Schmitt Pál újra a páston

levélváltás zajlott: Schmitt levelében kifejtette, hogy a személye ellen indított támadásokat már megszokta, ám ezúttal nemcsak magát, hanem az olimpiai mozgalom egészét is meg kell védenie. Schmitt Pált senki sem támadja – írta válaszában Gyárfás, és kijelentette, hogy: „jobb lenne, ha az olimpiai bizottság elnöke egyet hátra lépne”. Gyárfás a leváltás szükségessége mellett azzal érvelt, hogy a Fidesz alelnöke tavaly március 15-én „bocskaiba öltözve” beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről, illetve hogy nemzetiszín melegítőben jelent meg választási plakáton. Gyárfás felidézte a MOB alapszabályának egyik paragrafusát: „a Magyar Olimpiai Bizottság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független...”.

Augusztus 7-én a MOB elnöksége ülést tartott, amelyről

ellentmondásos információk szivárogtak ki. Vass Károly elnökségi tag úgy nyilatkozott az augusztus 7-i elnökségi ülés után, hogy Schmitt Pál a hétfői zárt elnökségi ülésen bejelentette: legkésőbb december 9-ig, a soron következő rendes közgyűlésig lemond, ezt a visszavonhatatlan szándékát pedig írásban a négy alelnöknek átadja. A MOB elnökségi tagja a lehetséges utódjelöltek között említette Gyárfás Tamás jelenlegi alelnököt, a Magyar Úszószövetség elnökét, a szintén MOB-alelnök Császári Attilát, a Magyar Öttusa Szövetség első emberét és Hegedűs Csabát, a Magyar Birkózó Szövetség vezetőjét is. Schmitt cáfolta a lemondásáról szóló híreket, de elmondta: "Az elnökség úgy döntött: felkér engem, hogy fontoljam meg elnöki szerepvállalásomat, és én erre december 9-ig határidőt kértem. Ez a következő közgyűlés időpontja, eddig kell meghoznom végső döntésemet saját szerepvállalásommal kapcsolatban".

Volt már szinte minden. Nagykövet, példának okáért, kétszer is. Amikor külhoni diplomáciai feladatai akadtak volna, sportügyeket intézett Budapesten; amikor itthon kellett volna tenni-venni, külföldön sürgött-forgott; imádták ezért a külügyminiszterek.

(…) Aztán budapesti főpolgármester akart lenni, de csak ezüstérmet szerzett. Az athéni olimpia a magyar sportolók doppingbotrányaitól volt hangos, mégis a MOB elnöke maradt, pedig egyetlen lebukás esetére is kilátásba helyezte lemondását. Igaz, egyről beszélt, viszont öt volt; a balhét utóbb a főtitkár vitte el. Ezt követte politikai függetlenségének ismert feladása; az eredmény köztudott.

(…) Schmitt körül elfogyott a levegő politikusként is, sportvezetőként is. Ha ez neki is föltűnt, akkor érthető, hogy nem örül ennek, ám az sem kizárt, hogy még nem érzékelte. Schmitt úgy gondolta, megoldható az átjárás politika és sport között, ám ez a speciális csiki-csuki téves elképzelés. Tizenhét éve a MOB elnöke; lassan azt is elhiszi, ő egymaga a hazai olimpiai mozgalom. Minden (és mindenki) úgy működjön, ahogyan ő gondolja. Egy NOB-tag - Schmitt is az - élete végéig megmaradhat annak; miért kellene így lennie a MOB-ban is?

(…) Amerikai elnök kétszer lehet valaki, Schmitt ötödik ciklusát tölti. Sokszor hangoztatta, hogy a MOB depolitizált mozgalom - ez egyébként az Olimpiai Charta kívánalma is -, erre pártpolitikusként feltétlenül ügyel majd. Nem sikerült neki.

(…) "A realitásérzékem erősebb, mintsem olyan szélmalomharcot vívjak, mint Don Quijote" - mondta egy interjúban. Ha valóban így gondolja, már csak egy rövid levelet kell megfogalmaznia.

