A befektetők büntetni fogják Magyarországot?

A kampány utolsó szakaszában a konkrét ígéreteket gazdaságpolitikai téren is felváltották az általánosabb szimbolikus üzenetek. A pártok főként ellenfelük gazdaságpolitikai hitelességét igyekeztek megkérdőjelezni. Az elemzői jelentések ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy befektetők bizalma minden politikai szereplőben megrendült.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

A pártok versenye – hasonlóan az egész kampány menetéhez – a gazdaságpolitikai vitákban is szimbolikus formát öltött az elmúlt héten. A konkrét ígéretek háttérbe szorultak, a politikai szereplők pedig arra fordították a legtöbb energiát, hogy ellenfelük hitelességét minél inkább megkérdőjelezzék. A Fidesz azzal vádolta meg a Pénzügyminisztériumot, hogy az a vártnál rosszabb államháztartási helyzet miatt nem hajlandó a választások első fordulója előtt közölni az első negyedéves pénzügyi adatokat. Ezt követően a nagyobbik ellenzéki párt bejelentette, hogy a jelentés hiányában maga a Fidesz fogja kiszámolni a várható hiány mértékét, és ezt az adatot április 5-ig – azaz a Gyurcsány-Orbán vita napjáig – nyilvánosságra hozza. A Pénzügyminisztérium ezzel szemben azt állította: a tárca eddig is mindig az előírásoknak megfelelően közölt adatot, a hiány pedig a várakozásoknak megfelelően alakul.

 

Az ígéretek helyére lépő általános üzenek és víziók a két vezető politikus megnyilvánulásaiban is nagyobb szerephez jutottak. Gyurcsány Ferenc a Fidesz járulékcsökkentésen alapuló gazdasági programját kétségbe vonva hangsúlyozta, hogy az ország a fejlesztéseknek köszönhetően néhány szektorban a térség legjobbja lehet. Orbán Viktor viszont azt emelte ki, hogy a Fidesz javaslatai (kis-és középvállalkozások támogatása, családi adózás) azokra problémákra adnak választ, melyek nem pusztán Magyarország, hanem egész Európa számára kihívást jelentenek.

A rivális hitelességének aláásásából a kis pártok politikusai is kivették a részüket. Kóka János gazdasági miniszter arról beszélt: Orbán Viktor győzelmével Magyarország az egykori Meciar-féle Szlovákia sorsára jutna. Dávid Ibolya pedig mindkét nagy pártot felelőtlennek nevezve a választási ígéretek visszavonására szólította fel az MSZP-t és a Fideszt.

Az elemzők a fizetési mérleg vártnál kedvezőbb adatai ellenére inkább pesszimista hangot ütöttel meg az államháztartás helyzetével kapcsolatban. Kiemelték, hogy a külföldi befektetők egyre bizalmatlanabbak a magyar államháztartás helyzetét illetően, így ha a választások után elmaradnak a kiadáscsökkentő lépések, a piaci szereplők megbüntethetik Magyarországot.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	4,1%   (2005. I-XII.)
Ipari termelés növekedése*	13,7%   (2006. I.)
Beruházás-növekedés*	6,4%   (2005. I-XII.)
Munkanélküliség	7,8%   (2005. XI.-2006. II.)
Infláció*	2,5%   (2006. II.)
Reálkereset-növekedés*	4,8%   (2006. I.)
Államháztartási hiány	-435,5 milliárd Ft   (2006. I-II.)
Fizetési mérleg	-5053 millió euró   (2005. I-IX.)
Jegybanki alapkamat	6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Kormányoldal

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Az MSZP mer radikálisan fejleszteni és van pontos programja is erre, ami nem radikális adó- és járulékcsökkentést jelent, hanem fejlesztéseket olyan szektorokban, mint a logisztika, a bioenergia, az idegenforgalom, illetve a közlekedés és az oktatás. Ezeken a területeken Magyarország a legjobb lehet az egész régióban. (március 30.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

„Orbán Viktornak el kell tűnnie a közéletből ahhoz, hogy legyen esély a politika és a nemzet összefogására. Ha ő nyerné a választást, az ország visszafordulna a nemzetieskedésbe, eluralkodna a tőke- és piacellenesség, mintha mindannyian Meciar Szlovákiájába költöznénk.” (március 31.)

