Erősödő kispártok

Az éleződő kampány sem tudott jelentősen változtatni a két nagy párt támogatottságán. A négy közvélemény-kutató cég februári mérései szerint továbbra is fej-fej melletti verseny zajlik az MSZP és a Fidesz között. A hónap kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a szerver-botrány, amely egyértelműen kudarcot jelentett a Fidesz számára. Február újdonságot hozott abban, hogy mind az SZDSZ, mind az MDF növelni tudta támogatottságát.

 

Február nem hozott jelentős változást a pártpreferenciák tekintetében. Két közvélemény-kutatás szerint a verseny kiegyenlített, míg másik két felmérés kismértékű Fidesz-vezetésről árulkodik. A két kisebb párt az összes nagy kutatóintézet szerint erősített.

 

A februári közvélemény-kutatások megegyeznek abban, hogy egyik nagy intézet sem mutatott ki jelentős változást az előző hónaphoz képest. Az intézetek adatai a két nagy párt kiélezett küzdelméről tanúskodnak. Az MSZP támogatottsága a teljes lakosság körében 26-31, a Fidesz esetében pedig 28-34 százalékos volt. A biztos szavazó pártválasztók 38-43 százaléka az MSZP, míg 42-48 százaléka a Fidesz szavazótáborába sorolta magát. Leginkább az utóbbi kategóriában térnek el az egyes intézetek adatai: a Medián és a Századvég-Tárki 5 százalékos Fidesz-előnyt, a Gallup és a Szonda Ipsos viszont döntetlent mutatott ki ebben a körben. A szocialisták szempontjából számos olyan esemény történt az elmúlt hónapban, ami számukra kedvezően változtathatott a felmérések eredményén. A Szonda Ipsos adataiból az derült ki, hogy a szerver-botrány, illetve a párt, Gyurcsány Ferencet középpontba állító programadó kongresszusa mozgósította az MSZP támogatóit. Ugyanakkor a Medián szerint éppen a Fidesz tudott jobban mozgósítani az elmúlt hónapban, ami mutathatja hangulatformáló kampányuk („Rosszabbul élünk…”) hatékonyságát.

 

Elsődleges pártpreferenciák négy intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet	Gallup	Medián	Szonda Ipsos	Századvég-Tárki
Adatfelvétel ideje	Február 18-23.	Február 3-7.	Február 14-20.	Február 3-15.
Választókorú lakosság
MSZP	26 (-3)	31 (+1)	29 (+2)	28 (-1)
Fidesz-MPSZ	29 (-3)	34 (+1)	29	28 (+1)
SZDSZ	4 (+1)	4 (+1)	4 (+1)	3 (+1)
MDF	3 (+1)	2 (-1)	3 (+1)	1
MIÉP	1	n. a.	1	1
Centrum	2 (+1)	n. a.	n. a.	n. a.
Munkáspárt	1	n. a.	n. a.	n. a.
Egyéb	0	2 (+1)	3	n. a.
Nem menne szavazni	15	18	-	11
Nem tudja/nem válaszol	20	13	31*	26
Biztos szavazó pártválasztó
MSZP	42	38 (-1)	43	43 (-2)
Fidesz-MPSZ	42 (-4)	43 (+1)	43	48 (-1)
SZDSZ	4 (+1)	3	5	4 (+2)
MDF	4 (+1)	2 (-1)	3	2 (+1)
MIÉP	1	n. a.	2	2 (+1)
Centrum	2 (+1)	n. a.	1	n. a.
Munkáspárt	n. a.	n. a.	n. a.	n. a.
Egyéb	0	3	2 (-1)	1

 

