A Fidesz ismét támadásba lendült

Bár a szerverügy és a madárinfluenzavírus átmenetileg zárójelbe tette a pragmatikus kérdésekről szóló vitákat, ezen a héten is nyíltak új frontok a gazdaságpolitika terén. Továbbra is fennmaradt a korábbi szereposztás: a Fidesz kezdeményez, a kormányoldal reagál.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Annak ellenére, hogy más ügyek átmenetileg elterelték a figyelmet a gazdaságpolitikai vitáról, továbbra is folytatódott a pártok közötti nyilatkozatháború. A Fidesz több új témát is igyekezett beemelni ezen a héten a gazdasági közbeszédbe. Egyrészről – a pénzügyminiszter egyik nyilatkozatára reagálva – azt hangsúlyozta a párt, hogy ha az MSZP maradna kormányon, garantált áfaemelésre kerülne sor, ami az infláció elszabadulását eredményezné. A Fidesz politikusai továbbá azt sugallták a választóknak: a kormány „titokban” mégis megemelte a lakossági gáz árát. Ezen felül az ellenzéki párt intenzív támadást intézett a kormány által bevezetett új családtámogatási rendszer ellen is.

Az ellenzéki párt az új témák mellett továbbra is hangsúlyozza korábbi javaslatait: az „Otthonteremtés Plusz” programot, illetve a nyugdíjemelést – a Fidesz-kormány ezen témákban rendkívüli parlamenti ülésnapot is kezdeményezett, a 14. havi nyugdíj kapcsán pedig aláírásgyűjtést indítványozott. A gazdaság problémáinak orvoslására a legnagyobb ellenzéki párt továbbra is a járulékcsökkentést ajánlja.

A kormányoldal igyekszik hitelteleníteni a Fidesz állításait, és az ellenzéki párt javaslatainak kedvezőtlen következményeire hívja fel a figyelmet – azonban egyes esetekben, mint például a családtámogatások terén elismeri a kormányzati hiányosságokat is. Mindennek alapján nem változott tehát az eddigi forgatókönyv a kampányban központi szerepet betöltő gazdasági vitákban: a Fidesz irányítja a közbeszédet, az MSZP pedig védekező szerepbe kényszerülve igyekszik elvenni az ellenzék kritikáinak élét. A kormányoldal pozícióját ugyanakkor nagyban javította a szerver-ügy és a madárinfluenzavírus, mivel ebben a Fidesz egyértelműen magyarázkodni kényszerült.

Általánosan jellemző továbbá, hogy a Fidesz az egységes, széleskörű juttatások , míg az MSZP a fejlesztések és az igazságos, célzott és differenciált támogatási rendszer mellett érvel. Gyurcsány Ferenc legutóbb, Miskolcon járva a befektetésösztönzés kapcsán emelte ki a méltányos támogatás stratégiai fontosságát: azok a területek kapják a jelentősebb pénzeket, melyek igazán rászorulnak a befektetésekre. A szocialista párt emellett továbbra is visszamutogat a Fidesz „igazságtalan”, „elavult” politikájára a lakásépítési, a családtámogatási és a nyugdíjrendszer tekintetében egyaránt, és Orbán Viktor korábbi és jelenlegi kijelentéseinek ellentmondásosságára hívja fel a figyelmet – legutóbb a négyes metró megépítése kapcsán.

A pénzügyminiszter eközben – főképp külföldi fórumokon – a reformfolyamatok mielőbbi megindításá fontosságára hívta fel a figyelmet. Ennek jegyében szerinte nyáron olyan, kétharmados parlamenti döntéseket kell hozni, amelyek előkészítik az államigazgatási, az önkormányzati, az egészségügyi és oktatási rendszer átalakítását, illetve a konvergenciaprogram szeptemberig történő kiegészítését. Veres János azt is megemlítette, hogy a kabinet esetleg bevételi forrásait is kibővíti az államháztartási hiány csökkentése érdekében – a Fidesz pedig éppen ebből a kijelentésből indulva jelentette ki, hogy a kormány áfaemelést tervez.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	4,1% (2005. I-IX.)
Ipari termelés növekedése*	7,7% (2005. XI.)
Beruházás-növekedés*	8,5% (2005. I-IX.)
Munkanélküliség	7,3% (2005. X.-XII.)
Infláció*	3,3% (2005. XII.)
Reálkereset-növekedés*	6,5% (2005. I.-XI.)
Államháztartási hiány	-140,4 milliárd Ft (2006. I.)
Fizetési mérleg	-5053 millió euró (2005. I-IX.)
Jegybanki alapkamat	6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

