"Nem sok kell ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj"
A gazdaságpolitikai vitákban még nem jött el az uborkaszezon. A héten az euróbevezetés céldátumáról és a Gyurcsány-programról is folytatódott a vita. A pénzügyminisztérium egy tanulmánya szerint a megszorító csomag kiemelten sújtja az alacsonyabb jövedelműeket. A vártnál kedvezőbben alakult júniusban az államháztartási hiány. Az Economist hetilap lesújtó véleményt közölt hazánk gazdaságáról.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A héten az euró bevezetésének időpontján túl a legfőbb gazdaságpolitikai viták továbbra is a megszorító csomaggal kapcsolatban zajlanak. A Fidesz több fronton támadja az intézkedéscsomagot: a széles közvéleményt a „Jó Reggelt, Magyarország!” akcióval, a vállalkozókat pedig egy Vállalkozók Pártjából a Fidesz frakcióba került képviselő célzott üzenetein keresztül akarja megszólítani.
Az Új Egyensúly Program kálváriájának újabb állomásaként a lapok egy pénzügyminiszteri tanulmányra hivatkozva írták, hogy a kormány intézkedéscsomagja (a „fizessenek a tehetősek” kormányzati szlogennel szemben) az alacsonyabb jövedelműeket érintik kiemelten. Ezt részben a miniszter is elismerte, ám azzal védekezett: a megállapítás csak a kiadási oldalra igaz, ha a bevételeket is számításba vesszük, akkor már érvényét veszti. A miniszter ígérete szerint továbbá a gáz- és villamosenergiaár-kompenzáció a jövőben helyrebillenti az aránytalanságokat.
Orbán Viktor Magyar Nemzetben megjelent írásában erős kritikát közölt az ország gazdaságáról: hazánk mind a növekedés, mind az egyensúly tekintetében sereghajtó. Az állítást baloldali politikusok és újságírók is igyekeztek megcáfolni.
A héten napvilágot látott adatok szerint az államháztartási hiány júniusra a vártnál kedvezőbben alakult, az ipari termelés pedig jelentősen növekedett. A szakemberek azonban növekvő inflációt és munkanélküliséget prognosztizálnak az év hátralevő részére.
Az Economistban a héten lesújtó vélemény jelent meg a magyar gazdaságról: Magyarországon a lap szerint „nem sok kell ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj", és hazánk több szempontból is rosszabb helyzetben van, mint Törökország és Dél-Afrika, mert a tetemes fizetési mérleghiány jelentős államadóssággal és költségvetési hiánnyal párosul.
| GDP növekedés* |
4,6% (2006. I-III.) |
| Ipari termelés növekedése* |
8,8% (2006. VI.) |
| Beruházás-növekedés* |
9,7% (2006. I-III.) |
| Munkanélküliség |
7,2% (2006. IV-VI.) |
| Infláció* |
2,8% (2006. VI.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,5% (2006. I-V.) |
| Államháztartási hiány |
-1284,9 milliárd Ft (2006. I-VI.) |
| Fizetési mérleg | -1442 millió euró
(2005. I-XII.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,75% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
A konvergenciaprogram nem tartalmazza az euró bevezetésének céldátumát. A konvergenciaprogram nem az euróról szól, hanem arról, hogy a közpénzügyek hogyan kerülnek olyan állapotba Magyarországon, hogy be lehessen vezetni az eurót. A program azt tartalmazza, hogyan, mikor és milyen intézkedésekkel érhetjük el az uniós fizetőeszköz bevezetéséhez szükséges egyensúlyt. A kormány különböző alternatívákat vizsgál, hogy hogyan lehet visszatérni az egyensúlyi pályára. Az alternatívákban a kritériumok 2008, 2009, illetve 2010-es teljesítése szerepel. A konvergencia programot úgy állítják össze, hogy segítse a fejlődést, a munkahelyteremtést. A program baloldali karakterű, arról szól, hogy az elmúlt években sok vitával kialakított szociális hálót megőrizzék, és ha lehet, még szorosabbra vonják. (augusztus 4.)
Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter
A Nemzeti Autópálya Zrt. független jogi és műszaki szakértő bevonásával értékelje újra az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közti szakaszának tenderéről hozott döntését. A 35,5 kilométer hosszú útszakaszra hat konzorcium jelentkezett, a végső elbírálásra azonban csak ketten maradtak versenyben. Az egyes ajánlatok nem foglalták magukba a kisebb-nagyobb részmunkálatokat. Így az autópályakezelő utólagos szerződésmódosításra kényszerült volna, amely ráadásul jelentősen megemelte volna az árat is. (augusztus 7.)