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

Az adatok alapján február nyertesének a két kisebb parlamenti párt tekinthető. Az SZDSZ a Szonda Ipsos felmérése szerint elérte a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot a részvételüket biztosnak ígérő, pártot választók körében, az MDF pedig a hónap végén készített Gallup-kutatás szerint 4,4 százalékon áll ugyanebben a körben. A Szonda Ipsos kutatása kisebbik kormánypárttal kapcsolatban éppen az ellenkezőjét mutatja a januári felmérésnek: ezek szerint egyre elszántabbá váltak a liberális szavazók is. A párt ugyanakkor olyan üzeneteket is megfogalmazott, melyekkel „kiszól” a liberális táboron túlra (kétpártrendszer elleni üzenetek), ami arra utal, hogy magasabb részvétel esetén olyan szavazókra is számítanak, akik nem tartoznak az alacsony részvétel esetén jobban érvényesülő törzstáborhoz. Az MDF a felmérések szerint továbbra sem éri el a bejutási küszöböt, ami viszont nem jelenti azt, hogy a kampány intenzitásának növekedésével ne pártolnak újabb, ma még bizonytalan szavazók az ellenzéki párthoz. Az MDF üzenetei ugyanis éppen azokat célozzák meg, akik elutasítják a Fidesz és az MSZP kampányát is.

 

A két nagy párt közti különbségek négy intézet adatai alapján (%)

Intézet	Gallup	Medián	Szonda-Ipsos	Századvég-Tárki
Összes megkérdezett
Fidesz-MSZP különbség	3	3	0	0
Biztos szavazó pártválasztók
Fidesz-MSZP különbség	0	5	0	5

 

 

Részvétel

 

A februári közvélemény-kutatások szerint egy most megrendezendő választáson a választásra jogosultak 52-59 százaléka venne részt. Ennek alapján a részvételi hajlandóság továbbra is alacsonyabb, mint 2002 hasonló időszakában.

 

A Gallup felmérése szerint az áprilisi választáson részt venni kívánók aránya viszonylag magas, jelenleg 59 százalék. Ezen belül 15 százalék nem nyilvánított határozott véleményt pártpreferenciáját illetően. A Medián mérte a legcsekélyebb hajlandóságot, szerintük az arány 52 százalék, míg a Szonda Ipsos 57, a Századvég-Tárki 56 százalékos aktivitást regisztrált. Az intézetek többsége megállapította, hogy a mozgósítás jelenleg eredménytelenebb, mint 2002-ben volt, hiszen az akkor hasonló időszakban mért adatok szerint már jóval 60 százalék felett volt a részvételi hajlandóság. A Szonda Ipsos feltette azt a kérdést is, hogy vajon kötelesség-e a választásokon való megjelenés. Az intézet adatai szerint az emberek 68 százaléka vallja ezt a nézetet.

 

A Szonda Ipsos a választási hajlandóságot pártokra vonatkoztatva megállapítja, hogy eddig az MSZP-nek sikerült a legjobban a mozgósítás: a magukat újonnan aktivizálók jelentős része a szocialistákat támogatja. Ezzel mindkét nagy párt hasonló bázissal vághat neki a választások előtti utolsó másfél hónapnak. Eszerint nagyjából 1,5-1,5 millió főre biztosan, további 600-600 ezer emberre pedig nagy valószínűséggel számíthat az MSZP és a Fidesz. Mindkét oldalon nagyjából 200 ezer azok száma, akiknek a szavazatáért erőteljesen meg kell küzdeni, ugyanúgy, mint az 5 százaléknyi aktív, illetve a körülbelül 3 százaléknyi részvételükben nem biztos, de arra hajló bizonytalanok voksáért.

 

 

Az intézetek többsége szerint mindkét nagy párt kormányfő-jelöltjének támogatottsága javult az elmúlt hónapban. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor népszerűsége - a Szonda Ipsos felmérését kivéve – szinte teljesen azonos. A kormány munkájának megítélése pozitívabb lett februárban.

