Folytatódott az MSZP és Sólyom zuhanórepülése

Bár a politikai uborkaszezon még csak most veszi kezdetét, a választók politikától való elfordulása már júliusban is tapasztalható volt. Az elmúlt hónap közvélemény-kutatásai csökkenő választói kedvről, masszív pesszimizmusról, az MSZP folytatódó népszerűségvesztéséről, és növekvő Fidesz-előnyről tanúskodnak. Az MDF júliusban minden felmérés szerint népszerűbb volt, mint az SZDSZ. A hónap meglepetése, hogy folytatódott Sólyom László köztársasági elnök népszerűségének erőteljes csökkenése.

 

Júliusban folytatódott az MSZP június második felében kezdődött zuhanórepülése. A nagyobbik kormánypárt támogatottsága valamennyi közvélemény-kutató intézet adatai szerint számottevően csökkent az előző hónapokhoz képest. Ezzel párhuzamosan a felmérések többsége Fidesz népszerűségének növekedéséről tanúskodik. A szocialistáktól elpártoló választók ellenzékhez történő átállása azonban korántsem automatikus, a kiábrándultak nagyobbik része ugyanis a bizonytalanok és a politikailag passzívak egyre népesebb táborát erősíti.

 

A júliusi közvélemény-kutatások mindegyike a szavazási hajlandóság erőteljes csökkenését jelzi. Bár ez általában jellemző a nyári hónapokra, a politikai passzivitás növekedését ezúttal nem lehet tisztán a júliusi kánikula számlájára írni. Annál is inkább, hogy a felmérések készítésének idején még nem volt politikai uborkaszezon. A meghosszabbított parlamenti ülésszak eseményei, valamint a megszorító csomagról és a reformtervekről folytatott viták megtöltötték a nyilvánosság különböző fórumait. Valószínűbb tehát, hogy a politikától való elfordulást a megszorító csomag nyomán bekövetkező folytatódó közhangulat-romlás idézte elő. Az elmúlt hónapban minden intézet szerint statisztikailag is számottevően nőtt a bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók aránya. Júliusban a megkérdezettek 33-44 százalékát tette ki ez a réteg. A Medián kutatása emellett arról is beszámolt, hogy a két nagy párt szimpatizánsainak csökkent a szavazási hajlandósága. A Fidesz-szavazók esetében 74-ről 70 százalékra, a szocialistáknál 77-ről 63 százalékra esett vissza a voksolási kedv.

 

A pártpreferenciákat tekintve folytatódott a megszorító csomag június 10-én történt bejelentésekor elkezdődött tendencia. Júliusban a teljes népesség körében 21-27 százalékra esett vissza az MSZP népszerűsége, míg a pártot választó biztos szavazók 35-40 százaléka szavazott volna a szocialistákra. A Fidesz támogatottsága eközben 31-36 százalék volt a teljes népességben, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 48-49 százalékos népszerűséget mértek a közvélemény-kutatók. A Fidesz esetében ugyanakkor csak a Századvég és a Tárki mutatott ki jelentősebb népszerűség-növekedést, vagyis az a két intézet, amely legutóbbi mérését még június elején készítette. Június második feléhez képest viszont alig változott a legnagyobb ellenzéki párt megítélése. Sőt, a Gallup és a Medián kutatása szerint júliusra a Fidesz is inkább vesztett a népszerűségéből.

 

Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján (%)

/zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás/

Intézet	Századvég-Forsense	Tárki	Gallup	Medián	Szonda Ipsos
Adatfelvétel ideje	Július 17-21.	Július 7-19.	Július 6-11.	Július 7-11.	Július 16-23.
Választókorú lakosság
MSZP	24 (-14)	23 (-7)	21 (-6)	28 (-3)	27 (-1)
Fidesz-MPSZ	32 (+3)	31 (+1)	35 (-3)	36 (-2)	31 (+1)
SZDSZ	3	2 (-1)	2 (-1)	4	3 (-1)
MDF	3 (+2)	5 (+2)	3	5	4 (+1)
KDNP	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	0 (-1)
MIÉP	n.a.	1	n.a.	n.a.	1
Egyéb	3	2 (+1)	2	4	1 (-1)
Nem menne szavazni	8	n.a.	13 (+2)	17 (+3)	n.a.
Nem tudja / nem válaszol	27	36 (+3)*	25 (+9)	27 (+1)	33 (+1)*
Biztos szavazó pártválasztók
MSZP	39 (-13)	38 (-11)	n.a.	35 (-4)	40 (-2)
Fidesz-MPSZ	48 (+10)	49 (+7)	n.a.	49 (-2)	48 (+2)
SZDSZ	5	3 (-1)	n.a.	5 (+1)	4 (+1)
MDF	4 (+1)	8 (+4)	n.a.	6 (+1)	5 (+1)
KDNP	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	0 (-1)
MIÉP	n.a	1	n.a.	n.a	2 (+1)
Egyéb	4	2 (+1)	n.a.	5	2

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

A kisebb pártok esetében is folytatódott a választások után kezdődött tendencia. A júliusi adatok alapján az SZDSZ 2-4 százalékon állt a teljes népesség körében, a biztos szavazó pártválasztóknak 3-5 százaléka adta volna voksát a liberálisokra. Az MDF az előbbi kategóriában 3-5, míg az utóbbiban 4-8 százalékon állt. A Századvég kivételével mindegyik intézet adataiból az derült ki, hogy az MDF megelőzte az SZDSZ-t mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében. Júliusban egyébként valamennyi felmérés szerint növekedett a konzervatívok népszerűsége. A legjelentősebb változást a Tárki mutatta ki, eszerint az MDF a biztos szavazó pártválasztók körében – megduplázva támogatottságát – 8 százalékon állt. Mindezek alapján feltételezhető az MDF korábban sokszor bizonytalan szimpatizánsait megerősítette a választási eredmény, valamint az azóta eltelt időszak, az SZDSZ esetében viszont ennek éppen a fordítottja játszódott le az elmúlt hónapokban.

 

A KDNP, valamint a parlamenten kívüli MIÉP továbbra is alig mérhető támogatottsággal rendelkezett júliusban. Ennek legfőbb oka az lehet, hogy a radikális jobboldali hangvételre vevő választók erősen megoszlanak különböző pártok között. A kereszténydemokratákon és a MIÉP-en kívül őket szólítja meg az ugyancsak parlamenten kívüli Jobbik, továbbá az önkormányzati választásokra a polgári köröket ismét mozgósítani igyekvő Fidesz is.

 

A júliusi pártpreferencia-adatok összességében megerősítették azt a képet, amely már június második felében is látható volt. 1990 óta most ment végbe a leggyorsabb hangulatváltás. Nyár közepére a választók többsége elfordult a kormánypártoktól. A Fidesz előnye az MSZP-vel szemben 4-14 százalék az összes megkérdezett, valamint 8-14 százalék az önmagukat biztos szavazónak mondó pártválasztók körében.

 

Az MSZP és a Fidesz közti különbségek öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)

Intézet	Századvég-Forsense	Tárki	Gallup	Medián	Szonda Ipsos
Összes megkérdezett
Fidesz-MSZP különbség	8 (Fidesz)	8 (Fidesz)	14 (Fidesz)	8 (Fidesz)	4 (Fidesz)
Biztos szavazó pártválasztók
Fidesz-MSZP különbség	9 (Fidesz)	11 (Fidesz)	n.a.	14 (Fidesz)	8 (Fidesz)

 

A kutatások szerint a változások egyértelműen visszavezethetők az általános közhangulat romlására. Ebben a vonatkozásban azonban júniushoz képest már nem volt kimutatható jelentősebb fejlemény a közvéleményben. Júliusra stabilizálódott az általános borúlátás. A kormánypárti szavazók ugyan továbbra is inkább elfogadják a gazdasági megszorítások szükségességét, de konkrét intézkedések, valamint azok kommunikációja minden társadalmi rétegben és választói csoportban a kormánypártok iránti bizalom megrendüléséhez vezetett. A legtöbb kutatás szerint a fiatalok, az aktív dolgozók, a nyugdíjas éveik előtt járók, a kevésbé iskolázatok és a vállalkozók körében csökkent legnagyobb mértékben a kormány népszerűsége, míg a nyugdíjasok szimpátiáját sikerült leginkább megtartani. Ennek csak a Gallup kutatása mond ellent. Eszerint ugyanis éppen a 70 év feletti nyugdíjasok körében vesztette a legtöbb szavazót az MSZP.