 

Veres János, pénzügyminiszter

A politikai felhangok ellenére Magyarország azon a pályán tud maradni, amelyet meghatározott magának az euró 2010-es bevezetéséhez. Ugyanakkor a „kijelölt utat nem lehet változatlan módon megtenni”. (március 31.)

A Pénzügyminisztérium az államháztartási törvénynek megfelelően március 10-én átfogó jelentést tett közzé az államháztartás állapotáról, az államadósságról, s arról, hogy milyen kötelezettségeket vállaltak a tárcák a következő években. Az átfogó értékelés mellett a részletek valamennyi tárca honlapján hozzáférhetőek. Az idén két alkalommal közölt a minisztérium havi jelentést: februárban a januári helyzetről, márciusban pedig a februáriról. A márciusi tájékoztató a publikációs naptárnak megfelelően, menetrendszerűen áprilisban várható. (március 31.)

Ellenzék
Orbán Viktor, Fidesz elnök

 

A Fidesz elkészíti Magyarország negyedéves pénzügyi leltárát, a biztonságos kormányváltás érdekében, mert a pénzügyi kormányzat csak április 10-én, a választások után akarja közzétenni a negyedéves adatokat. (március 28.)

Európának két kihívással kell szembenéznie, az egyik a tömeges munkanélküliség, a másik alacsony gyermekszám. Mindkettőt orvosolni kell, mert egyébként a cselekvő, aktív és tetterős Amerikával és Ázsiával szemben ledolgozhatatlan lépéshátrányba fog kerülni a mi kontinensünk. Európának ezért támogatnia kell a kis- és középvállalkozásokat, és a családok költségeit elismerő, adóterheiket csökkentő adórendszerek kiépítését. (március 29.)

 

Varga Mihály, Fidesz alelnök

A Fidesz hiány-kalkulációjához nyilvános pénzügyminisztériumi adatokra támaszkodik. Emellett a hazai és külföldi pénzintézetek, illetve londoni befektetési házak elemzőinek véleményére, a Magyar Nemzeti Bank tanulmányaira, valamint az Állami Számvevőszék jelentéseire és az Eurostat adataira. A Fidesz a pénzügyi tárca által prognosztizált 6,6 százalékos GDP-arányos (pénzforgalmi szemléletben számított) éves költségvetési hiány helyett legalább 8-10 százalékos deficitet tart reálisnak. (március 30.)

 

Áder János, Fidesz frakcióvezető

A Fidesz arra kéri a miniszterelnököt, hogy április 5-ig hozza nyilvánosságra az államháztartás negyedéves mérlegét. És arra is választ vár a kormányfőtől, mennyivel nőtt az államadóság, s mire költötték ezt a pénzt, továbbá, hogy milyen hosszú távú szerződések terhelhetik a következő kormány munkáját, illetve, hogy miért került Magyarország egyre távolabb az euró bevezetésétől az utóbbi négy évben. (március 31.)

 

Dávid Ibolya, MDF elnök

A két nagy párt több mint ötezer milliárd forint értékben tett ígéreteket, ugyanakkor Magyarország nem engedheti meg magának a felelőtlen költekezést. (március 31.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

Nagy János, Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége

 

Örülünk, hogy végre kormányzati szinten is születnek javaslatok a körbetartozás ügyének megoldására, de ebből nem lesz egyhamar hatályos jogszabály. A legjobb esetben is csak a választások után, a nyár közepén jelenhet meg a kérdés orvoslását szolgáló törvénymódosítás, hiszen időbe telik, amíg a választások után feláll és dolgozni kezd az új parlament. Pedig most már szinte katasztrofális a helyzet, azonnali orvoslást kell találni, különben csődök sora következik. (március 31.)

