Ismét rivalizálás a miskolci jobboldalon

A városi képviselőtestületben is minden helyhatósági választás alkalmával az a politikai oldal került többségbe; amelyik tavasszal kormányt alakított. 2002-ben a szocialisták (több helyen a szabaddemokraták támogatásával) 27:0 arányú győzelmet arattak az egyéni önkormányzati választókerületekben a Fidesz felett. Így a 47 tagú közgyűlésbe az MSZP-SZDSZ koalíció összesen 29, a jobboldal 15 képviselőt küldött (tizenegyet a Fidesz-MDF összefogás – ebben a frakcióban foglal helyet Répássy Róbert is –, hármat az MKDSZ és egyet a MIÉP), akiken kívül három független képviselő is helyet kapott a testületben. A baloldal utolsó két választáson tapasztalt jelentős térnyerésében az országos politikai viszonyokon túl szerepe lehet annak is, hogy a rendszerváltás óta is sok fiatal hagyta el a várost, így megnőtt a jellemzően a szocialisták szavazótáborát gyarapító nyugdíjas szavazók aránya.

A hektikus politikai viszonyok közepette sokáig a polgármester személye volt a biztos pont: Csoba Tamás vállalkozó után a kereszténydemokrata (ma az MKDSZ frakciójában helyet foglaló) Kobold Tamás 1994-től egészen 2002-ig ült a városvezetői székben. Négy éve azonban a Fidesz és az MDF vele szemben, egy addig ismeretlen jelöltet állított a közgazdász-tanár-vállalkozó, Pelczné Gáll Ildikó személyében. A jobboldal megosztottsága a szocialista jelölt elsöprő győzelméhez vezetett .Az MSZP városi és megyei szervezetének egyik kulcsfigurája, az 1994 és 1998 között alpolgármesterként tevékenykedő, és az 1998-as polgármesterválasztáson is induló Káli Sándor a szabaddemokraták támogatásával a voksok 64 százalékát szerezte meg – több mint két és félszer annyi szavazatot, mint a Fidesz jelöltjeként Pelczné és több mint hatszor annyit, mint Kobold Tamás volt polgármester.

Egyes sajtóértesülések szerint az önkormányzati választáson 2002-ben a Fidesz érezte a város vesztét, Pelczné Gáll Ildikó személyében pedig olyan embert kerestek, aki egy következő választáson sikeres befutó lehet. 2006-ban ennek ellenére hosszas bizonytalanság után (Orbán Viktor javaslatára előbb Miskolcon is előválasztást terveztek, melyre végül a tagság ellenállása miatt nem került sor) mégsem Pelczné, hanem a MÁV-rendelő orvos-igazgatója, Kriza Ákos indul a polgármesteri tisztért. Ebben szerepe lehetett a miskolci szervezet 2006-os, Pelczné elnöklete alatti rossz szereplésének is.

A helyi közéletben eddig gyakorlatilag ismeretlen jelölt a politikában szerzett már némi tapasztalatot a Fidesz választmányának, illetve a megye közgyűlésének tagjaként. A jelölt mögött felsorakozott a KDNP és az MDF is. A Demokrata Fórum ugyanakkor önálló jelölteket és saját kompenzációs listát állít, és saját városi frakciót kíván alakítani a választásokat követően. A két párt közti megállapodás az MDF számára igen kedvező feltételekkel születhetett meg: huszonhatból tizennyolc helyen indít jelöltet az MDF, ebből három körzetben a Fidesz támogatja a demokrata fórumot, nyolc helyen pedig az MDF támogatásával indul a fideszes jelölt.

A jobboldali polgármesterjelölt esélyeit ugyanakkor jelentősen rontja, hogy a korábbi városvezető, Kobold Tamás pártjának akaratával szembeszállva független jelöltként, civil szervezetek (Függetlenek Miskolci Egyesülete és a Miskolci Orvosok Társasága Miskolcért Egyesület – FME-MOST) támogatásával ismét megméretteti magát a polgármester-választáson. A Fidesz és a polgármester viszonya még 1998 és 2002 közötti KDNP-Fidesz koalíció idején romlott meg.

