A Fidesz javaslatát másolja az SZDSZ
Továbbra is az Új Egyensúly program áll a politikai viták középpontjában. Az MSZP igyekszik rendet rakni a fogalmak között, a Fidesz a kormány "fosztogató-programját" emlegeti, az SZDSZ konvergenciatanácsot állítana fel. Az MDF középosztály-ellenességről, a KDNP pedig morális válságról beszél. A csomag az elemzők után a Valutaalaptól is erős kritikát kapott. A jegybank hétfői kamatemelését ellentmondásosan ítélik meg az elemzők.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A héten is a kormány megszorító csomagja állt a politikai viták középpontjában. Az Új Egyensúly Programmal kapcsolatos parlamenti vitanapon Gyurcsány Ferenc igyekezett rendet tenni a „kiigazítás”, a „reform” és a „fejlesztés” fogalma között. A kritikákra reagálva a miniszterelnök kifejtette: az Új Egyensúly Program csak a kiigazításokat tartalmazza, a jelentős átalakítások nem maradnak el, és a beruházások is csak a jövőben kezdődnek. A Fidesz továbbra is a gazdasági tisztánlátás fontosságát és a Költségvetési Tanács megalakítását szorgalmazza – ez utóbbi javaslata ugyanakkor az SZDSZ-nek is megtetszett, hiszen Kóka János ehhez hasonló testület, a Konvergenciatanács megalakítására tett javaslatot. Az MDF „középosztály-ellenességéért” támadja a csomagot; a KDNP pedig a kormány hazugságai miatti miatt morális válságról beszél.
Rendkívül eltérően nyilatkoztak az elemzők a Monetáris Tanács hétfői döntéséről, melynek értelmében 25 bázisponttal növekedett a jegybanki alapkamat. A szakértők egy része üdvözölte, másik részük feleslegesnek tartotta; míg többen kevesellték a negyedszázalékos kamatemelést. A döntés erős politikai színezetet is kapott: a forint árfolyamának zuhanását a baloldalon jellemzően az elhibázott kamatemelésnek tulajdonították, míg a jobboldali sajtó arról cikkezett: a kormány rossz gazdaságpolitikájának köszönhetően, a kamatemelés ellenére süllyedt történelmi mélységbe a forint árfolyama. Járai Zsigmond ugyanakkor maga is beszállt a politikai küzdelembe, amikor a csomagot értékelve kijelentette: az Új Egyensúly Program megszorításainak mérete jelentős, de szerkezete rossz, és rontja az adórendszer átláthatóságát. Véleménye ugyanakkor egybecseng több hazai és külső elemző, illetve a Nemzetközi Valutaalap értékelésével is. A csomaggal kapcsolatban az érdekszervezetek irányából is szinte csak kedvezőtlen véleményeket hallani: a megszorításokról gyakorlatilag csak a Nyugdíjpénztárak Szövetsége nyilatkozott elismerően; a munkaadók és a munkavállalók szervezetei, illetve a Bankszövetség elutasította azokat.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,6% (2006. I-III.) |
| Ipari termelés növekedése* |
1,8%
(2006. IV.) |
| Beruházás-növekedés* |
9,7% (2006. I-III.) |
| Munkanélküliség |
7,5% (2006. II-IV.) |
| Infláció* |
2,8%
(2006. V.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,7%
(2006. I-IV.) |
| Államháztartási hiány |
-981 milliárd Ft
(2006. I-III.) |
| Fizetési mérleg | -6405 millió euró
(2005. I-XII.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,25% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Az SZDSZ azt javasolja, hogy állítsanak fel egy konvergenciatanácsot, amely elsősorban a maastrichti kritériumok teljesítésére, a konvergenciaprogram lefuttatására koncentrál, de a magyar gazdaság versenyképességére vonatkozó javaslatokat is beépíti. A tanács független lenne a politikától, és nemzetközileg is elismert közgazdászokból állna. (június 19.)
Horn Gábor , SZDSZ ügyvivő
A Szabad Demokraták Szövetsége azzal a feltétellel támogatja az Új Egyensúly programot, hogy a kormány 2009-től bevezeti az egykulcsos adórendszert, és a gazdaságpolitikai hangsúlyt a versenyképesség növelésére helyezi. A költségvetési megszorításokkal, adóemelésekkel is járó államháztartási kiigazítást kompromisszumnak tekintjük, amely szükséges feltétele az SZDSZ választási programjában megfogalmazott célok elérésének. (június 20.)
