Egyre türelmetlenebb a piac

Mivel még mindig nem ismertek a költségvetés kiigazítása érdekében tervezett kormányzati lépések, az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a piaci szereplők egyre türelmetlenebbek. A kormánypártok részéről azonban eddig csak annyi hangzott el, hogy a politikusok a saját házuk táján kezdik a megszorításokat.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Megalakult az új Országgyűlés és elkészült a kormányprogram első változata, azonban a költségvetést is érintő változtatásokról még nincsenek pontos információk. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormányprogram benyújtása előtt konzultálni kíván az ellenzéki pártok vezetőivel, hogy érdemben tárgyaljanak arról, miben tudják támogatni a kormány államreformterveit. A miniszterelnök az államreformot két területen képzeli el: a közigazgatásban és a közszolgáltatás, illetve az állam hagyományos jóléti funkcióinak területén. A miniszterelnök kommunikációja tehát azt a célt szolgálja, hogy az intézkedéseket ne „szükséges rosszként” lássa a közvélemény, hanem jövőépítő programként, mely közép- és hosszútávon kifejezetten előnyös az országnak és a lakosságnak. A Fidesz ezzel szemben továbbra is azt hangsúlyozza, hogy addig nem tud sem igent, sem nemet mondani a reformok támogatására, amíg nem ismeri az államkassza tényleges helyzetét. Az ellenzéki párt érdeke ugyanis az, hogy az ország válságáról, a választókat félrevezető és kapkodó kormányról beszélve, nem fejlesztésként, hanem megszorító korrekciós intézkedéssorozatként látassa a kormányzati lépéseket.

 

A parlamenti alakuló üléssel egy napon a Magyar Nemzeti Bank gyorsan növekvő adósságról és romló hiányadatokról számolt be, valamint arról, hogy az államháztartási hiány az első negyedévben a bruttó hazai össztermék 11,9 százalékára rúgott, szemben az egy évvel ezelőtti 8 százalékkal. Az elemzők ennek kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a piac már nem lesz sokáig türelemmel, azonnali intézkedéseket vár, amelyek lefékezik a deficit növekedését. A Központi Statisztikai Hivatal először tett közzé gyorsbecslést a magyar gazdaság növekedéséről. Az elemzők jó hírnek nevezték, hogy eszerint az első negyedévben – az előző év azonos időszakához képest – 4,5 százalékkal emelkedett az ütem, az elmúlt év utolsó három hónapjához viszonyítva pedig egy százalékkal. Az előzetes adat arra utal, hogy a 2005-ös iramnál gyorsabban bővülhet idén a gazdaság.

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	4,1% (2005. I-XII.)
Ipari termelés növekedése*	14% (2006. III.)
Beruházás-növekedés*	6,4% (2005. I-XII.)
Munkanélküliség	7,7% (2006. I.-III.)
Infláció*	2,3% (2006. III.)
Reálkereset-növekedés*	5,6% (2006. I-II.)
Államháztartási hiány	-789,2 milliárd Ft (2006. I-III.)
Fizetési mérleg	-6405 millió euró (2005. I-XII.)
Jegybanki alapkamat	6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Kormányoldal

 

Hatvani György, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkár

A kormány és az államigazgatás látja a problémákat, ezek megoldásához a politikai érzékenység, a fogyasztók teherbírási képessége és több más dolog összehangolása kell. A rendszerváltás előtti évtizedekben megszokott alacsony energiaárak miatt alakult ki az a társadalmi attitűd, hogy nem gond az energiafelhasználás. Az energiatudatosság hiánya pazarláshoz vezet, az pedig kis energiahatékonysághoz. Az energiatudatosságot nem lehet népneveléssel javítani, és azt a piac sem kényszeríti ki. Fajsúlyos energiahatékonysági programra van szükség, ami a formálódó kormányprogram része. (május 16.)

 

Baráth Etele, uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter

Az egészségügy, az oktatás és a szakképzés támogatásával lehet megteremteni Magyarországon azt a munkaerőbázist, amely elengedhetetlen a gazdaság növekedéséhez. A kis- és középvállalkozások fejlesztésével pedig a munkahelyek számának növekedése ösztönözhető. (május 16.)