A külföldi nagybefektetésekhez adott állami támogatások stratégiáját megváltoztatja a kormány, nem mindenhová egyformán ad majd pénzt. Az országban ugyanis túl nagyok a különbségek család és család között is, régió és régió között is. "Megváltozik a befektetésösztönzési stratégia, és az eddig befektetésösztönzésre fordított pénzeket kifejezetten csak azokra a régiókra engedjük költeni, ahol ilyen nagy külföldi beruházásra van szükség (február 15.).

 

Batiz András kormányszóvivő

A kormány a Fidesz feltételezéseivel szemben nem áfaemelést, hanem további áfacsökkentést tervez. A kabinet várhatóan következő ülésén dönt arról, hogy mely szolgáltatások áfáját kívánja 5 százalékosra csökkenteni. Tervei mellett a kormány tettei is az adócsökkentést bizonyítják: 2006. január 1-jétől az áfa felső kulcsa 25-ről 20 százalékra mérséklődött, ezzel gyakorlatilag elérkeztünk az árstabilitáshoz (február 16.)

Február 15-ig mind az 1,2 millió család megkapta az első, új rendszer szerint járó dupla családi pótlékot, amelyre a kormány összesen 27 milliárd forintot fizetett ki a januári 15,5 milliárd forinttal szemben. Az új családtámogatási rendszer igazságosabb, a családok 97 százalékának kedvez, és a tavalyi összköltséghez képest 50 milliárd forinttal többet is juttat a gyermekes családokhoz. A Fidesz-kormány idején a családi adókedvezménnyel a tehetősebbek és az állam járt jól. A kedvezmény forrását ugyanis az adójóváírás drasztikus csökkentésével teremtette meg az előző kormányzat. (február 16.)

 

Katona Tamás, a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára

Februárra a Pénzügyminisztérium 297,62 milliárd forint államháztartási hiányt prognosztizál. Az államháztartás januárban a végleges adatok szerint az előzetesen közöltekkel megegyezően 140,4 milliárd forint hiánnyal zárt. Tavaly januárban 198,4 milliárd forint volt az államháztartás hiánya. Az egész évre tervezett hiány 1545,8 milliárd forint a GDP 6,6 százaléka. (február 16.)

 

Veres János pénzügyminiszter

Magyarország növekedési többlete az EU-átlaghoz képest 3 százalékpontra nőtt, legfontosabb ennek fenntartása, ez adja ugyanis felzárkózás lehetőségét. A nyáron olyan parlamenti döntéseket kell hozni, amelyek előkészítik az államigazgatási, az önkormányzati, az egészségügyi és oktatási rendszer átalakítását, illetve a konvergenciaprogram szeptemberig történő kiegészítését. A járulékcsökkentés 650 milliárd forint állami bevételkiesést eredményezne, ráadásul a vállalkozók a náluk maradt összeget nem csak munkahelyteremtésre, hanem inkább fejlesztésre vagy beruházásra fordíthatják, de osztalékként is hazavihetik. Egy vállalkozó csak akkor növelné az alkalmazottak létszámát, ha bővítést a termékei vagy szolgáltatásai iránti többletkereslet indokolja (február 16.)