Katona Tamás, Pénzügyminisztérium államtitkár
A Pénzügyminisztérium az idén júniusban 337,320 milliárd, az év egészében 1768,603 milliárd forint, a GDP 7,6 százalékát kitevő pénzforgalmi államháztartási hiányt vár. Az első félévi hiányadatok a prognózisoknak megfelelően alakulnak, 1318,331 milliárd forintot tesznek ki. (június 20.)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
Programunk feltételeit teremtjük meg mindjárt a legelső perctől, azt tesszük, hogy az ország képes legyen befogadni e fejlesztések sokaságát, hogy az állam ebben ne akadályozó teher legyen, hanem közreműködő partner, így áll össze az Új Magyarország programja, a kormány programja, az államreform és a különböző közszolgáltatások reformja és a pénzügyi, gazdasági egyensúly megteremtésének rövid távú feladata. (június 20.)
Bolond az a kormány, amelyik nem figyel a befektetők reakciójára, de bolond az is, amely nem a nemzet igényeit tartja szem előtt. A szociális színvonal megtartása mellett a cél azok megadóztatása, akik eddig nem fizettek jövedelmük arányában. A következő öt-hat évben az infláció nem csökken a maastrichti kritériumoknak megfelelő 3 százalék alá. Ebből az következik, hogy az euró bevezetése 2014-ig is kitolódhat. (június 21.)
Ellenzék
Orbán Viktor, Fidesz elnök
Legfontosabb, hogy sikerüljön helyreállítani a Magyarország iránti pénzpiaci és európai politikai bizalmat. Jelenleg mélyponton vagyunk, nem nagyon hiszik el, amit mondunk, nem tett jót, hogy a költségvetési hiány és az államadósság mértékét illetően félrevezette a kormány az Európai Uniót. A vállalkozókat terhelő adók mint válságkezelési megoldás Brüsszelben általában nem vált ki elismerést. A Fidesz ma azt tartja feladatának, hogy hozzásegítse az embereket ahhoz, hogy világosan láthassanak az ország valós helyzetét illetően. Ahhoz, hogy egy pénzügyi csomag működjön, a gazdasági szereplőkkel, elsősorban a magyar vállalkozókkal meg kell állapodni. (június 20.)
Navracsics Tibor, Fidesz frakcióvezető
A kormány Új egyensúly programja nem kiigazítás, az sem biztos, hogy megszorítás, hanem inkább fosztogatás. (június 20.)
Lukács Tamás, KDNP országgyűlési képviselő
A pénzügyi válság egy súlyos erkölcsi válság következménye. Veres János pénzügyminiszter, aki fél évvel ezelőtt még 4,7 százalékos költségvetési hiányt tervezett, most pedig 9,7 százalékról beszél, erkölcsileg alkalmatlan feladata ellátására. (június 20.)
Dávid Ibolya, MDF elnök
A kormány előterjesztése soha nem látott mértékű támogatási elvonás és támadás a magyar középosztály ellen. (június 20.)
Szijjártó Péter, Fidesz szóvivő
Gyurcsány Ferencnek meg kell találnia a gazdasági kormányzatban a felelősöket, akik pénzügyi válságba juttatták az országot, és valódi konzultációt kellene folytatnia a gazdasági élet szereplőivel. A Gyurcsány-kormány súlyos veszélyt jelent Magyarországra, mert pénzügyi válságot idézett elő, és intézkedései következtében 2007-ben csökkenni fog a reálbér. (június 21.)
Érdekképviseleti szervezetek
Fórizs Sándor, a Hazai Nyugdíjpénztárak Szövetsége
A hazai pénztárszövetségek képviselői támogatják a költségvetés rendbetételét, a megszorító intézkedéseknek azonban csak akkor van értelme, ha illeszkednek az egyéni öngondoskodás erősítéséhez. Az adómentes munkáltatói befizetések plafonjának leszállítása egyes munkáltatói pénztáraknál tragikus következményekkel jár majd. (június 19.)
Nyers Rezső, Magyar Bankszövetség
A banki különadó bármilyen címen való meghosszabbítása alapvetően sérti a verseny-, szektor- és intézménysemlegességet, ezért nem elfogadható a bankszektor számára. Ugyanakkor a szolidaritási adó bevezetését a bankok nem kifogásolják. (június 20.)
Wittich Tamás, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
A megszorítások miatt jövőre 7 százalékkal csökkennek a reálkeresetek, emiatt a csomagot nem fogadják el a munkavállalók. (június 22.)
Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnök
A Monetáris Tanács 6,00 százalékról 25 bázisponttal 6,25 százalékra emeli a jegybanki alapkamatlábat. Az inflációs folyamatokról megjelent legfrissebb információk és a kormány által bejelentett intézkedéscsomag várható hatásai markáns felfelé irányuló kockázatokra utalnak. Mindemellett a főbb nemzetközi piacokon egyre emelkedő hozamok és a magyar gazdaság továbbra sem egyértelmű kockázati megítélése következtében tovább mérséklődött a forint eszközök iránti befektetői kereslet. A kormány által június 10-én bejelentett intézkedéscsomag várhatóan jelentős és kedvező hatással lesz a költségvetési egyenlegre és ez által a külső egyensúlyra is. Mivel az elmúlt években a magyar gazdaság sebezhetősége éppen a kettős deficithez kötődött, a külső és belső egyensúlyhiány várható csökkenése hosszabb távon hozzájárulhat az ország kockázati megítélésnek javulásához és a monetáris politika mozgásterének a növeléséhez. Ugyanakkor a Monetáris Tanács a bejelentett kiigazítási program eddig ismert összetételét több szempontból kedvezőtlennek tartja. (június 19.)
