Reformok Magyarországon - "hisszük, ha látjuk"

Az utóbbi héten a gazdaságpolitika az érdeklődés fókuszába került: mind a politikusok, mind az elemzők a reformok végrehajtásának fontosságáról beszéltek. A kormányfő az államháztartás stabilizálását és a szerkezeti átalakítások terveit emlegette. Reformelkötelezettségét hangsúlyozta az MDF és az SZDSZ is. Az elemzők egy része reménykedik, másik része meglehetősen szkeptikus a kormány sokat hangoztatott reformterveinek végrehajtásával kapcsolatban. Teljes az egyetértés azonban abban: a szükséges változások csak jelentős, társadalmilag fájdalmas intézkedésekkel érhetőek el.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A választások második fordulója óta az egyik legfontosabb téma, hogy az új kormány mikor és milyen területeken tervez átalakításokat és megszorításokat az államháztartás rendbetétele érdekében. Gyurcsány Ferenc kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az új kormány elkötelezett az államháztartás rendbetétele, az államszervezet átalakítása és az euró 2010-es bevezetése mellett – ugyanakkor a konkrétumokból egyelőre gyakorlatilag semmit sem tudni; mint ahogy arról sem, hogy a leendő koalíciós partnerek között milyen kompromisszum születik például a gazdaságpolitika, az adórendszer vagy az egészségügy terén. A sürgető teendőkhöz képest éppen ezért elnyújtottnak tűnik a kormányalakítási menetrend, főként, hogy a választás előtti nyilatkozatok már elkészült törvénytervezetekről szóltak. Annak ellenére, hogy a kormánypártok asztalán még nincsenek konkrétumok, az SZDSZ a héten egyeztető tárgyalásokat javasolt az ellenzéki pártoknak több témában is (pl. egészségügy, állami és önkormányzati reform, adórendszer).

 

Az MDF is a jelentős átalakítások fontosságát hangsúlyozta a kormánypártok által is javasolt területeken: az államigazgatásban, az egészségügyben és az adórendszerben. A párt továbbra is szorgalmazza az egykulcsos jövedelemadó bevezetését, és a kiegyezés fontosságát hangsúlyozza mind az SZDSZ-szel, mind a Vállalkozók Pártjának Fidesz-frakcióban ülő képviselőivel. Kuncze Gábor szerint azonban az egykulcsos, egységes adórendszer bevezetése csak a többi liberális reformtervezettel együtt hajtható végre, önmagában ugyanis államháztartás összeomlását eredményezhetné. A Fidesz nem jelenik meg a reformokról szóló vitában. Politikusai továbbra is azt hangsúlyozzák: képet kell kapni az ország „valódi állapotáról”, mielőtt bármilyen tárgyalások kezdődnek a gazdaság következő lépéseiről. A Fidesz továbbra is a választási programban foglaltak, így a járulékcsökkentés végrehajtását nevezte meg fő feladatként.

 

A gazdasági elemzők többsége a minél gyorsabb megszorító intézkedésekről beszél, ám a javasolt megoldások között jelentős eltérések mutatkoznak (néhány javaslat: áfa-emelés, tandíj bevezetése, gázár-kompenzáció csökkentése, szociális kiadások lefaragása). Teljes konszenzus mutatkozik ugyanakkor néhány kérdésben: a kiadáscsökkentő intézkedések nem lesznek „fájdalommentesek”, és elkerülhetetlen a pazarló bürokratikus rendszer és az egészségügy átalakítása.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	GDP növekedés* 4,1% (2005. I-XII.)
Ipari termelés növekedése*	11,6% (2006. II.)
Beruházás-növekedés*	6,4% (2005. I-XII.)
Munkanélküliség	7,8% (2005. XII.-2006. II.)
Infláció*	2,3% (2006. III.)
Reálkereset-növekedés*	4,8% (2006. I.)
Államháztartási hiány	-789,2 milliárd Ft (2006. I-III.)
Fizetési mérleg	-6405 millió euró (2005. I-XII.)
Jegybanki alapkamat	6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Kormányoldal