A jobboldal szempontjából rossz ómen, hogy az idei parlamenti választáson legnagyobb arányban éppen a jelenlegi polgármester győzedelmeskedett egyéni képviselőként, csaknem kétszer annyi szavazatot szerezve, mint fideszes kihívója (58, illetve 32%). Káli Sándor helyzetét könnyíti, hogy az SZDSZ támogatásáról biztosította a jelöltet, így egy egységes baloldal áll szemben a megosztott jobboldallal. A két párt gyüttműködésének jegyében, az önkormányzati választáson két SZDSZ-es jelöltet támogatnak a szocialisták, öt MSZP-s képviselőjelölt pedig a szabad demokraták támogatásával indul.

Polgármesterválasztások eredményei Miskolcon, 1994-2002*

(1990-ben még a képviselő-testület döntött a polgármester személyéről)

A 2002 óta a parlamenti képviselő Káli Sándor ráadásul nem vádolható azzal, hogy feláldozza a városvezetői munkát országos politikai karrierjének oltárán: a miskolci városvezető országos szinten egyáltalán nem közismert politikus. A médiában ritkán látni, az utóbbi négy évben is mindössze két ízben irányult rá országos figyelem. 2004-ben Orbán Viktorral együtt mutatkozott a március 15-i megemlékezésen (gyakorlatilag a Fidesz EP-választás előtti egyik kampánygyűlésén), mondván: a városban hagyomány, hogy a pártok közösen ünneplik március 15-ét. Egy évvel később május elsején azzal keltett feltűnést, hogy egy városi ünnepségen Che Guevarát ábrázoló piros pólóban jelent meg. A polgármester országos politikában való ismeretlenségére jellemző ugyanakkor, hogy a Népszabadság tudósításában Káli Sándor helyett egy ugyancsak Che Guevara arcmásával díszített pólót viselő férfi képét közölte.

A polgármester alapvetően sikeres négy évet tudhat maga mögött: kormányzati, uniós, városi pénzekből és magántőkéből jelentős fejlesztések és beruházások történtek – az pedig kevésbé látványos, hogy eközben Miskolc jelentősen növelte adósságát. A ciklusban elérte a várost az autópálya, amely ugyan nem a polgármester érdeme, de politikai sikere a városvezetésre is átsugárzik. Az utóbbi években intenzív építkezések indultak, Miskolc határában három nagy bevásárlóközpont települt, a befektetések új munkahelyeket teremtettek. A diósgyőri kohászati üzem csődközeli helyzet után, tulajdonosváltást követően újraindult, amivel a város szerencsésen elkerülte a munkanélküliség növekedését. Magyar és orosz államközi szerződés alapján nanotechnológiai kutatás-fejlesztési központ települt a városba.

A ciklusban sor került a belváros jelentős felújítására is, uniós és kormányzati támogatással. A miskolci önkormányzat összesen tizenkilenc pályázaton nyert jelentős támogatást fejlesztési elképzeléseihez. A polgármester a fejlesztésekkel a város arculatát is megpróbálja átformálni, szembeszállva azzal, hogy Miskolcot az „acél városaként” tartsák számon. Kampányüzeneteiben Miskolc a „nyitott kapuk városként” jelenik meg, amely az ipar átalakulásával a város kulturális és idegenforgalmi központtá nőtte ki magát.

A polgármester jövőorientált kampánnyal fordul rá az új választásra, igyekezve víziót adni a város polgárai számára. Káli Sándor szerint az előző városvezetés legnagyobb hibája a jelenlegivel szemben éppen az volt, hogy „mi merünk álmodni, önök pedig nem mertek”. Az „Új Miskolcot építünk – tovább” szlogen jegyében a polgármester a további modernizációra összpontosít. A nanotechnológia a polgármester szerint a jövő iparát alapjaiban meghatározó gyárakat vonzhat ide, és ebben az iparágban Miskolc olyan központtá válhat, "mint a XVIII. században, a vaskohászat hajnalán volt”. A baloldal városfejlesztési programjának a kulcsszavai a „biztonság” és a „fejlődés”, amiben a munkanélküliség csökkentése, ipari parkok létesítése továbbra is nagy szerepet kap. Az SZDSZ támogatása fejében az energiatakarékos rendszerek kiépítését és jelentős kulturális beruházásokat kért a polgármestertől.

