Már csak négyet kell aludni a kormányprogramig

A kormányprogram részletesen még nem ismert, de már sejthető intézkedéseiről zajló vita uralja a gazdaságpolitikai közbeszédet. A sajtóban slágertémának számít az utólagos tandíj, a vizitdíj, az átalakítás előtt álló gázár-kompenzáció, és sok szó esik az oktatási szférát érintő esetleges leépítésről és a körvonalazódó államreformról is.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a kormány hangzatos retorikai körítéssel készíti elő a kiadáscsökkentő intézkedések bejelentését. Annak ellenére, hogy a sajtóban sorra jelennek meg a már eldöntöttnek mondott tervek, például az utólagos tandíj, vagy vizitdíj bevezetéséről, a kormány igyekszik távol tartani magát a népszerűtlen programelemek kommentálásától. Ehelyett a kormánypárti politikusok az ellenzékkel való összefogásra és a népszerű módon tálalható államreformra helyezik a hangsúlyt. Utóbbi terület előtérbe kerülését azonban nem csupán „az állam magán kezdi a spórolást” politikai üzenetének hangoztatása magyarázza, hanem az is, hogy az új szerkezetben felálló kormány a közigazgatási szerkezet átalakítását is igényli. Az ellenzék az együttműködés ígéretét kiemelve elsősorban saját javaslatait igyekszik a nyilvánosság elé vinni (Demokrácia-csomag), valamint a különböző lakossági csoportokat hátrányosan érintő majdani intézkedéseket bírálja. Mindezek alapján már látható, hogy az egészségügyet, az oktatást és az önkormányzatokat érintő esetleges rendelkezéseket feltehetően éles parlamenti vita kíséri majd a következő hetekben.

 

A kormányprogram bejelentéséhez közeledve az elemzők az államháztartás általános egyensúlyi helyzetének vizsgálata mellett egyre nagyobb teret szentelnek a részleteknek. Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a költségvetés rendezéséhez egyszerre van szükség a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. Az utóbbi héten a legnagyobb figyelmet a gázár-kompenzáció rendszere kapta. Az elemzők szerint mind gazdasági, mind szociális szempontból tarthatatlanná vált a jelenlegi rendszer, ezért annak átalakítását várják a kormánytól.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*	4,5%   (2006. I-III.)
Ipari termelés növekedése*	14% (2006. III.)
Beruházás-növekedés*	6,4% (2005. I-XII.)
Munkanélküliség	7,7% (2006. I.-III.)
Infláció*	2,3% (2006. III.)
Reálkereset-növekedés*	5,7%   (2006. I-III.)
Államháztartási hiány	-789,2 milliárd Ft (2006. I-III.)
Fizetési mérleg	-6405 millió euró (2005. I-XII.)
Jegybanki alapkamat	6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Kormányoldal

 

Pénzügyminisztérium

Áprilisban 20,4 milliárd forint eva folyt be a büdzsébe, 2,1 milliárddal nagyobb a tavaly áprilisban regisztrált összegnél. Az első négy hónapban az eva körbe tartozó vállalkozások összesen 46,3 milliárd forintot fizettek be az adóhivatalnak. Erre az évre a szaktárca 106,9 milliárd forint eva bevételt prognosztizált - számolva azzal, hogy az evát választók száma meghaladja a 100 ezret -, ebből április végéig 43,4 százalék teljesült. (május 21.)

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

A következő időszakban határozott lépéseket kell tenni egy egyensúlyt tartó költségvetési politika irányába. Az első másfél évben sok intézkedés lesz, amely egyrészt a hosszú távú állam- és országreform céljait, másrészt a költségvetési feszültségek enyhítését, az egyensúly megteremtését szolgálják. Ebben a folyamatban vannak olyan társadalmi csoportok, amelyekre különösen oda kell figyelni, ezek a csoportok kevésbé képesek érdekeik érvényesítésére. (május 23.)

