A piac után a közvéleménytől is pofont kapott a kormány

A választások utáni felívelést követően az MSZP népszerűsége jelentősen megcsappant júniusban, míg a Fidesz és a bizonytalanok tábora növekedett. Bár az emberek jelentős része elfogadja a megszorítások szükségességét, a csomag részleteivel már nem ért egyet a közvélemény. A lakosság gazdasági várakozásai negatív rekordot döntöttek az Új Egyensúly Program bejelentését követően. Leginkább a munkavállalók pártoltak el a szocialistáktól, a párt azonban továbbra is bírja a nyugdíjas szavazók bizalmát.

 

Májusban, a választásokat követően a hazai közvélemény egyértelműen a „győzteshez húzott”. Az MSZP ekkor jelentősen növelte előnyét a Fidesszel szemben annak ellenére is, hogy a várható megszorításokról már ekkoriban is sokat lehetett hallani, a közvélemény pedig aránylag tájékozott volt a kormány terveivel kapcsolatban. A közvélemény júniusi átrendeződése rámutat azonban arra: más a várható intézkedésekről előzetesen tudni; mint egy megszorító csomagot „kézhez kapni”.

 

A megszorításokat tartalmazó Új Egyensúly Program június 10-i bejelentése előtt ellentmondásos eredmények láttak napvilágot. A hónap elején a Századvég-Tárki kutatásából még az MSZP előnyét olvashattuk ki, a Marketing Centrum azonban már ekkor is a Fidesz előretörését regisztrálta. A csomag bejelentése után már egyöntetűen az MSZP támogatottságának csökkenését mutatják a mérések – a szocialisták mind a biztos szavazók körében, mind a teljes népességben körülbelül 6 százalékponttal gyengültek. Eközben a Fidesz is növelte szavazótáborát, és a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya is magasabb lett. A két párt százalékos támogatottsága és a köztük lévő távolság ugyanakkor gyakorlatilag megállapíthatatlan az egyes intézetek rendkívül különböző adatai miatt. Az aktív választók körében ezzel együtt markánsabbnak tűnnek a változások, nem függetlenül attól, hogy az MSZP táborában megcsappant a választási kedv és nőtt a bizonytalanság.

 

Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet	Századvég-Tárki	Marketing Centrum	Gallup	Medián	Szonda Ipsos
Adatfelvétel ideje	Május vége-június eleje	Június 2-10.	Június 13-20.	Június 16-20.	Június 16-23.
	Új Egyensúly Program bejelentése előtt		Új Egyensúly Program bejelentése után
Választókorú lakosság
MSZP	38 (-1)	33 (-9)	27 (-8)	31 (-6)	28 (-6)
Fidesz-MPSZ	29 (-2)	36 (+5)	38 (+2)	38 (+5)	30 (+2)
SZDSZ	3 (-1)	5 (+2)	3	n.a.	4 (+1)
MDF	1 (-1)	3	3	n.a.	3 (-1)
KDNP	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	1 (+1)
MIÉP	1	n.a.	n.a.	n.a.	1
Egyéb	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	2
Nem menne szavazni	24 (+3)*	22 (+2)*	n.a.	n.a.	32 (+4)*
Nem tudja / nem válaszol			n.a.	n.a.
Biztos szavazó pártválasztók***
MSZP	52 (+2)	n.a.	n.a.	39 (-5)	42 (-6)
Fidesz-MPSZ	38 (-2)	n.a.	n.a.	51 (+13)	46 (+7)
SZDSZ	5	n.a.	n.a.	4 (+1)	3 (-2)
MDF	3	n.a.	n.a.	4 (+1)	4 (-1)
KDNP	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	1 (+1)
MIÉP	1	n.a.	n.a.	n.a.	1
Egyéb	1	n.a.	n.a.	n.a.	1

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

A társadalmi csoportokra lebontott adatok alapján úgy tűnik: az MSZP-től elforduló szavazók alapvetően a közepes jövedelmű munkavállalók közül kerültek ki. Az intézkedésekkel szemben a nyugdíjas korosztály a mutatkozik legtoleránsabbnak – az MSZP és a Fidesz támogatottsága ebben a csoportban megegyezik a májusival (előbbié 40, utóbbié 21 százalék). Mindez összefügghet a csomag szerkezetével és a 13. havi nyugdíj sérthetetlenségét hangoztató kormányzati kommunikációval is (jellemző példa Gyurcsány Ferenc kijelentése: "ha szíjat hasítanak a hátamból, akkor sem fogom feladni a 13. havi nyugdíjat”). Az értelmiség kormánytámogató többsége a Fidesz előnyévé változott: ebben a körben a májusi 32-26-os MSZP-előnnyel szemben júniusban 31-25-os arányban, hat százalékkal a Fidesz vezet.

