Kormányprogram vagy időhúzás?
A kormányprogrammal kapcsolatban forgatókönyvszerű vita kezdődött meg arról, hogy kevés vagy éppen elegendő konkrétumot tartalmaz. A jelenlegi program nem "üresebb", mint a korábbi hasonló dokumentumok - a kormányprogram fő célja általában is inkább az irányok és elvek kijelölése. A megszorítások bejelentésének halogatását ugyanakkor taktikai szempontok is indokolják.
A kormányprogram mint műfaj
A kormányprogramok értelmezése és értékelése kapcsán általában azt vizsgálják, hogy a hivatalba lépő kormány milyen célokat követve, kiknek a javára és kárára, milyen konkrét intézkedéseket végrehajtva kíván működni a következő négy évben. Emellett a különböző szakpolitikákról megfogalmazott állítások megítélhetőek az adott ágazat szempontjai alapján, vagy az adott szakpolitikai téren érvényesíteni kívánt általánosabb társadalmi-politikai értékek mentén. A kormányprogramok vizsgálhatók aszerint is, hogy mely területekre fordítanak kiemelt figyelmet, valamint az előző kormányhoz képest melyek a leglényegesebb hangsúlyeltolódások, illetve a két koalíciós párt választási programját milyen mértékben jelenítik meg.
A rendszerváltás óta eltelt időszakban – miként a politika minden területén –, úgy a kormányprogramok megszövegezésében is egyre fontosabbá váltak a kommunikációs szempontok. A szöveg tartalma mellett így egyre nagyobb jelentőséget kapott a kormányprogram néhány szóban megfogható üzenete. Ilyen volt az Orbán-kormány esetében a „polgári Magyarország” megteremtése, a Medgyessy-kormánynál a „jóléti rendszerváltás” végrehajtása, a jelenlegi kormány programjában pedig az „új Magyarország” kialakítása. Ugyanakkor egyetlen kormányprogram sem nélkülözheti teljesen a konkrét terveket, hiszen a választásokat követően ez az első olyan nyilvános vállalás-együttes, amelyet az új kormány már kormányzati pozíciójának – és így elszámoltathatóságának – tudatában tesz. Ebből a szempontból az Új Magyaroszág címet viselő program – bár kétségtelen, hogy jórészt az általánosságok szintjén marad – nem tekinthető „üresebbnek” a korábbi hasonló dokumentumoknál. Tartalmának részletességét tekintve leginkább az Orbán-kormány programjához hasonlítható, valamivel kevesebb konkrét lépést tartalmaz a Medgyessy-kormány programjánál, és jóval több konkrétumról szól, mint az első Gyurcsány-kormány programja. A legkidolgozottabbnak az államreformról, az egészségügyről, valamint az oktatásról szóló részek tekinthetők, más szakpolitikai területek viszont igen elnagyoltnak mondhatók.
Értékelvű kormányprogram
A Fidesz és az MSZP kommunikációjában az értékek megfogalmazásának sokáig eltérő szerepük volt. Az MSZP Gyurcsány Ferenc színre lépéséig távol tartotta magát az ideológiai önmeghatározástól, a Fidesz retorikájában megjelenő értékeket pedig pusztán kommunikációs fogásnak nevezte. Az Orbán-kormány értékelvű programjához képest így a korábbi MSZP-SZDSZ kormányok programjai nem hangsúlyozták az értékvezérelt cselekvést. A Medgyessy-kormány programjában például a demokrácia kérdéskörét leszámítva alig volt található olyan fejezet, ahol a cselekvés a kormányprogram szövege szerint valamilyen értékre épült volna.