 

Economist Intelligence Unit

A befektetők a kelet-európai országoktól jelentős fejlődést várnak a kedvező üzleti környezet megteremtésében. Az EU-tagságra való felkészülés nagyon nagy változást hozott a régióban, igaz, a csatlakozás után jelentősen lelassult a reformok üteme. A kedvező befektetői környezet szempontjából a vizsgált 82 ország közül Magyarország a 33. helyen áll. A régióban megelőzi Észtország (20. hely), Szlovákia (24. hely), Csehország (27. hely) és Szlovénia (31. hely). Közvetlenül Magyarország után áll a sorban Lettország és Litvánia a 34. és 35. helyen. Lengyelország a 37. a listán. Az első három helyen Dánia, Finnország és Kanada áll. (március 27.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

2005 december- 2006 februári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 883 ezer, a munkanélkülieké 327 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékos volt. A számok romló tendenciát mutatnak, hiszen ugyanez az adat a 2005 november és 2006 január közötti időszakban 7,5 százalék volt. Ilyen magas arányt utoljára hét évvel ezelőtt mértek. (március 28.)

Az előzetes adatok szerint januárban a kivitel volumene 19, a behozatalé pedig 14 százalékkal nőtt a megelőző év januárjához képest, ami az elmúlt egy év távlatában az egyik legjelentősebb havi volumennövekedés. A forintárszint az exportban 3 százalékkal, az importban 8 százalékkal magasabb volt a tavaly januárinál. Az importárak nagyobb mértékű emelkedése folytán a behozatal folyó áron számított növekedése (23 százalék) meghaladta a kivitelét (22 százalék). A külkereskedelmi mérleg 60 millió eurót romlott, hiánya 202 millió eurót tett ki. (március 31.)

Az államháztartás eredményszemléletű, vagyis uniós módszertan szerinti hiánya (ESA’95) az elmúlt évben a tervezettnek megfelelően alakult, GDP 6,1 százalékát tette ki. (március 31.)

 

Magyar Nemzeti Bank

Az euróalapú fogyasztási és lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója februárban fél százalékot meghaladó mértékben emelkedett, miközben a lakossági euróbetétek kamatlábai nem változtak számottevően. A háztartási szektor folyószámlahiteleinek átlagkamatlába 38 bázisponttal 19,75 százalékra emelkedett februárban. A lakáscélú hitelek piaci szintű átlagos kamatlába 36 bázisponttal 9,56 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 41 bázisponttal 12,28 százalékra nőtt. Magas kamatterhük ellenére februárban is jól fogytak a fogyasztási hitelek: az újonnan megkötött szerződések értéke 18,5 milliárd forintot tett ki, amely 3,3 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél. A lakáshitelek szintén kelendőek voltak, februárban 10,5 milliárd forint értékben kötöttek ilyen célú szerződést a bankok. (március 29.)

A tavalyi év végén a kormányzati szektor adóssága GDP-arányosan 58,4 százalékos volt, vagyis Magyarország ebben a mutatóban megfelelt a maastrichti kritériumnak, amely legfeljebb 60 százalékos eladósodottságot tesz lehetővé. (március 31.)

A folyó fizetési mérleg hiánya 6,405 milliárd euró, a GDP közel 7,4 százaléka volt 2005-ben, csak a negyedik negyedévben 1,486 milliárd euró volt a deficit. A tavalyi év utolsó negyedéves hiánya így elmaradt az elemzők várakozásától, akik 1,8 milliárd euró körüli hiányt prognosztizáltak 2005 utolsó negyedévére. A folyó fizetési mérleg hiányának az előző negyedévhez képest bekövetkezett csökkenéséhez a reálgazdasági tranzakciók és a transzfermérleg egyenlegének javulása egyaránt hozzájárult.