 

Az SZDSZ és MDF támogatottsága a mérések alapján megközelítőleg azonos. Az MDF a teljes választókorú népességben 3, a biztos szavazók körében 3-4 százakon áll. Az SZDSZ a megszorítások után végzett kutatások szerint mindkét kategóriában 3-4 százalékos támogatottsággal bír. A Szonda Ipsos mérésében ugyanakkor (1996 óta először) az MDF megelőzi a szabad demokratákat. A kutatások szerint az SZDSZ szavazói körében jelentős elbizonytalanodás és pesszimizmus tapasztalható a gazdaság megítélése kapcsán is. A KDNP és a MIÉP szavazótábora a felnőtt lakosság körülbelül egy százalékát teszi ki, a többi kis párt támogatottsága ennél is alacsonyabb.

 

Az MSZP és a Fidesz közti különbségek öt intézet adatai alapján (%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)

Intézet	Századvég-Tárki	Marketing Centrum	Marketing Centrum	Gallup	Szonda Ipsos
Összes megkérdezett
	Új Egyensúly Program bejelentése előtt		Új Egyensúly Program bejelentése után
Fidesz-MSZP különbség	11 (MSZP)	3 (Fidesz)	11 (Fidesz)	7 (Fidesz)	2 (Fidesz)
Biztos szavazó pártválasztók**
Fidesz-MSZP különbség	14 (MSZP)	n.a.	n.a.	11 (Fidesz)	4 (Fidesz)

 

Júniusban általánosan csökkent a kormánypárti politikusok népszerűsége, a legrosszabbul a pénzügyminiszter és a miniszterelnök járt. Júniusban többségbe kerültek a kormányfő munkájával szemben elégedetlen választók.

 

A Szonda Ipsos kutatása szerint a kormánypárti politikusok népszerűségének visszaesése a lakosságot érintő intézkedések bejelentésével áll összefüggésben, hiszen a kommunikációban főszerepet vállaló miniszterelnök és pénzügyminiszter veszítette a legtöbb (8, illetve 5) pontot. Gyurcsány Ferencet így jelenleg a választók kevesebb, mint fele (48 százaléka) látja szívesen fontos politikai pozícióban. Gyurcsány Ferenc ennek ellenére a politikusi rangsor felső negyedében maradt. A „dobogósok” a korábbiakhoz hasonlóan Szili Katalin, Sólyom László és Dávid Ibolya. A Fidesz és a KDNP politikusainak rokonszenvindexei kismértékben, 1-2 pontttal emelkedtek.

Gyurcsány megítélésének romlása mögött most nem annyira a politikai szimpátiák, mint társadalmi–demográfiai tényezők húzódnak meg. Az átlagosnál jelentősebb csökkenés volt tapasztalható az aktív dolgozók körében. Jelentős különbséget láthatunk a Bokros-csomag bejelentése utáni, 1994-es eredményekhez képest. Akkor ugyanis csak Bokros Lajos pénzügyminiszternek és Horn Gyula kormányfőnek esett számottevő mértékben a pontszáma, a többi kormánypárti politikusé lényegében változatlan maradt most viszont egyenletesebben „szétterül” a negatív hatás, hiszen minden kormánypárti politikus népszerűsége visszaesett.

Szekeres Imre újdonsült honvédelmi minisztert az emberek hattizede ismeri, az egészségügyi tárca új vezetőjét viszont csak 25 százalék. Molnár Lajos a jelek szerint igen népszerűtlen pozícióból (38 pont) kezdi munkáját.

Májusról júniusra jelentősen csökkent a miniszterelnök munkájával elégedett választók aránya is. A Gallup adatai szerint májusban még 14 százalékkal többen voltak, akik szerint a miniszterelnök jól végzi a munkáját, júniusban viszont már a pesszimisták voltak 6 százalékos túlsúlyban.

 

A miniszterelnök munkájának megítélése

A felvétel ideje	Inkább   jól látja el a feladatát	Inkább   rosszul látja el a feladatát
2006. június	42	48
2006. május	52	38

 

Míg az intézkedések bejelentése előtt közvetlenül a választók többsége még megelőlegezte a bizalmat a kormánynak, a megszorítások után már a szavazók fele úgy érezte, hogy becsapták a kampányban. Bár sokan elfogadják a megszorítások szükségességét, júniusban évtizedes negatív rekordot döntöttek a lakosság gazdasági várakozásai.

