Folytatódott az MSZP és Sólyom zuhanórepülése

2006-08-01

Bár a politikai uborkaszezon még csak most veszi kezdetét, a választók politikától való elfordulása már júliusban is tapasztalható volt. Az elmúlt hónap közvélemény-kutatásai csökkenő választói kedvről, masszív pesszimizmusról, az MSZP folytatódó népszerűségvesztéséről, és növekvő Fidesz-előnyről tanúskodnak. Az MDF júliusban minden felmérés szerint népszerűbb volt, mint az SZDSZ. A hónap meglepetése, hogy folytatódott Sólyom László köztársasági elnök népszerűségének erőteljes csökkenése.

 

Júliusban folytatódott az MSZP június második felében kezdődött zuhanórepülése. A nagyobbik kormánypárt támogatottsága valamennyi közvélemény-kutató intézet adatai szerint számottevően csökkent az előző hónapokhoz képest. Ezzel párhuzamosan a felmérések többsége Fidesz népszerűségének növekedéséről tanúskodik. A szocialistáktól elpártoló választók ellenzékhez történő átállása azonban korántsem automatikus, a kiábrándultak nagyobbik része ugyanis a bizonytalanok és a politikailag passzívak egyre népesebb táborát erősíti.

 

A júliusi közvélemény-kutatások mindegyike a szavazási hajlandóság erőteljes csökkenését jelzi. Bár ez általában jellemző a nyári hónapokra, a politikai passzivitás növekedését ezúttal nem lehet tisztán a júliusi kánikula számlájára írni. Annál is inkább, hogy a felmérések készítésének idején még nem volt politikai uborkaszezon. A meghosszabbított parlamenti ülésszak eseményei, valamint a megszorító csomagról és a reformtervekről folytatott viták megtöltötték a nyilvánosság különböző fórumait. Valószínűbb tehát, hogy a politikától való elfordulást a megszorító csomag nyomán bekövetkező folytatódó közhangulat-romlás idézte elő. Az elmúlt hónapban minden intézet szerint statisztikailag is számottevően nőtt a bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók aránya. Júliusban a megkérdezettek 33-44 százalékát tette ki ez a réteg. A Medián kutatása emellett arról is beszámolt, hogy a két nagy párt szimpatizánsainak csökkent a szavazási hajlandósága. A Fidesz-szavazók esetében 74-ről 70 százalékra, a szocialistáknál 77-ről 63 százalékra esett vissza a voksolási kedv.

 

A pártpreferenciákat tekintve folytatódott a megszorító csomag június 10-én történt bejelentésekor elkezdődött tendencia. Júliusban a teljes népesség körében 21-27 százalékra esett vissza az MSZP népszerűsége, míg a pártot választó biztos szavazók 35-40 százaléka szavazott volna a szocialistákra. A Fidesz támogatottsága eközben 31-36 százalék volt a teljes népességben, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 48-49 százalékos népszerűséget mértek a közvélemény-kutatók. A Fidesz esetében ugyanakkor csak a Századvég és a Tárki mutatott ki jelentősebb népszerűség-növekedést, vagyis az a két intézet, amely legutóbbi mérését még június elején készítette. Június második feléhez képest viszont alig változott a legnagyobb ellenzéki párt megítélése. Sőt, a Gallup és a Medián kutatása szerint júliusra a Fidesz is inkább vesztett a népszerűségéből.

 

Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet

Századvég-Forsense

Tárki

Gallup

Medián

Szonda Ipsos

Adatfelvétel ideje

Július 17-21.

Július 7-19.

Július 6-11.

Július 7-11.

Július 16-23.

Választókorú lakosság

MSZP

24 (-14)

23 (-7)

21 (-6)

28 (-3)

27 (-1)

Fidesz-MPSZ

32 (+3)

31 (+1)

35 (-3)

36 (-2)

31 (+1)

SZDSZ

3

2 (-1)

2 (-1)

4

3 (-1)

MDF

3 (+2)

5 (+2)

3

5

4 (+1)

KDNP

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0 (-1)

MIÉP

n.a.

1

n.a.

n.a.

