A Gyurcsány-kormány megakadályozásának modellje

A száztíz, eddig el nem kelt egyéni választókerület kevesebb, mint negyede tekinthető „billegőnek” – azaz olyan körzetnek, ahol az első fordulóban a baloldali és jobboldali pártokra leadott mandátumszámok különbsége ezernél kisebb. A Fidesznek a kormányalakításhoz az összes ilyen körzeten kívül még a biztosnak látszó MSZP-s körzetek közül is többet meg kellene szereznie. A Fidesz megakadályozhatja viszont a szocialista-liberális kormány megalakulását, ha nagyon intenzív mozgósítással megszerzi a „balra billenő” körzetek legalább felét.

Az első forduló eredményei alapján már nyilvánvaló: a 2006-os választást a választókerületek eredményei fogják eldönteni – nem véletlen tehát, hogy a pártok mozgósító kampányukban is elsődlegesen helyi szintre, a célzott, lokális kampányra koncentrálnak. A 2002-es tapasztalatok is arra utalnak, hogy a második forduló egyéni választókerületi szavazataiban elsődlegesen a helyi kampány játssza a főszerepet, és az a párt tudja könnyebben meggyőzni a szavazókat, melynek vezetői személyesen is látogatást tesznek az adott körzetekben.

A nagy pártok kampányukban elsődlegesen az úgynevezett „billegő körzetekre” koncentrálnak – ezek azok a választókerületek, melyek a kis mandátumkülönbség miatt gyakorlatilag elöntik a választást. A Political Capital számítási szerint összesen 24 ilyen választókerület van az országban – ahol, ha összehasonlítjuk a „baloldalra” (MSZP és SZDSZ) illetve a „jobboldalra” (Fidesz, MIÉP és MDF) adott szavazatokat, akkor a különbség 1000 voksnál kevesebb. /Az MDF-es szavazók a közvélemény-kutatók mérései szerint kevéssé valószínű , hogy egységesen felsorakoznak a jobboldal jelöltje mellett, mivel azonban várhatóan az MSZP és az SZDSZ szavazói sem támogatják majd egyöntetűen a közös jelölteket, előzetesen azt feltételezzük, hogy a kétoldali szavazatveszteség megközelítőleg kioltja egymást/. Modellünk szerint azt feltételezzük, hogy a további pártok szavazóinak voksai fele-fele arányban támogatják a baloldali és a jobboldali jelöltet.

Az alábbi táblázatban látható, hogy az MSZP-SZDSZ közös jelöltek, illetve a jobboldali jelöltek hány választókerületben tudnak nagy eséllyel többséget szerezni, és hányban lehet kiemelt szerepe a pártok kampányának (természetesen a „biztos”, legalább 1000 szavazatkülönbséget mutató körzetekben is lehetséges – bár kevésbé valószínű – az eredmény megfordítása).

A 110, második fordulós választókörzet csoportosítása

Az első fordulós eredmények alapján tehát összesen 57 választókerületben vannak jobb esélyei az MSZP-SZDSZ, és 52 választókerületben a Fidesz jelöltjének. Ugyanakkor több olyan körzetet találunk (46), ahol jóval nagyobb valószínűsége a jobboldal jelöltjének, mint ahány viszonylag biztos körzetet mondhat magáénak a közös baloldali jelölt (39). A billegő körzetek között 18 olyat találunk, ahol a baloldali, és 6 olyat, ahol a jobboldali pártok jelöltjei rendelkeznek jobb esélyekkel.

a) A Fidesz többségéhez szükséges mandátumok

A Fidesznek a második fordulóban összesen 73-78 egyéni választókerületet kell megszereznie ahhoz, hogy kormánytöbbséget alakítson. Ez azt jelenti, hogy a jó eséllyel megszerezhető 46, és az inkább jobboldal felé billenő 6 mandátum mellett még az sem elég feltétlenül, ha elhozza az összes baloldal felé billenő összes körzetet – ez ugyanis még mindig csak 70 mandátumra elegendő. A Fidesznek tehát a kormánytöbbséghez olyan intenzíven kell mozgósítani a szavazóit, hogy megszerezzen 3-7 olyan választókörzetet is, melyben a baloldalnak viszonylag jelentős előnye van. Ennek a lehetőségnek a valószínűsége pedig meglehetősen csekély.

b) Az MSZP-SZDSZ koalíció megakadályozásához szükséges mandátumok

A Fidesz a jobboldali szavazók nagyon intenzív mozgósításával azt azonban elérheti, hogy az MSZP és az SZDSZ koalíció nem tud kormánytöbbséget alakítani. Mandátumbecslésünk alapján feltételezve, hogy az MDF frakciója 12 főt fog kitenni, a Fidesznek 61-66 körzetben kell ahhoz többséget szereznie, hogy az MSZP és az SZDSZ ne tudjon a kormányalakításhoz szükséges 194 parlamenti helyet összegyűjteni. Ehhez a Fidesznek arra van szüksége, hogy a biztosnak látszó és bizonytalan, de jobboldal felé hajló körzetek mellett megszerezze a baloldal felé billenő 18 körzet minimum felét is.

A Fidesz számára tehát a reális cél jelenleg legfeljebb a szocialista-liberális parlamenti többség megakadályozása lehet. Ehhez a pártnak igen intenzív mozgósításba kell kezdeni. Az MDF szavazóinak második fordulós döntése ugyanakkor alapvetően befolyásolhatja a választások eredményét: ha az MDF-es voksokat nem adjuk automatikusan a jobboldalhoz, azt találjuk, 35-38 esetben az első fordulóban a demokrata fórumot támogatók szavazatain múlhat, hogy az adott körzet a jobb-vagy a baloldal parlamenti mandátumait gyarapítja.