Ezzel szemben a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ koalíció jelenlegi programja egyértelműen értéktelített nyelvezetet használ. A szövegből elénk táruló világnézet a giddensi harmadik útra emlékeztet abban, hogy a több helyen is a globalizációhoz való alkalmazkodást hangsúlyozza, valamint a politikai irányzatok ötvözését tűzi ki célul. („Új politikára van szükség, amely egyaránt épít szociáldemokrata és polgári liberális értékekre, de integrálja a jobbközép konzervativizmus törekvéseinek számos elemét is”.) Ugyanakkor a társadalmi problémák kijelölése, a rá adott megoldások és a hozzájuk társított érvrendszer (igazságosság, esélyegyenlőség, modernitás) már hagyományosabb szociáldemokrata elvekről árulkodnak. Ugyancsak markánsan baloldali szellemiségről árulkodik a „reform”szó gyakori előfordulása, azaz nagy kaliberű átalakulásokat előrevetítő ígéretek, valamint ezek történelmi távlatba helyezése a XIX. századi reformkor jelszavainak („Haza és haladás”) felhasználásával.
Jövőkép és időperspektíva
A korábbi kormányok terveik első megfogalmazásakor általában egységesen kezelték az előttük álló négy évet. Ezzel szemben a második Gyurcsány-kormány programja két időperspektívát vetít előre.
Rövid távon (2008-ig, a maastrichti kritériumok teljesítésének határidejével összefüggésben) az államnak bevételnövelésre és kiadáscsökkentésre van szüksége – ráadásul bevallottan a 2002-2006-os ciklus túlköltekezése miatt. A kormányprogram így tartózkodik ugyan a költségvetési kiigazítást szolgáló lépések részletes ismertetéstől, a felelősséget azonban minden korábbinál nyíltabban elismeri. Azzal pedig, hogy a kormányoldal elsődlegesen magának tulajdonítja az államháztartás hiány felduzzasztását, gyengíti és okafogyottá teszi felelősségkeresésre összpontosító Fidesz bírálatait is.
A kormányprogram szerint valódi fellendülés hosszabb távon, a ciklus második felében várható (2008-2010). Ekkor a célok szinte teljesen ellentétesek az előző szakaszéval: a közterhek csökkentése, a szociális ellátások és a bérek növelése. A politikai ésszerűségnek megfelelően a program rövid távról szinte kizárólag általánosságban beszél, a kedvező hosszú távú perspektíva jóval kidolgozottabb.
A program előzményeinek és bírálatának összefüggése
A kormányprogrammal kapcsolatos fő bírálat éppen a rövid távon várható kiigazító-megszorító intézkedések elhallgatásával függ össze. Ez a vád azonban – mint a fentiekből látható – nem a korábbi kormányprogramokhoz képest vetődik fel, hanem inkább a közvélemény előzetes elvárásainak tükrében értelmezhető. A hosszúra nyúlt kormányalakítás és a költségvetés helyzete miatt ugyanis a választók, a szakértők és a politikai ellenfelek elsődlegesen a konkrét egyensúlyjavító lépések ismertetését várták a kormányprogramtól, ez azonban – a műfaj jellegzetességeiből adódóan – néhány lépés kivételével (pl. tandíj, vizitdíj) nem jelent meg a dokumentumban.
A lakosságot kellemetlenül érintő intézkedések ismertetésének halogatása mögött ugyanakkor taktikai célok is kitapinthatóak. A kormánytagok névsorának hivatalos bejelentése előtt ugyanis ez azzal járhatna, hogy Gyurcsány Ferencnek szinte egymagában kellene állnia az ellenzék támadásait, és megválaszolni a felmerülő kérdéseket. A miniszterelnök számára az a legkedvezőbb szereposztás, ha a népszerűbb javaslatokat és intézkedésekkel ő jelenik meg a nyilvánosság előtt, a kellemetlen bejelentéseket pedig a szakminiszterekre hagyja. A következő hetekben azonban a részletek megismerésére jó lehetőséget kínál majd a kormányprogram parlamenti vitája, melyben minden bizonnyal kikristályosodik majd az is, hogy a kormányprogram egyes fejezeteinek mely részeit tartják leginkább vitára érdemesnek a politikai szereplők.
