A Fidesz újra "luxusozik"

2006-06-15

A kormány a héten állandó védekezésre kényszerült: az egyensúlyjavító intézkedések nemcsak a széles közvéleményben, de a gazdasági körökben is rossz visszhangot kaptak. Az elemzők többsége bonyolultnak tartja az új rendszert, és kételkedik a „kifehérítési” kísérletek sikerében. További fiaskó a forint árfolyamának esése, amiben a pénzügyminiszter is elismerte a kormány részleges felelősségét.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A hét legfőbb témája a szombaton bejelentett Új Egyensúly Program volt. Bár a lakosság gyakorlatilag egészét érintő bírálatok borítékolhatóak voltak, nem várt fordulatot jelentett, hogy gyakorlatilag minden irányból kritikákat kapott. A kormány célja, hogy a „kormány önmagán spórol” és a „fizessenek a gazdagok” népszerű üzeneteivel hatástalanítsa a kritikákat, így csak részben járt sikerrel.

 

Az utóbbi másfél hónapban a közvélemény sokat hallott a készülő megszorításokról, így a közvéleményt nem érte váratlanul a csomag. A bejelentés után készült kutatások szerint azonban a többség enyhébb intézkedésekre számított. A lakosság többsége a csomag „összetételét” kevéssé tartja igazságosnak, és nagy része neheztel a kormánypártokra kampányígéreteik megszegése miatt. A megszorítás-tervezetet a szociális partnerek mindkét oldalon hevesen bírálták, a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseletei egyaránt.

 

Az elemzők a bejelentés előtt egyöntetűen a megszorítások fontosságát hangsúlyozták; utána viszont szintén egyöntetűen marasztalták el azt. A legtöbben a megszorítások rossz struktúrája, az adórendszer bonyolítása, az instabil gazdasági környezet és a reformintézkedések elmaradása miatt kritizálták a kormányt. További fejfájást okozhat a kabinetnek, hogy egyes intézkedések jogi aggályokat is felvetnek: az évközi eva-módosítást például alkotmányellenesnek nevezték a szakértők.

 

Bár a megszorítások hatására sokan a pénzpiacok erősödését várták, azt követően jelentősen csökkent a forint árfolyama és a BUX index is – amiben az elemzők többsége szerint a kormányfő nyilatkozatai is szerepet játszottak. Az ügyben a pénzügyminiszter is elismerte a kormány felelősségét, azonban így a kabinet politikusainak újabb fronton kellett magyarázkodnia.

 

A Fidesz a kormány szavahihetőségére helyezi a hangsúlyt, a lakossági megszorítások helyett kiadáscsökkentést és adócsökkentést javasolva. A párt politikusai a kampány újabb elemét, a „luxuskommunikációt” melegítették fel, amikor arra utaltak: a miniszterelnököt vagyoni helyzete miatt nem fogja megrázni a megszorító csomag. Feltűnő ellentmondás ugyanakkor, hogy a Fidesz az állami spórolás hangsúlyozása ellenére elutasítóan nyilatkozik a kormány konkrét államreform-javaslataitól. Az MDF a „középosztály-ellenesség” és a „fűnyíróelv” miatt támadja a kormányt. Az SZDSZ gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosságból; a liberális politikusok által említett állítólagos megállapodásra a 2009 utáni egykulcsos szja bevezetéséről a kormányfő utalást sem tett.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,6%

 

(2006. I-III.)

Ipari termelés
növekedése*

18%

 

(2006. IV.)

Beruházás-növekedés*

9,7%

(2006. I-III.)

Munkanélküliség

7,5%

 

(2006. II-IV.)

Infláció* 2,3%

(2006. III.)

Reálkereset-növekedés*

5,7%

 

(2006. I-III.)

Államháztartási hiány

-981,0 milliárd Ft

 

(2006. I-V.)