 

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

„Az első száz nap több lesz, mint száz lépés, a rendszerváltást követő időszak legintenzívebb reformkorszaka következik. Olyan programot terjesztünk elő, ami abból indul ki, hogy Magyarországnak teljesítenie kell az idei költségvetési tervet. A koalícióra készülő pártok azzal a programmal nyertek választást, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy 2008-ra Magyarország teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. Tartós prosperitás csak egyensúlyban lévő államháztartás mellett, és arra épülő, kiegyensúlyozott gazdasági növekedéssel lehetséges.” (április 24.)

 

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

A gazdaságpolitikai összefogás lényegével egyetértek: összefogás nélkül nincs közös siker. Ezért kezdeményeztem 2005 nyarán négypárti megállapodást. És éppen ezért javasoltam a választások előtt a Nemzeti Gazdaságpolitikai Kerekasztal összehívását. Nemzeti Gazdaságpolitikai Kerekasztal a választásokat követő 30 napon belül alakulna meg, amelyen a mai felhívás kezdeményezőin kívül a parlamenti pártok delegáltjai is részt vennének. Azt várom a gazdasági szereplőktől, hogy tegyenek javaslatot a tárgyalások napirendjére, illetve nevezzék meg a kerekasztalon részvevő képviselőiket. (április 24.)

 

A következő kormány legfontosabb feladata, hogy kivegye az állam rendszeréből azokat a fékeket, amelyek meggátolják Magyarország még gyorsabb növekedését. Neki kell állni érdemben megváltoztatni azokat a merev struktúrákat, amelyeket a rendszerváltás óta senkinek nem sikerült megváltoztatnia. (április 25.)

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

A parlamenti választások után felálló új kormány legfontosabb feladata lesz elkezdeni azokat a kiigazításokat és reformokat, melyekkel csökkenthető az államháztartás hiányának mértéke. Mihamarabb minden reformot el kell kezdeni, hogy azok hatása a belátható időn belül érvényesüljön. Mindenképpen csökkenteni kell a kormányzati szervek, így a minisztériumok, hivatalok és háttérintézmények számát. Végig kell gondolni ezen felül az önkormányzati rendszerek működését is, csökkenteni kell az önkormányzati képviselők számát a gazdaságosabb működés érdekében. Az SZDSZ régóta szorgalmazza az egykulcsos adórendszert is, azonban semmiképp nem szeretné azt a többi reform közül kiragadva önmagában megvalósítani. Az egységes 20 százalékos kulcs bevezetése ugyanis önmagában nem oldaná meg az államháztartás finanszírozásának jelenlegi problémáit. Az egészségügyben létre kéne hozni egy olyan finanszírozási rendszert, melyben az állampolgárok dönthetnek arról: magán-, vagy állami orvosi kezelésben szeretnének részesülni. (április 25.)

 

A költségvetési hiány csökkentése; az önkormányzati törvény módosítása, és további átalakítások érdekében az SZDSZ egyeztetést javasol az ellenzéki pártokkal, a Fidesszel és az MDF-fel. Több, az ország jövőjét érintő kérdésben kétharmados többségre van szükség a Parlamentben. Az SZDSZ összesen hét kérdésben kíván együttműködni az ellenzékkel és vár ezekkel kapcsolatban javaslatokat. (április 26.)

 

 

 

Ellenzék

 

Dávid Ibolya, az MDF elnöke

Reális esély van arra, hogy az új kormány bevezesse az egykulcsos személyi jövedelemadót. A liberálisok azt koalíciós feltételként szabták, és bizton számíthatnak ebben az MDF támogatására. A kérdés csak az, elég bátor-e az SZDSZ, hogy Gyurcsány Ferenc tiltakozása ellenére kiálljon a gazdaságélénkítő adócsökkentés mellett. A Fideszből azért támogatnák a javaslatot, mert a párt egyik szövetségesének, a Vállalkozók Pártjának programjában központi helyet foglalt el az egykulcsos adó bevezetése.

