Össze is omolhat a forint?

Az elmúlt hét legkiemelkedőbb gazdasági eseménye a forint árfolyamának mélyrepülése volt, az euró ugyanis 285 forintnál is járt. Elemzők szerint ez a helyzet akár fokozódhat is egészen a hazai valuta összeomlásáig. Ennek oka a bejelentett reformokban és a nemzetközi hatásokban keresendő.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt hét végén Frankfurtban és Londonban járt, ahol elmondta, hogy az egyensúlyi program részleteinek nem kellő pontosságú ismeretéből is fakadhatnak azok az elemzői bírálatok, amelyek szerint a költségvetési csomag túlságosan a bevételnövelésre támaszkodik a kiadások csökkentése helyett. A forint árfolyamára Gyurcsány Ferenc szerint elsősorban külső tényezők – köztük a szlovákiai események, a törökországi kamatemelés és az amerikai kamatemelési várakozások – hatnak. A rendezvények után a miniszterelnök azt is elmondta, hogy az euró 2010-es bevezethetőségének feltételeiről is beszélt.

 

Eközben a forint zuhanni kezdett, és a 285 forint/euró árfolyam közelébe ért. Egyes elemzők szerint az év eleje óta tartó kiszámíthatatlanság tovább folytatódik, s az sem kizárt, hogy a forint teljesen összeomlik (Economist Intelligence Unit, londoni gazdaságkutató intézet). Mások viszont bizakodóbbak, és úgy vélik a nyár végére, ősz elejére valamivel olcsóbban lehet majd eurót vásárolni, ehhez hozzájárulhat az is, hogy egyre világosabbak a Kormány tervei.

 

A Standard & Poor’s, hitelminősítő intézet a megszorító intézkedésekkel kapcsolatban kifejezetten túlsúlyosnak tartja a költségvetési csomag bevételi oldalát és változatlanul úgy véli, 2014. az a reális dátum, amikor Magyarország csatlakozhat az eurózónához, s feltehetőleg Románia és Bulgária is megelőzi majd hazánkat.

 

A Kormány tegnap bejelentette, hogy a MÁV és a Volán közös irányítás alá kerül, s hogy az állam átvállalja a MÁV államilag garantált hiteleinek azon részét, amelyet a vasúttársaság nem tud visszafizetni, a lejáratukkor. Ez a bejelentés egyelőre leginkább az ellenzék körében váltott ki ellenállást. A Fidesz szerint az egyes vasúti szárnyvonalak felszámolása és a Volánt érintő átalakításra vonatkozó kormányzati intézkedések sok ezres elbocsátásokat eredményeznek.

 

 

GDP növekedés*	4,6% (2006. I-III.)
Ipari termelés növekedése*	1,8% (2006. IV.)
Beruházás-növekedés*	9,7% (2006. I-III.)
Munkanélküliség	7,3%   (2006. III-V.)
Infláció*	2,8% (2006. V.)
Reálkereset-növekedés*	5,7% (2006. I-IV.)
Államháztartási hiány	-981,0 milliárd Ft (2006. I-V.)
Fizetési mérleg	-1442 millió euró (2005. I-XII.)
Jegybanki alapkamat	6,25%

* az előző év azonos időszakához képest

 

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

Egy megválaszolatlan politikai dilemma miatt tűnik úgy, hogy rossz volt az államháztartási egyensúlyt javító Új Egyensúly program kommunikációja. A kívülről kommunikációs hibáknak látszó hibák, azok nem teljesen végiggondolt vagy kivitelezett politikai cselekvések. Egy időben kell megkezdeni a reformokat és a kiigazítást, ezek azonban rombolják egymás esélyeit, az emberek ugyanis csak a kiigazítást látják, és ez hitelteleníti a reformokat.

Az adócsökkentések az elmúlt négy évben mostanra annyira elgyengítették az államot, de annyira, hogy igen komoly nehézséget okoz megfelelni a kiadási kötelezettségeinknek. A Londonban és Frankfurtban gazdasági szakembereknek tartott előadások során azt derült ki, hogy az elemzők, a befektetők, a bankok többsége nem ismerte a kiigazítás részleteit, vagyis azt, milyen jelentős az egyensúlyteremtés kiadáscsökkentő „lába”. (július 2.)