 

Az ország 2008-ra teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat, vagyis az euró bevezetésének előfeltételeit, ehhez azonban a választások után megalakuló parlamentnek még a nyári szabadságok előtt, júniusban-júliusban olyan törvényeket kell elfogadnia, amelyek előkészítik az államháztartási reformot. Az államháztartásban sürgősen változtatásokat kell végrehajtani az államigazgatás, az önkormányzatok, az egészségügy, illetve az oktatás területén, ehhez több esetben is kétharmados törvényeket kell elfogadnia az új parlamentnek. (február 17.)

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

Ma a legfontosabb téma a közéletben a munka és a munkahelyek, s ez a Fidesz szándékai szerint alakult így. 400 ezer a munkanélküliek száma, és 300 ezer embernek nincs állandó munkája Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy kétmegyényi ember ma biztos kenyérkereset nélkül él. Ezekre egészen különleges magyarázatokat halhattunk. Nem olyan légből kapott ötletekre van szükség, mint a kényszernyugdíj, amely „padlóra küldi a magyar gazdaságot és a családokat”. Csökkenteni kell a tb-járulékot egyharmaddal, július elsejétől. Ez egy olyan megoldás, amely „egyszer már bevált" Először a termelési rendszereket kell rendbetenni, ugyanis hazánkban nem elosztási, hanem termelési problémák vannak. Az emberek nem tudnak munkához jutni, ezért nem jön létre akkora közvagyon, amelyből megreformálhatnánk a termelési rendszereket. (2006. február 11.)

Két héttel ezelőtt az Európai Unió lehetőséget biztosított arra, hogy az Unió által meghatározott hat területen Áfa-csökkentést hajthatnak végre a tagállamok. Ekkor a Fidesz azt javasolta: a kormány éljen ezzel a lehetőséggel, ami a mindennapi életben is az emberek számára megtapasztalható eredményt hozhat. Magyarországon az otthonteremtés egyben munkahelyteremtést is jelent. Az Otthonteremtés-plusz csomag is a munkahelyteremtést célozza, és lehetőség van az építőipar dinamizálása során is új munkahelyek létrehozására. A Szövetség javaslata, hogy „minden olyan lakásépítésnél, ahogy szocpol támogatást vesznek igénybe az építők, illetve államilag támogatott hitelhez jutnak, illetve ilyet igényelnek, azokat minősítsük társadalmilag hasznos, szociális célzatú lakásépítésnek, és tegyük bele ebbe az öt százalékos áfa-kulcsba."(2006. február 15.)

 

Áder János

Rendkívüli parlamenti ülést és aláírásgyűjtést kezdeményez a Fidesz a 14. havi nyugdíj bevezetéséről. Az MSZP 64 ezer forintot vesz el a nyugdíjasoktól azzal, hogy nem támogatja a plusz egy hónapi járadék kifizetését. Ezért a Fidesz kész arra, hogy rendkívüli parlamenti ülésen tárgyaljon a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, és aláírásokkal gyakoroljon nyomást a kormányzatra. (február 15.)

 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese

A pénzügyminiszter múlt heti nyilatkozata alapján feltételezhető, hogy az alsó áfakulcsok emelésére készül a kormány. A sajtóban megjelent információk arra utalnak, hogy a választások után a jelenlegi kormány bevezetné a "Gyurcsány-Veres csomagot", vagyis az 5 százalékos és 15 százalékos áfakulcs megemelésével egységes kulcsot hoznak létre, ezzel radikálisan emelve az árakat. A Fidesz szerint nincs szükség megszorításokra, ugyanakkor le kell törni a luxusprofitot, és meg kell fontolni, hogy a kormány olyan árszabályozó eszközöket vezessen be a hatáskörébe tartozó áraknál, amelyek nem engedik az alapvető szolgáltatások és a háztartások fenntartásához kapcsolódó termékeknek árait az inflációt meghaladóan növekedni. (február 16.)