Pénzügyminisztérium
A szegényebb és többgyermekes családok kiadásait jóval drasztikusabban emeli a kormány Új egyensúly nevű programja, mint a tehetősebbekét . A jövőben egyre kevesebb pénzből kell egyre többet fizetniük. A kiadásnövekedést - ami például a középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra emelése miatt következik be - a legszegényebbeknél 8, a legtehetősebbeknél pedig 2 százalék körülire becsülte a tárca. A költségvetési kiigazítás csökkenti a háztartások jövedelmét is, a legszegényebbekét egy, a legtehetősebb rétegét négy százalékkal. (augusztus 7.)
Júliusban az államháztartásban többlet keletkezett. Az államháztartás pénzforgalmi többlete – helyi önkormányzatok nélkül – 33 milliárd forint volt. A Pénzügyminisztérium prognózisa ennél kisebb, 7,8 milliárd forintos szufficittel számolt. Július végén az államháztartás hiánya 1 252 milliárd forintra csökkent. Ez a GDP 5,4 százalékát jelenti. A tárca prognózisa 1 277 milliárd forintos, a GDP 5,5 százalékát kitevő deficittel kalkulált. (augusztus 9.)
Veres János pénzügyminiszter
A kormány megszorító intézkedései kevésbé sújtják az alacsony jövedelműeket. Az intézkedések kiadási oldalon fajlagosan jobban érintik az alacsony jövedelműeket, viszont a bevételi oldalon egyértelműen erősebben hatnak a magas jövedelműekre (augusztus 9.)
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője
Nem az euró bevezetésének dátumát, hanem az egyensúly elérésének időpontját kell szerepeltetni a konvergenciaprogramban. A konvergenciaprogram elsősorban Magyarországnak és kevésbé Brüsszelnek készül, ezért a magyar egyensúlyjavítás dátumait kell benne szerepeltetni. Arról, hogy az adott pillanatban érett-e a helyzet az euró bevezetésére, az MSZP egy népszavazást sem tart kizártnak. Ma úgy látszik, hogy elég drámai választásokra kényszerülne az ország, ha a 2008-as dátumot tartaná, hiszen akkor vissza kellene fogni a fejlesztéseket. (augusztus 9.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
Nem szerencsések az euró bevezetésével kapcsolatos találgatások, ezek bizonytalanságot szülnek Magyarországgal szemben. Olyan programot kell letenni, amely megjelöl egy lehető legkorábbi, konkrét időpontot. Nem kell eleve feladni a 2010-es dátumot. Ugyanakkor a liberálisok számára nem az euró bevezetése az igazi kérdés, hanem hogy ebben a ciklusban tudnak-e érdemi reformokat végrehajtani. (augusztus 10.)
Hercogh Edit, az Európai Parlament szocialista képviselője
Orbán Viktor kijelentése, hogy "2006-ra Magyarország lett Európa beteg embere", akkor az USA számítástechnikai szektorának vezetői nem jegyeznék ma is Magyarországot példaként Közép-Kelet-Európában. Az unióban sem szokták hazánkat sereghajtóként emlegetni, amikor az informatikai ipar mellett az energetikai, vagy a feldolgozó ágazatról esik szó. Orbán Viktor dolgozata azt bizonyítja, hogy nem ismeri Magyarország, vagy az unió, esetleg egyik helyzetét sem.A pénzügyi helyzetért pedig az az ellenzék és vezetője is felelős, amelyik nem hajlandó együttműködni azoknak a reformoknak a megvalósításában, melyek kétharmados törvényeket igényelnek-tette hozzá Herczogh Edit. Éppen az ellenzék akadályozza meg, hogy a költségvetés megszabadulhasson jó néhány fölösleges kolonctól. Az Európai Unióban, Orbán Viktoron kívül, senki nem tartja Magyarországot Európa beteg emberének. (augusztus 10.)