A piac megítélése szerint a kormány intézkedési csomagjának mérete jelentős, de szerkezete rossz. Az államháztartás ESA hiánya az idén az autópálya építések hatásai nélkül a GDP 9-9,7 százaléka lehet, ami jövőre 4,2-5,4, majd 2008-ban 3,5-4 százalékra csökkenhet. Az intézkedések az árszínvonalat 2,5 százalékkal emelik, így az infláció az idén 3,2-3,4 százalék, jövőre 6-7 százalék lehet A kormány lépései keresleti sokkot jelentenek a lakosságnak, a költségvetés soha nem látott mértékben - jövőre 3,6-4,8 százalékkal - szűkíti a keresleti hatást, és rontja az adórendszer átláthatóságát. (június 19.)
Suppan Gergely, Takarékbank
A piac ki fogja kényszeríteni a további emelést, így év végére 7 százalék körüli szintre várható az alapkamat. (június 19.)
Lányi Bence, Raiffeisen Bank
Egy nagyobb, határozottabb lépésre van szükség a jegybank részéről. Ez a döntés nem nyugtatta meg a piacokat. Az év végére 7 százalék lesz a jegybanki alapkamat. (június 19.)
Reinhard Cluse, UBS bankcsoport
A kamat változatlanul hagyásának is pozitív piaci üzenete lett volna, mégpedig az, hogy az MNB már a 2008-as inflációra koncentrál, és nem a költségvetési csomag rövid távú inflációs hatásaira. Ha mégis további nyomás nehezedik a forintra, és ha erősödnek az inflációs várakozások, az MNB újabb emelésre kényszerülhet. (június 19.)
Michal Dybula, BNP Paribas
A negyed százalékpontos kamatemelés teljesen képtelen döntés, amely semmit nem jelent sem a forint, sem az inflációs kilátások szempontjából, és azt sem jelzi, hogy a jegybankot aggasztja-e a jövőbeni infláció. Ez egyetlen dolgot jelez: azt, hogy a Monetáris Tanács erősen megosztott a jövőbeni pénzügypolitikai döntések ügyében, ami nem tesz jót Magyarországnak. (június 19.)
Nemzetközi Valutaalap
A június 10-i intézkedések nem fognak annyi extra költségvetési bevételt hozni, mint amennyit a kormány remél, mert még többen fognak kitérni az adófizetési kötelezettség alól, tovább gyengül az ország versenyképessége, megakad a gazdasági növekedés. A konszolidációt célzó magyar terv rosszul tervezett, nem eléggé hiteles, és nem valószínű, hogy általa sikerült megfordítani az ország romló adósságpozícióját. Ehelyett vissza kellene fogni a szociális kiadásokat, jobban megcélozva a valóban rászorulókat, mindezt anélkül, hogy a legszegényebbek érdekei sérülnének vagy a nyugdíjak vásárlóértéke csökkenne. (június 22.)
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
A magyar munkaerőpiac inkább a gyenge állásvédelem és a nagyfokú rugalmasság végletéhez áll közelebb, mint az ellenkezőjéhez. A foglalkoztatáspolitika akkor lehet hatásos, ha a legsúlyosabb problémát: a munkavállalási korúak tartós (gyakran végleges) inaktivitását veszi célba. Nem a munkaerőpiacról való kivonulást kell támogatni, hanem a munkanélküliek újbóli elhelyezkedését. (június 22.)
TÁRKI - Central European Opinion Research Group
Az euró „azonnali” bevezetését várók aránya a négy visegrádi országban elhanyagolható, míg a közös valuta „gyors” (2008–2009-es) bevezetését prognosztizálók aránya kiugróan magas Szlovákiában, s igen alacsony Magyarországon. Az euró 2010-es bevezetését a legtöbben Magyarországon és a Cseh Köztársaságban vélelmezik, de a lengyelek körében is ez a domináns vélemény. Az euró „lassú” bevezetését – a szlovákok kivételével — a megkérdezettek közel egyhatoda tartja esélyesnek. Az euróért a jólét romlásával való áldozatra is hajlandók aránya mind a négy országban alacsony, csak Magyarországon haladja meg a megkérdezettek egytizedét. (június 22.)