Fizetési mérleg -6405 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

A szociális támogatás igazságosabb, mint a jelenlegi ártámogatási rendszert. Ma a lakosság nagyjából a felét fizeti a földgáz világpiaci árának, a többit az állam „teszi mellé”. A jelenlegi rendszer problémája az, hogy az állam annak adja a legtöbbet, aki a legtöbbet fogyasztja. Ezért nem az ártámogatáson, hanem a szociális rendszeren keresztül kell a támogatást megvalósítani. Várható még az ingatlanadó bevezetése, valamint hátravannak a „nagy reformok” az egészségügyben, a szociális intézmények területén és napirendre kerül a nyugdíjreform előkészítése is. Az utólagos tandíj (még) vita, és arról még sok tárgyalást kell folytatni. (június 13.)

 

A forint várhatóan erősödik az eurózónához történő magyar csatlakozás közeledtével, de rövid távon a pénzügyi megszorító intézkedések következtében gyengülhet. A mostani költségvetési politika javítja a hitelességet, az egyensúlyt, ezért a kamatszint csökkenhet, és a forint elkezdhet a középárfolyam felé mozdulni. (Most a középárfolyam 282 forint, az eurót viszont 264-265 forint között jegyezték). A legnagyobb, Magyarország előtt álló kihívás az euró bevezetése előtt az államháztartási hiány csökkentése. Ez a hiány nem nő tovább, a költségvetési deficitet és a folyó fizetési mérleg hiányát radikálisan mérsékeljük. (június 12.)

 

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

A liberális párt a kampányban is azt ígérte, hogy a ciklus első felében a fő feladat a költségvetés helyreállítása lesz és ezért nem ígért adócsökkentést az elkövetkezendő két évre. 2007-2008-ra az SZDSZ programja többek között a rászorultsági elv bevezetését, a privatizáció folytatását és az érdemi reformok kidolgozását ígérte az egyensúly helyreállítása érdekében. Mindazonáltal az SZDSZ továbbra sem mondott le arról, hogy választási ígéretének megfelelően, 2009-től bevezetésre kerüljön az emberek zsebében több pénzt hagyó és átláthatóbb, egyszerűbb egykulcsos adórendszer, ami egyúttal lehetővé teszi Magyarország számára, hogy részt vegyen a környező országokkal folytatott adóversenyben. Emellett az SZDSZ végig azon lesz, hogy végrehajtsa a nagy elosztórendszerek, az egészségbiztosítás, a közigazgatás és az önkormányzati rendszer reformját. (június 12.)

 

 

Veres János, pénzügyminiszter

Az Új Egyensúly programjával az államháztartás eredményszemléletű hiánya jövőre a GDP 5 százalékára csökkenhet, a gazdasági növekedést. 2008-ban az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 3-3,5 százaléka körül alakulhat, nyugdíjkorrekció nélkül. (június 12.)

 

Amennyiben nem lenne gázáremelés augusztusban, akkor az idén 220 milliárd forintot fordítana lakossági gázár támogatásra a kormány, ami 80 milliárddal több a költségvetési előirányzatban foglalt összegnél. Abban mindenki egyetért, hogy a személyi jövedelemadó bevallásokat nem lehet a kompenzációs rendszert megalapozó egyetlen hiteles adatforrásnak tekinteni Magyarországon. (június 13.)

 

A forint gyengülését kommunikációs hiba is magyarázza, hiszen a kabinetnek kell megértetnie lépései jelentőségét. A kormánynak nincs árfolyamcélja, és többek között azért takarít meg a költségvetésben, hogy stabil árfolyamot érjen el. (június 14.)

 

 

Kóka János gazdasági miniszter

Ezermilliárddal kevesebbet kell költenie a büdzsének. Nagyjából ezermilliárd forint jön be évente az Unióból támogatások formájában. Ugyanennyi a külföldről érkező működőtőke. Át fogjuk ugorni ezeket a nehézségeket, és Magyarország a régió sikerországa lesz. (június 13.)

 

Ellenzék

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A kormány a lehető legrosszabb irányba indult el, hiszen ezek az adóbevétel-növelő lépések lassítják a gazdaságot, rontják a versenyképességet és ezen keresztül csökkentik a beruházások számát, valamint a munkahelyteremtés lehetőségeit, összességében tehát ártanak a gazdaságnak. Ezek az intézkedések nem az euró 2010-es bevezetése felé mozdítják az országot. (június 12.)

