Tarlós rendjébe Demszky pártoskodása nem fér be
Miközben a nyilvánosságot még a megszorításokkal és/vagy reformokkal kapcsolatos viták uralják, a „második vonalban” már kirajzolódnak az önkormányzati kampány, országos politikától elváló frontvonalai is. A főpolgármester-jelöltek megnevezése szimbolikus értelemben is az önkormányzati kampány kezdetének tekinthető, hiszen személyük már üzenet a választók felé, egyúttal első megszólalásaik a várható konfliktusokra is rámutatnak.
Ahogyan a kormánypártok is alaposan elnyújtották az időt, mielőtt kiegyeztek abban, hogy csak Demszky Gábort indítják a főpolgármesteri posztért, úgy a Fidesz sem kapkodta el saját jelöltjének megnevezését. Tarlós István neve ugyan már a jelölési folyamat kezdetén felmerült, előbb a Fideszen belüli versenytársakkal kellett megmérkőznie ahhoz, hogy tárgyalásokba kezdhessen Orbán Viktorral saját feltételeiről. Míg azonban Demszky esetében az MSZP és az SZDSZ közötti egyezkedés nem igazán szolgálta a jelölt imázsépítését, a Tarlós és a Fidesz közötti alkudozás már sokkal inkább mutatott stratégiai jellegű kommunikációt.
Kinek a feltételei, kinek a jelöltje?
Tarlós István feltételeket szabott Orbán Viktornak, mielőtt elvállalta volna a Fidesz felkérését. Az Orbán és Tarlós közötti alkudozásban éppen a nyilvánosság volt a szenzáció. Ha mindezt a sajtó kizárásával, és nem egy étteremben, meghirdetett sajtóeseményként bonyolítják le, aligha okozott volna különösebb feltűnést, hogy a III. kerületi polgármester nem kíván belépni a Fideszbe. Ráadásul Orbán Viktor még egy kicsit nagyította is az esemény jelentőségét azzal, hogy a hírvivő szerepét vállalta magára: mire Tarlós feltételeit eljuttatta a Fidesz döntéshozóihoz, újabb órák és napok teltek el, ami összességében elegendő volt ahhoz, hogy a feltételek Tarlós István első kampányüzeneteivé alakuljanak át a nyilvánosság előtt.
A Fidesz elnöke és főpolgármester-jelöltje közötti szerződésből azok az elemek emelkedtek ki, amelyek növelik a távolságot a párt és jelöltje között. A párttagság elutasítása, az esetleges ellenzéki főpolgármester-helyettes kinevezése aligha a Fidesz szavazótáborát célozzák meg. Tarlós István jelöltté válása óta határozott üzeneteket küld a másik oldalnak, elsősorban is az MSZP támogatóinak. Tarlós jelölésének minden eleme azt üzeni, hogy ő nem a Fidesz, még kevésbé Orbán Viktor jelöltje, akivel szemben egyébként komoly feltételeket támasztott, és akivel szerződésben kellett rögzíteni az indulás feltételeit.
A Tarlós kampányának középpontjában álló rendteremtés a sikeres kerületi polgármester tapasztalatait hangsúlyozza a jelenlegi vezetés kritikájaként, ami kiegészítve a Fidesztől való távolságtartással, szakpolitikai, az ideológiai konfliktusokat kikerülő kampányt valószínűsít. Tarlós szempontjából ezért a kérdés az, hogy mennyire válik hatékonnyá mint független jelölt, valamint az, hogy a Fidesz pártkampánya milyen témákat erősít fel, amelyek befolyásolhatják Tarlós István imázsépítését.
Tarlós István nem Orbán Viktor jelöltje – ezt az állítást igyekszik most cáfolni az ellenfelét támogató MSZP, amelynek politikusai szó szerint az ellenkező állítást tették Tarlóssal kapcsolatban. Tarlós jelöltté válásával az SZDSZ ifjúsági szervezete pedig azonnal igyekezett pozicionálni Demszky Gábor leendő ellenfelét. Nyílt levelével az Új Generáció igyekezett emlékeztetni a Tarlóshoz kötődő korábbi botrányokra, egyúttal ideológiai és értékvitává alakítani a főpolgármesteri kampányt. A kormánypártok szempontjából mozgósítási kérdésként megjelenő önkormányzati kampányban az MSZP azzal igyekszik aktivizálni támogatóit, hogy minél szorosabbra fűzi a Tarlós és Orbán közötti kapcsolatot, az SZDSZ pedig a III. kerületi polgármester korábbi, vitatott döntéseire hívja fel a liberális tábor figyelmét.
Kampány a kampány témáiért
Tarlóssal szemben első látásra ésszerűnek látszik, hogy Budapesten pártpolitikai és ideológiai törésvonalakat felerősítő kampány alakuljon ki, hiszen ebből a pozícióból a jobboldal bázisának aligha nevezhető Fővárosban a Fidesz támogatottja védekező szerepbe kényszeríthető. A szakpolitikai oldalról sokat bírált jelenlegi városvezetés számára ez még könnyebbséget is jelentene, hiszen a kampány fontos témáinak meghatározásával elkerülhetik, hogy a Tarlós által felvetett „káosz vagy rend” dimenziójában alakuljon ki vita.
Az önkormányzati kampány első szakaszában a pártok és jelöltek tehát azért küzdenek, hogy rögzítsék a számukra kedvező ügyeket és témákat, hogy azoktól minél kevésbé kelljen eltérniük a későbbiekben. A Demszky mellett és mögött kampányoló MSZP azonban nem csupán Molnár Gyulát, de Gyurcsány Ferencet is hozza magával, ami a jelenlegi helyzetet tekintve a megszorításokról való vita folytatását jelenti – önkormányzati szinten is.
A kampány témáiba emellett beleszólhat az MDF jelöltje, Katona Kálmán is, aki az ellenzéki párt elmúlt évekbeli stratégiáját látszik továbbvinni. Az MDF számára kedvezően alakult a kormánypártok alkudozása: Katona számára könnyebbé tette a mindkét nagy ellenfelet bírálni kommunikációját, hogy az MSZP és az SZDSZ végül nem egymással vitatkozó jelöltekkel foglalja el a nyilvánosságot. A Katona Kálmán által felvetett zöld ügyek pedig tartalmilag is átnyúlnak a két esélyesebbnek tartott jelöltön: saját témájával, önmagát a nagy ellenfelektől megkülönböztető pozíciójával az MDF figyelemfelkeltő kampányt folytathat.
A MIÉP jelöltje, a közgyűlési politikában egyébként aktív Zsinka László jelölését követően eddig egy akcióval keltett – kisebb – érdeklődést. A saját maga médiabeli helyzetével foglalkozó kampánybelépő (a Nap-kelte elé tervezett demonstráció), a párt azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a MIÉP főpolgármester-jelöltje inkább foglalkozik saját pártjával, mint a várossal és a többi jelölttel.