 

Az új nyugdíjrendszer megőrzi majd magas színvonalú ellátó- és fizetőképességét, és nem változtat a társadalombiztosítás alapvető karakterén. Az egészségügyi rendszert szintén át kell alakítani, de ennek a nyugdíjasok nem lehetnek a vesztesei. Nem a közelmúlt felelőssége, hogy gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A reformok az elmúlt 16 év tapasztalatai alapján kellenek, és most komoly esély van a megvalósításukra. (május 25.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

Az államok a jóléti struktúra kiépítése és fenntartása érdekében általában túlköltekeztek. Az OECD-országok átlagosan az egymást követő negyedik évben lépték túl a GDP-arányos 3 százalékos államháztartási hiányt. Ez nem ad nekünk felmentést, hiszen Magyarország is ebben a helyzetben van, de mi nem különcként próbálunk meg deficitet csökkenteni és strukturális reformokat véghezvinni, hanem mintát kellene adnunk ezeknek az országoknak. (május 23.)

 

Batiz András, kormányszóvivő

Körülbelül 100 milliárd forint megtakarítást vár a kabinet a kormányzat összevonásától, egy kormányzati negyed létrehozásától. Jelenleg a kormányirodák banképületekben, irodaházakban vannak szétszórva, ami sokba kerül, és a feladatukat is nehezebben tudják ellátni. A központi költségvetés jelenleg mintegy 800 intézményt tart fenn, ezeket felülvizsgálják, és a hasonló funkciót ellátó intézményeket összevonják. (május 25.)

 

Ellenzék

 

Márton Attila, Fidesz országgyűlési képviselő

A Ferihegyi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) zárt pályázaton értékesíti földi kiszolgálási üzletágát, és hamarosan pályázatot ír ki a repülőtéri minibusz szolgáltatás eladására is. A Fidesz szerint ezzel bebizonyosodott, hogy a kormány félrevezette az embereket. A Budapest Airport privatizációja során ugyanis a kormány végig azt mondta, hogy nem a cég eladásáról van szó, hanem egy 75 évre szóló üzemeltetési szerződés megkötéséről. (május 22.)

 

Semjén Zsolt, KDNP elnök

Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendő időszak politikai feladatai nemzeti összefogást tesznek szükségessé. Ezért azt javasoljuk, hogy mind az öt parlamenti párt együtt tárgyaljon a szükséges kérdésekről, ne pedig külön-külön. (május 22.)

 

Orbán Viktor, Fidesz elnök

A Fidesz a Demokrácia törvénycsomagját ismertette a találkozón. A törvénycsomag része a Költségvetési Tanácsra vonatkozó javaslat, a kormánytagok személyes felelősségének megállapítása a költségvetési hiányért, valamint az Alkotmány módosítása is. Ez utóbbi tekintetben a Fidesz azt szeretné, hogy 2010 után az Országgyűlés létszámát az Alkotmány 200 képviselőben határozza meg. (május 25.)

 

Herényi Károly, MDF frakcióvezető

Eljött az a pont, hogy az eddigi gyakorlatnak véget vetve az ellenzék s a kormány vállvetve szembenézzen az ország előtt álló feladatokkal. Az államháztartás kapcsán 2002-ben kezdődött a baj, mikor a Medgyessy-kormány beterjesztette kétszer 100 napos programját, melyet az MDF-en kívül mindenki megszavazott, tehát a felelősség közös, a megoldásból mindenkinek ki kell vennie a részét, ehhez számos kétharmados törvényt módosítani kell, melyhez egyetértés szükséges. (május 25.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Wittich Tamás, MSZOSZ elnök

A szakszervezetek ragaszkodnak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban korábban kötött megállapodásokhoz, így például a 3 évre szóló minimálbér emelés teljesítéséhez, szükségesnek tartják az önálló Munkaügyi Minisztérium fenntartását. (május 23.)

 

Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Egyelőre nincs esély az adóterhek csökkentésére, sőt, megkerülhetetlen az adóemelés. (május 24.)

 

Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE)

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete helyteleníti az eva növelését. A lépés megrendítené a kedvező adózás lehetőségébe vetett hitet, és rossz fényt vetne a régi-új koalíció adópolitikájára. Az adófizetési morál romlásával ráadásul a remélt bevételek is elmaradhatnak, ám az emelés hatása kedvező esetben is csak 2008-ra érvényesülne. (május 25.)

