutatás szerint az utóbbi évben Gyurcsány Ferencnek nem sikerült érdemben javítania a magáról kialakult képen. Gyurcsány a választók szerint továbbra is gyengébb teljesítményt nyújt Orbán Viktornál a szónoki képességek, a tapasztaltság, és a humor tekintetében. Orbán Viktor előnye alapvetően a kommunikációval összefüggő tulajdonságokban mutatkozik meg (szónoki képesség, vitakészség, humor). Mindkét politikus esetében hiányosságokat tapasztalnak azonban a választók a szerénység, a megbízhatóság, az őszinteség és a tisztesség terén.

 

 

Az MSZP miniszterelnök-jelöltjének és a Fidesz elnökének népszerűségi indexe is azonos: mindkettejüket a választók 48 százaléka látná szívesen valamilyen fontos politikai szerepben – ezzel a lista hatodik-hetedik helyén osztoznak. A rangsort Sólyom László köztársasági elnök vezeti 73 ponttal, kiemelkedve a mezőnyből. Mindhárom utána következő helyet női politikus foglalja el: Dávid Ibolya és Szili Katalin mellé januárban felzárkózott Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter is. A lista ötödik helyén Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke áll. Mind Dávid Ibolya, mind Kuncze Gábor példája azt mutatja: az elnökök személyes népszerűsége nem garantálja pártjuk magas politikai támogatottságát.

 

 

A bizonytalanok nem szeretik a negatív kampányt?

 

A Magyar Vizsla-kampány a többség szerint pártpolitikai indíttatású akció volt. A lap és az azt megelőző plakátok erősen megosztották a közvéleményt – és a bizonytalan szavazók többségében inkább ellenérzéseket keltettek.

A január közepén végzett Medián-felmérés tanulsága szerint a bizonytalan szavazók az átlagnál nagyobb arányban kételkednek a minden háztartásba eljuttatott Magyar Vizsla kiadvány jóhiszeműségében.

A lap megjelenéséről január első két hetében a lakosság nagyobb része értesült , és annak tartalma erősen megosztotta a közvéleményt. A kiadványt hirdető plakátokkal a lakosság mintegy fele találkozott, és a Magyar Vizsla neve a kétharmaduk számára csengett ismerősen. A jelek szerint felkeltette az emberek érdeklődését: azok körében, akikhez eljutott a lap valamelyik száma, kilencven százalék beleolvasott a kiadványba, és közülük minden második ember végig is olvasta a cikkeket.

 

A kiadvány erősen megosztotta a választókat: fele-fele arányban mondták, hogy szívesen olvasnák a jövőben is, illetve hogy nem akarják többet a kezükbe venni. Nem meglepő módon a kormánypártok szavazói kritikusabbak, míg az ellenzéki pártok szavazói általában kíváncsian várják a további számokat. A Vizsla-olvasók hatvan százaléka találta elfogultnak, és csak harminc százalékuk tárgyilagosnak a cikkeket, és a választók többsége úgy vélte: a jelenlegi kormány lejáratása a kiadvány legfontosabb célja.

 

Továbbra is szeretjük Szabó Istvánt

 

A lakosságnak csak mintegy felét érdeklik az ügynökügyek – de még ebben a közegben sem romlott jelentősen Szabó István megítélése ügynökmúltjának napvilágra kerülését követően.

A Medián HVG által publikált telefonos felmérése szerint a szélesebb közvélemény nagy részét hidegen hagyta az ügynöktéma. Az emberek közel fele mondta, hogy egyáltalán nem érdekli, egyharmada pedig, hogy nem különösebben érdekli, kik voltak ügynökök az előző rendszerben. Az emberek többségére nem jellemző, hogy elhamarkodottan alkotna morális ítéletet a kérdésben: a megkérdezettek felének nem befolyásolja véleményét, ha valakiről kiderül besúgómúltja, egyharmaduk pedig csak a körülmények ismeretében ítélkezne. A közvélemény szemében leginkább az számít enyhítő körülménynek, ha valakit súlyos fenyegetéssel kényszerítettek ügynöki tevékenyégre.

 

Szabó István ügynökmúltjáról bőségesen beszámolt a sajtó, ennek megfelelően a megkérdezettek kétharmada hallott arról, hogy az Oscar-díjas filmrendező ügynök volt az ötvenes-hatvanas években. A fimrendező megítélésében alapvetően munkássága játszik központi szerepet. Összességében az esetről értesültek 23 százaléka mondta azt, hogy csalódott Szabó Istvánban, viszont minél több filmjét látta valaki, annál kevésbé befolyásolta ez a véleményét.

 

 

Erősödő cigányellenesség a közvéleményben

Az utóbbi években nem enyhült, inkább csak erősödött a közvéleményben élő romaellenesség A lakosság csaknem kétharmada szerint a bűnözési hajlam a cigányok vérében van.

A Tárki felmérése szerint az utóbbi években nem enyhült, inkább erősödött a közvéleményben élő romaellenesség. 2005 végén a megkérdezettek 62 százaléka teljesen vagy inkább egyetértett azzal a rasszista állítással, miszerint „a bűnözési hajlam a cigányok vérében van”. A pozitív diszkrimináció ötlete hazánkban nem örvend nagy népszerűségnek: csak minden tizedik válaszadó gondolja úgy, hogy a romáknak több támogatást kell adni, mint a nem romáknak. A romák legfőbb gondja a választók szerint a munka – és a munkakedv – hiánya: 80 százalékuk szerint a „romák gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni”.

 

 

A többség gázáremelésre számít

A lakosság többsége tart az orosz gázellátás körüli bizonytalanságtól és az energiaköltségek emelkedésére számít.

Az oroszországi gázellátás bizonytalanságának apropóján végzett Medián-kutatás szerint a közvélemény jelentős része áremelkedésre számít energiafronton. A megkérdezettek 22 százaléka biztosnak tartotta, 52 százaléka pedig valószínűsítette, hogy a jövőben növekednek a lakossági energia költségei. A többség szerint ennek elkerülésében segítségünkre lehetnek a megújuló energiaforrások; a megkérdezettek egyharmada a napenergiát, másik harmada pedig a szélenergiát említette mint alternatív lehetőséget

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384