 

Júliusban a Medián és Szonda Ipsos közölt átfogó kutatást a politikusok ismertségére és népszerűségére vonatkozóan. Az adatok alátámasztják a pártpreferenciák által is mutatott változásokat, azaz elsősorban a kormánypárti politikusokból ábrándultak a ki a választók. Ugyanakkor érdekes, hogy az államfőnek ugyancsak jelentősen csökkent népszerűsége.

 

A Medián szerint a népszerűség csökkenése Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Juhász Ferenc és Kóka János esetében szignifikáns, vagyis nagy valószínűséggel nem a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből származik. A megszorítások kommunikációját jórészt magára vállaló miniszterelnök 12, a tandíj bevezetését bejelentő kulturális és oktatási miniszter 5, az MSZP alelnökeként funkcionáló Juhász Ferenc 7, míg a liberális gazdasági és közlekedési miniszter 8 százalékos visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az elmúlt három hónapban. A Szonda Ipsos felmérése szerint is a Gyurcsány Ferenc és Kóka János iránti rokonszenv csökkent leginkább: júniushoz képest előbbi 5, utóbbi 3 százalékpontos vesztséget szenvedett el.

 

Gyurcsány Ferenc népszerűsége

(zárójelben az adott mérés szerinti változás a választások óta)

Intézet	Medián	Szonda Ipsos	Századvég-Forsense
Júliusi népszerűség (változás)	38 (-12)	43 (-13)	45 (-12)

 

Az országos mintán készített kutatások alapján a mostanában nehéz időket élő budapesti főpolgármester esetében nem történt szignifikáns változás. A felmérések szerint egy százalékponttal csökkent Demszky Gábor népszerűségi indexe, így a Medián listáján 39, a Szonda Ipsos rangsorában pedig 41 ponttal egyaránt a középmezőny hátsó felében foglal helyet. Ugyanakkor a Századvég júliusi jelentéséből az is kiderült, hogy Demszky Gábor országosan népszerűbb, mint a budapestiek körében. Rokonszenvindexe júliusban is alacsonyabb volt a budapestiek körében (41 pont), mint a teljes mintában (44 pont).

 

A hónap meglepetése, hogy a pártoktól hangsúlyozottan nagy távolságot tartó Sólyom László esetében folyamatos és jelentős népszerűség-esés volt tapasztalható az elmúlt időszakban. Március óta összesen 18 ponttal csökkent a köztársasági elnök népszerűségű indexe. Ezzel a harmadik helyre (55 pont) csúszott vissza a Medián listáján, melyen így Dávid Ibolya (57 pont), valamint Szili Katalin (56 pont) is megelőzi. A Medián szerint az államfő esetében különös, hogy kedveltségének csökkenése a márciusi 15-ei elmaradt kézfogás óta sem állt meg. Sőt, a májusban mért 64 százalékponthoz képest is további 9 pontos csökkenés szenvedett el Sólyom László. A Szonda Ipsos az utóbbi egy hónapban már nem mért további visszaesést, de a köztársasági elnök mindössze 54 ponttal ezen a listán is csak a második helyen áll az 55 pontos Szili Katalin után.

 

A politikusok általánosnak tekinthető negatív megítéléséről sokat elárul, hogy a 100 pontos skálán jelenleg a legnépszerűbb személyiségek 55-57 ponttal állnak. A 1990-es években az egyes pártpolitikusok is magasabb pontszámokat kaptak a választóktól, a közvéleményt általában kevéssé megosztó államfő népszerűsége pedig a legutóbbi időkig kiemelkedett a pártpolitikusok mezőnyéből. Ez mára, a karakteresebben fellépő Sólyom László stílusának következtében megváltozni látszik. Ráadásul a köztársasági elnök kedveltségének további csökkenése sem kizárt, hiszen az államfő már a júliusi felmérések időpontja után írta alá a megszorításokat tartalmazó törvénycsomagot.