Orbán megszorítás helyett adót csökkentene

Az elmúlt hét gazdaságpolitikai vitáját meghatározta Gyurcsány Ferenc televíziós beszéde, melyben az előrelépés érdekében a megszorító intézkedések szükségessége mellett érvelt a miniszterelnök. Orbán Viktor válaszul továbbra is az adócsökkentésre alapozott gazdaságpolitika mellett állt ki. A hivatalba lépésének egy éves évfordulóján megszólaló megszólaló Sólyom László pedig finoman mindkét oldal kompetenciáját megkérdőjelezte.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A forint bevezetésének 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ismételten élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Véleménye szerint egy olyan reformcsomag, amelynek az adó- és áremelés adja a gerincét, alapvetően rossz irányba viszi a gazdaságot, mert csökkenti a versenyképpeséget. Járai kijelentése kis mértékben gyengítette a forintot a bankközi devizapiacon, de politikai vitát ezúttal nem gerjesztett.

 

Nem úgy, mint Gyurcsány Ferenc, aki múlt héten elmondott televíziós beszédével újabb kommunikációs küzdelmet indított el a két nagy politikai oldal között. Ennek nyomán a két nagy párt prominensei között kiújulni látszik az vita, amit a választási kampány során folytattak. Orbán Viktor egyre erőteljesebben hangsúlyozza, hogy a válságot - amelynek oka szerinte az elmúlt négy év rossz gazdaságpolitikája - csak adócsökkentés útján lehet kezelni. Gyurcsány Ferenc viszont egy jobb jövő érdekében tett fájdalmas, de szükséges lépésekről beszél. Ebből a szempontból tehát nincs jelentős újdonság a kormány és az ellenzék között zajló gazdaságpolitikai vitában. A kormányoldal azon fáradozik, hogy megszorításokról a hosszú távú célokra terelje a közvélemény figyelmét. A Fidesz politikusai azonban - a média természetszerűen negatív hírekre koncentráló jellege miatt - könnyebb helyzetben vannak akkor, amikor a kormány minden egyes intézkedését újabb sarcnak nevezik.

 

A héten új elem a gazdaságpolitikai színtéren a köztársasági elnök szerepvállalása. Bár Sólyom László igyekezett hangsúlyozni, hogy az elnöknek nem feladata megmondani, milyen gazdaságpolitikát folytasson a végrehajtó hatalom, azonban az intézkedések aláírásakor az indoklásában állást foglalt a programmal kapcsolatban. Véleménye szerint a csomag a "változásnak csak egy, önmagában elégtelen lépése". Az államfő a Figyelőnek adott augusztus 3-i interjúban ugyanakkor annak az aggodalmának is hangot adott, miszerint a kutatóintézetekben egyik politikai oldal felkérésére sem zajlik komolyabb előkészítő munka.

 

GDP növekedés*	4,6% (2006. I-III.)
Ipari termelés   növekedése*	10% (2006. I-V.)
Beruházás-növekedés*	9,7% (2006. I-III.)
Munkanélküliség	7,2% (2006. IV-VI.)
Infláció*	2,8% (2006. VI.)
Reálkereset-növekedés*	5,5% (2006. I-V.)
Államháztartási hiány	-1284,9 milliárd Ft (2006. I-VI.)
Fizetési mérleg	-1442,0 millió euró (2005. I-XII.)
Jegybanki alapkamat	6,75%

Sólyom László köztársasági elnök:

 

A Gyurcsány-csomaggal szembeni politikai vétó - főleg, ha nincs remény arra, hogy változtatnak a törvényen - csupán az államfő egyet nem értésének demonstrálása. Ennek egyrészt súlyos gazdasági következményei lehettek volna. Másrészt az állami pénzügyek és a nagy elosztórendszerek megváltoztatásának sürgős szükségességét mindig is hangoztattam. Ezért döntésem indoklásában azt írtam, hogy ez a csomag a változásoknak csak egy, önmagában elégtelen lépése. Hogy vajon az első lépésnek ennek kellett-e lennie, az a kormányzat felelőssége. Az elnök ne mondja meg, milyen gazdaságpolitikát folytasson a végrehajtó hatalom. (...) Nincs értelme a csomaggal okozott szenvedésnek, ha nem követi az eljövendő, működőképes rendszer. Ennek azonban már készen kellett volna állnia. A kampány alatt folyamatosan tájékozódtam, zajlik-e például a kutatóintézetekben komolyabb előkészítő munka. Aggodalommal tapasztaltam, hogy egyik politikai oldal részéről sem kaptak ilyen felkérést. (augusztus 3.)

