Legkorábban hat év múlva fizethetünk euróval
A piaci elemzők a céldátum módosítását hallották ki a pénzügyminiszter nyilatkozatából - amit jelentős megkönnyebbüléssel fogadtak. A reális eurózóna-csatlakozási időpontként a szakértők 2013-2014-et jelölik meg. A jegybank ötven bázisponttal növelte irányadó kamatát, és Járai Zsigmond MNB-elnök szerint eltűnt a Monetáris Tanácson belül tapasztalható korábbi megosztottság.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A héten a kormányfő és a pénzügyminiszter Brüsszelben tárgyalt az Unió pénzügyi biztosával a konvergencia-programról. A találkozót követően a pénzügyminiszter úgynyilatkozott, hogy az euró bevezetéséről egyelőre nincs kialakult álláspont, de a benyújtandó konvergencia-program tartalmazza majd a tervezett céldátumot. A piaci elemzők ezt egyértelműen a 2010-es céldátum feladásaként értékelték, mivel két hete Veres János még arról beszélt: a konvergencia-programban a kormány nem kívánja módosítani az euró-bevezetés tervezett időpontját, a cél továbbra is 2010 marad. A piaci elemzők szerint a realistább célkitűzés növeli az állami gazdaságpolitika megbízhatóságát, és üdvözölték a kormány célját a könyvelési trükkök jövőbeni elkerülésére – kifogásolták ugyanakkor, hogy a pénzügyminisztérium ismét felfelé módosította az éves hiánycélt.
A hét további jelentős eseménye, hogy a jegybank fél százalékkal megemelte irányadó kamatát, a bejelentés kedvezően fogadta a piac, a forint árfolyama növekedett. A jegybank elnöke szerint a lépést teljes konszenzus övezte a tanács tagjai részéről. Járai Zsigmond az infláció jelentős emelkedését vetítette előre, és feleslegesnek tartotta a Konvergenciatanács felállítását. Elemzők szerint az alapkamat várhatóan nem áll meg a jelenlegi szinten.
Továbbra is változatlan formában folytatódik a kormányoldal és az ellenzék között a gazdaságpolitikával kapcsolatos vita. Gyurcsány Ferenc az egyensúlyteremtések fontosságáról és a megszorítások szükségességéről beszél, Orbán Viktor szerint pedig jelentős adó-és járulékcsökkentésre van szükség. Gyurcsány Ferenc ismét kifejtette: egyeztetni szeretne a pártok vezetőivel a konvergenciaprogramról. Az ellenzék közben igyekszik megszólítani a gazdákat is: a Fidesz politikusai a héten arról beszéltek, hogy a megszorítások kiemelten sújtják a mezőgazdaságból élőket, és a kormány ismét késik a gazdák kifizetésével.
| GDP növekedés* |
4,6% (2006. I-III.) |
| Ipari termelés növekedése* |
10% (2006. I-V.) |
| Beruházás-növekedés* |
9,7% (2006. I-III.) |
| Munkanélküliség |
7,2%
(2006. IV-VI.) |
| Infláció* |
2,8% (2006. VI.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,5% (2006. I-V.) |
| Államháztartási hiány |
-1284,9 milliárd Ft (2006. I-VI.) |
| Fizetési mérleg | -1442,0 millió euró
(2005. I-XII.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,75% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Kóka János
Az M0-ás északi híd a jelenleg folyó legnagyobb, összesen 62 milliárd forintos közlekedési beruházás, amelyet 2008 augusztusában adnak majd át . A hídépítés eredetileg egy évvel korábban kezdődött volna, ám az érintett településekkel az útviták, valamint nagy tavaszi árvíz hátráltatták az indulást, és jelentős többletköltséggel is jártak. (2006. július 21.)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
A kormány meg van győződve arról, hogy helyes irányban megy az ország, és hogy a változtatások szükségesek. Egyeztetésre van szükség a parlamenti pártokkal a konvergenciaprogramról. A konvergenciaprogrammal Magyarország bizonyítja, hogy hiteles és sikeres gazdaságpolitikát folytat. (július 24.)
MSZP frakció
Szakmailag teljesen mértékben értelmezhetetlenek Font Sándor képviselő úr vádjai az agrárkifizetések csúszásról és az agráriumot sújtó elvonásokról: a földalapú támogatások kifizetési határideje december, ezért július hónapban a kifizetések csúszásáról beszélni teljes tájékozatlanságról árulkodik. A mezőgazdaságban nincs nagyobb mértékű elvonás, mint a magyar gazdaság egészében. A magyar agrárium számára egyébként 2005. volt az eddigi legeredményesebb év – amit az Agrárkamara Küldöttértekezletén jelen lévő szakemberek is elismertek –, és 2006 kilátásai is biztatóak, ezért értelmetlen és káros a vészharangot kongatni. (július 25.)