2007 közepéig lesznek nehézségek, 2008-tól alacsonyabb infláció várható. Évekig nem hoztak meg olyan döntéseket, amelyektől tartottak, nehéz év következik, de amikor a társadalom túl lesz rajta, azt mondja majd, hogy megérte. (július 6. )

 

Veres János, pénzügyminiszter

Az idei 8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél teljesülése megalapozott, azt esetleg egy, az előreláthatónál lényegesen nagyobb nemzetközi kamatemelés, illetve hozamemelkedés veszélyeztetheti. A 8 százalékos hiánycél kockázata lehetnek az olyan nem várt jelentős kiadások, mint amilyet egy újabb árvíz, egy jelentősebb madárinfluenza-vírus felbukkanás vagy a hozamok nem várt emelkedése okozhatna. A hiányprognózis elkészítése során az év elejéhez képest szolid állampapírhozam-emelkedéssel számoltak. A prognózis teljesülésébe egy 0,25 bázispontos európai kamatszint-emelkedés még belefér. El kell ismerni, hogy az euró kamatlábak egy százalékpontos emelkedése, illetve az amerikai kamatszint 6 százalék fölé növekedése veszélyeztetheti a prognózist. (július 4.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

A kormány szerdai ülésén döntött a MÁV Cargo értékesítéséről, arról azonban nem, hogy közvetlenül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) bonyolítja le. A teljes bevételt a vasúttársaság tőkehelyzetének rendezésére fordítják, és szeretnék ezt egy éven belül lezárni. A MÁV államilag garantált hiteleinek azon részét, amelyet a vasúttársaság nem tud visszafizetni, a lejáratukkor, jellemzően 2007-ben, az állam átvállalja. A Pénzügyminisztérium által előterjesztett és a kormány által korábban elfogadott konvergencia-program jövő évi, 2008-as és 2009-es célkitűzései számolnak azzal, hogy ez a 130-150 milliárd forint állami kötelezettségvállalásként a költségvetésbe beépítésre kerül. (július 5.)

 

Horn Gábor, a koalíciós ügyekért felelős SZDSZ-es államtitkár

2009-től érdemi adócsökkentés lehet Magyarországon. A finomításra váró tervek szerint a húszas lenne a bűvös szám: némi korlátozással ennyi százalékos lenne az áfa, az szja és a nyereségadó is. Közös elvi álláspont az MSZP-ben és az SZDSZ-ben, hogy mihamarabb egyszerűsíteni és csökkenteni kell az adóterheket. Azért kell 2008 végéig az állam, az önkormányzatok, az oktatás és az egészségügy reformját kialakítani – bennük az állami kiadások akár több száz milliárdos csökkentésével –, hogy ne legyen szüksége az államnak nagyobb adóbevételekre. (július 6.)

 

Ellenzék

 

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője

A jelenlegi kormány megszorító csomagjának az egyik legnagyobb hibája az, hogy össze-vissza kapkod; ötletszerűen próbál pénzt behajtani az emberektől különböző területeken, miközben mi azt javasolnánk, és azt is javasoltuk, hogy egy átfogó, a gazdaság minden területére érvényes, átfogó megállapodást dolgozzunk ki, közösen, amely előre menekülést jelentene a vállalkozások számára is és a gazdaság számára is. Természetesen kiadáscsökkentésre van szükség, eközben azonban a vállalkozók, a munkavállalók, és lehetőleg az inaktív emberek terheit is könnyíteni kellene, azaz olyan radikális adó- és járulékcsökkentésre is szükség van, ami lehetővé teszi, hogy a vállalkozók átvészeljék a nehéz időket, sőt esetleg pénzt tudjanak fordítani beruházásokra. Hasonló helyzetben inkább az a tipikus Nyugat-Európában, amit a Fidesz javasol: vagyis lenne egy középtávú bérnövekedés-szabályozás, azzal pedig adócsökkentési és foglalkoztatás-bővítési, munkahelyteremtési program járna együtt. (július 4.)

 

Szijjártó Pétre, a Fidesz szóvivője

Nem csupán a MÁV egyetlen nyereséges üzletágának a privatizációjáról van szó, hanem megnyitják annak lehetőségét, hogy a Volán társaságokat és egyes tömegközlekedési járatokat is magánosítsanak, amely komoly áremelkedést eredményezhet. A MÁV szárnyvonalainak felszámolása és a Volánt érintő átalakításra vonatkozó kormányzati intézkedések sok ezres elbocsátásokat eredményeznek. (július 5.)

 

Balla György, a Fidesz országgyűlési képviselője

Az augusztustól bekövetkező, átlagosan 27 százalékos fogyasztói gázáremelés nem magyarázható csupán a világpiaci árak növekedésével, abba más tényezők is belejátszanak, amit a kormányzat igyekszik elhallgatni. Így a gázszámla végösszege tartalmazza a gáz ára mellett az általános forgalmi adót, amit a kormány éppen most emelt meg, és benne van a szolgáltató cégek költsége és nyeresége is. Soha nem látott mértékű lett a Magyarországon működő energiaszolgáltató vállalatok nyeresége a tavalyi és az idei adatok alapján.

