MSZP, Fidesz - fúrják Budapestet
Szinte egyszerre, ugyanazon a néven mutatta be Budapesttel kapcsolatos elképzeléseit a Fidesz és az MSZP. A küzdelem a fővárosiak kegyeiért, ráadásul szinte ugyanazokat a programelemeket hozta ki a pártokból. A pártok mélyre jutottak a kampányötleteikben: újabb metróvonalak létesülnének és alagútfúrás kezdődne győzelmük esetén.
Jelölt nélküli akciók és akciózó önjelöltek
Azt, hogy a budapesti szavazatok szükségesek a Fidesz választási sikeréhez, az ellenzéki párt akkor tette mindenki számára nyilvánvalóvá, amikor a Nemzeti Konzultációhoz kapcsolódva Budapest-fórumokat hirdetett. A faluparlamentekkel párhuzamosan zajló, a választókkal való közvetlen találkozást lehetővé tévő akciósorozatot az Új Budapest Központ koordinálta, melynek vezetője a Fidesz régi-új budapesti politikusa, Cselovszki Zoltán vezet.
A pozitív kommunikációt megvalósító Új Budapest Központ mellett a Fidesz fővárosi politikájának másik fontos eleme a városvezetés rendszeres és éles bírálata volt. A Fővárosi Közgyűlés Fidesz-MKDSZ-frakcióját vezető Kupper András szinte pontosan olyan szerepet kapott Demszky Gábor hiteltelenítésében, mint amilyet Répássy Róbert és Szíjjártó Péter töltött be Gyurcsány Ferenccel szemben. A Fidesz célja a főpolgármester intenzív bírálatával az SZDSZ budapesti szavazótáborának elbizonytalanítása volt, és ebben olyan külső – hivatalosan nem a párthoz tartozó – eszközök is felbukkantak, mint a Budapesti Riport című lapot ismertté tevő („Jean”) reklámkampány. Miközben azonban Kupper András egyre inkább elhasználódott a Demszky Gáborral való viaskodásban, a Fidesz mintha ügyelt volna arra, hogy ne kerüljön a nyilvánosság elé olyan politikusa, akivel kapcsolatban felvetődhetne a „gyanú”, hogy a párt őt építi, mint leendő főpolgármester-jelöltjét.
Ebben némileg hasonló az MSZP helyzete a fővárosban. Miközben a szocialisták egymás után, kisebb-nagyobb hullámokban indítanak önálló budapesti kampányokat, több kerületi polgármester is – Hunvald György, Molnár Gyula, Horváth Csaba – túlnőtt saját városrészén, hogy rögtön fel is merüljön velük kapcsolatban: önjelölt főpolgármester-jelöltekről van szó. Az egymással is vetélkedő fővárosi szocialista politikusok, illetve részben a főpolgármester-helyettesek és a közgyűlési MSZP-frakció viszonya egymáshoz, valamint az SZDSZ-es csúcsvezetéshez jól mutatja a párt problémáit: miközben igyekeznének távolságot tartani a sokat bírált Demszky Gábortól, koalíciós pártként mégsem tudnak kilépni a városvezetés felelőssége alól.
Mindenki a másik programját hirdeti
Azt, hogy valójában mely politikai erők is vetélkednek a fővárosi szavazatokért, jól mutatja, hogy milyen időzítéssel, mikor és milyen budapesti programot hirdetett a Fidesz és az MSZP. Alig pár nappal az MSZP miniszterelnök-jelölő kongresszusa előtt Gyurcsány Ferenc új Budapest-programot hirdetett, amivel egyébként megelőzte a Fidesz hasonló funkciót betöltő rendezvényét is. A nagyobbik ellenzéki párt Budapest-politikájának párhuzamosságaira, kuszaságára utal az, hogy a szintén Új Budapest Program elnevezésű tervet nem az Új Budapest Központ, hanem a Polgári Kormányzás 2006 rendezvényén mutatták be, miközben azokban a napokban az addig igen aktív Kupper András nem Budapesttel, hanem a mezőgazdasági termelők érdekeit képviselő Fidesz-szövetséges MAGOSZ-szal foglalkozott.
A két nagyobbik párt programja sok hasonlóságot mutat. A kötelező elemek – 4-es és 5-ös metró, Aquincumi híd, ferihegyi gyorsvasút, villamosvonalak meghosszabbítása stb. – mellett a pártok olyan ötleteket is bedobtak, amelyektől azt várják, hogy azok is felfigyelnek rá, akik a látványos városfejlesztésre kapják fel csak a fejüket. A Fidesz – látványtervekkel alátámasztott – gyalogoshidakat, város alatti alagutat, az MSZP pedig kikötőépítést és egy új pesti Millenárist ígért. A programhirdetés azonban nem kavart akkora port, mint amire a pártok talán számítottak. Az MSZP esetében a gyors programhirdetésnek mintha az lett volna a szerepe, hogy ne engedje előre a Fideszt, hiszen a szocialisták ekkor már egy fontosabb, és nagyobb visszhangot is kapó eseményre készültek: miniszterelnök-jelöltet választottak, országos listára szavaztak és az országos választási programról beszéltek.
A budapesti szavazatokért zajló küzdelem élességét mutatja, hogy amikor Orbán Viktor kiejtette a száján a 4-es metróval kapcsolatos terveket, az SZDSZ és az MSZP egyaránt nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy emlékeztesse a fővárosiakat, mi is történt az Orbán-kormány idején a jelenleg már épülő vonallal. Demszky Gábor ekkor nyilvános vitára hívta a Fidesz elnökét, jelezve egyúttal azt is, hogy nem szeretné, ha a Fővárosért zajló vetélkedésből pártja kiszorulna. Ez a veszély ráadásul érinti az SZDSZ országos esélyeit is, hiszen amennyiben a választási küzdelem pusztán az MSZP és a Fidesz versenyére, vagy még inkább Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor küzdelmére egyszerűsödik le, akkor lehet, hogy a fővárosi szavazók is elgondolkodnak azon, maradjanak-e (meg) a szabad demokraták.
A Fidesz jelentős hátrányból indulva (hiszen ellenfeleinek szinte elegendő néhány szóval visszautalni az Orbán-kormány időszakára vagy az önálló életre kelt „panelproli” kifejezésre) a fővárosi szavazók bizalmát szeretné megszerezni, és új korszakot nyitna Budapest életében. Az MSZP számára viszont az okoz dilemmát, hogy ha a párt túlságosan beleerősít, hogy ne egyedül a Fidesz folytasson Budapest-kampányt, akkor nem marad elegendő tér az SZDSZ-nek.