1

Egyéb

3

2 (+1)

2

4

1 (-1)

Nem menne szavazni

8

n.a.

13 (+2)

17 (+3)

n.a.

Nem tudja / nem válaszol

27

36 (+3)*

25 (+9)

27 (+1)

33 (+1)*

Biztos szavazó pártválasztók

MSZP

39 (-13)

38 (-11)

n.a.

35 (-4)

40 (-2)

Fidesz-MPSZ

48 (+10)

49 (+7)

n.a.

49 (-2)

48 (+2)

SZDSZ

5

3 (-1)

n.a.

5 (+1)

4 (+1)

MDF

4 (+1)

8 (+4)

n.a.

6 (+1)

5 (+1)

KDNP

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0 (-1)

MIÉP

n.a

1

n.a.

n.a

2 (+1)

Egyéb

4

2 (+1)

n.a.

5

2

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

A kisebb pártok esetében is folytatódott a választások után kezdődött tendencia. A júliusi adatok alapján az SZDSZ 2-4 százalékon állt a teljes népesség körében, a biztos szavazó pártválasztóknak 3-5 százaléka adta volna voksát a liberálisokra. Az MDF az előbbi kategóriában 3-5, míg az utóbbiban 4-8 százalékon állt. A Századvég kivételével mindegyik intézet adataiból az derült ki, hogy az MDF megelőzte az SZDSZ-t mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében. Júliusban egyébként valamennyi felmérés szerint növekedett a konzervatívok népszerűsége. A legjelentősebb változást a Tárki mutatta ki, eszerint az MDF a biztos szavazó pártválasztók körében – megduplázva támogatottságát – 8 százalékon állt. Mindezek alapján feltételezhető az MDF korábban sokszor bizonytalan szimpatizánsait megerősítette a választási eredmény, valamint az azóta eltelt időszak, az SZDSZ esetében viszont ennek éppen a fordítottja játszódott le az elmúlt hónapokban.

 

A KDNP, valamint a parlamenten kívüli MIÉP továbbra is alig mérhető támogatottsággal rendelkezett júliusban. Ennek legfőbb oka az lehet, hogy a radikális jobboldali hangvételre vevő választók erősen megoszlanak különböző pártok között. A kereszténydemokratákon és a MIÉP-en kívül őket szólítja meg az ugyancsak parlamenten kívüli Jobbik, továbbá az önkormányzati választásokra a polgári köröket ismét mozgósítani igyekvő Fidesz is.

 

A júliusi pártpreferencia-adatok összességében megerősítették azt a képet, amely már június második felében is látható volt. 1990 óta most ment végbe a leggyorsabb hangulatváltás. Nyár közepére a választók többsége elfordult a kormánypártoktól. A Fidesz előnye az MSZP-vel szemben 4-14 százalék az összes megkérdezett, valamint 8-14 százalék az önmagukat biztos szavazónak mondó pártválasztók körében.

 

Az MSZP és a Fidesz közti különbségek öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)

Intézet

Századvég-Forsense

Tárki

Gallup

Medián

Szonda Ipsos

Összes megkérdezett

Fidesz-MSZP különbség

8 (Fidesz)

8 (Fidesz)

14 (Fidesz)

8 (Fidesz)

4 (Fidesz)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

9 (Fidesz)

11 (Fidesz)

n.a.

14 (Fidesz)

8 (Fidesz)

 

A kutatások szerint a változások egyértelműen visszavezethetők az általános közhangulat romlására. Ebben a vonatkozásban azonban júniushoz képest már nem volt kimutatható jelentősebb fejlemény a közvéleményben. Júliusra stabilizálódott az általános borúlátás. A kormánypárti szavazók ugyan továbbra is inkább elfogadják a gazdasági megszorítások szükségességét, de konkrét intézkedések, valamint azok kommunikációja minden társadalmi rétegben és választói csoportban a kormánypártok iránti bizalom megrendüléséhez vezetett. A legtöbb kutatás szerint a fiatalok, az aktív dolgozók, a nyugdíjas éveik előtt járók, a kevésbé iskolázatok és a vállalkozók körében csökkent legnagyobb mértékben a kormány népszerűsége, míg a nyugdíjasok szimpátiáját sikerült leginkább megtartani. Ennek csak a Gallup kutatása mond ellent. Eszerint ugyanis éppen a 70 év feletti nyugdíjasok körében vesztette a legtöbb szavazót az MSZP.

