Már a pénzügyminiszter is sokallja az ígéreteket
Gyurcsány Ferenc hosszú távú gazdaságpolitikai vízióval, Orbán Viktor pedig a mindennapi gondok megoldásának ígéretével igyekszik megnyerni a választókat. Eközben két hitelminősítő intézet is kockázatosabb kategóriába sorolta át Magyarország minősítését. A piaci elemzők szerint egyik nagy párt sem mutat elkötelezettséget az államháztartási kiadások csökkentésére. A leminősítések hatására az eddigieknél határozottabban nyilatkozott a reformok szükségességéről Veres János pénzügyminiszter, és felemelte szavát a választások előtti ígéretözönnel szemben.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A nagy pártok hétvégi rendezvényein a gazdaság fejlesztéséről szóló ígéreteké volt a főszerep. Gyurcsány Ferenc a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetésre alapozva 10 ezer milliárd forintot ígért fejlesztésre. Az ezt részletező választási programot a szocialisták – térségekre lebontva – országjáró körúton mutatják be a nagyközönségnek. Orbán Viktor első „országépítő” találkozóján viszont jórészt már ismert célkitűzéseit (munkahelyteremtés, magyar vállalkozások támogatása a külföldiekkel szemben) ismételte meg, pártja programjának részletes ismertetését tudatosan a választások előtti utolsó hetekre tartogatja. Orbán az egyes rendezvényeken csupán egy-egy ígéretet – a párt szóhasználatában „megoldási javaslatot” – vet fel. Balatonfüreden az derült ki, hogy a Fidesz 1500 milliárdot fordítana gazdaságfejlesztésre 2006 és 2010 között, az Új Széchenyi-terv keretében. Ebből 1000 milliárd egy kis- és középvállalkozások feltőkésítését szolgáló alapba kerülne, 500 milliárdot pedig munkahelyteremtésre fordítana. Orbán tehát a miniszterelnökhöz hasonlóan az uniós forrásokra alapozva fogalmazta meg elképzeléseit. A tervek szépséghibája mindkettőjük esetében az, hogy egy szót sem szóltak az óriási hiánnyal küzdő magyar államháztartás rendezését szolgáló elképzeléseikről.
Ugyanakkor a hitelminősítő intézetek továbbra is aggasztónak látják a magyar államháztartás helyzetét. A Fitch Ratings decemberi és Standard & Poor’s januári döntése után most a Moody’s és Japan Credit Rating is rontotta a hazai államadósság besorolását. Ezek a döntések elsősorban a kormányt hozták kellemetlen helyzetbe, de valójában mind az MSZP, mind a Fidesz számára kedvezőtlen, hogy a piaci elemzők immár rendszeresen mindkét nagy párt ígéreteit felelőtlennek ítélik. A kormány kommunikációja mindezek hatására megkettőződni látszik. Míg a kormányfő főként a választási kampányból veszi ki a részét, addig pénzügyminisztere egyre határozottabb és konkrétabb reformígéretekkel próbálja megnyugtatni a piacot.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* | 4,1%
(2005. I-IX.) |
| Ipari termelés növekedése* |
7,7%
(2005. XII.) |
| Beruházás-növekedés* | 8,5%
(2005. I-IX.) |
| Munkanélküliség |
7,3%
(2005. X.-XII.) |
| Infláció* |
3,3%
(2005. XII.) |
| Reálkereset-növekedés* | 6,5%
(2005. I.-XI.) |
| Államháztartási hiány | -140,4 milliárd Ft
(2006. I.) |
| Fizetési mérleg | -5053 millió euró
(2005. I-IX.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,00% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Magyarország első számú gazdasági prioritása, hogy legyen egy modern, versenyképes ipara, biotechnológiától a gépgyártáson át, a gyógyszergyártástól az infokommunikációig Magyarország, második gazdasági prioritásként, a térség és Európa logisztikai, gazdasági, üzleti, pénzügyi szolgáltató központjává tud válni. A harmadik pillérként pedig az idegenforgalomra, ezen belül a gyógy-, a konferencia- és kulturális és falusi turizmusra kell építenie jövőjét. (február 18.)
Veres János, pénzügyminiszter
Az elmúlt hat hét folyamatai azt bizonyítják, hogy az államháztartás a pénzforgalmi adatokat tekintve kedvezőbb helyzetet mutat, mint azt eredetileg tervezték. Nem látszik elmaradás a bevételeknél, a kiadásoknál pedig túlteljesítés nem várható. Teljesíthető az, hogy 2006-ban az államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya az uniós normák szerint (az úgynevezett ESA elszámolás alapján) 4,7 százalék legyen, és ez a későbbi években, 2007-ben 3,3 százalékra, 2008-ban pedig a bruttó hazai termékhez viszonyítva 1,9 százalékra mérséklődjön. (február 19.)
A választások előtti kampányban túl sok ígéret hangzik el és ez bizonytalanságot idéz elő a nemzetközi piacokon. Amennyiben az MSZP a választásokon ismét bizalmat kap a kormányalakításra, akkor a megalakuló új kabinet sürgősen az Országgyűlés elé terjeszti az államháztartás strukturális változtatására vonatkozó javaslatait. (február 22.)