Ellenzék
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
Hazánkat a szocialisták pénzügyi válságba rántották. 2006-ra Magyarország lett Európa beteg embere. Az unió 25 tagállama között legrosszabbak a pénzügyi mutatói, miközben az új közép-európai tagállamok közül a leglanyhább növekedésre képes. Gyötri a megbomlott pénzügyi egyensúly, és küszködve fújtat a lassú növekedés miatt. Az új tagállamok sorában még soha sem voltunk a gazdasági növekedés és a pénzügyi egyensúly terén egyszerre sereghajtók. A magyar gazdaság valódi baja nem a pénzügyi egyensúlytalanság, az nem ok, csak okozat. A súlyos egyensúlytalanság mögött valójában az áll, hogy a szocialista gazdaságpolitika belenyugszik a növekvő munkanélküliségbe, a magyar vállalkozók számára hátrányos tőke- és profitviszonyokba, lemond sok százezer dolgozni akaró ember és vállalkozni kész tízezrek teljesítményéről. A Gyurcsány-csomag a szóba jöhető válságkezelő utak közül a legrosszabb választás. (augusztus 5.)
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője
Az MDF felszólítja a miniszterelnököt, hogy még a héten hívja össze a Konvergencia Tanácsot, és ezzel együtt a parlamenti pártok képviselőit. Kívánatos, hogy minél hamarabb határozzák meg az euró bevezetésének céldátumát. Az MDF szerint nemzeti közmegegyezésre van szükség a kérdésben, enélkül ugyanis sokáig marad a bizonytalanság a gazdaságban. Az MDF szerint azért kellene minél hamarabb üléseznie a Konvergencia Tanácsnak, mert a kormány nem tarthatja sokáig bizonytalanságban a gazdasági élet szereplőit, köztük a vállalkozókat, és nem teheti ki őket például az árfolyam-ingadozás veszélyének.
Rogán Antal, a Fidesz képviselője
Az országban legalább 176 helyen lehet majd csatlakozni a Jó Reggelt, Magyarország! Akcióhoz. Az aláírásgyűjtő ívet szignálók azt szorgalmazzák: a kormány vonja vissza a megszorításokat. Emellett vonják felelősségre azokat, akik egyértelműen felelőssé tehetők azért, hogy a szocialisták és a szabad demokraták a választások előtt hamis képet festettek az ország gazdasági helyzetéről. (augusztus 8.)
Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje
Tőzsdére kellene vinni a BKV 10 százalékát. A cég szolgáltatási szerződésében fel kellene tüntetni, milyen fővárosi és állami finanszírozásban részesül a vállalat, így kimutatható lenne, mennyi pénz hiányzik a költségvetéséből. (augusztus 9.)
Szatmáry Kristóf, a Fidesz képviselője, a vállalkozók Pártja választmányi elnöke
Az 500 milliárd forintos elvonás, az adó és járulékemelések, a beígért szigorítások és bírságolások egyre elviselhetetlenebb terhet jelentenek a vállalkozóknak. A mára kialakult körbetartozások 500-600 milliárd forintos nagyságát jelentősen befolyásolta az állami pénzvisszatartás, amelynek eredményeként nagyon sok vállalkozás jutott csődbe. "Régóta tudjuk, hogy egyesek sajnos a törvények felett állnak, de hogy maga az állam is a törvények felett áll, erre azért korábban nem nagyon volt példa". A vállalkozók méltánytalannak tartják a kormány intézkedéseit, abból fakadóan, hogy mert úgy érzik, hogy nem ők vitték csődbe a költségvetést, nem ők voltak az elmúlt időszak legnagyobb haszonélvezői, ezért nem szeretnék, ha velük fizettetnék meg ennek az árát. Szatmáry Nem csak méltánytalan, hanem hibás is a kormány forgatókönyve, mert már középtávon sem tud több pénzt beszedni a vállalkozóktól, mert már képtelenek többet befizetni.
Érdekképviseleti szervezetek
OKISZ Magyar Iparszövetség
A kormány mihamarabb ismertesse az euró bevezetésének feltételeit és az ehhez szükséges cselekvési programot. Az iparszövetség változatlanul kitart amellett, hogy Magyarországon az euró bevezetésére csak egy gondosan megválasztott időpontban és megfelelő árfolyamszinten kerülhet sor. Fel kell gyorsítani az uniós források felhasználására hivatott intézményrendszer kiépítésének folyamatát, ugyanakkor kívánatos lenne a vállalkozói érdekképviseletek részvétele és megfelelő tárgyalási pozícióik kialakítása. (augusztus 7.)