 

Tardos Gergely, OTP Bank

Vélhetően az MNB által publikált adatnál magasabb a fizetési mérleg valós hiánya, mivel feltételezhető, hogy a külkereskedelmi statisztikában nem jelenik meg a teljes import. A hiány finanszírozásának szerkezete kedvezőtlen, és változatlan költségvetési politikát feltételezve további külső eladósodást valószínűsít. Annak ellenére, hogy az utolsó negyedévben jelentős privatizációs bevételt könyvelhetett el az ország, a nettó külfölddel szembeni adósság alig csökkent. (március 31.)

 

Nyeste Orsolya, Erste Bank Befektetési Rt.

A hiány csökkenését a kereskedelmi mérleg javulása eredményezte. A deficit a tavalyi év egészében elsősorban a jövedelmek mérlegsoron jelentkezett, ennek hátterében pedig a növekvő adósságszolgálati terhek állnak. Finanszírozási oldalon jól látszik, hogy jelentős hatása volt a Budapest Airport privatizációjának, ami viszont egyszeri tétel. (március 31.)

 

Suppan Gergely, Takarékbank

Az utolsó negyedéves adat ugyan kedvezőbb lett a vártnál, a folyó fizetési mérleg hiánya így is megközelíti a GDP 9 százalékát, ami világviszonylatban is kirívóan magasnak számít. (március 31.)

 

Barcza György, ING Bank

Az egyszeri tételektől megtisztított tavalyi első háromhavi adatokat is figyelembe véve, ugyanakkor az idei egyedi hatásokkal is számolva még akár tartható is lehet a 263 milliárd forint közeli hiánycél. Konzervatívabb megközelítésben durván 310 milliárd forintos márciusi deficit várható, ami 50 milliárd forinttal haladja meg a Pénzügyminisztérium eredeti prognózisát. (március 31.)

 

Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe két százalékot meghaladó mértékben erősödött, és ezzel a választásokat megelőzően és közben esésre számító elemzőket és befektetőket is meglepte. A BUX heti emelkedését a két gyógyszergyári papír forgalmának köszönhető, a Richter és az Egis árfolyama 7-8 százalékkal drágult annak következtében, hogy tovább élénkült a szektorban a felvásárlási láz. (március 31.)

 

GfK-WSJ Befektetési Barométer

Magyarországon a lakosság mindössze két százaléka látja úgy, hogy megtakarításainak kamatoztatására a részvények jelentik a legkedvezőbb lehetőséget. A legtöbben – 10 százalék – a rövid lejáratú betéteket választották pénzük kamatoztatására, 78 százaléknyian pedig egyáltalán nem fektettek be, ami rendkívül magas a nyugat-európai 33 százalékos arányhoz képest. (március 31.)

 

Goldman Sachs

Magyarországon a parlamenti, sőt valószínűleg még az őszi önkormányzati választások után sem várhatók költségvetési konszolidációs lépések, és jó eséllyel csak egy meredek forintgyengülés mozdítaná meg a lakosságot és a politikai osztályt. A befektetők azonban meg fogják büntetni a nagy fizetésimérleg-hiányt kialakító és magas adósságállományt görgető országokat. (március 31.)

 

Financial Times

A politikai populizmus nagyon sokat rontott a régió országainak költségvetési helyzetén. Magyarországon a választások mind az MSZP-t, mind a Fideszt tarthatatlan és túlzó költekezési ígéretekre sarkallja. Más feltörekvő piacokon – például Brazíliában és Törökországban – már rájöttek, hogy a populizmus nem kifizetődő, mert azt a piac törvényei megbüntetik. (április 1.)

 

Calyon Bank

Magyarországon egyik nagyobb politikai erő sem kínált olyan választási programot, mely messzemenően hiteles módon segítene megoldani az ország komoly gazdasági problémáit. Ebből a szempontból lényegében nincs nagy jelentősége, hogy ki alakíthat kormányt a referendumok után. Populista tartalmú programok annak ellenére is, hogy a jegybank folyamatosan figyelmeztetett a kiigazító lépések szükségességére az államháztartás terén. (április 1.)