 

Júliusban a Medián és Szonda Ipsos közölt átfogó kutatást a politikusok ismertségére és népszerűségére vonatkozóan. Az adatok alátámasztják a pártpreferenciák által is mutatott változásokat, azaz elsősorban a kormánypárti politikusokból ábrándultak a ki a választók. Ugyanakkor érdekes, hogy az államfőnek ugyancsak jelentősen csökkent népszerűsége.

 

A Medián szerint a népszerűség csökkenése Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Juhász Ferenc és Kóka János esetében szignifikáns, vagyis nagy valószínűséggel nem a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből származik. A megszorítások kommunikációját jórészt magára vállaló miniszterelnök 12, a tandíj bevezetését bejelentő kulturális és oktatási miniszter 5, az MSZP alelnökeként funkcionáló Juhász Ferenc 7, míg a liberális gazdasági és közlekedési miniszter 8 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt három hónapban. A Szonda Ipsos felmérése szerint is a Gyurcsány Ferenc és Kóka János iránti rokonszenv csökkent leginkább: júniushoz képest előbbi 5, utóbbi 3 százalékpontos vesztséget szenvedett el.

 

Gyurcsány Ferenc népszerűsége

(zárójelben az adott mérés szerinti változás a választások óta)

Intézet

Medián

Szonda Ipsos

Századvég-Forsense

Júliusi népszerűség (változás)

38 (-12)

43 (-13)

45 (-12)

 

Az országos mintán készített kutatások alapján a mostanában nehéz időket élő budapesti főpolgármester esetében nem történt szignifikáns változás. A felmérések szerint egy százalékponttal csökkent Demszky Gábor népszerűségi indexe, így a Medián listáján 39, a Szonda Ipsos rangsorában pedig 41 ponttal egyaránt a középmezőny hátsó felében foglal helyet. Ugyanakkor a Századvég júliusi jelentéséből az is kiderült, hogy Demszky Gábor országosan népszerűbb, mint a budapestiek körében. Rokonszenvindexe júliusban is alacsonyabb volt a budapestiek körében (41 pont), mint a teljes mintában (44 pont).

 

A hónap meglepetése, hogy a pártoktól hangsúlyozottan nagy távolságot tartó Sólyom László esetében folyamatos és jelentős népszerűség-esés volt tapasztalható az elmúlt időszakban. Március óta összesen 18 ponttal csökkent a köztársasági elnök népszerűségű indexe. Ezzel a harmadik helyre (55 pont) csúszott vissza a Medián listáján, melyen így Dávid Ibolya (57 pont), valamint Szili Katalin (56 pont) is megelőzi. A Medián szerint az államfő esetében különös, hogy kedveltségének csökkenése a márciusi 15-ei elmaradt kézfogás óta sem állt meg. Sőt, a májusban mért 64 százalékponthoz képest is további 9 pontos csökkenés szenvedett el Sólyom László. A Szonda Ipsos az utóbbi egy hónapban már nem mért további visszaesést, de a köztársasági elnök mindössze 54 ponttal ezen a listán is csak a második helyen áll az 55 pontos Szili Katalin után.

 

A politikusok általánosnak tekinthető negatív megítéléséről sokat elárul, hogy a 100 pontos skálán jelenleg a legnépszerűbb személyiségek 55-57 ponttal állnak. A 1990-es években az egyes pártpolitikusok is magasabb pontszámokat kaptak a választóktól, a közvéleményt általában kevéssé megosztó államfő népszerűsége pedig a legutóbbi időkig kiemelkedett a pártpolitikusok mezőnyéből. Ez mára, a karakteresebben fellépő Sólyom László stílusának következtében megváltozni látszik. Ráadásul a köztársasági elnök kedveltségének további csökkenése sem kizárt, hiszen az államfő már a júliusi felmérések időpontja után írta alá a megszorításokat tartalmazó törvénycsomagot.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384