Nyolc napon túl gyógyuló - mi a baj a hazai egészségpolitikával?

Tizenhat éve van napirenden az egészségügy reformja, tizenhat éve nincsen előrelépés a területen. A pártok előszeretettel nyúlnak a gyógyítás témájához, ha hangzatos kampányüzenetet keresnek, de átfogó javaslatokkal ritkán állnak elő. A Political Capital átfogó elemzésében azt járja körül, hogy milyen ellentmondások nehezítik a politikai konszenzus kialakítását és a reformokhoz szükséges döntések gyors keresztülvitelét.

 

A teljes elemzés itt letölthető.

 

 

Csak egészség legyen?

 

Magyarországon – csakúgy, mint 2002-ben – a választási kampány során ismét húzótéma volt az egészségügy. A nagy pártok a gyógyítás terén is több ezermilliárd forintot osztottak el bőkezűen, míg a kicsik igyekeztek jól megkülönböztethető üzenetekkel bekerülni a nyilvánosságba. A viták azonban valójában a pártokról, illetve azok társadalomképéről szóltak. A kampány során elsősorban a politika által preferált, markánsan megfogalmazható témák kerülnek időről-időre az érdeklődés középpontjába, az ellátórendszer fennálló anomáliái, illetve a fontos részletkérdések gyakran kidolgozatlanok, agyonhallgatottak maradnak. A pártok programjai általában nem adják meg a kulcsot az egészségügy problémáinak megoldásához: lényeges kérdéseket kidolgozatlanul hagynak, miközben egyoldalúan emelik ki a kommunikációjukhoz illeszkedő elemeket: szakmai javaslatok helyett valójában pártszlogen-gyűjteményeket olvashatunk.

 

A kormányzati tettekben a programszerű deklarációk tartalma rendszerint nem jelent meg - a határozatlan, konfliktuskerülő politikai döntéshozatal hátráltatja az egészségügy átalakítását, hatékonyabbá tételét. Átfogó, a rendszer minden területén fellépő reformok megfogalmazásával eddig egyetlen politikai erő sem próbálkozott.

 

Az egészségügy átalakításának akadályát képezi az is, hogy a betegek nem érzik magukat érdekeltnek a reformban: az ingyenesen biztosított állami szolgáltatások mítosza akadályozza annak kimondását, hogy a szolgáltatásért most is fizetnek a felhasználók. A gyógyítás területéről szóló üzenetek azt mutatják, hogy még mindig a Kádár-rendszer öröksége köti a politikusok kezét: az egészségügy ingyenességének egyre kevésbé tartható mítosza nem engedi, hogy a szélesebb társadalmi szerepvállalás szükségessége mellett érveljenek a szektor rendbetétele érdekében. Nem jelenik meg továbbá a nyilvánosságban az önálló "társadalmi akarat", a szakmai szervezetek ugyanis az egészségügyi vitában a politikai szereplőknek alárendelten jelennek meg: saját álláspontjuk is politikai álláspontként jelenik meg a konfliktusokban.

 

A Political Capital elemzése nemzetközi példák felhasználásával, szakértők véleményére és statisztikákra alapozva tekinti át a hazai egészségpolitika helyzetét, mutatja be a terület legégetőbb problémáit.

 

 

Elemzésünk az alábbi kérdésekre keresi a választ:

Milyen lépések történtek az egészségügyben az elmúlt 16 évben?

 

Hol tart hazánk egészségügyi rendszere a nemzetközi mezőnyben?

 

Milyen területeken lenne szükség átalakításra?

 

Ki fizet valójában az ellátásért?

 

Hogyan számoljuk fel a hálapénzt?

 

Mire számíthatunk ez elkövetkező ciklusban?

 

Milyen nemzetközi példákjat ismerünk az egészségügy problémáinak megoldására?

 

A teljes elemzés itt letölthető.