(…) Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke nem érti, ahogyan állítólag fogalmazott, egy csapat madárijesztő miért támadja őt. Az egykori olimpiai bajnok, majd évtizedeken és rendszereken átívelő sportdiplomata pályafutást maga mögött tudó al- és főelnök úgy érzi, politikai támadás áldozata. Talán mégis csak jó felé tapogazott, amikor, az egyik MOB tag emlékei szerint egy megbeszélés szünetében odalépve a társasághoz emígyen tréfálkozott: mi van komcsik, szervezkedtek? (Persze lehet, hogy elvtársakat mondott.) Ha mégsem vicc volt, hanem ténymegállapítás, akkor az azt jelenti, hogy az olimpiai bizottságban hemzsegnek a komcsik, illetve elvtársak. Eddig ugyanis a 165 tagú testület 102 tagja szeretné elérni, hogy alapszabály módosítással tiltsák meg a MOB elnöke és főtitkára számára, hogy országos párt elnöke, alelnöke, főtitkára legyen.

(…) Az elmúlt félévszázadban gyakorlattá vált, hogy politikusok sportszövetségek elnökei, főtitkárai voltak, vannak, lesznek(?). A demokráciában megindult egy másik folyamat is: sportolók politikai pályára léptek, lépnek. Talán mégis érdemes lenne egy korszerű beléptető rendszert üzembe helyezni, amely egyértelműen jelezné, ki van a sport-és ki a politikai pályán.

(...) Schmitt remek közérzete pusztán azért bír hírértékkel, mert a MOB tagságának és elnökségének nagyobbik része most akarja éppen kizeccölni az elnöki székből. Hirtelen bizalmatlanságot éreznek iránta. De nem ám azért, amiért mondjuk én szoktam bizalmatlanságot, már-már viszolygást érezni az olyan örökké mosolygó aranyemberek iránt, akik akkor is az élet napsütötte oldalán járnak, amikor mindenki más fölött borult az ég, csapkod a villám. Nem. Ugyanazoknak az elnökségi tagoknak, akik tavaly szinte egy embereként választották ismét elnökükké, váratlanul az a benyomásuk támadt, mintha Schmitt Pál keveset lenne itthon.

(…) A derűs aranyember arca tehát keményedni kezdett. Szava mind pattogóbbá, zordabbá vált, végül elérkezett március 15., melynek tiszteletére a Népstadion egykori főigazgatója bocskaiba vágta magát, és a szónoki emelvényről úgy nemzetárulózta le a kormányt meg a fele népet, hogy azért még Szentmihályi Szabó Péter is megdicsérte a szerfőz Magyar Demokratában. Naiv lelkek, amilyen magam is vagyok, ilyenkor azt gondolják, hogy március 16-án Schmitt röpül a MOB éléről, mint az elhajított gerely, ám a MOB-elnökség lelke bonyolultabb.

(…) A MOB-közgyűlések hangulata is azóta furcsa, mióta Schmitt Pál az Olimpia szót nem adta oda a pénzembereknek, akik pénzből és nem virtusból akarják megrendezni a magyarországi játékokat. Így „jelentősen csökkentette a Magyar Olimpiai Bizottság potenciális szponzorainak számát", következésképp most több mint száz MOB-tag indítványozza, hogy országos párt vezetője ne lehessen többé az ő elnökük vagy főtitkáruk. Ami, ha úgy vesszük, maga a megvilágosodás és megtisztulás, ha másképp, akkor a röhejes képmutatás. Valami olyasmi, mint hogy Schmitt Pál remekül érzi magát.

(…) Három évvel ezelőttről datálhatók tehát az őt ért támadások. Pozícióját a 2004-es athéni magyar doppingbotrány sem rengette meg végzetesen, ellentétben például Aján Tamás MOB-főtitkárral. Pedig ő nyilvánosan még a politikába se ártotta bele magát… Schmitt viszont nyíltan vállalta meggyőződését, s ez a jelek szerint hiba volt. Tavaly mindez még nem derült ki egyértelműen, Schmittet egyéb funkciói (Fidesz-alelnökség, európai parlamenti képviselőség, NOB-tagság) ismeretében is újraválasztották, és bizalmi szavazással megerősítették a helyén. Pedig már akkor körbejárt egy, az olimpiai szervezetben is érdekelt szocialista politikusok által elindított levél, amely ellene íródott. Hiába.