 

Varga Mihály

Hazánk gazdasága a térség átlaga alatt fejlődik. A választás utáni bizalom visszaszerzése és a valódi adatok közlése a legfontosabb. A 10 százalékpontos tb- járulékcsökkentés dinamizálná a munkaerőpiacot, s az ebből adódó foglalkoztatásbővülés hatására pedig többen fizetnének kevesebbet. A magyar gazdaság két legégetőbb problémája a nagyarányú munkanélküliség, illetve az ország versenyképességének romlása.

(február 17.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

Jakab István, Magosz elnök

Az állami termőföldek értékesítésének leállítását követeli a választások végéig a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége. A kormány vonja vissza ígéreteit a földértékesítéssel kapcsolatban, hirdessen moratóriumot, a választások után pedig nemzeti konszenzussal rendezzék a kérdést. Az értékesítéssel a birtokrendezés alapját vonják el. A jövő héten a szervezet rendkívüli ülést tart, és ha a kormány nem állítja le a földeladást "kénytelenek lesznek határozottabb lépéseket tenni".

 

GKI-Wallis

Januárban folytatódott a 2005 második fél évére jellemző hangulatjavulás a gazdaságban. A konjunktúraindex másfél éves csúcson áll, az év eleji emelkedést a lakossági bizalom javulása okozta. Ez a részindex csaknem három éve nem tapasztalt szintre emelkedett, miközben az üzleti bizalmi index tavalyi csúcspontján stagnált. Az iparban – ha kissé lassulva is – folytatódott a várakozások bő fél éve tartó, csaknem töretlen javulása. Az elmúlt időszak termelésének megítélése enyhén romlott, a kilátásoké ennél jelentősebb mértékben javult. A rendelésállományokról alkotott kép kissé rosszabb lett, főleg az exporté. Az építőiparban és a kereskedelemben decemberhez képest némi bizalomromlás következett be. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetüket januárban a decemberinél lényegesen kedvezőbbnek ítélték, s a következő 12 hónapban további javulásra számítottak. Az ország gazdasági helyzetét lényegesen jobbnak látták, mint egy hónappal korábban, s a következő egy évben további javulását várták. (február 13.)

 

MNB

A monetáris bázis az idén januárban 165,2 milliárd forinttal a decemberi 2.405 milliárd forintról 2.239,8 milliárd forintra csökkent.A monetáris bázis rövid bázisú évesített növekedési indexe januárban 107 százalék volt, 7,6 százalékponttal alacsonyabb a decemberinél. A központi kormányzatnak nyújtott hitelek állománya 2,1 milliárd forinttal 89,9 milliárd forintra csökkent, a központi kormányzat által elhelyezett betétek állománya 351,3 milliárd forinttal 634,8 milliárd forintra emelkedett. (február 13.)

 

AcNielsen piackutató intézet

Az élelmiszer és háztartási vegyi áru kiskereskedelmi forgalma 2005-ben 5 százalékkal nőtt az előző évhez képest 150 árucsoportban; összes eladásuk értékben meghaladja az 1200 milliárd forintot. (február 15.)

 

KSH

Bár január hagyományosan az áremelkedések ideje, az idén csak 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a decemberihez képest, köszönhetően a legfelsőbb adókulcs csökkentésének. Az éves infláció is alacsony lett, mindössze 2,7 százalékkal drágultak a fogyasztási cikkek az egy évvel ezelőttihez képest. Az áfa csökkentés hatása meghatározóan a ruházkodási termékek, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok és a szolgáltatások egyes csoportjainál volt megfigyelhető. Egy hónap alatt – tavaly decemberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai 0,7 százalékkal növekedtek.A legnagyobb mértékben (1,4%) a szeszes italok, dohányáruk árai emelkedtek. A szolgáltatások átlag feletti, 0,7%-os áremelkedésén belül, a helyi tömegközlekedés díjtételei 8,4%-kal, a tv-előfizetésé 5,4%-kal emelkedtek. A forint enyhén erősödésnek indult a inflációs adatok hírére. (február 16.)