 

 

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)

 

Tovább lassul idén a gazdasági növekedés üteme a kelet-közép-európai országokban, Oroszországban és az egykori szovjet tagköztársaságokban 2006-ban a térség bruttó hazai terméke 5,3 százalékkal bővülhet, szemben a tavaly feljegyzett 5,6 százalékos, illetve a 2004-ben regisztrált 6,7 százalékos értékkel. Középtávon a gazdasági növekedés 4-5 százalékos lehet a régióban. Közép-Európában elsősorban a magas államháztartási hiány és a fiskális reformok hiánya teszi sebezhetővé a gazdaságot, a Balkánon a magas külkereskedelmi deficit a fő probléma, míg a FÁK országaiban a politikai bizonytalanságok jelentik a legjelentősebb veszélyforrást. (május 22.)

 

 

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök

A Monetáris Tanács változatlanul 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Igen megosztott volt ülésén a Monetáris Tanács a jövő évi várható 3,3 százalékos infláció miatt, amely az árstabilitást jelentő 3 százalékot meghaladja. A kamatemelésről szóló vitában elhangzott, hogy 2007-re az infláció gyorsul az emelkedő olaj- és energiaárak illetve a gyengébb forintárfolyam miatt. A Magyar Nemzeti Bank 2007-ben 4,2 százalékra várja az GDP bővülését, miközben az idén a gazdaság bővülését 4,5 százalékra, 2008-ban pedig 3,8 százalékra prognosztizálja. Felfelé módosította az MNB inflációs prognózisát: az idei éves átlagos infláció 2,1 százalék, a maginfláció 1,0 százalék lesz. (A februári jegybanki prognózis 1,3, illetve 0,9 százalék volt.) Az új prognózis szerint az éves átlagos infláció 2007-ben 3,3 százalék (+0,5), 2008-ban pedig 3,2 százalék lesz, míg a maginfláció 2007-ben 3,4 százalék (+0,6), illetve 2008-ban 3,3 százalék. A lakossági reáljövedelem 2006-ban még 4,7 százalékkal bővül, azonban 2007-ben már csak 2,6 százalékkal, 2008-ban pedig 2,3 százalékkal nő. (május 22.)

 

 

Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék általuk vizsgált 97 jelentős állami tulajdonú, veszteséges állami társaság 2000 és 2005 között mintegy ezermilliárd forint állami támogatásban részesült. Ebből hatezermilliárd forint árbevétel mellett csaknem háromszázmilliárd forint adózás előtti veszteséget produkáltak. A vizsgált cégek mintegy 725 milliárd forint tőkeértékű állami vagyont képviselnek. A vizsgált társaságok hitelállománya öt év alatt 197 milliárddal 524 milliárd forintra nőtt. A dolgozói létszám azonban 26 ezerrel mérséklődött: 120 ezerre. A cégeknek több mint a fele (52 társaság) kettő vagy annál több éven át veszteséges volt. A rossz eredményről az állam, mint a hatósági és tulajdonosi jogok gyakorlója, a cégek menedzsmentje és részben a piac is tehet. A egyes állami-önkormányzati feladatokat ellátó gazdasági társaságokat költségvetési szervvé kellene alakítani. Jelen helyzetben ugyanis ezek csupán „kvázi” gazdálkodó szervezetek, ám működésük az állami kötelezettségek miatt tartósan veszteséges. (május 22.)

 

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

Magyarország csak akkor kerülheti el a „durva földet érést” és a pénzügyi turbulenciát, ha az új kormány reális költségvetési célokat tűz ki, és azokat azonnal és következetesen végrehajtja. A fő kockázat az, hogy a költségvetési politika mindinkább hitelét veszti. Sok függ attól, hogyan értékeli a piac az új kormány költségvetési pozícióját. A költségvetési szigor nemcsak a rövid távú kockázatokat csökkenti, hanem hosszú távon is használna a gazdasági növekedésnek. Az erős export és a hazai kereslet miatt a magyar gazdaságot az idén és jövőre is a tavalyinál nagyobb növekedés jellemzi. Noha csökken az infláció, a pénzügypolitikai enyhítés lehetősége korlátozott, mert a forintra nyomás nehezedik, egyebek közt a költségvetési aggodalmak miatt is. Általában véve az alapkamat további csökkentésének játéktere szűkült. (május 23.)