(…) A választások után megváltozott a helyzet. A sportirányítást egykori minisztere, Gyurcsány Ferenc vezetésével teljesen elsorvasztották, mára elfér a Lamperth-féle mozaikminisztérium néhány szobájában. A sport civil szervezeteit szavakban támogatják, tettekben épp ellenkezőleg, különös tekintettel a Schmitt-féle MOB-ra. Jogosítványokat és pénzt vontak el tőle, s mivel az elnök nem lépett le (fel) magától, új indokok híján a régiekkel revolverezik őt.

(…) A MOB-tagság egy része közben, érzékelve a szervezet csapdahelyzetét, ultimátumot intézett Schmitthez. No nem azt, hogy döntsön a Fidesz-alelnökség és a MOB-elnökség között, hanem hogy a béke álcájában Aján-szerűen lépjen le a színről. Ám Schmitt Pál a jelenlegi állás szerint vállalja a csörtét, nemhiába kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó. Mögötte a sportolók, egykori és mai nagyságok többsége, szemben vele a pénz és a politika. Ha nem történik csoda, emelt fővel veszíthet.

(…) Schmitt négy évvel ezelőtt indult Fidesz-támogatással a főpolgármesteri székért, három éve a Fidesz alelnöke, két éve narancsszínű mezben az Európai Parlamentben ülő honatya. Eddig is tudni lehetett: az is elítélendő, ha kormányhű pártpolitikus vezet egy független és politikamentes köztestületet, de ha ellenzéki pártpolitikus, az már egyenesen anyagi öngyilkosság a szervezet számára.

(…) Ami viszont a MOB-nál van - az groteszk, szürreális tandráma. Mert olyan bolondnak ne gondoljunk már egy kormányt, hogy elhalmozza pénzzel és sikerlehetőségekkel sportvezetői mellékállásában a hatalomra aspiráló legnagyobb ellenzéki párt alvezérét. Aki nem független, hanem elfogult, pártos és az országot vezető koalíció bukásán dolgozik. Ugyanakkor pedig olimpiai bürokrataként - függetlenül!, mi az hogy, nagyon is! - lóvét, paripát és még fegyvert is követel.

(...) Schmitt 2003 májusában lett pártalelnök. Épp, amikor a Fidesz kezdte ledolgozni hátrányát. A következő évben pedig hatalmas diadalt aratott az uniós választásokon. Talán ennek is volt némi szerepe abban, hogy "Palit" 2005-ben elsöprő fölénnyel újraválasztották. Akkor komoly sansz volt egy jobboldali kormányra. És hát a Fidesz-gigantposztereit uraló "csapatember" lecserélése akkor nem bátorság, de vakmerőség lett volna.

(…) Ezt leszámítva is úgy vélhetjük, üdvös lenne, ha a Schmitt elleni palotapuccs háttérembere, a Nemzeti Sport hasábjain már nyíltan trónkövetelőként fellépő úszószövetségi elnök, Nap TV-producer, MOB-alelnök Gyárfás Tamás hallgatna, amikor összeférhetetlenséget és összeegyeztethetetlenséget emlegetnek. Mert előfordulhatna-e civilizált országban, hogy valaki párhuzamosan legyen szponzori pénzekre ácsingózó sportvezető és vezetőtársait, sportolókat raportstílusban faggató (egy füst alatt közszolgálati műsorgyártó) sportriporter az állami tévében?

(…) Ezért rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezik, ahol majd reményeik szerint leváltják a jelenlegi főtitkárt. Jók az esélyeik: a 165 tagú testület módosító indítványának elfogadásához 83 szavazat is elég lehet majd augusztusban. Az érveik sem rosszak. Schmitt Pál politikai szerepvállalása megosztja a tagságot, túl sokat van külföldön (mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja és mint Európa Parlamenti képviselő), ráadásul a 2004-es választási kampányban a magyar válogatott melegítőjében virított a Fidesz EP-képviselőjelöltjeként.

(…) Szép, szép – de a derék testület 2005 májusában újraválasztotta, mindezek tudatában.