A hazai kitermelésű gáz költsége hiába csak egyötöde az importból érkezőnek, 2003-ben az MSZP-SZDSZ kormány annak árát hozzáigazította a külföldihez, ami mélyen igazságtalan. (július 5.)

 

Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője

A Gyurcsány-kormány elhibázott gazdaságpolitikája benzinárrobbanást okozott, ami 300 millió forinttal károsítja meg havonta a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat. A benzin árának növekedése „végigsöpör” a lakosságon, drágább lesz az építőipar, emelkedik a lakások ára, megnövekednek az autópályaépítés és a szállítás költségei, drágul a tömegközlekedés. Összességében drágább lesz a gazdaság működése, csökken a versenyképesség, nehezebb helyzetbe kerülnek a vállalkozások, ezáltal pedig nő a munkanélküliség. A benzinárrobbanás valódi oka a forint folyamatos gyengülése, amely nem külső következmények, hanem kormány gazdaságpolitikai intézkedései miatt következett be. (július 5.)

 

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK

 

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke

A kormány politikai szándékairól, a megszorító csomag hatásainak elemzéséről volt szó a keddi informális találkozón. Nem zárom ki, bár konkrét ígéretet nem kaptam, hogy a kormány hajlandó lesz a munka világával tárgyalásokat folytatni a következő időszak lépéseiről. (július 4.)

 

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke

Többek között szó volt arról, hogy javaslatot tettek egy megállapodás megkötésére. Ennek lényege, hogy azokat, akiket a közszférából elküldtek vagy el fognak küldeni valamilyen formában segítsék. Reményeink szerint a megállapodást szerdán alá is írják. (július 4.)

 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke

A tüntetésben résztvevő szakszervezetek vezetőit hívta meg a miniszter kivéve a Munkástanácsokat, amiről köztudott, hogy nem baloldali elkötelezettségű szervezet. Ez egy belső egyeztetés volt a baloldali kormányzópárt és a baloldali szakszervezetek között. (július 4.)

 

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője

A forint ára az euróhoz képest az év eleje óta kiszámíthatatlanul, rapszodikusan változott, és árfolyamának alakulása pillanatnyilag is bizonytalan. Akinek mégis van elképzelése arról, hogy a nyár hátralévő részében drágább vagy olcsóbb lesz akár az euró, akár a dollár, az hallgasson a megérzésére. Akinek pedig nincs erről jövőképe, az a legjobban teszi, ha nem taktikázik, hanem akkor szerzi be az eurót, amikor van rá forintja, illetve amikor hamarosan útra kel. Annál is inkább, mert nem lehetetlen, hogy egy hónap múlva is olyan lesz az árfolyam, mint amilyen ma. (július 3.)

 

Bebebsi Dániel, a CIB Bank elemzője

Van esély a forint nyárvégi erősödésére, illetve arra, hogy augusztusban valamivel olcsóbban szerezhető be az euró és a dollár, mint jelenleg. Ugyanis semmi más, mint a hazai viszonyokról – szűkebb értelemben a Gyurcsány-csomagról – megjelent sok-sok negatív hír okozta a forint rohamos gyengülését, ami az év elejéhez mérten mára elérte a tízszázalékos mértéket. Az év első hónapjaiban a külföldi elemzők bíztak a kormány várható intézkedéseinek kedvező hatásában, ezért akkor a mainál kevesebb forintot kellett egy euróért fizetni, de miután a megszorító intézkedések nyilvánosságra kerültek, és ugyanakkor a strukturális reformlépések homályban maradtak, a bizakodást csalódottság váltotta fel. Ennek hatására értékelték le a piacok a magyar valutát. A közeli hetekben, hónapokban viszont egy másik, tőlünk független körülmény befolyásolhatja jó irányban az árfolyamot. Ugyanis sok múlik azon, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED folytatja vagy befejezi a jelenlegi kamatemelési ciklust. Ha közzéteszi, hogy nem emeli tovább a dollár kamatát, és annak mértéke megáll az 5,25 százaléknál, akkor a forint nem gyengül tovább, esetleg még erősödik is. Ha a nagy befektetők nem bízhatnak tovább az amerikai valuta kamatának emelkedésében, az úgynevezett feltörekvő piacok felé fordulnak. Így ezekben az országokban erősödhetnek a nemzeti valuták, így a forint árfolyama is emelkedhet. (július 3.)

