Továbbra is szoros az MSZP és a Fidesz versenye

A hivatalos kampánystartot követően a két nagy párt versenye kiegyenlítettnek tűnik – a Fidesz előnye a legtöbb felmérés szerint hibahatáron belüli. Az MDF növelte támogatottságát az utóbbi hónapban, ezzel nagyjából felzárkózott az SZDSZ mellé. Orbán Viktort a választók humorosabbnak és hatásosabb szónoknak tartják Gyurcsány Ferencnél. Szabó Istvánt a többség nem ítéli el ügynökmúltja miatt. A közvéleményben továbbra is erős a cigányellenesség, és az orosz-ukrán gázvita nyomán a gázáremelkedéstől való félelem is.

Az utóbbi hónapban a pártok erőviszonyaiban nem tapasztalhattunk átrendeződést vagy jelentősebb változást. Januárban a kutatók felmérései (a Gallup Intézet kivételével) többnyire azt mutatták: a pártok a hivatalos kampány kezdetén nem voltak képesek jelentősen növelni támogatottságukat, így pozíciójuk nem változott jelentősen 2005 decembere óta. A két nagy párt helyzetében sem következett be jelentős elmozdulás, a közvélemény-kutató intézetek januárban is enyhe, hibahatáron belüli Fidesz-fölényt mértek. Az MSZP támogatottsága a teljes lakosság körében 27-30, a Fidesz-MPSZ-é 28-33 százalékos volt. A biztos szavazó pártválasztók 40-45 százaléka az MSZP, és 42-47 százaléka pedig a Fidesz szavazótáborába sorolta magát. A Fidesz előnye tehát mindkét viszonyítási alapon számolva 2-4 százalékos volt januárban.

Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

A kispártok helyzetében januárban sem következett be áttörés, ugyanakkor az MDF kis mértékben növelni tudta szavazóbázisát, ezzel gyakorlatilag felzárkózott az SZDSZ mellé. A liberális párt támogatottsága 2-3, az MDF-é 1-3 százalékos volt az összes szavazó körében, és ez az arány a két kispárt szimpatizánsainak csekély aktivitása következtében a biztos szavazók körében is hasonló (2-4, illetve 1-3 százalék).

A hónapban a Fidesz Polgári kormányzás 2006 nevű háttérintézménye is végzett nagy mintás, országos közvélemény-kutatást, mely a Fidesz győzelmét és a kétpárti parlamenti struktúrát valószínűsítette. A felmérés szerint januárban az szocialisták a szavazók 34 százalékának, a Fidesz pedig 40 százalékának a voksát nyerte volna el.

A két nagy párt közti különbségek négy intézet adatai alapján (%)

Részvétel

A januári közvélemény-kutatások szerint 50-60 százalékra tehető azok aránya, akik szinte bizonyosan elmennek áprilisban voksolni. A Medián adatai 50, a Szonda Ipsosé 54, a Gallupé 62 százalékos biztos választói részvételt mutattak. 2002-ben a választási részvétel mintegy tíz százalékkal haladta meg a januárban mért szintet, kérdéses azonban, hogy 2006-ban lesz-e hasonló tendencia a tényleges részvételt illetően.

Mindkét nagy pártnak körülbelül 700 ezer olyan támogatója volt januárban, aki bizonytalan abban, részt fog-e venni az országgyűlési választáson. Ebből 400-400 ezer fő viszonylag könnyen mozgósítható, 300-300 ezer szavazó azonban csak igen nehezen szólítható az urnákhoz. A nagy pártok küzdelmének kimenetele így nem csak attól függ, ki tud többet megnyerni a (legalább 500 ezer fős) aktív, de pártválasztásában bizonytalan szavazó közül, a győzelemben jelentős szerepe lesz annak is, hogy melyik oldal tudja jobban megmozgatni saját szavazótáborát.

A szavazási hajlandóság tekintetében jelentős különbség mutatkozik a nagy és kis pártok tábora között. A MSZP és a Fidesz támogatóinak 70 százalékos részvételi hajlandóságához képest a kis pártok szimpatizánsai között magasabb a bizonytalankodók aránya: az MDF-esek hattizede, az SZDSZ-esek alig több mint fele jelezte, hogy részt kíván venni a választásokon.

A Gallup adatai szerint a miniszterelnök munkájának megítélése az elmúlt három hónap során folyamatosan javult, így 2006 januárjában – Gyurcsány Ferenc kormányfővé választása óta első alkalommal – a munkájával elégedettek aránya meghaladta kritikusainak arányát. A magyar választópolgárok közel fele (46%) vélte úgy, hogy a miniszterelnök jól végzi a feladatát, és tevékenységét elutasítók aránya 47%-ról 41%-ra csökkent.

A Századvég adatai szerint ugyanakkor a kormány tevékenységét még mindig inkább kritikusan ítélik meg a választók: a kormány indexértéke 2006 januárjában a +/-100-as skálán mínusz 11 ponton állt. Az ellenzék munkáját még kedvezőtlenebbül (mínusz 19 pont) értékelték a választók.

Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort a választók mind a Medián, mind a Századvég adatai szerint azonos arányban tartják alkalmasnak a miniszterelnöki poszt betöltésére. A Medián adatai szerint januárban 42 százalék választotta volna Gyurcsány Ferencet, és 41 százalék Orbán Viktort, a Századvég felmérése szerint pedig mindkettőjüket a választók 33 százaléka látta volna szívesebben a miniszterelnöki székben. A két nagy párt szavazótáborában Gyurcsánynak, illetve Orbánnak nincs alternatívája, ugyanakkor a pártot nem választók csaknem egyharmada (29 százalék) szerint egyikük sem lenne alkalmas a kormányfői posztra.