A Marketing Centrum mérése szerint a megszorítások bejelentése előtt még inkább a bizakodás volt érzékelhető az új kormánnyal szemben, a lakosság (-100–tól +100-ig terjedő skálán) átlagosan +2 pontra értékelte a kabinet jövőbeni munkáját. A kormánnyal szembeni elvárások három területen egyértelműen pozitívnak mutatkoznak: az infrastrukturális fejlődés, Magyarország környezeti állapota és a költségvetés egyensúlya tekintetében. A közélet tisztaságának és a mezőgazdaság helyzetének kilátásait illetően azonban inkább pesszimista volt a közvélemény. A megkérdezettek 43 százalékát nem lepték meg az előzetesen tudomására jutott elképzelések, 8 százalékuk pedig rosszabbra számított. A felnőtt magyarok 39 százaléka viszont csalódást keltőnek érezte az újjáalakuló kormány terveit.

 

Június 10-e után, az Új Egyensúly csomag bejelentését követően a választók bizalma egyértelműen megcsappant az új kormány iránt. A Medián kutatása szerint két nappal az intézkedések OÉT-en való bejelentéseket követően a közvélemény többsége már nagyjából tisztában volt a legfontosabb változásokkal. Az emberek csaknem fele szerint a kampány során becsapták a választókat, bő négytizedük viszont úgy véli, hogy a kampányban többet ígérő ellenzék kormányra kerülése esetén ugyanezt csinálta volna. A legtöbb emberhez (80%) a gázáremelés híre jutott el. A választók kétharmada értesült a villanyár és az áfa emeléséről is. A többség (53 százalék) kevésbé drasztikusnak gondolta az állami takarékoskodást; mint az a bejelentésekből kiderült.

 

A javaslatok közül csak az állami intézmények takarékosabb működését és a jómódúak nagyobb adóterheit támogatta a többség, ezekről azonban viszonylag kevesen hallottak – ami a kormányzat kommunikációs hiányosságaira is rámutat. A választók gyakorlatilag egységesen elutasították a gyógyszerek és az energia árának emelését, és a kedvezményes áfakulcs, a munkavállalói tb-járulék és a vállalkozások adóterheinek növekedésével szemben is általános volt az ellenkezés. A közvélemény nem elhanyagolható része (41 százalék) szükségesnek tartotta a tervezett megszorításokat, de ennél többen többen (44%) állították ennek ellenkezőjét.

 

Egy további felmérés szerint pár héttel a bejelentések után évtizedes negatív rekordot döntöttek a lakosság gazdasági várakozásai. A megszorító intézkedések bejelentése után drámai mértékben romlott a gazdasági közhangulat: 49-ről 62 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok, és 32-ről 57 százalékra azoké, akik a háztartásuk pénzügyi helyzetének romlását valószínűsítik. A Medián kutatása szerint még soha nem következett be egyik hónapról a másikra ilyen mértékű romlás a gazdasági várakozásokban, a saját anyagi lehetőségek megítélésében pedig 1997 januárja óta nem volt ennyire pesszimista a lakosság. Az ország helyzetének alakulásával kapcsolatban borúlátó szavazók aránya a Szonda Ipsos mérése szerint is növekedett (39-ről 59 százalékra).

 

Egészségügy: átalakítanánk, de félünk az eredménytől

A választók az egészségügyre költenék a legtöbb pénzt, és relatív többségük támogatná a több biztosítós egészségügyi rendszer bevezetését.

 

A Marketing Centrum június elején készített kutatása szerint a magyar lakosság számára az egészségügy bizonyul a legfontosabb szakpolitikai területnek. A megkérdezettek többsége 10 költségvetési terület közül az egészségügyre költené a legtöbb pénzt. A lakosság több, mint kétharmada úgy vélekedett: nem lehet tovább halogatni az átfogó egészségügyi reformokat. A felmérés szerint az ellenzéki szavazók körében is többségben voltak a reformpártiak. Az emberek 45 százaléka támogatta volna a több biztosítós egészségügyi rendszer bevezetését, és egyharmaduk volt ellenkező véleményen. A választók informálatlanságát jelezte ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 22 százaléka nem tudott állást foglalni a több biztosító-egy biztosító kérdésben. Az átalakítás irányával kapcsolatban erősen megoszlottak a vélemények: a megkérdezettek 36 százaléka javulásra, 32 százalékuk viszont romlásra számított e területen.