 

Dávid Ibolya, az MDF elnöke

A bejelentett program „koncepciótlan fűnyírójavaslat”. Csökkenti a polgárok és a vállalkozások versenyképességét, lelassítja a magyar gazdaságot és a beruházásokat, és a munkanélküliség növekedését segíti. A bevételek növelésénél a csomag kifejezetten arra a körre épít, amely eddig is terhelhető volt és adózott, ugyanakkor nincs olyan programelem, amely sokkal szélesebb körre terjesztené ki az adózás kötelezettségét. (június 15.)

 

Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője

A megszorító intézkedések visszavetik a gazdasági növekedést, komoly terhet jelentenek a magyar vállalatoknak, nehéz helyzetbe hozzák a kis-és középvállalkozókat, így veszélybe sodornak sok tízezer, akár százezer munkahelyet, és sok tízezer család megélhetését kockáztatják. A Fidesz semmilyen megszorításhoz, adóemeléshez nem fog asszisztálni. (június 13.)

 

Soltész Miklós, a KDNP országgyűlési képviselője

A KDNP számításai szerint idén 60-70 ezer forintot vonnak el a családoktól, és ez az összeg 2007-ben már 150-200 ezer forintra emelkedik. Az ellenzéki képviselő elmondta: míg az emberek, főként a fogyatékos emberek rosszul járnak, addig az a Gyurcsány Ferenchez közel álló ingatlanfejlesztő cégcsoport, amely megépíti a leendő kormányzati központot, és amelytől a kormány az ingatlanokat visszabéreli, nagyon jól jár. (június 13.)

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára

A bejelentett változások nem igazságosak, mert azok főként a kis- és közepes vállalkozói kört érintik, a több ezer hektáron gazdálkodó termelőket kevésbé. (június 13.)

 

Magyar György, a MOSZ titkára

Az áfa emelése 25-30 milliárd forintos termelői árbevétel-csökkenéshez vezet. A mezőgazdasági termékeknél az éles verseny miatt nem hárítják majd át a vevőkre, így a felvásárlók az adóemelést az átvételi árak csökkentésével kompenzálják. (június 13.)

 

Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke

A munkaadók és a munkavállalók arányosabb teherviselésére lenne szükség, vagyis arra, hogy a két oldal osztozzon a munkavállalói járulék 3,5 százalékos növeléséből. Az lenne a kívánatos, ha a munkaadók legalább egy százalékot átvállalnának a dolgozók járulékterheiből, valamint hogy a tervek szerint a 15 százalékról 20 százalékra emelendő áfát csak 17 százalékra növeljék. (június 14.)

 

Michalkó Péter, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke

Semmilyen nyomát nem tapasztaljuk annak, hogy átvizsgálták volna az elvégzendő munkát, a feladatokat, mi az, amit nem kell megcsinálni és ennek következtében a létszámot le lehet építeni. Ma a dolog úgy néz ki, az információk alapján, hogy a munka megmaradt, de kevesebb emberrel kell ellátni. (június 14.)

 

Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke

Kizárólag átmeneti ideig tudjuk elfogadni a vállalkozásokra kivetendő szolidaritási adó bevezetését, csakúgy, mint a többi megszorító intézkedést. A kamarák érdekeltek abban, hogy minél hamarabb végbemenjen az államháztartás reformja, megvalósuljon a nagy elosztórendszerek érdemi átalakítása és helyreálljon a költségvetés megbomlott egyensúlya. Ha ez nem történik meg, nem lehet beszélni modern, versenyképes gazdaságról. Belátjuk, hogy mindezek eléréséhez kényszerlépésekre van szükség, s tisztában vagyunk azzal, hogy előbb jönnek a ráfordítások, s csak később az eredmények. A törvényjavaslat szövegében ugyan nincs benne, hogy nem állandó intézkedéssel állunk szemben, a mi véleményünk szerint azonban legkésőbb 2008 végéig tarthat az átmeneti idő, maximum eddig élhet a szolidaritási adó. Határozott álláspontunk szerint ez az adónem semmiképpen sem épülhet be az adórendszerbe. (június 15.)