 

Hamecz István, Magyar Nemzeti Bank igazgató

A magyar költségvetés kiigazításához nem elég a kiadási oldal mérséklése, a hiány csökkentéséhez adót is kell emelni. Például az általános forgalmi adót és a vagyonadót, viszont az élőmunka terheit emelő intézkedéseket kerülni kellene. (május 25.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

A kiskereskedelmi forgalom volumene az első negyedévében kiigazítás nélkül 5,4 százalékkal, naptárhatással kiigazítva 6,3 százalékkal emelkedett. A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítési volumene az első negyedévben kiigazítás nélkül 4,4 százalékkal, naptárhatással kiigazítva 4,3 százalékkal bővült. A márciusi eladások volumene kiigazítás nélkül 2,2 százalékkal, naptárhatással kiigazítva 2,3 százalékkal emelkedett. (május 25.)

 

A mezőgazdaságban a gazdasági szervezetek száma 2003 óta 1 százalékkal nőtt, 2005-ben 7900 volt. Az egyéni gazdaságok száma 2003 és 2005 között 8 százalékkal csökkent, az egyéni gazdálkodók így tavaly 707 ezren voltak Az egyéni gazdálkodók csaknem háromnegyede 1 hektárnál kisebb földet művel, 51 százalékuk pedig kizárólag saját fogyasztásra termel. Az egyéni gazdaságoknak csupán 16 százaléka termel kifejezetten értékesítésre, a maradék 33 százalék csak a felesleget adja el, vagyis azt, amit nem fogyaszt el maga. Magyarországon csupán 1500 gazdaság foglalkozik biotermeléssel, összesen 123 ezer hektáron. Az összes termőterület az országban 2005-ben 7,7 millió hektár volt. (május 25.)

 

Szöllősi László, Magyar Energia Hivatal

Jelenleg Magyarországon évente 14 milliárd köbméter zömében import földgáz fogy el, melyből közvetlenül 5 milliárd köbmétert fogyaszt el a lakosság. A földgáz már az ukrán-magyar határon többe kerül, mint amennyit a háztartások 90 százaléka fizet érte. (május 25.)

 

Barta Judit, GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft.

Magyarországon a 3,5 millió háztartás 80 százalékában, 2,8 millió háztartásban van vezetékes gáz. A háztartások kicsivel több mint fele fogyaszt éves szinten 1500 köbméternél kevesebb gázt, 30-40 százalékuk 1500-3000 köbméter között, míg nagyjából 10 százalékuk felhasználása haladja meg a 3000 köbmétert. az elmúlt 15-20 évben folytatott elhibázott árpolitika félreorientálta a fogyasztókat, aminek most isszuk meg a levét. A lakossági földgáz-fogyasztás mértékét tekintve Magyarország olyan szinten van, mint Hollandia vagy Nagy-Britannia, a lényeges különbség viszont az, hogy mindkét állam saját termelésből fedezi szükségleteit, nem importból. Nálunk az állam még ösztönözte is vezetékes gáz elterjedését, különféle közműfejlesztési támogatásokkal, miközben viszont az árakat a tényleges költségszint alatt tartotta. (május 25.)

 

Zsoldos István, Goldman Sachs

Veres János pénzügyminiszter helyén maradása nem valószínű, hogy növeli a piaci bizalmat a jövendő megszorításokkal kapcsolatban, bár nem lehet tudni, hogy a csomag mit is tartalmaz pontosan Idén arra számítunk, hogy a költségvetési kiigazító csomag a szokásos állami adminisztrációs költségcsökkentési törekvéseket tartalmazza. Jövőre adóemeléseket várunk, de ezek nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy 2008-ra Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat, illetve megállítsa az államadósság GDP-hez viszonyított növekvő arányát. (május 25.)