 

Kormányoldal:

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:

Az erős alapok megteremtéséhez egyensúly kell, valamint olyan állam, amely az embereket szolgálva, olcsón és hatékonyan működik. Erről szóltak a kormány intézkedései. Az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben nehéz, bonyolult döntéseket hoztunk. Tudom, hogy sokan nem örültek ezeknek a döntéseknek. Tudom, hogy ezek a döntések átalakítják a hétköznapokat. De tudom, hogy Magyarországnak ezekre a döntésekre szüksége van. A kormány saját magán kezdte az átalakítást, kevesebb minisztériummal, sok helyen kevesebb politikussal, kevesebb autóval, de tovább kell menni. (július 27.)

 

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter:

A szabad demokrata testület javaslata alapján a kormány döntött arról, hogy a gazdasági tárca hatáskörén túli versenyképességi kérdésekben koordinációs szerepet lássak el a kormányon belül. Egy hónapon belül szeretném elkészíteni a cselekvési tervet, amelyben szerepelni fog az is, hogy Magyarországon az üzleti klíma miként javulhat a következő négy évben. A cél, hogy a Világbank ranglistáján a jelenlegi 52. helyről a 25. helyre kerüljön Magyarország. A gazdasági tanács álláspontja szerint a következő négy évben Magyarország legfőbb célja a komplex stabilitás elérése, megőrzése. (július 28.)

 

Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője:

Az unió felfüggesztheti vagy befagyaszthatja a Magyarországnak szánt támogatásokat, ha nem fogadják el szeptemberben a konvergenciaprogramunkat. Már Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos környezetében is beszélnek azon lehetőségről, hogy felfüggesszék, befagyasszák a Magyarországnak szánt támogatások folyósítását. Hazánknak súlyos szankciókkal kell számolnia, ha Brüsszel nem fogadja el a szeptemberben benyújtandó konvergenciaprogra munkat. A csatlakozáskor vállalt stabilitási és növekedési program megszegése sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint az euróövezeti csatlakozáshoz elengedhetetlen maastrichti kritériumok késedelmes teljesítése. Ha októberben elégtelennek minősítik a konvergenciaprogramot, akár példát is statuálhatnak hazánkkal. (július 30.)

 

Kormányszóvivői Iroda:

Magyarország 2007-2013 között uniós és magán forrásokból várhatóan mintegy tízezer milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre; e pénz felhasználásának kereteit az Új Magyarország Fejlesztési Terv határozza meg, amelynek társadalmi egyeztetése augusztus első napjaiban kezdődik. Magyarország fejlesztésére 2007-2013 között összesen 8 ezer milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból a kötelező 15 százalékos magyar állami önrésszel együtt. (augusztus 2.)

 

Filló Pál, az MSZP országgyűlési képviselője

A tavalyi évhez képest 42 ezer fővel nőtt a munkában lévők száma. Ez óriási nagy szám, nagyon régen nem volt arra példa, hogy ilyen nagyságrenddel nőjön a foglalkoztatottak száma. (augusztus 3.)

 

Ellenzék:

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke:

Rossz a Gyurcsány-csomag. Előállt egy pénzügyi válság, amely az elmúlt négy év rossz kormányzásának a következménye. A feladat az, hogy az ország kikerüljön a válságból. A megszorító csomag a lehetséges válaszok közül a legrosszabb, amelyet a nemzetközi elemzők is hangsúlyoznak. Az adócsökkentés irányába kell elmozdulni.Reformokról szó sincs, ami pénzt most az emberek zsebéből kivesz a kormány, nem a reformokra megy el. Várható, hogy augusztusban megjelenik a második csomag – konvergencia-program néven – és a következő költségvetés is megszorító intézkedéssorozat lesz. (július 30.)

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke

A Gyurcsány-csomag a vállalkozókat és a családokat egyaránt érinti, a családok azonban nem tudják tovább hárítani a megszorítások miatt egyre növekvő terheket. Ideje, hogy a kormány visszavonja a csomagot. A Fidesz szerint a családok a Gyurcsány-csomag legnagyobb vesztesei. Sosem tudhatjuk azonban, hogy ez a sarc lesz-e a végső, ugyanis az egészségüggyel foglalkozó Zöld könyvben a kormány felvetette a vizitdíj, a receptdíj és a kórházi étkezési hozzájárulás kérdését is, és a felsőoktatásban bevezette a tandíjat. (június 28.)

 

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője:

Ellenzéki párt frakcióvezetőjeként abban vagyok érdekelt, hogy a kormány most sikerrel szerepeljen. Ha a kormány ezzel a programmal bukik, akkor nem a kormány bukik, hanem az ország, hiszen akkor valóban nem lesz 2010-ben, vagy 2012-ben euró. Az MDF ezért kész mindenféle egyeztetésre és mindenféle együttműködésre. Nem illő dolog, hogy a pénzügyminiszter a parlamenti ülésszak lezárulta után jelentette be: az idei nyolc százalékos hiányt 0,6 százalékponttal emeli az autópálya építések beszámítása a költségvetésbe. És az sem, hogy nem a magyar Országgyűlést használják ki az ilyen bejelentések megtételére, hanem kimennek Brüsszelbe és Brüsszelből üzen haza a kormány, hogy gyerekek, azért még rosszabb a helyzet, mint amit idáig mondtunk, vagy ahogy kinézett, mert ennyivel nagyobb lesz a hiány. (július 31.)