 

A teendőket két részre kell bontani: azonnali lépésekre, illetve átfogó reformokra. Vannak pénzek, amelyek gyors döntésekkel megtakaríthatók a költségvetésben. Ilyen például a korrupcióra szakértők szerint évente „elkótyavetyélt” legalább 100 milliárd forint. A kormányzati szervezeten belüli párhuzamosságok megszüntetésével is megtakarítható sokmilliárd forint: például informatikával ma három kormányzati szervezet foglalkozik, köztük egy minisztérium. Elsőként három területen kell elkezdeni haladéktalanul az átalakítást: államigazgatás, egészségügy, adórendszer. Az államigazgatás reformjában nem a fűnyíró elvnek, hanem a teljesítményelvnek kell érvénybe lépnie. Az egészségügyben értelemszerűen a szolgáltatásközpontú, egybiztosítós egészségügy irányába kell elmozdulni és be kell engedni a magántőkét. Az adóreform esetében pedig az egykulcsos szja bevezetése és az örökösödési illeték eltörlése az első lépések egyike. (április 26.)

 

 

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője

Felesleges az együttműködés részleteiről tárgyalni, amíg nem alakul meg az Országgyűlés és a kormány. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint még korántsem jött el az ideje annak, hogy az SZDSZ által felvetett pártok közötti együttműködésről eshessen szó: „nem lehet azelőtt berendezni a házat, amikor nemhogy a tető, de a falakat tartó alapok sem készültek el”. Az MDF ugyanakkor hajlandó az együttműködésre a parlamenti pártokkal, “és pártszíntől függetlenül minden olyan elképzelést és programot támogat, amely valóban Magyarország előmenetelét szolgálja”.

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A választók döntése egyértelmű, a Fidesznek most „nem osztottak lapot”, így a párt a rá szavazó 2,3 millió állampolgár érdekét hivatott képviselni a leendő ciklusban. Ez azt jelenti, hogy minden olyan kormányzati kezdeményezést támogat, ami beilleszthető a párt elképzeléseibe, illetve választási programjába. Hogy mindez mit jelent a gazdasági törvénykezés szintjén, egyelőre már csak azért sem tudni, mivel a pártnak még szüksége van egy részletes helyzetjelentésre a költségvetés, illetve az államháztartás helyzetéről - amint azt a választások előtt is jelezték. Amíg ez nem áll rendelkezésre, nem dönthető el például az sem, hogy törvényjavaslat formájában kezdeményezhető-e a 10 százalékos tb-járulék-csökkentés.

 

 

 

 

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

16 szervezet közös, „Megállapodás a jövőnkért” című kiáltványa

„Magyarország polgárainak sikeréhez, az ország versenyképességének javításához, Európai Uniós tagságunk teljes értékűvé tételéhez jelentős változásokra, új gondolatokra, őszinte, betartható megállapodásokra és szövetségre van szükség a politikai pártok és a gazdaság szereplői között. Mi, a magyar gazdaság képviselői ezúton jelezzük együttműködési szándékunkat, elsősorban az alábbi – a versenyképességet alapvetően befolyásoló - négy kulcskérdés közös megoldásában: 1) Felelős és fenntartható gazdaságpolitikát, (2) Államháztartási reformot, (3) Szolgáltató egészségügyet, (4) Versenyképességet növelő adóreformot.” (2006. április 20.)

 

 

Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke

Nem csatlakozik a 16, többségében kamarai szervezet "Megállapodás a jövőnkért" című kiáltványához a legnagyobb magyar munkáltatói érdekképviselet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Az időpont most nem megfelelő a kiáltvány kibocsátásra, mivel a kormányprogramot illetve az annak részét képező államháztartási-, és adóreformot először a koalíció két pártjának kell megalkotnia, s azután - a parlamenti benyújtás előtt - az OÉT-ben lehet megvitatni. (április 25.)