 

A Szonda Ipsos arról számolt be, hogy folytatódott az a hónapok óta tartó tendencia, amely szerint a szocialista szimpatizánsok egyre egységesebben felsorakoznak Gyurcsány Ferenc mögé: saját szavazói körében januártól februárig 81 pontról 85 pontra emelkedett a népszerűségi indexe. Ezzel pedig befogta Orbán Viktort, aki hasonló mértékben kedvelt a fideszesek körében. A kampány jelenlegi szakaszában a Szonda mérte a legnagyobb különbséget a két vezető politikus között. A kormányfő pillanatnyilag 52, míg a Fidesz elnöke 47 százalékon áll. A Szonda Ipsos szerint a hezitálók körében nincs kormányváltó hangulat, azaz inkább derűlátóak, mint kishitűek az ország jövőjét illetően. E felmérés alapján a bizonytalanok kétharmada inkább a kormánypártok felé hajlik, ami különösen azért érdekes, mert ez a választói csoport januárban még a másik politikai oldalt részesítette előnyben.

 

A Századvég-Tárki szerint is jellemző, hogy mindkét nagy párt szavazói között jelentős és megkérdőjelezhetetlen a saját kormányfő-jelölt iránti bizalom. Decemberhez képest mind Orbán Viktor, mind Gyurcsány Ferenc mutatója javult, és indexértékük februárban mindkettejüknek 54 pont, ezzel holtversenyben a 22 fős politikusi lista 4-5. helyét foglalják el.

 

A Gallup felmérése szerint Gyurcsány Ferenc munkájának megítélése folyamatosan javul az elmúlt hónapokban. Az intézet szerint februárban újabb egy százalékot javított a kormányfő teljesítményén, így már 47 százalék ítéli meg pozitívan a tevékenységét. A miniszterelnök munkáját negatívan megítélők aránya ugyanakkor szintén magas: jelenleg 40 százalékos.

 

A Medián a politikusok népszerűségét vizsgálva megállapította, hogy a két kormányfő-jelölt népszerűségének változása teljesen megegyezik. Februárban azonos mértékben (négy százalékponttal) sikerült növelniük az irántuk szimpátiát érzők számát. Jelentősen javult a Gyurcsány-kormány teljesítményének a megítélése is. A megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott kedvezően a kabinet munkájáról. Gyurcsány Ferencet a válaszadók 43 százaléka, Orbán Viktort 41 százaléka tartja alkalmasabb miniszterelnöknek.

 

 

Szakpolitikai hangsúlyok

 

A Századvég-Tárki kutatása alapján a választópolgárok úgy vélik, hogy a jelenlegi kormány többet tud tenni a nyugdíjasokért és a közúthálózat fejlesztéséért, míg egy kormányváltás esetén a munkanélküliség és a romaügy kezelése, illetve a mezőgazdasági politika lehet hatékonyabb.

 

A Századvég-Tárki körkérdése arra kereste a választ, hogy mely területeken tud többet tenni a választók szerint egy Gyurcsány Ferenc, illetve egy Orbán Viktor vezette kormány. Jelentős (5 százalékos, vagy annál nagyobb) különbség a romaügyben, a mezőgazdasági politikában és a munkanélküliség kezelésében figyelhető meg. Ezeken a területeken a válaszadók szerint az esetleges második Orbán-kormány jobb eredményeket érhet el, míg egy Gyurcsány Ferenc vezette kormány többet tehet a nyugdíjasokért és az utak, autópályák fejlesztéséért. Leginkább ebből a felmérésből látszik az intenzív kampány és az ígéretek hatása. Általánosságban elmondható, hogy az MSZP és a Fidesz által intenzívebben hirdetett témák jobb megvilágításba helyezték a pártot riválisával szemben. Az MSZP-nél ugyanis jelenleg a fejlesztések ígérete, a Fidesznél pedig a munkanélküliség csökkentésének ígérete a kiemelt kampánytéma.