A reálkereset - a fogyasztóiár-index 3,6 százalékos növekedése mellett - 6,3 százalékkal nőtt tavaly a nemzetgazdaságban.Tavaly a nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 8,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,1 százalékkal haladták meg a 2004. évit. Tavaly a versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 6,9 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,4 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén - a 2005-ben egységesen januárban fizetett egyhavi külön juttatás miatt - a bruttó átlagkereset 12,8 százalékkal, a nettó átlagkereset 13,7 százalékkal nőtt. Ez utóbbi területen a jutalom és az egyhavi külön juttatás nélkül számított bruttó kereset növekedési üteme 7,7 százalék volt. (február 17.)

 

Ecostat makrogazdasági elemző intézet

A várakozások alatti növekedéssel rukkolt elő a magyar gazdaság 2005 negyedik negyedévében. Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 4,1 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ez némi lassulást jelez, hiszen az előző két negyedévben 4,5 százalékos volt az éves dinamika. Továbbra is élénknek ítélhető a hazai növekedés, amelynek fő hajtóerejét az ipar, az építőipar és az exportvezérelt szolgáltatások jelentették, míg a mezőgazdaság teljesítménye a bázishatás miatt jelentős csökkenést mutat.

 

Böröcz József, a DHL Express Magyarország Kft. marketing- és kereskedelmi igazgatója

Több területen is problémás a magyar üzleti-gazdasági környezet, például az adózási rendszerrel kapcsolatos gondok, a gazdaság működésének átláthatósága, az oktatás-képzés helyzete és tendenciái terén. A magyarországi oktatási-képzési rendszer nem kellőképpen átgondolt, s ennek is tudható be, hogy a szisztéma nem életszerű, nem az vezérli, hogy mi a hatékony az emberek számára, mi az, amit abból hasznosítani tud a mindennapi életben. Ez nemcsak maguknak az embereknek okoz problémát életük során, hanem a vállalkozásoknak is. A munkaadók ugyanis nehezen találnak olyan munkavállalót, aki minden szempontból megfelel az igényeiknek. (február 14.)

 

Világbank

Gigászi költségvetési hiány, növekvő külföldi adósságállomány, a folyó fizetési mérleg hatalmas deficitje: a visegrádi térség leggyengébb gazdasági teljesítményét nyújtja Magyarország. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7,9 százaléka lesz az idén Magyarországon, négyszerese a lengyelországinak és csaknem háromszorosa a csehországinak. Jócskán elmarad hazánk a második leggyengébb Szlovénia mögött is: délnyugati szomszédunk 5,6 százalékos deficitet produkálhat. Nem jobb a helyzet a költségvetés egyenlegét illetően: a magyar 7,4 százalékos GDP-arányos hiány (ESA-szemléletben, nyugdíjkorrekció nélkül) kimagasló a régióban. Emelkedő trendű a bruttó külföldi államadósság is, mértéke mostanra elérte a GDP 74,4 százalékát. (február 15.)

 

Joaquín Almunia, uniós költségvetési biztos

Valamelyest mérséklődni látszik a tagállamok nyugdíjrendszereinek stabilitását fenyegető veszély. Az utóbbi években végrehajtott reformok eredményeként a legtöbb tagországban 1,5–3 százalék közötti ütemre mérséklődött a nyugdíjkiadások éves növekedésének rátája. Van a tagállamoknak egy csoportja, ahol a nyugdíjkiadások növekedésének üteme várhatóan még hosszabb ideig az évenkénti 6–10 százalékos sávba fog esni. Az új tagállamok körében továbbra is erős nyomás nehezedik a kormányokra a nyugdíjkiadások növelése miatt, főleg Magyarországon, Szlovéniában és Cipruson. Kevésbé áll ez Lengyelországra, ahol a lakosság elöregedése nem jelentkezik olyan súllyal, mint másutt. Almunia szerint a nyugdíjkiadások visszafogásának és a korhatár fokozatos emelésének kulcsszerepe van abban, hogy a tagországok vissza tudnak-e térni a GDP 3 százalékánál kisebb költségvetési hiányokhoz. (február 16.)