 

 

 

 

Járai Zsigmond, az MNB elnöke

„Külső közreműködés nélkül nem fog menni; ezért meg kellene hívni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségét Magyarországra, hogy tanulmányt készítsen a magyar gazdaság helyzetéről, majd ennek alapján az IMF cselekvési programot is állítson össze a magyar gazdaság rendbetételére. Külső közreműködés nélkül nehezen tárnánk fel a valós tényeket a magyar gazdaság állapotáról. A kormánynak is az lenne az érdeke, hogy reális képből, helyzetfelmérésből induljon ki, és olyan programot alkosson meg, amelynek fő pontjaiban az IMF segítséget tudna nyújtani. A kormány reális hozzáállására lenne szükség. Az államháztartás mostani hiányát minél előbb le kell faragni a kiadások visszafogásával, az adórendszer egyszerűsítésével. A másik út a központi költségvetés bevételeinek növelése, ám az adóemelés visszavetné a gazdaságot. Az utolsó pillanatban vagyunk, már régen hozzá kellett volna fogni a kiigazításhoz.” (április 24.)

 

 

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter

„A társadalombiztosítás rendszere elavult, átalakításra szorul, a potyautas státuszt meg kell szüntetni, mivel megszakadt a kapocs a járadék és a járulékfizetők között, azaz a befizetések és az érte kapott juttatás között. Ha fennmarad a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer, a mainál csak jóval gyengébb színvonalú szolgáltatást képes nyújtani, amivel együtt jár, hogy a gazdagabbak, a kapcsolati és politikai tőkével rendelkezők többet tudnak "kicsípni" a rendszerből, lényegében kisajátítják a szolgáltatásokat. Ha elolvadnak a nemzeti adóalapok, ha elolvadnak az államhatáron belüli jövedelemtermelő tevékenységek, akkor az állam csak ezt a zsugorodó jövedelmet tudja centralizálni, majd elosztani.” (április 20.)

 

 

Csaba László, a CEU professzora

„A piac számára legalább olyan fontos, hogy hiteles személyek kerüljenek kormányzati pozícióba, mint az, hogy meginduljon a költségvetés kiigazítása, és az idei GDP-arányos államháztartási hiány ne lépje át az 5 százalékot. A korábbinál nagyobb többség lehetőséget ad arra Gyurcsány Ferencnek, hogy olyan csapatot állítson fel, amelyben a piac számára két-három hiteles személy foglalja el a gazdasági kulcspozíciókat. ESA szabvány szerint a törvényben meghatározott 5 százalék alá leszorítani a jelenleg becsült 9 százalékról. Mivel az adótörvényeket csak a pótköltségvetés keretében illik megváltoztatni, ezért jöhet szóba a pótköltségvetés. A 25 százalékos Áfa-kulcsot vissza kellene állítani.” (április 21.)

 

 

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Intézet elnöke

A kormánykoalíció győzelme rövidtávon várhatóan megnyugtatja a piacokat, ám az ország közép- és hosszú távú pozitív megítéléshez, a forint erősödéséhez az új kormánynak minél hamarabb meg kell indítani a reformokat és javítani kell a költségvetés egyensúlyán. A reformok bejelentésével és következetes végrehajtásával a forint árfolyama erősödhet és folytatódhat a kamatok mérséklődése a második félévben. A szükséges lépésekkel, ha nehezen is de teljesíthetőek a maastrichti kritériumok 2008-ra. Ez az ország érdeke. A piacot önmagában nem a 2006-os év érdekli, hanem az, hogy az, hogy a gazdaság rátér-e egy új állami – a reformokat és az egyensúly javulását jelentő – pályára. A közgazdaságilag szükséges lépések halogatása ugyanakkor nem jó üzenet, de lehet, hogy még nem katasztrofális. Elképzelhető, hogy az őszi önkormányzati választásokat is kivárja a piac, de mint mondta ez nagyon bizonytalan. (április 21.)