Szetey Gábor, a Kormányzati Személyügyi Központ vezetője
Fontos feladat az államigazgatásban a teljesítményértékelési rendszer kidolgozása, ez szolgálja az állami szervezetrendszer hatékony működését. A cél, hogy 2009/2010-re az igazgatásban meghonosodjon egy olyan kultúra, amely fontosnak tartja a teljesítményt. (július 26.)
Veres János pénzügyminiszter
A Pénzügyminisztérium a következő két évben nem számol a közszféra működési kiadásainak emelkedésével, és ez a dologi kiadásokra, valamint a bértömegre is érvényes. (július 25.)
Az Európai Bizottság bátorítja és támogatja a magyarországi lépéseket, de jelenleg nem fűz hozzájuk hivatalos kommentárt, mert várja, hogy a szeptember elsején Brüsszelnek benyújtandó magyar konvergencia-programban pontosan mi fog szerepelni. A brüsszeli látogatásnak az volt a célja, hogy az EU-bizottság ne csak szeptember 2-án kezdjen foglalkozni a magyar programmal, hanem már most pontosan lássa a Magyarországon zajló folyamatokat. Az autópálya-építéssel kapcsolatos kiadások miatt az elkövetkező három évben a költségvetési hiánycél a tervezettnél nagyobb mértékben fog nőni. Idén a költségvetési hiánycél az autópálya-építés miatt 0,6 százalékkal, 8,6 százalékra fog megugrani. Az államháztartási deficit jövőre várhatóan 0,9 százalékkal, 2008-ban pedig 0,1 százalékkal fog nagyobb mértékben nőni az előzetesen közölt hiánycélnál. Az euró bevezetésének időpontjáról a mostani találkozón nem volt téma, erről egyelőre nincs is kialakult álláspont, de a benyújtandó konvergencia-program tartalmazza majd a tervezett céldátumot. (július 26. )
Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium infrastruktúráért felelős szakállamtitkára
Várhatóan októberre kerül a kormány elé a Volán társaságok tarifa- és kedvezményrendszerének egységesítését célzó új koncepció. A tárca célja a 2012-es piaci liberalizációig a Volán társaságok megerősítése regionális összevonásokkal, vonalhálózatok újraszervezésével. (Július 26.)
Ellenzék
Font Sándor, a Fidesz képviselője
A kormány nem teljes mértékben és nem időben fizeti ki a gazdálkodóknak a földalapú támogatások nemzeti részét. A Gyurcsány-kormány megszorító csomagja minden korábbi ígéret ellenére aránytalanul és méltatlanul sújtja az agrárgazdaságot, mintegy 85 milliárd forintos veszteséget okozva az ágazatnak. (július 25.)
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
"Mi most nem a kormányt akarjuk megbuktatni, hanem a kormány rossz csomagját". Egy jó csomagnak a vezérfonala ellentétes azzal, amerre a kormány elindult. Nem adóemelésre, hanem egy olyan programra van szükség, aminek középpontjában az adó- és járulékcsökkentés áll.
Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese
A Magyar Demokrata Fórum elfogadja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a konvergencia programról való ötpárti egyeztetésről szóló kezdeményezését. Az MDF az ország érdekében fontosnak tartja a konzultációt, a tárgyalásnak azonban csak akkor van értelme, ha a párt kap olyan előkészített vitaanyagot, amiről szakmai, és politikai egyeztetést is lehet folytatni.
Érdekképviseleti szervezetek
Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke
A civil fogyasztóvédők szükségét látnák egy parlamenti vitanapnak a következő időszak valós célokat megfogalmazó fogyasztóvédelmi politikája érdekében. A kormányprogram fontos szerepet szán a fogyasztóvédelemnek, köztük a civil szervezeteknek, ám az elképzelések nem egyértelműek. Szükségtelen és szakmailag elhibázott a felvetés, miszerint a szakszervezeteket be kellene vonni a fogyasztóvédelmi munkába.
Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke
Elfogadhatatlan a kormány Veres János által elővezetett, bérbefagyasztásra vonatkozó terve.