(…) Csak a józan paraszti eszünkre hallgatva: Schmittnek akkor kellett volna levennie a MOB-öltönyt, amikor a Fidesz-plakáthoz fölvette a magyar válogatott melegítőjét. Vagy közvetlenül Athén után. Ennek eldöntésében egyedül a MOB-tagok lehettek kompetensek, ők azonban valamiért csak most látják elérkezettnek az időt arra, hogy megvonják a bizalmukat az eddigi elnöktől

(…) A végső szót az elnökség és a tagság mondja ki majd az ügyben, vélhetően augusztus közepén. Az a tagság, amely a Nemzeti Sport szerint „szeretné elkerülni a feltételezett kellemetlen tortúrát, ezért inkább a megegyezést ösztönözve akar változást”. Netán a nyilvános színvallást szeretnék elkerülni? Mindenesetre közülük most 102-en Schmitt ellen vannak, de ha húszan meggondolják magukat, az elnök maradhat. És miért ne gondolhatnák meg magukat egyszerre húszan, ha eddig így is jó volt? Legfeljebb majd azt mondják, rossz gombot nyomtak. Vagy rosszkor emelték fel a kezüket.

(…) Gyárfás Tamás szerint ideje, hogy Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke lépjen egyet hátra. Szerinte három oka is van erre Schmittnek: nyíltan fideszes; nemzetiszín mezben jelent meg politikai plakátokon; március tizenötödikén bocskaiban beszélt Gyurcsányról.

(…) . De valamit tisztázzunk: Schmitt , aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak is tagja, tizenhét éve vezeti a MOB-ot; azóta madridi és berni nagyköveti tisztet is ellátott, jelenleg az Európai Parlament képviselőjeként Strasbourgban dolgozik, "mellesleg" olimpiai bajnok. Évekkel ezelőtt választották a Fidesz alelnökévé. Mindeme politikai szerepvállalásának ismeretében tavaly a Magyar Olimpiai Bizottság tagsága a pekingi olimpia évének végéig, 2008 októberéig választotta újra elnökének.

(…) Az "egyet hátra" óhaja persze jelzi: egyszerű politikai sakkjátszmáról van szó. Gyárfás feladata Schmitt hátraléptetése. S ha már a megjelenésnél meg a képnél tartunk, a Magyar Úszószövetség elnöke a Napkelte producere is. Kérem: ahogy ez az agyondíjazott, agyontapsolt, agyonpénzelt Nap-kelte kinéz - a hetvenes éveket idéző, amatőr díszletekkel -, az valami megrendítő.

(…) Vagyis: az elfogultságot nem lehet megszüntetni, de legalább be kéne vallani. Semmi bajom tehát azzal, hogy Gyárfás egy baloldali politikai csicskás, pestiesen szólva politikai samesz. Számoljuk fel a semlegesség mítoszát!

Ha valaki Magyarországon úgy véli, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének le kellene mondania, az egy madárijesztő. Volt. Hétfőig. Akkor ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke megkövette azokat, akiket e minősítéssel megsérthetett.

(…) Nagyjából ennyit tudhatott meg a nagyérdemű Schmitt Páltól arról a hat órás ülésről, ahol az általa vezetett testület az ő jövendő sorsáról egyezkedett. Még szó esett a kommunikáció javításáról (ez mindig fontos), a barátság és a szolidaritás megmaradásáról, meg ilyesmikről. Azt már nem a MOB elnökétől lehet tudni, hogy aláírt egy kötelezvényt, miszerint legkésőbb a decemberi közgyűlésig lemond posztjáról.

(…) Mármost nagy kérdés, mi lesz decemberben, meg addig. Az elnök - újabb emberi vonásról téve tanúságot - még elgondolkozhat ígéretén. Tartanak közben egy helyhatósági választást, az eredmény arra (is) sarkallhatja, hogy maradjon. Állítólag utóda kiválasztásában is döntő szava lehet, hátha nem talál méltó embert, vagy nem találja méltónak azt, akit a többség kiválaszt. Megannyi kérdés, amelyek megoldását a hétfői elnökségi ülés csak elodázta. Miközben jelentős manőverezési lehetőséget nyújtott a sokoldalú elnöknek.

(…) Mellesleg a nemzetközi olimpiai mozgalom már javában készül 2008-ra, Pekingre. Van olyan sportág, ahol már tartanak a kvótaszerző versenyek. A magyar sportolóknak is ajánlatos felkészülniük. A MOB az imént vázolt módon segíti őket. Milyen kár, hogy az olimpián nincs politikai hétpróba. Magyarország sok madárijesztővel képviseltethetné magát rajta.