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

A bizottságok, a minisztériumok, az államtitkárok számának lefaragása, s az alrendszerek átstrukturálása az elsődleges, mivel akad olyan államtitkárság, ahol huszonhat ember munkájával hét is elboldogulna. De pusztán a kiigazítás, a megszorítás nem segít, Magyarországnak olyan átfogó reformokra van szüksége, amelyek mellett nőnek a reáljövedelmek is. (május 15.)

 

A várható költségvetési kiigazítás mindenkit érint majd, de nem azonos mértékben. Az államháztartási hiány lefaragásával erősen túlzóak az 1200 milliárd forintról szóló vélemények. A pontos számok még nem ismerhetők, de három számjegyű milliárdos összegről van szó. (május 17.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

Az új kormány elkötelezett az euró 2010-es bevezetése és a mellett, hogy 2008-ra álljon helyre a költségvetés egyensúlya.

 

Ellenzék

 

Márton Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője

 

A Volán vállalatok privatizációja esetében számolni kell azzal, hogy megszűnnek a kis kihasználtsággal működő kistelepülési járatok, hiszen a befektetőnek nem éri majd meg ezeket működtetni. A vasút esetében külföldi példák azt mutatják, hogy ahol privatizálták a személyszállítást, például Nagy-Britanniában, ott most szeretnének visszaállamosítani, mert nagyon nagy mértékű díjemelés következett be. Az végképp elfogadhatatlan, hogy a MÁV jelenleg nyereséges területeit, például az árufuvarozást privatizálják, míg a vállalat kevésbé jövedelmező, vagy veszteséges részei az állam nyakán maradjanak. (május 15.)

 

Navracsics Tibor, Fidesz frakcióvezető

A Fidesz és a KDNP országgyűlési határozati javaslatot terjesztett be, amelyben a Költségvetési Tanács felállítását szorgalmazzák. A határozati javaslat indítványozza, hogy a kormány dolgozzon ki törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsról. A javaslat szerint a háromtagú Költségvetési Tanácsnak oly módon kell létrejönnie, hogy annak elnöke a Magyar Nemzeti Bank elnöke, tagja az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, a köztársasági elnök által felkért elméleti közgazdász. A Költségvetési Tanács elsődleges feladata, hogy a kormány költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlésnek történő benyújtást megelőzően véleményezze. A Költségvetési Tanács véleményében megállapítja, hogy a költségvetési törvényjavaslat tartalmilag összhangban áll-e az ország valós gazdasági helyzetével és teljesítőképességével. (május 16.)

 

Orbán Viktor, Fidesz elnök

„Magyarország ma egy kifosztott, kivéreztetett, eladósított, a demográfiai katasztrófa szélén táncoló ország” (május 16.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnök

 

A hét végén folytatták konzultációsorozatukat a Megállapodás a jövőnkért! elnevezésű kiáltványt aláíró gazdasági érdekképviseletek. A kiáltvány aláírói maximálisan támogatják a megalakuló kormányt a strukturális reformokban, és konstruktívak lesznek a költségvetés kiigazításában is. (május 15.)

 

Réti János, nyugdíjbiztosítási szakértő

Olyan évtizedekre szóló elígérkezéseken alapuló rendszerekbe, mint a társadalombiztosítás, „tűzoltó” intézkedésekkel beavatkozni nem lenne szabad. A járulékok tovább nem csökkenthetőek. A korai nyugdíjazás rendszerén van mit javítani, különösen azért, mert 2009-től – amikor egységesen 59 évre változik az előre hozott nyugdíjkorhatár – a feltételrendszer nincs kidolgozva. A várható élettartam közeledésével el lehet kezdeni az európai átlaghoz a nyugdíjkorhatár emelését is – de évtizedes távon, nem a következő egy-két évben. (május 15.)

 

Holzer Péter, OTP

A nyugdíjkiadások teszik ki az államháztartás hiányának jelentős részét, és ez a teher gyorsuló ütemben nő. Drákói, nagyon sürgős és kemény intézkedések szükségesek a nyugdíjkiadások csökkentésére. A jelenlegi szint is nagyon magas, negyvenévnyi munkaviszony után az utolsó nettó kereset száz százalékára - ez az úgynevezett helyettesítési ráta - számíthat járadékként a "friss" nyugdíjas, míg az uniós átlag 70-80 százalék. A törvénybe foglalt nyugdíjkorrekciós programról szó sem lehet - ami átlagosan majd’ egyhavi többletnyugdíjnak felel meg. Mi több, a 13. havi nyugdíjat is meg kell szűntetni. Ennek egyik formája lehet például a nyugdíjasoknál az ellátásba történő beépítés. A jövőben nyugdíjba menők pedig már nem kapnák. (május 15.)