Járai Zsigmond, az MNB elnöke
A Monetáris Tanács nem fogja véleményezni a kormány által ősszel az Európai Uniónak benyújtandó konvergencia-programot. A Monetáris Tanácsnak nem törvényi kötelezettsége az ilyen programokról véleményt alkotni, de az kétségtelen, hogy a konvergencia-programot figyelembe veszi majd az esetleges kamatemelésekről való döntések során. A Monetáris Tanács nem döntötte el, hogy milyen ütemezésben, milyen mértékben fogja az esetleges jövőbeli jegybanki kamatemeléseket végrehajtani, és arról sincs kialakult vélemény, hogy milyen mértékig emeli majd - ha szükséges - az alapkamatot. A félszázalékos alapkamat-emelésről szóló döntést egyhangúlag hozta meg a tanács, nem volt más javaslat sem. Annyi bizonyos, hogy az elfogadott adó- és járulékemelések meghatározták 2007-re az inflációs pályát, és az sem lehetetlen, hogy 7 százalékra megy fel a pénzromlás üteme. A Konvergenciatanács felállítása felesleges. "Álláspontom nem változott, a tanács felesleges, értelmetlen, a konvergencia-program kidolgozása a kormány dolga" A Konvergenciatanácsnak nincs jogköre, nincs feladatköre, nem lehet tudni azt, hogy milyen munka folyik. A már elfogadott adó- és járulékemelések alapvetően meghatározták a konvergencia-pályát. 2007-re az infláció "köszönő viszonyban sem lesz azzal", amilyen inflációs célt eredetileg a kormány és a jegybank közösen kitűzött. Így most a jegybank csupán azt teheti, hogy az inflációs várakozásokat úgy befolyásolja, hogy 2008-ban 3 százalék körüli szintre csökkenjen az áremelkedés üteme. Változatlan monetáris kondíciók mellett nem lehetett volna elérni ezt a 2008-as célt, így változtatni kellett a monetáris feltételeken. (július 24.)
Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke
A hétfői 50 bázispontos emelés meglepte a piacot, de valószínűleg kevésbé, mint múltkori 25 bázispontos szigorítás. Egyelőre nem világos, hogy az elmúlt egy hónapban mi tette "héjábbá" a jegybankot, de valószínű, hogy az MNB a múlt havi csalódásért akarta kárpótolni a piacot az agresszívabb emeléssel. Emellett a nemzeti bank jó eséllyel úgy érezte, hogy inflációkövető intézményként legalább fél százalékpontos emelés szükséges hitelessége helyreállításához. Az MNB valószínűleg nem gondolja úgy, hogy 6,75 százalékon megállhat, de az is biztosra vehető, hogy a hétfői kamatdöntés nem egy fél százalékpontos emelésekből álló szigorító ciklus kezdete. Valószínűsíthető, hogy a következő néhány hónapban az MNB nem lép, adatokra várva arról, hogy a kormány egyensúlyi csomagjának milyen inflációs hatása lesz, és megvárva egyben, hogy mit csinál az eurójegybank és Fed. (június 25.)
JP Morgan
Magyarország a brüsszeli látogatás utáni nyilatkozatok alapján "hivatalosan feladta" a 2010-es csatlakozási céldátumot. Valószínűleg az vezetett a költségvetési hiányterveknek az autópálya-kiadásokkal történt megemeléséhez, hogy Almunia "kedvezőtlen visszajelzést adott" az útépítési költségeknek az új konvergencia-programon kívüli elszámolási szándékára. Magyarország euróövezeti csatlakozása 2014-re várható és a hivatalos céldátumot is több évvel, "2012 körüli időpontra" fogják kitolni. (július 26.)
KSH
Az építőipari termelés volumene áprilishoz hasonlóan elmaradt a tavalyi magas bázistól, és így az első öt hónapban összességében stagnálás mutatkozott 2005 január-májusához képest. A külkereskedelmi forgalom volumene áprilisban mindkét irányban lefékeződött, de a májusi folyó áras adatok élénkülésről tanúskodnak. Az első négy hónapban átlagosan 15,5%-kal nőtt a kivitel és 11%-kal a behozatal volumene. Az inaktívak számának csökkenése nagyobb mértékben növelte a foglalkoztatottak létszámát, mint a munkanélküliekét, ezért a munkanélküliségi ráta a téli hónapokhoz képest csökkent, 7,3%-ot tett ki. A reálbérek január-májusban 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak emelkedése júniusban megegyezett a májusival (2,8%). A hó végi árfolyamokat tekintve júniusban a forint egy hónap alatt 7,3%-kal gyengült az euróhoz képest.. A háztartási energia ára idén – a korábbiaktól eltérően – az átlagosnál mérsékeltebben, 1%-kal emelkedett. (július 26.)