 

 

A Monetáris Tanács értékelése

„A korábbi hónapokhoz képest 2006 első negyedévében egymással ellentétes hatású változások történtek az inflációs kilátásokat meghatározó folyamatokban. Az infláció várható alakulását kedvezően befolyásolja az inflációs várakozások mérséklődése és a piaci szolgáltatások inflációjának határozott csökkenése. Ezzel ellentétes befolyást fejthet ki az árfolyam korábbinál gyengébb szintje és az importált infláció emelkedése. A forint árfolyamának március elején bekövetkezett gyengülése – ha a gyengébb szintje tartósan fennmarad – a monetáris politika számára releváns horizonton számottevő inflációs nyomással járhat. A magasabb infláció felé mutató kockázatokat erősíti a nemzetközi piacokon az olajárak újabb növekedése is. Másfelől a márciusi inflációs adatok megerősítik azt a hosszú távú kilátások szempontjából is kedvező tendenciát, mely a piaci szolgáltatások inflációjának csökkenésével az év elején indult meg.” (április 24.)

 

 

Goldman Sachs

„A koalíció döntő győzelme és a vártnál nagyobb többsége jobb hír, mintha szoros eredmény született volna, és valamelyest növeli annak az esélyét, hogy a kormány hozzálát a nagy költségvetési hiány kezeléséhez. Ugyanakkor a kérdésesnek tartjuk, hogy a koalíció képes és hajlandó lesz-e erre, mivel a választásokat jórészt a laza költségvetési politikával nyerte meg, és a kampány során további kiadások, illetve adócsökkentések mellett kötelezte el magát. A következő napok egyik kulcskérdése, hogy Veres János marad-e a pénzügyminiszter. Ha igen, az arra utalna, hogy nagy vonalaiban folytatódik az eddigi költségvetési politika. A szeptemberig elkészítendő új konvergencia-programban várhatóan nem lesz erőteljesen meghatározva, mikor és hogy tervezi a kormány a gazdaságot összhangba hozni a maastrichtri követelményekkel. Ezért jelentős a kockázata annak, hogy a magyar szuverén adósságot a Standard & Poor’s és/vagy a Moody’s Investors Service az ősszel vagy a télen visszaminősíti.

(április 24.)

 

 

A Dresdner Bank londoni befektetési részlege

MSZP-SZDSZ győzelem a viszonylag kedvezőbb a lehetséges forgatókönyvek közül a befektetői hangulat szempontjából, különösen a Fidesz erősen populista kampányígéreteit tekintve. Befektetői szempontból azonban az elszabadult költségvetési deficit konszolidálásának tervei bírnak különös jelentőséggel, és ezen téren bármiféle elcsúszás a piaci kilengések kiújulását eredményezheti. Az őszi önkormányzati választások közeledtével rövidtávon kérdéses bármilyen jelentősebb kiadási visszafogás bejelentése, és a belső és külső kockázatok a következő hónapokban továbbra is nyomást gyakorolhatnak a magyar befektetési konstrukciókra. (április 24.)

 

 

Palócz Éva, a Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai zRt. tudományos vezérigazgató-helyettese

Az államháztartási hiány csökkentése érdekében azonnal 500 milliárd forintos megtakarítási tervet kell kidolgozni. Az első negyedévi, mintegy 800 milliárd forintos államháztartási rekordhiány és az áprilisi 159 milliárdos várható deficit után a magyar gazdaság elemi érdeke, hogy az új kormány azonnal 500 milliárd forinttal mérsékelje a hiányt. az év második felére összesen 259 milliárd forint deficittel számol a Pénzügyminisztérium, ami rendkívül ambiciózus cél. A kormányzatnak magán kell kezdeni a takarékosságot, példát kell mutatnia. Az egyre gyorsabban "elszálló", 2006-ban várhatóan 380 milliárd forintra duzzadó gyógyszerkasszából 40 milliárdot meg lehet takarítani és a felsőoktatás pazarló kiadásait is fékezni lehet. A 15 százalékos áfa-kulcs 20 százalékra emelése szeptember elsejétől 100 milliárd forintos bevételt eredményezhet.(április 24.)