 

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője

A piac most a tetteket várja, s az utóbbi években végbement hitelességvesztés miatt egyelőre kételkedik abban, hogy jövőre valóban ezermilliárd forinttal szűkül a költségvetés. Még nem látni, mikor és hogyan jönnek a reformok, amelyek nélkül a mostani intézkedések csak lyukak foltozgatásának látszanak (június 13.)

 

Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzője

Az amerikai befektetők figyelme hirtelen a makrogazdasági helyzetre terelődött, túlzottnak tartják a kereslet visszafogását, aggasztja őket a gazdaság növekedési ütemének várható, a pénzügyminiszter által prognosztizált visszaesése. Ám a részvényárfolyamok már olyan mélyre ereszkedtek le, hogy innen már inkább felfelé vezet út. (június 13.)

 

A piacok alighanem megvárják az amerikai jegybank június végén esedékes döntését, addig feltehetően minden nap mást hozhat, vagyis maradhat a heves ingadozás. Ha a héten megjelenő amerikai inflációs és kiskereskedelmi adatok rosszabbak a vártnál, nem nyugszanak meg a piacok, ám ha jobbak, akkor van esély a visszaigazodásra. Minden az USA-tól függ. (június 14.)

 

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa

Túlbiztosításról lehet szó, a megszellőztetett, de nem ismert oktatási, egészségügyi és közigazgatási reformok kezdetben ugyanis nem ígérnek megtakarításokat. A kivitel és a beruházás adatai egyértelműen lendületet tükröznek, s egyelőre a nemzetközi konjunktúra drámai romlásáról sem hallani. Ennyire alacsony növekedési ütem csak úgy jöhet ki, ha befagyasztják az autópálya-építéseket, de erről sincs szó. A Bokros-csomag első két évében a fogyasztás tíz, a reálbér 17 százalékkal csökkent, 27 százalékos infláció mellett, egy sokkal rosszabb jövedelmi helyzetben lévő országban. Most más a helyzet, s a fogyasztási adatokból meg a bejelentett intézkedésekből legfeljebb a háztartási kereslet növekedésének lassulására lehet következtetni. A piacon két nézet uralkodik: az egyik szerint nem lesznek reformok, most csak betömik a lyukakat, a másik szerint olyan kemények az intézkedések, hogy nem lehet majd végrehajtani őket az ellenállás miatt. (június 13.)

 

Dresdner Kleinwort Wasserstein bankház

Középtávon csak fokozatos pénzügyi konszolidációra kerül sor, de a tervezett intézkedések mindenképpen a helyes irányba tett lépéseknek számítanak. Általuk sikerül semlegesíteni a befektetők, a hitelminősítő ügynökségek és az Európai Unió részéről érkező nyomást, egyben – az őszi helyhatósági választások előtt – minimalizálni a reform várható politikai következményeit. A program javítja az ingatag rövid távú költségvetési kilátásokat, de kevés ahhoz, hogy sikerüljön tartani az euróhoz való csatlakozás 2010-re kitűzött határidejét. „Jó hír”, hogy az adóintézkedésekkel 180 milliárd forint extra bevétel keletkezik 2006-ban. Bizonytalan, mennyire sikerül megvalósítani az adófegyelem növelését és az adófizetés megkerülésének megakadályozását, azaz a „szürkegazdaság” visszaszorítását. Várhatóan a költségvetési hiány 2006-ban 8,5 százalék lesz, majd 2007-re hét, 2008-ra pedig 4,5 százalékra csökken. (június 12.)

 

Barcza György, az ING elemzője

Sokan most ébrednek rá, hogy hosszú évek viszonylagos nyugalma és kényelme után hozzá kell szokni a nagy ingadozásokhoz, amelyek hosszabb távon is velünk maradhatnak. (június 14.)

 

Fitch Ratings, európai hitelminősítő

Üdvözlendő a magyar kormány által bejelentett költségvetési hiánycsökkentő tervek, ugyanakkor kétséges azok végrehajthatósága. Továbbra is 9 százalék feletti hiány várható 2006-ban. Aggályos továbbá, hogy a tervezett kiigazítás bevételnövelő intézkedésekre alapszik, és a jelenlegi tervekben „minimális” mértékű a kiadási reform. (június 13.)

