Orbán a reggelt, Gyurcsány az estét szereti

Miután Gyurcsány Ferenc hat percre szót kért – és kapott – az MTV-ben, egyre jobban látszanak a kormányoldal és a Fidesz közötti küzdelem legfontosabb pontjai. A Fidesz célja, hogy ne engedje a kormányt és az MSZP-t másról beszélni, mint a megszorításokról, a miniszterelnök beszédével azonban kísérletet tett arra, hogy kitörjön a hetek óta tartó, de most Orbán Viktor által megerősített csapdahelyzetből.

Rendkívüli helyzetek

Tusnádfürdői beszédében és a „Jó reggelt, Magyarország!” címet viselő kiadványban Orbán Viktor, illetve a Fidesz a hazugságot középpontba állítva igyekszik sarokba szorítani, pontosabban ott tartani a kormányoldalt. A rendkívüliséget, a rendszerváltás óta példátlan politikai hazugságot hangsúlyozó szöveg egyszerre az MSZP-nek állított csapda, de emellett – az aláírásgyűjtéssel, nagygyűléssel – mozgósító akció is az önkormányzati választás előtt. A „politikai hazugság” és a „kommunikációs túlzás” szembeállítása kiemeli, minden korábbi történéshez képest összehasonlíthatatlanná teszi a választás óta meghozott kormányzati döntéseket. Ezzel a Fidesz igyekszik beleszorítani az MSZP-t abba, hogy a rendkívüliség vitatásával felvegye a kesztyűt, és belemenjen a Fidesz által meghatározott vitába. A Fidesz kiáltványa és kommunikációja ugyan nem egységes, és még saját üzenetét is gyengíti, de amennyiben az MSZP leállna vitatkozni a politikai hazugság mibenlétéről (ahogy tette ezt az elmúlt hetekben egyébként Gyurcsány Ferenc is), akkor nem hagyna a maga számára lehetőséget arra, hogy másról is beszéljen, mint amiről a Fidesz szeretne.

Gyurcsány Ferenc televíziós beszéde tehát ebből a szempontból úgy értékelhető, mint kísérlet a politikai kommunikációs tér átformálására, a témák, a megszólalási helyek és a beszélők helyzetének megváltoztatására. A miniszterelnök formabontó beszédet tartott, a kormányfői televíziós beszédek ugyanis nem megszokottak a hazai politikában, ha ilyen történik, akkor az egy, a közvetítéstől függetlenül létező eseményen hangzik el, ezért Gyurcsány Ferenc hat perce rendkívüli helyzetet sugallt.

Gyurcsány Ferenc beszéde, pontosabban annak körülményei rendkívüliséget sugároztak, növelve ezzel az elmondottak jelentőségét, amit alátámaszt a különleges műsoridő, a beszéd előzetes beharangozása, a kiválasztott helyszín és a komolyságot sugalló öltözék is. A rendkívüliség hangulatára rájátszó beszéd ugyanakkor lehet a nyilvánosság és az ellenfél óvatos provokációja is. Amennyiben ugyanis vita bontakozik ki arról, hogy lehet-e ebben a helyzetben, ebben a témában, ilyen tálalással a miniszterelnöknek a nyilvánosság elé állnia, az már a beszéd hatékonyságát bizonyítja, és kitörést jelenthet abból a csapdahelyzetből, amelyet a hazugság középpontba helyezésével a Fidesz állított fel. A két politikai erő tehát azonos módon igyekszik a saját maga számára kedvezőbb témára irányítani a figyelmet: mellékúton, a körülmények, illetve a tálalás hangsúlyozásával.

Túl lehet-e lépni a megszorításokon?

A Fidesz számára egyértelműen kedvezőbb, ha a nyilvánosságban zajló viták a megszorítások tartalmáról szólnak. Az MSZP-nek ezzel szemben az lenne az érdeke, hogy a megszorítások célját, értelmét hangsúlyozza. A kormányprogram óta a szocialisták arra törekszenek, hogy az elkövetkező négy évet két részre osszák fel, amelyben az első szakasz ugyan a megszorításokról, a nehézségekről szól, de az azt követő időszakot már a bővülés, a siker – vagy Gyurcsány Ferenc szavával – a győzelem jellemzi. Míg a Fidesz hol büntetésként, hol kapkodás, átgondolatlan döntések eredményeként állítja be a megszorításokat, a miniszterelnök beszédében igyekezett áthelyezni a hangsúlyt az erőfeszítésre, melyet a kormány döntései megkövetelnek, de az erőfeszítésből „győzelem”, vagyis eredmény és siker következik.

Gyurcsány Ferenc az egészségügyről készített Zöld könyv után most általános párbeszédet javasolt az ország jövőbeli fejlesztéseiről. Kérdés, hogy ez a párbeszéd intézményesített formát ölt-e a következő hónapokban, mert akkor ez a lépés választ jelenthet a Fidesz aláírásgyűjtő akciójára is. Az önkormányzati választások előtt így a két legnagyobb politikai erő ismét a szavazók közvetlen megkeresésével törekedhet a minél hatékonyabb mozgósításra.

Ahogy Orbán Viktor megszólalásának is volt egy önmagát gyengítő pontja, Gyurcsány Ferenc beszédének is volt egy olyan eleme, mely rontotta a központi üzenet jelentőségét. A Fidesz elnökének tusnádfürdői beszédében ez az volt, amikor Orbán Viktor jobboldali fordulattal vádolta meg a kormányt, ami – hétköznapi politikai kategóriaként – ellentmond a politikai hazugságok okozta rendkívüli helyzet üzenetének. A miniszterelnök beszédének első mondata – „Jó estét, Magyarország!” – egy héttel ezelőtt ártatlan köszönésnek tűnt volna, de a Fidesz kiáltványa után a nyilvánosság egyértelműen összekapcsolja a két eseményt. Gyurcsány Ferenc ezzel – mindegy, hogy szándékosan vagy akaratlanul – reagált ellenfele visszatérésére, ami a napi politikai csaták kontextusába helyezi az egyébként rendkívülinek beállított bejelentést a megszorítások értelméről és a „győztesek Magyarországáról”.