 

Barcza György, az ING Bank elemzője

Máris jó támaszt ad a forintnak, hogy kezd kirajzolódni a várt reformlépések menetrendje. Ezért hinni lehet abban, hogy 282 forint fölé már nem fog emelkedni az euró ára. Ha a forint mégis tovább gyengülne, akkor sem drágulna már olyan mértékben az euró és a dollár, hogy számottevő többletkiadást okozna a turistáknak. Árfolyam-biztosítást csak a nagy, főként a külkereskedelemben érdekelt cégekkel kötnek a biztosítók. Ha valaki mégis néhány száz, vagy akár néhány ezer euró erejéig akarna ilyen védelmet a forintjának, akkor az illetőnek nem érné meg, mert a biztosítás díja jócskán meghaladná az elszenvedhető veszteséget. (július 3.)

 

Economist Intelligence Unit, londoni gazdaságkutató intézet

A világgazdaság jelentős, öt százalékos erősödése várható 2006-ra. A fejlődő világ gyorsulása enyhe marad, az eurózóna és Japán teljesítményét visszahúzza az Egyesült Államokban a várt lassulás. A felzárkózó piacok is mérsékeltebben haladnak előre az előző évek „frenetikus” sebességéhez képest, de a gazdaságok teljesítménye jobb, mint a kilencvenes évekbeli csúcson volt. Magyarországon a pénzpiacok felfordulása beárnyékolja az erős gazdasági teljesítményt. Üdvözlendő az euróhoz való csatlakozás 2010-2011-re módosított reálisabb terve, de megállapítható: az Új egyensúly program céljait nehéz lesz teljesíteni. A korrekciót szolgáló csomag nem kiegyensúlyozott – a hangsúly az adóemeléseken és nem a kiadások csökkentésén van. A terv, amelynek elfogadásához az ellenzék támogatására is szükség lesz, azt bizonyítja, hogy a kormánykoalíció immár nem tagadja az államháztartás rendbetételének szükségességét. A világpiac kiújuló zűrzavara esetén azonban az eddig ismert intézkedéssorozat elkésettnek és túl kevésnek bizonyulhat. A következő két évben a folyó fizetési mérleg hiánya 7-8 százalék marad, a forint 2006-ban bizonyosan tovább gyengül és akár teljesen össze is omolhat, ami támadást válthat ki a nemzeti valuta ellen és pénzügyi válsághoz vezethet. (július 5.)

 

Lányi Bence, a Raiffeisen Befektetési Rt. makrogazdasági elemzője

Most egyértelműen jó volt a jegybank kommunikációja. Az MNB egy azonnali kamatemeléssel nem ijesztett rá a piacra, de a fokozatos szigorítás hangsúlyozásával jelezte, hogy figyeli a piacon történteket, és elejét veszi a forint elleni spekulációnak. (július 4.)

 

A GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank közös előrejelzése

A befektetők bizalma a költségvetési kiigazítást tartalmazó törvények júliusi elfogadása, a reformok világosabbá válása, a konvergenciaprogram EU-nak való augusztus végi benyújtása, majd az ősztől kedvezőbbé váló államháztartási adatok alapján fokozatosan erősödni fog. Ugyanakkor Magyarország megítélésének markáns javulására csak jövőre, a több hónapon át látványosan csökkenő deficit tényének ismeretében lehet számítani. Mindez a forint erősödésében is meg fog nyilvánulni az előrejelzés szerint. A gazdasági növekedés idén még nem lassul, az infláció azonban átmenetileg megugrik. Áprilisban az ipar termelése kissé lelassult, az építőiparé visszaesett, a kiskereskedelmi forgalom viszont gyorsult. A külkereskedelem fejlődése is lefékeződött, az export azonban ismét gyorsabban bővült az importnál. Az év egészében a tavalyinál kissé gyorsabb növekedés valószínű. A költségvetési kiigazítás hatása ősztől lesz érzékelhető, ez jövőre mintegy 3,5 százalékra lassítja a gazdasági növekedést. (július 3.)