 

 

Tölgyessy Péter, politikai elemző

Ez egy klasszikus megszorító csomag, viszont megszorító csomagnak meglehetősen átgondolt. Politikai tekintetben nagyon ki van dekázva, hogy mindenki kapjon terhet, talán a nyugdíjasokat kivéve, akik célzottan nem kapnak külön terhelést, szinte minden magyar társadalmi csoport megkapja a maga terhelését. De reformnak semmiképpen sem nevezném. Ez egy olyan megszorító csomag, amire minden bizonnyal szükség volt, óriási túlköltekezés volt Magyarországon, de egy klasszikus megszorító, adóemelő csomaggal állunk szemben. (június 13.)

 

Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke

Az EVA 15 %-os kulcsának tervezett 25-re emelése azoknak lesz rossz üzlet, akik magas költségekkel dolgoznak. Kérdés emellett, hogy a tervezett emelés sérti-e az alkotmányos jogokat. (június 14.)

 

Szikinger István, alkotmányjogász

Az EVA-emelés alkotmányosan aggályosnak nevezhető, hiszen az Alkotmánybíróság következetes álláspontja szerint a jogbiztonság elvéből kiindulva senkit nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy egy tevékenység megkezdésekor, és ez az adóévre vonatkozó tevékenység, ilyen meglepetésekben részesüljön. A jogsértést úgy lehetne kivédeni, ha január 1-jétől emelnék az adót, vagy lehetőséget adnának a vállalkozóknak a váltásra. (június 14.)

 

Király Júlia, közgazdász

A kamattámogatás 20 százalékos megadóztatása helyett helyesebb lett volna a kamattámogatás megszűntetése. A piac torzító különadó meghosszabbítása politikai döntés, ötletelésnek tűnik, és öngólt rúgott vele a kormány. Az intézkedés elsősorban a jelzálog-hitelintézetek helyzetét rontja. (június 14.)

 

Csaba László, közgazdász

2006-ban nem kerül sor a több kül- és belföldi elemző által sürgetett erőteljes, a GDP 4-6 százalékára rúgó kiigazításra. A gazdasági növekedés várhatóan legalább 1 százalékponttal lassul. Magasabb infláció és gyengülő árfolyam mellett az euró bevezetése szempontjából perdöntő két követelményben is távolodunk a közös valutától. Az euróövezeten kívül eltöltött kormányzati ciklus távlata új megvilágításba helyezi a magyar gazdaságba befektetők szemében az ország megítélését. Az immár valós államháztartási hiány adatokat tartalmazó kormányzati elképzelésekből nem látszik, miként fékezik meg a közkiadások automatikus növekedését. A kiigazítást legalább három évre elhúzva kívánják megvalósítani. Mindez – a magyar gazdaság minden elemző és hitelminősítő által kiemelt sérülékenysége mellett – a gazdasági kockázatok erősödését, az előreláthatóság gyengülését, a jövőre vonatkozó racionális várakozások kialakulásának megnehezedését jelenti. (június 15.)

 

Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere

A legelső probléma a vállalkozások szolidaritási adójával, hogy az határozatlan időre szól, a normaszöveg egy szóval sem említi, hogy csak átmeneti teher. Másrészről az adó alapjának megállapításánál a társaságiadóalap-korrekciós tételeket nem lehet és nem is kell figyelembe venni, emiatt egyúttal több módon ad adókikerülésre is lehetőséget a szabályozás: jó pár olyan ráfordítás elszámolható az adóalap terhére, amellyel egyébként a társaságiadó-alap esetében nem lehet élni. Ez tovább erősíti a hazai adórendszer azon vonását, hogy kiszámíthatatlan, nehezen tervezhető és ezért az adózók által terhesnek, olykor méltánytalannak tartott közterhek megfizetése elvárt ugyan, azonban egyszersmind könnyen elkerülhető, amely nem segíti elő a fizetési morál javulását. A szolidaritási adó a vállalkozást motiváló, a versenyképességet javító tényezők hatását nagyban lerontja, hiszen a társaságiadó-kedvezményeket nem lehet figyelembe venni az adó alapjánál. (június 15.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384