 

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője

Álságos és cinikus, hogy a szocialisták a munkanélküliség csökkenéséről szónokolnak akkor, amikor a magyar emberek nagy részének megélhetése, munkahelye egyre bizonytalanabb. (augusztus 3.)

 

 Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke:

 

Az elmúlt évek "gazdasági rombolását" be kell fejezni, de a Gyurcsány-kormány megszorító intézkedései nem alkalmasak erre. Amíg Magyarország gazdasága nem lesz versenyképes, nem érdemes bevezetni az eurót. Az intézkedések nem a versenyképesség javulásának irányába vezetik a gazdaságot. Az elfogadott megszorító intézkedések hatására növekednek az adóbevételek, az országban erősödik az állami centralizáció, ez rossz irány abban a tekintetben, hogy az ország, a magyar gazdaság versenyképességét növelni kellene a jövőben. Világos strukturális reformok kellenek, mert eddig az egymást követő úgynevezett reformintézkedések szinte tökéletesen ellentmondtak egymásnak. Túl optimista az elemzők által valószínűsített 2013-as eurócsatlakozás. (augusztus 1.)

A konvergencia-programról nem tudjuk, mi van benne, s azt sem, hogy kik állítják össze, de az biztos, hogy a Gyurcsány-kormány bejelentett adó- és áremelése adja a gerincét, márpedig azt alapvetően elhibázottnak tartom. Rossz pályára viszi a gazdaságot az adóbevételek nagyarányú növelése; visszaveti a gazdasági tevékenységet, rontja a vállalkozások versenyképességét, a szürkegazdaságba kényszeríti a vállalkozókat, gyorsítja az inflációt, és nem tudja megakadályozni, hogy néhány év múlva a jelenlegihez hasonló egyensúlyi problémák jelentkezzenek. Rövid távon persze átmeneti javulást hozhat: jövőre az idei 10 százalék körüli értékről 6 százalék körülire csökkenhet a költségvetési deficit, és ezzel együtt kisebb lesz a folyó mérleg hiánya is. Ám az alapvető gondok megmaradnak.A költségvetési kiadások lefaragását kellett volna első helyre tenni a kormány programjában. (július 27.)

 

Magyar Nemzeti Bank:

A monetáris bázis 44 milliárd forinttal, 2.438,4 milliárd forintra nőtt júniusban. A forgalomban lévő készpénz állománya 38,4 milliárd forinttal 1.826,5 milliárd forintra emelkedett. Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények bankszámla betéteinek átlagos állománya 4,3 milliárd forinttal 581,8 milliárd forintra csökkent. (július 28.)

 

 

A GKI és az Erste Bank közös előrejelzése:

A pénzügyi befektetők bizalma a reformok világosabbá válása, a konvergencia-program augusztus végi benyújtása az EU-nak, az ősztől kedvezőbbé váló államháztartási adatok, és egy szigorú 2007. évi költségvetés elfogadása miatt fokozatosan erősödik majd. Magyarország megítélésének markáns javulására csak jövőre, a több hónapon át látványosan csökkenő deficit tényének ismeretében lehet majd számítani. A gazdasági növekedés az idén 4,4 százalék körül várható, jövőre azonban - a költségvetési kiigazítás hatására - 3,5 százalék környékére lassul. Az államháztartás hiánya az idén az előrejelzés szerint a GDP 8 százaléka körül várható, az infláció az első hónapok gyors esése után a nyáron 2,5-3 százalék között lesz, majd ősztől meredeken emelkedik, és decemberre eléri az 5 százalékot. (július 31.)

 

Az Ecostat júliusi bizalmi felmérése:

A TOP-100-hoz tartozó nagyvállalatok, valamint a hazai kis- és középvállalatok rövid távú gazdasági várakozásainak tendenciája az utolsó hónapokban tért le a két éve tartó egyensúlyi pályáról, és erőteljesen csökkent. Április óta a cégek többsége számol a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel az év második felére. A mérséklődő derűlátást az államháztartási hiány felszámolására foganatosított kormányzati intézkedések nyilvánosságra hozatala és a pénzügyi megszorítások keresletmérsékelő hatása váltotta ki. A vállalati terhek és a központi bevételek növelésére irányuló lépések következményeként a GDP növekedési üteme jövőre mérséklődik, kedvezőtlenebbek lesznek a gazdálkodó szervezetek működési feltételei. (július 31.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

A külkereskedelmi termékforgalom 978,5 millió euró hiánnyal zárt január-májusban a részletes adatok szerint, szemben az egy évvel korábbi 1,094 milliárd euró deficittel. (augusztus 2.)