Az első nyílt verseny a Fideszben?
Miközben a második Gyurcsány-kormány még meg sem alakult, és javában tart a választások utáni kormányoldali hallgatás és ellenzéki kivárás, máris megkezdődött az önkormányzati kampány. Demszky Gábor telefonhívásai mellett a Fideszben főpolgármester-jelöltek és főpolgármester-önjelöltek tűnnek fel. A közöttük kibontakozó küzdelem hosszú idő után az első nyilvánosság elé kerülő párton belüli verseny lehet a Fideszben, amelynek kimenetele sokat elárulhat a párt vereség utáni belső viszonyairól. Taktikai jelölések az önkormányzati kampány kezdetén
Az országgyűlési választásokat követő csöndet kihasználva jelent meg a nyilvánosságban az önkormányzati kampány. Demszky Gábor az SZDSZ főpolgármester-jelöltjévé lépett elő, amit az ötödször is induló politikus telefonos kampánnyal készített elő. A koalíciós tárgyalásokra, kormányalakításra hivatkozó MSZP lényegében nem reagál erre a helyzetre, Demszky pedig egyre inkább mint kampányt folytató jelölt áll a budapesti szavazók elé.
A Fidesznél az önkormányzati kampány lényegében, mint az országgyűlési vereségből való kimenekülés bukkant fel a párt kommunikációjában. Ennek első jele az volt, hogy Pokorni Zoltán nem vállalva a felkínált frakcióvezetői posztot, XII. kerületi polgármesterjelöltként került szóba. Az ebből felsejlő Mitnyan-Pokorni csere jól mutatja, hogy a Fidesz először azokat a fővárosi kerületeket biztosítja, melyekben korábban is a párt polgármester-jelöltjei győztek. A szinte „fővárosi Mikolává” vált Mitnyan György, eddigi polgármester visszavonása, és a kerületben országgyűlési mandátumot szerzett Pokorni elindítása alapján a Fidesz az áprilisban megszerzett pozícióit igyekszik a helyhatóságokban is biztosítani. Az országgyűlési választások fővárosi eredményei alapján logikusnak is látszik a csere: a Fidesz ugyanabban a négy egyéni választókerületben szerzett mandátumot, ahol 2002-ben is, míg a listás eredményeknél kismértékű javulás volt látható.
A négy, egyéniben is megszerzett kerület mellett kérdés, hogy tendenciává válik-e az ismert, de vesztes jelöltek indítása a polgármesteri pozícióért. Rogán Antal V. kerületi jelölése ugyan még nem végleges, de, hogy nem egyszerűen esélytelen jelöltek próbálkozásáról van szó, azt jól mutatja, hogy Rogán azonnal „lokálpatrióta” kampányba kezdett.
A Fidesz jelöltállító „kampányával” új frontot nyitott: miközben a kormányoldalról feltűnően kevés információ kerül a nyilvánosság elé a kormányalakításról és koalíciós tárgyalásokról, a legnagyobb ellenzéki párt már a következő megmérettetés kommunikációs környezetét készíti elő. A jelöltállításból alakuló kampány előremenekülésként is felfogható: a vereséget sem a párton belül, sem a közvéleményben nem kívánja olyan mértékben tudatosítani a Fidesz, hogy az a politikai mozgástér beszűkülésével járjon. A két verseny – az országgyűlési és önkormányzati választás – valójában egy – üzeni a Fidesz korai kampányrajtja. Az – eddig – vezetőváltás nélkül letudott újabb választási vereség, illetve a helyén maradt elnök és a változatlan politikai irányvonal is könnyebben hitelesíthető az önkormányzati kampányra való hivatkozással.
Nyílt versengés és Orbán Viktor szava
Az első nyilvánosság előtti versennyé alakulhat a Fideszben a főpolgármester-jelölt kiválasztása. Az eddig hírbe hozott esélyesek – Tarlós István, Cselovszki Zoltán, Fónagy János – nyilatkozatai szerint 3-5 potenciális jelöltje van a Fidesznek a fővárosi önkormányzat élére. A párt belső erőviszonyairól, egy új működési stratégia kialakításáról sokat elárul majd az, ahogyan végül a párt megtalálja budapesti favoritját.
A nyilvánosság előtt zajló versenynek alapvetően két lehetséges forgatókönyve van. Az egyik szerint a jelöltek a párt minden szabályozó beavatkozása nélkül a nyilvánosság elé lépnek, jelöltségükkel kapcsolatban szondázva a médiát és a közvéleményt. Ennek hátránya, hogy a verseny könnyen a párt imázsára nézve válhat károssá. A másik lehetőség leginkább arra hasonlíthat, amit az MSZP alkalmazott a legutóbbi tisztújítás előtt. A szocialisták 2004-ben már azzal is javítottak arculatukon, hogy az elnökjelöltek versenyét a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt rendezték meg: az akkori jelöltek országjárása nem csupán az indulókról, de a párt kommunikációjának változásáról is tájékoztatta a szavazókat. Természetesen a Fideszben ettől eltérő forgatókönyv is megvalósulhat, ami jelentős részben Orbán Viktortól függ.
A Fidesz elnökének szava – amennyiben a kongresszuson stabilizálja párton belüli pozícióját – nem csupán orientálja a jelöltek közötti versenyt, de nagy valószínűséggel el is dönti azt. Éppen ezért fontos kérdés, hogy az egyelőre spontán módon kialakult jelölt-jelölti verseny alakulásába mikor és ki mellett szól bele a párt elnöke.
Ha tehát a korán megindított önkormányzati kampány előremenekülést is jelent a Fidesz számára, akkor a menekülés iránya már attól is függ, hogy a jelöltségért folytatott küzdelmet milyen keretek között folytatja le a párt. A Fidesz vereségének okai között egyre többen emlegetik azt a szempontot, hogy kellő visszacsatolás és belső verseny híján a túlzottan centralizálttá vált pártszervezet nem tette lehetővé a hibák, rossz taktikai és személyi döntések korrigálását. Ennek esetleges megváltozása vagy éppen folytatása sokkal inkább árulkodhat majd a Fideszen belül esetlegesen megindult útkeresésről, mint a kongresszus döntése Orbán Viktor elnöki posztjának legalább kétharmaddal történő megerősítése.