Magyarország akkor tudja teljesíteni a maastrichti kritériumokat, ha 2008-ra 700 milliárd forinttal csökkenti az államháztartási hiányt az ideihez képest. Ez azt jelenti, hogy 2006 és 2008 között összesen 1100-1200 milliárd forinttal szükséges csökkenteni az államháztartás hiányát. A következő parlamentnek július végére meg kell hoznia azokat a szükséges államháztartásra vonatkozó döntéseket, amelyek nyomán Brüsszelnek át lehet adni a módosított konvergencia programot. (február 23.)
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Svájc kormánya arról döntött, hogy 1 milliárd svájci frank összértékben európai uniós felzárkóztatási támogatást nyújt az újonnan csatlakozott országoknak. Így Magyarország a következő öt évben 130 millió frank támogatást kap. (február 18.)
Várhatóan nem lesz hatással a Magyarországnak adott hitelek kamatfelárára, hogy a Moody’s negatívra rontotta a szuverén magyar adóskockázati besorolások kilátását. Azonban az egész politikai elitet figyelmeztetni kell, hogy nincs más út, a következő ciklust az államháztartás rendbetételével kell kezdeni. (február 22.)
Batiz András, kormányszóvivő
A kormány felhatalmazást adott arra, hogy március 31-ig Magyarország bejelentse Brüsszelben: élni kíván az otthonápolás, a lakásfelújítási szolgáltatások, valamint a kis értékű szolgáltatások területén a kedvezményes áfa alkalmazásának lehetőségével 2010. december 31-ig. (február 21.)
Gusztos Péter, SZDSZ ügyvivő
Pazarló gazdálkodás folyik a távolsági buszközlekedésnél, évi tízmilliárd forintos veszteséggel, ezért privatizálni kellene azt. (február 21.)
Ellenzék
Orbán Viktor, Fidesz elnök
A polgári kormány egy új Széchenyi Terv keretében 1500 milliárd forintot fordítana kis- és középvállalkozások támogatására négy év alatt. 1000 milliárdot tenne ki a kis- és középvállalkozás-fejlesztési alap, 500 milliárd pedig új munkahelyek létrehozását szolgálná. (február 18.)
Varga Mihály, Fidesz alelnök
A kormány az államháztartási deficit beszámításánál nem veszi figyelembe a nyugdíjpénztáraknak átutalt állami összegeket. Varga Mihály szerint ez téves képet ad az államháztartásról, és noha erre engedményt adott az Európai Unió, az integráció épp akkor nem fogja ennek beszámítását megengedni, amikor megvizsgálják majd, hogy Magyarország mennyiben teljesíti a maastrichti feltételeket. (február 19.)
Balsai István, Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság fideszes elnöke
A legfrissebb adatok szerint alig két hónap alatt 36 ezer fővel emelkedett a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma, így mára összességében elérte a 436 476 főt. A Fidesz választ vár a kormánytól arra, hogy miért nőtt drasztikusan a munkanélküliek száma. (február 20.)
Domokos László, Fidesz országgyűlési képviselő
A Medgyessy-Gyurcsány-kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt kialakult helyzetben az euró bevezetésére – a Moody’s ma közzétett értékelése szerint - belátható időn belül nem kerülhet sor. Gyurcsány Ferencből hiányzik az őszinteség, a költségvetés problémáival való szembenézés szándéka vagy képessége. (február 22.)
Dávid Ibolya, MDF elnök
A két nagy párt mézesmadzag-kampányt folytat, miközben mindenki tudja, hogy 2007 januárjától egyetlen eurót sem kap Magyarország az unió legnagyobb pénzalapjából, a kohéziós alapból, ha Magyarország deficiteljárás alatt áll. Magyarország évek óta deficiteljárás alatt áll, de erről a feltételről mindkét nagy párt hallgat, mint a sír. (február 22.)
Érdekképviseleti szervezetek
Wittich Tamás, MSZOSZ elnök
A szakszervezetek azt kérik a következő kormánytól, hogy tekintse alapfeladatnak a munkavállalók versenyképessé tételét. (február 22.)
Stumpf István, Századvég
Strukturális tartalmi változásra van szükség az államháztartásban, miközben fel kell készülnünk egy folyamatos válságra és annak kezelésére. A választások után az új kormánynak pótköltségvetést kell készítenie, mivel a jelenlegi költségvetéssel nem lehet elvinni az országot az év végéig. (február 17.)
Bokros Lajos, CEU
A reformra érett területek: a munkaerőpiac, a szociális juttatások rendszere, az oktatással összekapcsolódó kutatás, és a helyi önkormányzatok rendszere. (február 17.)
Molnár László, Energia Központ Kht. igazgató
A földgázfelhasználásban 2010-re a jelenlegi 15-20 százalékról várhatóan 6-8 százalékra esik vissza a hazai kihozatal. Magyarország függősége a gázimportban azért is nő, mert az erőművek és a fűtőművek, valamint a nagyfogyasztók a megfelelő technológia hiánya miatt nem képesek átállni más energiaforrásra. (február 20.)
