Marad a kormány, ha marad a kampány

Amennyiben a két nagy párt az első forduló mozgósítási teljesítményét ismétli meg az április 23-i második fordulóban, akkor a Political Capital mandátumbecslése szerint a jelenlegi MSZP-SZDSZ koalíció folytatja a kormányzást – függetlenül az MDF szerepétől. A két forduló közötti mozgósító kampány megkezdődött, de eddig kevesebb szó esett az ellenfelekkel szembeni félelemkeltésről, mint a lelkesítésről.

 

The show must go on

 

110 egyéni választókerületben folyik tovább a 2006-os országgyűlési választási kampány. Az első forduló eredményeinek ismeretében az MSZP további munkáról, a Fidesz reális – a 2002-esnél nagyobb – győzelmi esélyről beszél. A Fidesz azonban több szempontból is nehezebb helyzetben van, mint négy évvel ezelőtt. Egyrészt az első fordulóban mind listán, mind az egyéni választókerületekben az MSZP és az SZDSZ jobban szerepelt, mint a Fidesz-KDNP. További hátrányt jelent a Fidesz számára, hogy az MSZP vezetői egyértelműen kijelentették, hogy - eltérően a 2002-es stratégiájától – nem állítják le kampányukat a két forduló között. Így a szocialisták a Fideszhez hasonlóan erőteljes mozgósító kampányra fognak törekedni. A nagy pártok tehát ugyanazt a célt tűzték ki maguk elé, csak más oldalról: a szavazótábor maradjon egyben és maradjon mozgatható a második fordulóra is. A kampány formáját és eszközeit tekintve is 2002-re emlékeztet: az akkori hibákat ugyanakkor mindkét fél igyekszik kiküszöbölni.

A választási kampány már eddig is két ellentétes hatás szerint alakult: a nyilvánosság előtt – a kéthetes ideologikus szakasztól eltekintve – a Fidesz kampánya az általános választási részvétel alacsonyan tartását célozta meg. A párt arra törekedett, hogy aktivitásával ezúttal ne aktivizálja az ellenoldalt is. A Fidesz kommunikációjának fontos üzenete volt, hogy sem a Fidesztől, sem Orbán Viktortól nem kell félni, vagyis nem indokolt a Fidesz ellen történő szavazás. Ezzel párhuzamosan pedig választókerületi szinten zajlott a saját tábor mozgósítása, mely a Fidesz reményei szerint meghaladta volna az MSZP táborát.

Ehhez hasonló mozgósítási stratégiára utal a választás első fordulóját követő Fidesz-nagygyűlés, amely a jelenlegi koalícióval szemben, a Gyurcsány-kormány bírálataként alapvetően pragmatikus kérdéseket állított középpontba, és amely alapvetően a saját tábor összetartásáról szólt, anélkül, hogy az ellenfelet túlzottan démonizálta, és ezzel szavazóit mozgósította volna. A Fidesz gyűlésén felszólalók a helyi sikereket állították példaként az ország elé (Varga Mihály, Áder, János, Kósa Lajos), illetve a polgári összefogás szükségességéről beszéltek.

Miközben az SZDSZ az MSZP-vel megállapodott a kölcsönös visszaléptetésekről, és közösen kezdtek neki a mozgósításnak és a tábor összetartásának, a Fidesz feltűnően sokat beszélt az MDF-ről. Konfliktusok után a Fidesz ismét a közös pontokat kereste és mutatta fel az MDF-vel való kapcsolatában: Rogán Antal, Semjén Zsolt már a választás estéjén arról beszéltek, hogy az MDF helye a politikai palettának azon a részén van, ahol a Fidesz is található.

A szavazást követő órákban a Fidesz néhány óra alatt eljutott oda, hogy az MDF-nek és Dávid Ibolyának történő drukkolást felváltotta ugyanezen politikai szereplők lehetséges bűnbakként történő meghatározása. A polgári összefogásról beszélő Fidesz-szónokokkal párhuzamosan Dávid Ibolya ugyanis bejelentette, hogy a felvetődött hírekkel ellentétben nem kíván miniszterelnök lenni egy Fidesz-KDNP-MDF koalíciós kormányban, és az MDF még állva maradt egyéni jelöltjei sem lépnek vissza. Az önérdekről, hiúságról, vétekről beszélő Fidesz-szónokok előrevetítették azokat az állításokat, amelyek az MDF tartózkodása miatt a nyilvánosság elé kerülhetnek.

 

Mandátumbecslés – a mozgósítástól függ a Gyurcsány-kormány jövője

 A következő Országgyűlés összetételének meghatározására a Political Capital mandátumbecslést végzett az 1. forduló eredményeire alapozva. Számításaink során két forgatókönyvet vizsgáltunk: az első a Fidesz szempontjából vizsgált, egyszerűsített politikai modellen, a második pedig a Medián közvélemény-kutatásainak átszavazásokra vonatkozó eredményein alapul.

I. Politikai modell

Az első, leegyszerűsített modellben előzetesen feltételeztük, hogy

1. A részvétel megközelítőleg azonos lesz, mint az 1. fordulóban.

2. A nagypártok nem veszítenek szavazóikból, tehát mind az MSZP, mind a Fidesz összes szavazója részt vesz a második fordulóban, és hű marad az első fordulóban választott párthoz.