The Economist
Magyarországon "nem sok kell ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj". Magyarország több szempontból is rosszabb helyzetben van, mint Törökország és Dél-Afrika, mert a tetemes fizetési mérleghiány jelentős államadóssággal és költségvetési hiánnyal párosul. Magyarországon az infláció mindössze 2,8 százalék, a központi bank azonban nem kockáztat: július 24-én fél százalékponttal emelte a kamatot a júniusi negyed százalékpontos növelés után. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyilvánosan kétségbe vonja a magyarországi stratégia megfontoltságát és hitelességét. Az IMF szerint az átmeneti intézkedések rövid időre megnyugtatnák ugyan a piacokat, ám az ország továbbra is sérülékeny marad. (augusztus 7.)
Csaba László közgazdász
Fegyelmezett állami pénzügyek nélkül nincs tartós gazdasági növekedés, mivel a szabályok áthágásával nem marad pénz beruházásra. (augusztus 7.)
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Az országok gazdasági fejlettsége és az állam súlya között nagyon gyenge az összefüggés. Amíg Magyarországon 3200 jogi szempontból és feladataikat tekintve is azonos szerepű, igazgatási funkciójú önkormányzat van 13 ezer intézménnyel, aligha lehet lényegi változást elérni a köztisztviselők és közalkalmazottak számát illetően. Ehhez a megyerendszer, a közigazgatás átalakítására, közmegegyezésre van szükség. (augusztus 9.)
Budapest Economics
Nyár közepén 2,9 százalékos lehetett az egy évre visszatekintő drágulás. A prognózis egy hajszálnyival magasabb, mint az előző két hónapban mért infláció. A piac egyébként ősztől a kormányzati ár- és adóintézkedés ismeretében meredek emelkedést vár, év végére 5,5-6 százalék körüli árindexszel. (augusztus 7.)
Portfolio.hu
A 12 elemző és alapkezelő megkérdezésével végzett felmérés alapján Júliusban valószínűleg még csak kis mértékben emelkedett, az év további hónapjaiban azonban várhatóan nagyot fog ugrani az infláció. Az év további részében már érezteti hatását a Gyurcsány-csomag az infláció mértékében is.
A konszenzus szerint az év hetedik hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet, ami csak minimálisan magasabb a júniusi 2,8 százalékos drágulási ütemtől. Év végére azonban a pénzromlás üteme 5.7 százalékra emelkedhet, ami magasabb, mint a Reuters 3 hete végzett felmérésének eredménye (5,5). Az infláció megugrásával párhuzamosan a piaci kamatemelési várakozások is fokozódtak. (augusztus 8.)
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatója
A külföldi elemzők zöme nincs tisztában a magyar gazdaság valós helyeztével, s emiatt vélekedéseik szakamai megalapozottsága megkérdőjelezhető. Ugyan a magyar költségvetés helyzete valóban kiegyensúlyozatlan, s az államadósság is növekedett valamelyest az utóbbi években, ennek ellenére azonban hiba lenne csupán két makrogazdasági mutató alapján értékelni az ország teljesítményét.A gazdasági helyzet megítélésekor figyelembe kell venni az adott ország növekedési mutatóit amelyek - miután évi 3-4 százalékos a bővülés - Magyarország esetében nem tekinthetőek rossznak. Emellett szem előtt kell tartani azt is, hogy országunkban alacsony az infláció, elfogadható a munkanélküliségi szint, nagy számban érkeznek külföldi befektetők, és az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedtek a reáljövedelmek, illetve növekedett lakosság fogyasztása. Vagyis a magyar gazdaság annak ellenére, hogy egyes mutatókon van mit javítani, összességében stabil, fejlődőképes és versenyképes. (augusztus 9.)
Központi Statisztikai Hivatal
Lendületesen kezdte a nyarat az ipar: a termelés volumene az előzetes adatok szerint 1,8 százalékkal haladta meg az előző havi szintet, az egy évvel korábbi teljesítményhez képest pedig 11,5 százalékos javulást jegyzett. Az idén eddig meglehetősen egyenletes a szektor bővülése, így az első hat hónapban a termelés 10 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Amennyiben a lendület a második fél évre is kitart, a 2006-os év 2000 óta a legmagasabb növekedést produkálhatja. (augusztus 9.)
Kopint-Datorg
A második negyedévben ugyan megállt a munkanélküliségi ráta felfelé ívelése, de a közigazgatási szféra elbocsátásai és a szociális juttatások emelkedése következtében a jövőben minden bizonnyal ismét növekedésnek indul. (augusztus 9.)