 

Palócz Éva, Kopint-Datorg

A magyar költségvetési deficit minden összehasonlításban olyan óriási, ami nem tartható fenn a továbbiakban. Mindenképpen kell tehát bizonyos lépéseket tenni a hiány csökkentésére. Hogy pontosan melyek ezek a lépések, arra vonatkozóan bármilyen javaslattal szemben fellehet hozni ellenérvet: a szerzett jogok védelme láthatólag rendkívül erős. A kiadások lefaragását semmiképpen sem a legrászorultabbak kárára kell elvégezni. A gázártámogatás teljes eltörlése helyett inkább a rászorultsági elv erősebb érvényesítése szükséges. Ugyanígy, az egyetemi tandíj generális bevezetése sem járható út. Az egészségügyi hozzájárulás emelése pedig azért problematikus, mivel növeli az adóelkerülési hajlamot (sok család számára a havi 5 ezer forint egyenesen kifizethetetlen). Egy szerény orvosi vizitdíj bevezetése azonban valószínűleg szükséges lesz. (május 16.)

 

Orbán Krisztián, Central European Management Intelligence (CEMI)

A vállalkozói szféra elviselne egy időszakos társasági adóemelést, a kérdés csak az, hogy a kormány mire fordítja a pluszbevételt. Döntő, hogy történnek-e megfelelő lépések a strukturális problémák megoldására. Amennyiben a többletbevételt nem strukturális reformokra fordítják, az nem hat majd ösztönzőleg a vállalkozásokra. (május 16.)

 

Hegedűs Miklós, GKI Gazdaságkutató Rt.

A gáz ára 15-20 százalékkal nő az év végi fűtési szezonig a világpiaci árak növekedéséből adódóan, változatlan piaci trendek mellett. Kompenzáció nélkül a drágulás elérné a 60 százalékot. Gazdaságilag racionális és társadalmilag méltányos döntés lehet, amennyiben a kormány a gázár-kompenzációt csak az átlag alatti jövedelműek körében tartja fenn. Ezzel a költségvetés mintegy 100 milliárd forintot takaríthatna meg. Meg lehetne szüntetni azt a helyzetet, hogy az állam évi 150-200 milliárd forintos kompenzációs kiadásainak kétharmadát a legmagasabb jövedelműek „vigyék el” magas fogyasztásukból kifolyólag. A gázár-kompenzáció megszűnését követően a közületi intézményeket a jelenlegitől eltérő formában segíthetné a költségvetés. (május 16.)

 

Magyar Nemzeti Bank

A bruttó hazai termék 11,9 százaléka volt az államháztartás szezonálisan kiigazított hiánya a pénzügyi számlák adatai alapján 2006 első negyedévében. Ez mintegy másfélszer akkora arány, mint egy évvel korábbi 8 százalék. A szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási igény még ennél is nagyobb, az a GDP 16,0 százalékát tette ki. Az első negyedévi államháztartási finanszírozási igényt a negyedéves GDP 3,0 százalékával növelte a Gripen vadászgépek első részletének leszállítása és a gyorsforgalmi útberuházások aktiválása. A központi kormányzat elsősorban hosszú lejáratú állampapírok kibocsátásával fedezte a finanszírozási igényét, és jelentősen növekedtek folyószámla-követelései. A helyi önkormányzatok bevételi többlete a központi költségvetéstől felvett hiteleik csökkenésében jelent meg. A társadalombiztosítási alapok a hiányukat a központi költségvetéstől felvett hitellel finanszírozták. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága az első negyedév végén 14 962,2 milliárd forint volt. Ez az utolsó négy negyedév GDP-jének körülbelül 67,6 százalékát tette ki. (május 16.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

Az ipari termelés márciusban 14 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (május 15.)

Először tett közzé gyorsbecslést a KSH és az Eurostat a magyar gazdaság növekedéséről: eszerint az első negyedévben – az előző év azonos időszakához képest – 4,5 százalékkal emelkedett az ütem, az elmúlt év utolsó három hónapjához viszonyítva pedig egy százalékkal. Az előzetes adat arra utal, hogy a 2005-ös 4,1 százalékos iramnál gyorsabban bővülhet idén a gazdaság. (május 17.)

