11,2% kell a Centrumnak a Parlamenthez

A világ választási rendszerei közül az egyik legbonyolultabb magyar szisztémában az első nehézségek – és velük együtt az első torzítások – már a jelöltállítás során jelentkeznek. Az ajánlószelvények gyűjtése és az ezzel szoros összefüggésben lévő kettős listaállítási kötelezettség az idén az eddigieknél is több nehézséget okozott a kispártoknak, minek következtében a parlamenten kívüli erők döntő többsége esélytelenül vág neki a 2006-os parlamenti választásoknak.

Szűrők a rendszerben

Ahhoz, hogy valaki egyéni jelöltként elindulhasson a választáson, 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjtenie. Első ránézésre ez nem tűnik soknak, láttuk azonban, hogy mégis az. Az elmúlt hetek eseményei ráadásul bebizonyították, hogy változatos visszaélésekre ad lehetőséget a komolytalan jelöltek kiszűrését szolgáló ajánlószelvények rendszere, ami mindig a kispártokat sújtja.

A második szűrőt a területi listák és az országos lista állításának követelménye képzi. A törvény szerint ugyanis csak azon pártok vagy pártszövetségek állíthatnak területi listát, amelyek az adott területen lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak állítani. Országos listát pedig azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább hét területi listával rendelkeznek. Érdemes megnézni, mit jelent ez az ajánlószelvények szintjén.

Országos lista állításához 10.500 (7×2×750) ajánlószelvény szükséges, de mivel a választópolgár nem az országos-, hanem a területi listákra szavaz, ez a 10.500 aláírás még csak arra elegendő, hogy hét megyében voksolhassanak a választók az adott pártra. Ahhoz, hogy az ország mind a húsz területén szavazni lehessen egy politikai erőre, legalább 36.750 érvényes ajánlószelvényre van szüksége.* Sőt, akkor részesülhet csak egy párt a választási szisztéma összes előnyében, ha mind a 176 egyéni kerületben indít jelöltet. Nem kizárólag a választókerületekben megszerezhető parlamenti helyek miatt fontos ez a pártoknak (különösen a kispártoknak), hanem azért, mert értékes mandátumokat érlelő töredékszavazatoktól eshetnek el, ha nem indítanak minden választókerületben jelöltet. Ahhoz tehát, hogy minden választókerületben el tudjon indulni egy párt, és ezzel biztosítsa, hogy egyáltalán ki tudja használni a választási rendszer adta lehetőségeit, nem kevesebb mint (176×750) 132.000 ajánlószelvény szükségeltetik.

A harmadik szűrő pedig az 5 százalékos bejutási küszöb. 8 millió választópolgárral és 60 százalékos részvétellel számolva is 240.000 szavazat szükséges a parlamentbe jutáshoz, 70 százalékos részvételnél pedig már 280.000. Belátható, hogy mind a három szűrő a kispártok dolgát nehezíti, úgy az elindulás, mint a parlamentbe jutás terén.

2006 sem a kispártoknak kedvez

Az országos lista állításának feltételeit idén tíz politikai erő tudta teljesíteni, további öt pedig 1-3 területi listát állított. Kellőképp nagy számoknak tűnnek ezek főleg a kétpárti parlamentet vizionáló egyre erősebb hangokhoz képest. Az első benyomás azonban ezúttal is félrevezető. 15 különböző politikai erő állított legalább egy területi listát, tízen országos listát, átlagosan mégis csak 7-8 pártlista közül választhatnak majd április 9-én a választópolgárok, és összesen öt pártnak, illetve pártszövetségnek sikerült mind a 19 megyében és Budapesten is területi listát állítani (a négy parlamenti párton kívül csak a MIÉP-Jobbiknak sikerült). A többieknek vajmi kevés esélyük van átlépni az országos bejutási küszöböt, hiszen ahhoz messze öt százalék fölött kellene teljesíteniük azokon a területeken, ahol el tudtak indulni.

Az országos listát állított parlamenten kívüli pártok parlamentbe jutáshoz szükséges szavazataránya**

KDP: Kereszténydemokrata Párt – Keresztényszociális Centrum Összefogás

MCF: MCF Roma Összefogás Párt

MVPP: Magyar Vidék és Polgári Párt

**A százalékarányok akkor érvényesek, ha minden területen azonos a választási részvétel.

***A Legfelsőbb Bíróság 2006. március 28-án törölte a Munkáspárt Pest megyei listáját. Az elemzés napján még 12 területi listával és 7,7%-os szavazataránnyal számoltunk.

Közülük is a Munkáspárt áll a legjobban, amely 11 területi listát tudott állítani, és átlagosan 9,2 százalékos eredményt kellene elérnie ahhoz, hogy átlépje az ötszázalékos küszöböt. A kommunista pártnál is nehezebb helyzetben van a Centrum, aki a 8 területi listájával már 11,2 százalékos átlagos eredményt kellene hogy produkáljon a bejutáshoz.

Az sem mindegy, hogy mely megyékben sikerült a pártoknak listát állítaniuk. A Kereszténydemokrata Párt – Keresztényszociális Centrum Összefogásnak ugyan a Centrumnál eggyel több, az MCF Roma Összefogás Pártnak pedig ugyanannyi megyei listája van (Budapesten egyikük sem járt sikerrel), mivel ezek jellemzően a kevésbé népes területeken helyezkednek el, 14,8, illetve 16,8 százalékos eredményre volna szükségük az ötszázalékos küszöb megugrásához. Az pedig már a politikai esélylatolgatás abszurdja, hogy a Magyarok Egymásért Szövetsége, ha sikeresen megszerezné egyetlen listáján, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek 90,2 százalékának támogatását, akár be is juthatna az Országgyűlésbe.

* Budapesten 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a 17 további megyében pedig 2-2 választókerületben szükséges jelöltet állítani az országos „lefedettséghez” (750×{8+4+3+17×2}=36.750).