3. Az MSZP-SZDSZ közös jelöltjei mind az MSZP-s, mind az SZDSZ-es szavazók összes szavazatát megkapják a második fordulóban.

4. Mind a MIÉP, mind az MDF szavazói 100 százalékban a Fidesz-KDNP jelöltjeire adják a voksukat.

5. A további kis pártok szavazói fele-fele arányban szavaznak a kormányoldal és az ellenzék jelöltjére.

Ez esetben a második körben 56 MSZP-SZDSZ közös jelölt, 52 Fidesz-KDNP jelölt, egy Fidesz-MDF-jelölt (Gémesi György), és egy független jelölt (Gyenesei István, Somogyért egyesület jelöltje, akinek javára az MSZP várhatóan visszalép) szerez mandátumot, a parlament végső összetétele pedig az alábbiak szerint alakul:

 

Az Országgyűlés összetétele és a mandátummegoszlás az 1. forgatókönyv szerint

	Egyéni, 1. ford.	Egyéni, 2. ford.	Területi	Országos	Összesen
Fidesz-KDNP	28	52	69	24	173
MSZP	38	54	71	20	183
SZDSZ		2	4	11	17
MDF		1	2	9	12
Független		1			1
Összesen	66	110	146	64	386

 

 

A koalíció tehát ez esetben 14 fős többséget szerez a parlamentben - míg a 2002-ben megalakuló országgyűlésben a kormányoldalnak csak 10 főnyi előnye volt. A legtöbb mandátumot (183) az MSZP szerzi, a Fidesz 10-zel kevesebbet (173), az SZDSZ pedig 5-tel több parlamenti helyet, mint az MDF (17, illetve 12 – feltételezve, hogy Gémesi György az MDF-frakcióban foglal helyet).

 

II. Kutatói modell

 

Második modellünk kiszámításához a Medián kis pártok szavazóinak másodlagos preferenciáira vonatkozó kutatásának eredményeit használtuk fel. A modellnek megfelelően feltételeztük, hogy

 

1. A részvétel megközelítőleg azonos lesz, mint az 1. fordulóban.

2. A nagypártok nem veszítenek szavazóikból, tehát mind az MSZP, mind a Fidesz összes szavazója részt vesz a második fordulóban, és hű marad az első fordulóban választott párthoz.

3. Az SZDSZ szavazói 73 százalékban az MSZP, 7 százalékban a Fidesz jelöltjét támogatják, és 20 százalékuk bizonytalan, ezért otthon marad a második fordulóban.

4. Azon szavazók, akik első körben az MDF-re adták voksukat, 46 százalékban a Fidesz, 20 százalékban az MSZP-SZDSZ jelöltjét támogatják a második fordulóban, 34 százalékuk pedig nem vesz részt a szavazáson.

5. Az első körben a MIÉP-et támogató szavazók 46 százalékban a Fidesz, 15 százalékban az MSZP-SZDSZ jelöltjére adja a voksát, 39 százalék pedig távol marad a voksolásról.

Ezen modell esetén (mely életszerűbb, tehát vélhetően jobban leképezi a kis pártok szavazóinak második fordulóban várható választói magatartását) az MSZP-SZDSZ közös jelöltek a második fordulóban a fennmaradó 110-ből 64 egyéni választókerületben szereznek többséget, a Fidesz 44, az MDF pedig (a Fidesz-KDNP-vel közösen) 1 egyéni mandátumot szerez, és továbbra is várható egy független jelölt, Gyenesei István bejutása.

E számítás szerint az országgyűlésben a jelenlegi kormányoldal az előző modellnél kényelmesebb, 26 fős többségre tesz szert a jobboldali és független képviselőkkel szemben. Az MSZP 187, a FIDESZ-KDNP 20-szal kevesebb, 167 parlamenti helyet szerez; az SZDSZ pedig hét mandátummal (19) többet kap a Demokrata Fórumnál (12) – szintén abból kiindulva, hogy Gémesi György az MDF-frakciót erősíti.

 

 

Az Országgyűlés összetétele és a mandátummegoszlás az 2. forgatókönyv szerint

	Egyéni, 1.ford.	Egyéni, 2.ford.	Területi	Országos	Összesen
Fidesz-KDNP	28	44	69	26	167
MSZP	38	59	71	19	187
SZDSZ		5	4	10	19
MDF		1	2	9	12
Független		1			1
Összesen	66	110	146	64	386

 

 

Összegzés

A fenti modellek alapján az derül ki, hogy a lehetséges szavazói mozgásokat, átszavazásokat figyelembe véve a jelenlegi koalíciónak van a legnagyobb esélye a győzelemre. Az esély azonban attól esély, hogy a helyzet megváltozásának lehetősége is elképzelhető. Ennek kulcsa a mozgósítás. Amennyiben a két nagy párt az első fordulóhoz hasonló sikerrel mozgósít, nagy valószínséggel érvényesülhet a kutatói modellben jelzett eredmény. Amennyiben azonban a mozgósításban a Fidesz jelentős előnyre tesz szert, a mandátumeloszlás is számára kedvezően változhat meg.