 

Petschnig Mária Zita, Pénzügykutató Rt.

Az ipari termelés és az export két számjegyű bővülésről árulkodó adatai eleve lendületes, egészséges szerkezetű első negyedet engedtek sejteni. (május 17.)

 

Bartha Attila, Kopint-Datorg

Úgy látszik, hogy a térségben önmagához képest minden ország igen jól teljesít. Nagyon jó eredmény az első negyedév növekedését jelző adat. (május 17.)

 

Barcza György, ING Bank

A piaci konszenzus az idei hiány előrejelzését 2000 milliárd forint köré emelte. A piaci szereplők a GDP-hez mérten 1 százalékpontos hiánycsökkentést áraztak be. A piac eddig hitelt adott a kormány hiánycsökkentésre irányuló bejelentéseinek, a türelem azonban véges. A külföldiek kezében lévő állampapír-állomány szépen gyarapodott, a kötvényvásárlásokat hitelből fedezték, forintot ugyanis nem vásároltak ezzel egy időben. Hosszabb távon a költségvetési hiány csökkentésének nincs alternatívája, a piac abban nem bízik, hogy a gazdaság „kinövi” a hiányt. Konkrét és megfelelően alátámasztott hiánycsökkentő lépések nélkül a hozamok a jelenlegi 7 százalék körüli mértékről 7,5 százalékra emelkedhetnek, gyengülhet a forint árfolyama, amire az MNB akár kétszer 50 bázispontos kamatemeléssel válaszolhat. Kedvező esetben egy fél százalékpontos hozamcsökkenés mellett akár jelentős forinterősödés is bekövetkezhet. (május 17.)

 

Miró József, Erste Bank

Azonnali intézkedés nélkül az idei hiány mintegy 300 milliárd forinttal lehet magasabb a célnál, ezért a piac olyan rövid távú intézkedéseket vár, amelyek lefékezik a deficit növekedését. Az ezt szolgáló, bevételnövelő lépés az áfa alsó kulcsának 15 százalékról 20 százalékra történő emelése. Az elmúlt napokban Törökország példája jól mutatta, hogy mi történik a reformelképzelések visszautasításával. A piaci szereplők eddig tekintettel voltak a választásokra, a hozamok ugyan emelkedtek, de a költségvetés növekvő finanszírozási igénye biztosított volt. A várt és szükségesnek tartott intézkedések meghirdetése nélkül csökkenhet a likviditás, és a hiányt nehezebb lesz finanszírozni. A forint átmeneti és nem túl nagy mértékű gyengülése még elviselhető, de egy jelentős forintgyengülés megviselné a lakosságnak azt a részét, amelyik 4 milliárd euróra tehető devizahitellel rendelkezik. (május 17.)

 

Akar László, GKI Gazdaságkutató Rt.

Semmi technikai akadálya nincs, hogy jövő januárban érvényes törvény szabályozza az ingatlanadót. A luxusadótörvény kapcsán az értékelési infrastruktúra kialakult, a jogszabály melléklete településtípusonkénti négyzetméterárakat és korrekciós szorzókat tartalmaz, így a lakóingatlanok adóztatása e tekintetben előkészített. Nem egyértelmű azonban annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az adónem sújtsa-e a vállalkozókat is. Sok ingatlan részben magánszemély tulajdonában, részben pedig cégtulajdonban van, ilyenkor pedig nehézségek adódnának egy olyan adó esetében, amelyet csak a magánszemélyekre rónának ki. Ráadásul a megkülönböztetés az adóminimalizálásra is kiváló alkalmat nyújthat, ezért célszerű lenne az ingatlanok egységes kezelése, vagyis a lakó- és a vállalkozási célú ingatlanok azonos adókulccsal való adóztatása (május 17.).

 

Reuters

Hétfői ülésén várhatóan ismét változatlanul hagyja kamatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB), sőt az elemzői előrejelzések szerint akár egészen 2008-ig is hat százalék maradhat az alapkamat. Ugyanakkor az elemzők szerint jelentős bizonytalanságot vegyít a gazdasági várakozásokba, hogy még nem ismertek a kormány deficitlefaragási terveinek részletei. (május 18.)