 

 

The Wall Street Journal

„Magyarország legsúlyosabb problémája az államháztartási deficit, amely az EU-ban a legnagyobb, s idén a tavalyi 6,1 százalékról akár 8 százalékra is emelkedhet. Az a tény, hogy a pénzpiac üdvözölte a választások eredményét, inkább a vágyálmokon alapulhat, mintsem a változások konkrét jelén. S az nem túl biztató, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem tudott semmilyen részletet sem mondani terveiről.” (április 25.)

 

 

Financial Times

Sok megfigyelőre valószínűleg nem tesznek nagy hatást a hétfőn bejelentett magyar reformígéretek, miután az elmúlt öt évben azt látták, hogy az ország túllépett minden deficit-előrejelzést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a rendszerváltás utáni legintenzívebb reformidőszakot helyezte kilátásba, beleértve a magas államháztartási hiány csökkentését is. Bár a kormányfő nem részletezte terveit, utalt arra, hogy egyebek között a túlméretezett, nagyobb költséggel gyengébb szolgáltatásokat nyújtó állami intézményekre vonatkozó ambiciózus változásokat próbálnak kidolgozni. A magas hiány és a hűvösödő befektetési klíma következtében az újraválasztott miniszterelnökre jelentős nyomás nehezedik, hogy haladjon a reformok útján. (április 25.)

 

 

A Political Capital és a Figyelő Országjelentése

A negyedévente közzétett gazdasági kockázati index aktuális értéke 55,5 pont, vagyis a magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi. Az országkockázat az előző évihez képest enyhén mérséklődött, ami inkább a külső gazdasági környezetnek, mintsem a belső folyamatoknak köszönhető. A legfőbb kockázati tényező továbbra is a súlyos külső és belső egyensúlyhiány. Az államháztartás stabilizálása nem történt meg, emiatt Magyarország egyensúlyi kockázata 2005 végén a magas és a közepes kockázati tartomány határán volt. Mindemellett tavaly az egyensúlyi kockázatok is mérséklődtek a lakosság növekvő megtakarításai, illetve az erősödő működőtőke-beáramlás következtében. A konjunkturális kockázat szintén csökkent 2005-ben, jóllehet a kedvező világpiaci tendenciákat a magyar gazdaság nem tudta maradéktalanul kihasználni. A munkapiacon a közepes rizikó enyhe emelkedését figyelhettük meg. A már amúgy is alacsony pénzügyi kockázat mérséklődése annak köszönhető, hogy Magyarország az EU egyik új tagállamaként olyan régióba tartozik, amely hosszabb távon sikerre ítéltetett: ez tükröződik a nemzetközi mércével mérve viszonylag alacsony - jóllehet az unión belül a legmagasabb - kamat- és hozamfelárakban. A kockázat mérséklődése tavaly a nemzetközi tőkepiacokon uralkodó kegyelmi állapotnak volt köszönhető. Az esztendő végétől kezdve azonban már látszik: megváltozott a globális befektetési klíma, a nagy egyensúlyhiányt mutató piacokkal szembeni toleráns viszonyulás immár a múlté. Ezért sem halasztható tovább a fiskális egyensúly helyreállítása. (április 26.)

 

 

Juliet Sampson, a londoni HSBC befektetési csoport elemzője

A szocialisták eddigi reformteljesítményét ismerve "majd akkor hisszük el, hogy elindult a tényleges költségvetési kiigazítás, ha látjuk". (április 28)