 

Standard & Poor’s, hitelminősítő intézet

A magyar kormány költségvetési csomagjában túlsúlyos a bevételi oldal a kiadáscsökkentés rovására. Valószínűleg Bulgária és Románia is előbb lesz az euróövezet tagja, mint Magyarország. Változatlanul 2014. Magyarország legvalószínűbb euróövezeti csatlakozási időpontja. Bulgária 2010-2011-ben, Románia 2012-ben „vagy később” csatlakozhat az euróövezethez. Biztos, hogy a magyar kormány a csomag jelentős részét végrehajtja, mivel a térség leginkább reformorientált kormánya az újjáválasztott magyar koalíció, azonban a közfinanszírozási helyzet a korábban ismerthez képest nagyobb mértékben romlott az év eleje óta, mint a csomagban szereplő kiigazítás mértéke, az intézkedéstervezet nettó hatása negatív.

A kiigazító csomaggal együtt is a GDP-érték 11 százalékára tehető az idei magyar államháztartási hiányt. Az intézkedési terv a GDP-érték másfél százalékának megfelelő kiigazítással ér fel, vagyis e nélkül 12,5 százalék körül lenne az idei év végi hiány. (július 4.)

 

David Brewer, a londoni City polgármestere

A brit üzleti körök üdvözlik a magyar kormány gazdasági stabilizációs lépéseit, azok szükségesek, hogy a nemzetközi pénz- és tőkepiacok részéről helyreálljon a bizalom a magyar gazdaság iránt. A brit üzletemberek komoly lehetőséget látnak arra, hogy átadják Magyarországnak a magánszféra és az állam, illetve a helyi önkormányzatok együttműködésében megvalósított beruházások, az úgynevezett PPP-projektek terén szerzett tapasztalataikat. Az Egyesült Királyságban számos nagyberuházás nem jött volna létre, ha nem a PPP-vel oldották volna meg a fejlesztést, ha vártak volna arra, hogy állami forrás legyen a beruházásra. Nagy-Britanniában eddig több mint 700 PPP-projektet hajtottak végre, az így megvalósított beruházások összértéke mintegy 50 milliárd angol font. (július 5.)

 

Ecostat

Bár a háztartások anyagi helyzete az első negyedévben érezhetően javult, döntő többségük a bejelentett megszorító intézkedések nyomán borúlátó. A lakossági konjunktúraindex hároméves emelkedés után először csökkent. A tervezett kiigazítás hatására érezhetően, 4,4 százalékponttal 42,9 százalékra csökkent az Ecostat lakossági konjunktúraindexének. A mostani visszaesés oka az, hogy számos, korábban bizonytalankodó válaszadó már kedvezőtlenül ítéli meg anyagi helyzete alakulását. A borúlátók többsége az árszínvonal-növekedéstől tart leginkább. A háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2006 második negyedévében saját bevallásuk szerint 167 647 forint volt, az egy főre jutó nettó jövedelem átlaga meghaladta a 65 ezer forintot. Mindkét összeg magasabb az előző negyedévinél, így a háztartások anyagi helyzete érzékelhetően javult. A háztartások 55 százaléka értékelte anyagi helyzetét közepesnek, 17 százaléka jónak és 27 százaléka rossznak. A lakosság 48 százaléka nem érzett változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, és 18 százalékuk javulásról számolt be. Ezzel szemben a háztartások egyharmadának romlott az anyagi helyzete, közöttük 9 százalék azoknak az aránya, akik jelentős mértékű lecsúszásról számoltak be . A háztartások jövőre vonatkozó várakozásai egyértelműen kedvezőtlenek a bejelentett egyensúlyjavító intézkedések miatt. (július 5.)

 

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója

A miniszterelnökkel kötött megállapodás szerint az állam a bankadót csupán átmeneti időre, két évre vetette volna ki. Gyurcsány Ferenc nem tartotta be a bankadóval kapcsolatos korábbi ígéretét. Már az eredeti bankadóval kapcsolatosan is alkotmányossági kifogások merültek fel és az uniós jogszabályokkal való összeférhetetlensége is kérdéses, de megállapodás történt a miniszterelnökkel, hogy az állam a bankadót csupán átmeneti időre, két évre veti ki, a bankok viszont nem fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Az előzmények alapján elvárható lett volna, hogy a miniszterelnök kezdeményezzen valamiféle kommunikációt a szakma felé, ha mégsem tudja tartani a szavát. A történet azt a negatív üzenetet hordozza, hogy a megállapodások nem érnek semmit. A pénzintézetek megnövekedett adóterhei nem segítik elő a szolgáltatások díjainak mérséklődését. Néhány hónapja elfogadható lett volna, ha egy fegyelmezett, az országot kiszámíthatóan irányító kormány regnálása mellett az európai közös valuta egy-két év késéssel lép a forint helyébe. Ma azonban már minden perc számít, mert a gazdaság működése legalább annyival kiszámíthatóbb lenne, amennyit az euró biztosítani képes. (július 6.)