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője
Veres János pénzügyminiszter keddi, brüsszeli bejelentésével a magyar kormány gyakorlatilag feladta az euró bevezetésének 2010-es csatlakozási dátumát. A pénzügyminiszter azt közölte, hogy nem tekinti kőbe vésett dátumnak a közösségi valuta átvételének 2010-es dátumát. (július 26.)
Gallup Intézet
Az utóbbi hónapokban jelentősen romlott a közhangulat az ország gazdasági helyzetének és a személyes életlehetőségek megítélését illetően. Májusban még minden negyedik felnőtt gondolta úgy, hogy az ország meglehetősen jó gazdasági helyzetben van, júliusban már csak minden tizedik magyar vélekedett így. Ugyancsak májusban a lakosság kétharmada (66%) vélte úgy hogy a magyar gazdaság nagyon rossz, vagy meglehetősen rossz állapotban van, júniusra már az ország felnőtt lakosságának háromegyede (77%), míg júliusban 84 százalék vélekedett így. Különösen megnőtt azoknak az aránya, aki szerint a helyzet "nagyon rossz" (18%-ról 34%-ra). Júniusra drasztikus változás következett be a következő évre vonatkozó kilátásokban - a korábbi minden harmadik-negyedik helyett már több mint minden második magyar látta úgy, hogy a családja helyzete romlani fog, és júliusra ez a tendencia tovább romlott, 10 felnőttből hatan számítanak helyzetük romlására a következő egy évben. 2006 júniusában drasztikus változás történt a következő négy év kilátásainak megítélésében is, ezen a téren is a pesszimisták kerültek túlsúlyba. A következő négy év vonatkozásában a 40-59 évesek, a rosszabb anyagi helyzetben élők élők a pesszimistábbak, míg a kifejezett optimizmus leginkább csak gazdagok kiváltsága. (július 26.)
Goldman Sachs
"Hosszabb távon kedvező hír" az autópálya-kiadások költségvetési elszámolása, és az, hogy Magyarországnak jelenleg "nincs egyértelmű eurócsatlakozási céldátuma". A költségvetési számok most "rondábbak lesznek", ami rövid távon negatív hatással jár majd - 2006-ra 10 százalék körüli, 2007-re 6,4 százalékos hiány jósolható -, az autópálya-építés költségvetésen belüli feltüntetése azonban javítani fogja az átláthatóságot, és úgy csökkenti a hiánykalkuláció bizonytalanságait, hogy a költségvetési alapállást nem befolyásolja. Ha a kormány, és nem valamely "kvázi-szuverén vállalat" intézi az autópálya-finanszírozást, a kamatköltségek is alacsonyabbak lesznek. Az útépítési kiadások költségvetési elszámolása is rávilágít arra a "tényre", hogy lehetetlen lesz teljesíteni a 2010-es eurócsatlakozási céldátumot, de "ez csak annak felismerése, ami már eddig is világos volt". A következő hiteles időpont 2013-2014 lenne, lehet azonban, hogy a kormány a konvergencia-programban 2011-2012 körüli csatlakozást fog megcélozni. (július 26.)
Dresdner Kleinwort
A magyar kormány "a jelek szerint most már mindinkább igyekszik átláthatóbbá tenni a költségvetési elszámolásokat", ami "markáns változás a korábbi gyakorlathoz képest". A költségvetési hiánycélok gyakori felülvizsgálgatása szerinte változatlanul negatív hatást gyakorol a költségvetési tervezés hitelességére. A DrK mindazonáltal nem változtat saját magyarországi deficit-előrejelzésein, mivel azokba már korábban belevette az autópálya-költségek beszámítási kötelezettségének kockázatát. Ennek alapján a ház - nyugdíjreform-költségek nélkül - 2006-ra továbbra is 8,5, 2007-re 6,2, 2008-ra 4,0 százalékos államháztartási hiányt vár. A legkorábbi lehetséges belépési időpont 2013. Az "egyre kevésbé reális" 2010 fenntartása negatív hatással járna a kormány hitelességének megítélésére, és rövid távon nyomást gyakorolna a befektetői hangulatra a magyar piacon. Másrészről ha sikerülne olyan céldátumot kijelölni, amelyet a piac elérhetőnek fogad el, az - Veres Jánosnak a költségvetési áttekinthetőség javítására szóló legutóbbi felhívásaival együtt - meggyőzheti a befektetőket arról, hogy Magyarország "végre fenntartható eurócsatlakozási konvergencia-pályára állt rá.