Központi Statisztikai Hivatal
Tavaly év végén a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 299 ezer volt, 12 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Főtevékenység szerint a vállalkozásokban az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág részaránya folyamatosan emelkedik, arányuk év végén elérte a 37 százalékot, míg a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ág részaránya enyhén, 18,1 százalékra csökkent. (február 21.)
A kiskereskedelmi forgalom 2005-ben 5,6 százalékkal, a negyedik negyedévben pedig 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. (február 23.)
GfK Hungária Piackutató Intézet
2005-ben a hazai lakosság mintegy harmada rendelkezett személyes biztosítással, háromnegyede vagyonbiztosítással, egynegyede pedig életbiztosítással. A személyes biztosítással rendelkezők körében legnépszerűbb az elérésre szóló életbiztosítás (29 százalék), a kockázati és a tisztán elérési életbiztosítás szolgáltatásait ötvöző vegyes életbiztosítás (27 százalék), és a nyugdíjbiztosítás (27 százalék) volt. (február 21.)
Magyar Nemzeti Bank
A tavalyi év során megtorpant a lakosság eladósodottsága, és gyarapodott a háztartások nettó pénzügyi vagyona. 2004-hez képest a háztartások adóssága tavaly 1036 milliárd forinttal növekedett az előző évi 1002 milliárddal szemben. A nettó pénzügyi vagyon gyarapodása tehát gyakorlatilag a megtakarítások és befektetések 2461 milliárd forintnyira gyorsult növekedéséből eredt, amely 461 milliárddal haladta meg a 2004 évit. A megtakarítási formákon belül a tavalyelőtti stagnálást követően a folyószámlabetétek 480 milliárd forinttal duzzadtak és év végi állományuk elérte az 1574 milliárd forintot. A hitelek összetételét tekintve tavaly tovább nőtt a devizában történt lakossági eladósodás aránya, az új hitelek 87 százaléka devizakölcsön volt. (február 22.)
Moody’s Investors Service
Az eddigi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a szuverén magyar adóskockázati besorolások kilátását a Moody’s. Az indoklás szerint az éves államháztartási deficitcélokat időről időre, jelentős mértékben felfelé módosítják. A két nagy párt azonban mostanáig nem mutatott kellő elkötelezettséget a helyi közigazgatás ésszerűsítésére, vagy az egészségügy és az oktatási rendszer reformjára, amivel meg lehetne fékezni az államháztartási költekezést. Ebben a helyzetben Magyarország csak a gyors gazdasági növekedés teremtette bevételi többletre és a deficiteket finanszírozó külföldi tőkebeáramlásra számíthat, ez a stratégia azonban az elmúlt években nem csökkentette a költségvetési hiányokat. Ugyanakkor a magyar közadósság lejárati struktúrája kedvező, és a piaci kockázati felárak arra utalnak, hogy a piaci szereplők már nem a feltörekvő térséghez sorolják a magyar gazdaságot, hanem az Európai Unió teljes jogú tagjaként kezelik. (február 22.)
Nyeste Orsolya, Erste Bank
A Standard and Poor’s a közelmúltban, a magyar adósságra adott negatív kilátása, illetve a Fitch Ratings tavaly decemberi, Magyarországot a közepes befektetői sávba visszaminősítő döntése után várható volt, hogy a harmadik nagy hitelminősítő is ront a besoroláson. (február 22.)
Jeff Gable, Barclays Capital
A Moody’s-bejelentésnek várhatóan korlátozott piac hatása lesz. Amíg nincs olyan konvergencia-program, amelyről az euróövezeti jegybank is azt mondja, hogy azzal Magyarország egy bizonyos időpontban bejuthat az euróövezetbe, addig az ERM-II.-csatlakozásról sincs értelme tárgyalni. (február 22.)
Japan Credit Rating
A magyar hosszú távú forintadósság minősítését a hitelminősítő A+-ról A stabilra minősítette le. Az indoklás szerint a leminősítés a folyamatosan fennálló jelentős államháztartási hiány miatt történt, amely a közeljövőben nem fog csökkenni - függetlenül attól, hogy melyik párt nyeri a választásokat. (február 23.)
Reuters
A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a jegybank Monetáris Tanácsa nem változtat az alapkamaton következő ülésén. Ha a választások után felálló kormány gyorsan belekezd a költségvetés kiigazításába, az siettetheti a monetáris csavarok meglazítását. De lassíthatja, sőt akár meg is fordíthatja a folyamatot, ha a világ nagy jegybankjai folytatják kamatemeléseiket, és apadni kezd a világpiacok évek óta tartó pénzbősége. Ami a költségvetést illeti, az elemzők továbbra sem látnak esélyt jelentős kiigazításra idén, bár a februári felmérésben némileg optimistábbak voltak, mint egy hónapja. Az államháztartás GDP-arányos, a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó hiányát erre az évre 7,5 százalékra becslik, 0,4 százalékponttal kevesebbre, mint januárban. A 2007-es előrejelzést ugyanennyivel mérsékelték, 6,1 százalékra, ami azt is jelenti, hogy a várakozás szerint a következő kormány számottevően mérsékli majd a hiányt. (február 23.)