A Fidesz-MKDSZ-MDF jelöltje, Kriza Ákos csak augusztus elején vált a jobboldal hivatalos jelöltjévé – így elképzeléseinek megismertetésére gyakorlatilag csak két hónapja maradt. A jelölt általános üzeneteinek középpontjába szintén a biztonságot állította, ami összhangban van a Gyurcsány-csomag jelentette egzisztenciális fenyegetést hangsúlyozó központi Fidesz-kampánnyal. Konkrét elképzeléseiről ugyanakkor a helyi sajtóban sem olvashatunk. Kriza programjának alapjaként a „humánumot” és a munkahelyteremtést nevezte meg: "ma Miskolcon az emberek többsége bizonytalannak látja a jövőt, ezért hagyják el a fiatalok a várost, ezért a munkahelyteremtésre, a meglévő munkahelyek megőrzésére és a helyi foglalkoztatók támogatására kell koncentrálnunk".

A korábbi nyilatkozatok alapján körvonalazható az is, hogy a párt milyen módon igyekszik bemutatni a városvezetés gyengéit a munkanélküliségen túl is. A jelentős fejlesztések árnyoldalaként Miskolc az utóbbi években jelentősen növelte amúgy is tekintélyes hiányát és adósságállományát; így jelenleg az egyik legeladósodottabb magyar város. Ezzel összefügg, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok és vállalatok egy részének értékesítésébe kezdett (Miskolci Vízmű Rt., a Búza téri piac, a Zsarnai piac területe, a Diósgyőri Sportliget). A városháza érvelése szerint olyan ingatlanokat ad el, amelyek fejlesztések, lakásépítések területein vannak, vagy leromlott állapotúak, ezért a „magántőke jó gazdájuk lesz”.

A Fidesz politikusai „végkiárusításként” hivatkoztak a privatizációra, amit az indokol, hogy a polgármester a város érdekeit figyelmen kívül hagyva mindenáron forrást akar teremteni a választások kampányhoz. A "végkiárusítást" a párt szerint egy olyan polgármester irányítja, aki a város „családi ezüstkészletének” legelszántabb őrzőjeként került a polgármesteri székbe.

Fontos továbbá, hogy a részben privatizálni kívánt vagyontárgyak között van a miskolci vízmű is, ami a 2005 szeptemberi, több ezer ember megbetegedését okozó miskolci vízfertőzés után különösen könnyen kampánytémává tehető, mondván: a városvezetés lemondott arról, hogy megóvja a városlakók egészségét a víz minőségének ellenőrzésén keresztül. A nagyiramú fejlesztések és ipari beruházások többsége „zöldmezős”, tehát nem korábbi ipartelepeken, hanem „szűz” területeken valósult meg, így azokkal nem oldódott meg a nagy környezeti megterhelést jelentő, elhagyott ipartelepek újrahasznosításának kérdése.

A támadások másik fő csapásiránya lehet, hogy a városvezetés elutasította a távhődíjak 13 százalékos csökkentésére vonatkozó fideszes javaslatot – ráadásul ennek kapcsán felmerült annak vádja is, hogy a városvezetőknek az egyik alpolgármesteren keresztül anyagi érdekük is fűződik az energiaárak magasan tartásához. További potenciális kampánytéma, hogy a polgármester saját magához közel álló személyekkel tölti fel az önkormányzat tulajdonában lévő cégek vezető pozícióit; Juga György, a Fidesz-frakcióvezetője, korábbi alpolgármester – a polgármester legkíméletlenebb kritikusa – ennek kapcsán „Kálingrádnak” keresztelte el a várost. Folytatódhatnak a viták a kevéssé népszerű miskolci iskolaösszevonások ügyében, és a közterület-felügyelet problémái kapcsán is.

A polgármesternek mindezekkel együtt, a szocialistákból való általános kiábrándulást eredményező Gyurcsány-csomag ellenére is jók az esélyei az újrázásra. A Fidesz jelöltjének esélyét alacsony ismertsége és későn kezdett kampánya mellett jobboldali riválisa, Kobold Tamás is rontja. A párt számára a polgármesteri szék megszerzésénél könnyebb feladat lehet, hogy megfordítsa – vagy legalább jelentősen átalakítsa – a jelenleg nyomasztó baloldali többségű képviselőtestület politikai erőviszonyait. A jobboldali pártoktól eltávolodott volt városvezető ugyanakkor ennek is akadályát képezheti, a Kobold Tamás köré szerveződő civil összefogás ugyanis minden választókerületben önkormányzati képviselőjelölteket is állít.