 

	Gyurcsány vezette kormány	Orbán vezette kormány
A kis- és középvállalkozásokért	24	28
A családokért	30	30
A mezőgazdaságból élőkért	19	26
Az oktatásért, a kultúráért	25	28
Az egészségügy átalakításáért	24	24
Magyarország érdekeiért Európában	26	25
A romákért	16	32
Az utak, autópályák fejlesztéséért	43	18
A bérből és fizetésből élőkért	27	24
A munkanélküliség csökkentéséért	21	28
A nyugdíjasokért	36	23

 

 

A Fidesz öngólja: szerver-botrány

 

A februárban kirobbant szerver-botrány a Fidesz kommunikációs kapkodása, valamint a botrányt követően készített pártpreferencia-vizsgálatok alapján egyértelműen az ellenzéki párt politikai öngóljának tekinthető. Ez az eset egyben arra is rávilágított, hogy a pártok előnyös helyzetbe kerülhetnek, ha jól használják ki az ellenfél bakijait. A szocialisták éppen ezért mindent megtettek annak érdekében, hogy minél hosszabb ideig napirenden tartsák a szerver-botrányt.

 

A Szonda Ipsos külön felmérést is készített az ügy kapcsán. Az intézet február 16-ai, ezerfős telefonos felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezettek döntő többsége, 85 százaléka nem értett egyet azzal az állítással, hogy „Egy választási kampány időszakában megbocsátható, ha a pártok az ellenfelükről információt próbálnak szerezni, bármilyen eszközzel tegyék is azt.” A nem teljesen tiszta információgyűjtő eszközök kampány alatti használatát mindegyik párt szavazói – még a bizonytalanok többsége (82 százaléka) is – elítélte. Arról, hogy a Fidesz egyik központi számítógépéről feltörték az MSZP szerverét, a lakosság 85 százaléka hallott. A válaszadók több mint fele szerint a Fidesz ebben az ügyben súlyos bűnt követett el, míg a válaszadók bő negyede véli úgy, hogy a Fidesz tette bocsánatos bűn.

 

A kutatásból az is kiderült, hogy a kampány során eddig a válaszadók 45 százaléka összességében az MSZP-t, 24 százaléka a Fideszt látta tisztességesebbnek. A megkérdezettek 6 százaléka szerint mindkét párt tisztességes, és 10 százalék vélte úgy, hogy mindkét párt tisztességtelen.

 

 

A vitáról szóló vita megítélése

 

A hónap utolsó jelentősebb politikai vitája a majdani kormányfő-jelölti vitáról zajlott a két nagy párt között. A vita idején készített felmérés azt mutatta, hogy a közvélemény kevesebb mint fele hallott a Fidesz kezdeményezéséről.

 

Február végén a Népszabadság megbízásából 600 fő telefonos megkérdezéssel készült Medián-felmérés szerint a Gyurcsány-Orbán vitáról a szavazók 26 százaléka mondta, hogy biztosan megnézné a tévében. Legkisebb arányban épp azok vélekednek így, akiknek az elsősorban szólna: a pártpreferenciával nem rendelkező szavazóknak csak bő tizede tartja biztosnak és szűk egyharmada legalább valószínűnek, hogy meg fogja nézni a szópárbajt.

 

A szavazók kevesebb mint fele hallott arról, hogy a Fidesz vitasorozatot kezdeményezett a kormánypárti politikusokkal, és fele-fele arányban tudták úgy, hogy az ellenzéki párt szerint az első, illetve a második forduló előtt kellene megrendezni a miniszterelnök-jelölti szópárbajt. Bár a válaszadók fele azt mondta, hogy részben vagy egészben látta a négy évvel ezelőtti Medgyessy–Orbán vitát, arra csak kevesen emlékeznek, hogy azt akkor az első vagy a második forduló előtt rendezték-e meg. Ezzel együtt is az emberek fele szerint a vitát még az első forduló előtt kellene megrendezni, és csak 14 százalék tette volna azt a két forduló közötti időpontra. Ennél kevésbé egyértelmű a közvélemény ítélete arról, hogy a kampánycsend előtt közvetlenül vagy valamivel korábban kellene a vitát megrendezni, bár egy kicsit többen hajlanak az előbbi véleményre, mint az utóbbira.