A kormány slágertémává tette a konvergenciaprogramot
A gazdaságpolitikai viták továbbra is főként az euró bevezetéséről folynak, amely a konvergenciaprogram részleteinek nyilvánosságra kerülésével az elsőszámú üggyé vált. Gyurcsány Ferenc korábban, az SZDSZ-frakcióval való találkozóját követően is kifejtette: a Brüsszelnek benyújtandó konvergenciaprogram nem tartalmazza majd az euró bevezetésének pontos céldátumát. A konvergenciaprogram kormány által kiszivárogtatott került részletei alapján ugyanakkor arról olvashatunk: biztosra vehető, hogy 2013 előtt Magyarországon nem lesz hivatalos fizetőeszköz az euró.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A héten a kormány kiszivárogtatta a konvergenciaprogram részleteit a sajtónak, ezzel tesztelve a piac és az elemzők véleményét. A program alapján ez elemzők legkorábban 2013-as euróövezeti csatlakozást látják elképzelhetőnek.
A Fidesz arról igyekszik meggyőzni a választókat: a kormány megszorító intézkedései megbuktathatóak; és a konvergenciaprogramot is ennek keretében, mint újabb megszorító csomagot értelmezik. A miniszterelnök válaszában elszántságát igyekezett kidomborítani: a kormányt nem lehet politikai nyomásgyakorlással eltéríteni reformterveitől.
A szakkértőknek eltérő a véleményük arról, hogy a pontos céldátum kimarad a konvergenciaprogramból. Egyesek szerint a kormány által bejelentett időpontnak amúgy sem lenne hitele, ezért nincs szükség a konkrét dátum megnevezésére. A kormánynak is előnyös is lehet, hogy nem tűzi ki a konkrét dátumot, ugyanis ezzel nem szűkül mozgástere, illetve nem kell újabb presztízsveszteséget elszenvednie a határidő esetleges be nem tartása miatt. Mások szerint ugyanakkor a közös valuta bevezetésének dátumszerű meghatározásának előnye lehet az elkövetkezendő választási kampányok ígérgetéseinek korlátok közé szorítása, a piacok szempontjából pedig pozitív hatása lehet, hogy ennek ismeretében kiszámíthatóbb az ország gazdasági helyzetének alakulása.
A KSH szerint 3,6 százalékkal, a naptári hatást figyelembe véve pedig 3,9 százalékkal nőtt 2006. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva hazánk GDP-je. A közzétett adatok kapcsán a Pénzügyminisztérium államtitkára kijelentette, hogy nincs veszélyben a minisztérium idei 4 százalékos GDP-növekedésre vonatkozó prognózisa.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,6% (2006. I-III.) |
| Ipari termelés növekedése* |
8,8% (2006. VI.) |
| Beruházás-növekedés* |
9,7% (2006. I-III.) |
| Munkanélküliség |
7,2% (2006. IV-VI.) |
| Infláció* |
2,8% (2006. VI.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,5% (2006. I-V.) |
| Államháztartási hiány |
-1284,9 milliárd Ft (2006. I-VI.) |
| Fizetési mérleg | -1442 millió euró
(2005. I-XII.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,75% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Kóka János, gazdasági miniszter
Ki kell állni a költségvetés rendbetétele mellett, támogatni kell a tabudöntögető miniszterelnököt, aki a 16 éve szőnyeg alá söpört témákat is hajlandó napirendre venni. Mindemellett az SZDSZ-nek csak úgy érdemes a koalícióban kormányoznia, ha a konvergenciaprogram tartalmazza a szükséges reformok és a központi újraelosztás csökkenésének menetrendjét, így az ártámogatások leépítését, a pazarló és osztogató rendszerek radikális átalakítását, és az áttérést az egykulcsos adóra. Koalíciós partnerünk baloldali programjának tiszteletben tartása mellett sem engedhetünk abból, hogy az államháztartás hiánya 2008-ra három százalék alá csökkenjen! Meggyőződésem, hogy a vita nem arról kell hogy szóljon, hogy 2010 vagy 2012 lesz-e az euró bevezetésének éve. Az a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság egy hiteles, fenntartható növekedési pályán érkezzen be az euróövezetbe. (augusztus 15.)
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Az Európai Bizottság nem vár lehetetlent Magyarországtól, márpedig a maastrichti kritériumok elérése 2008-ra gyakorlatilag reménytelen vállalkozás. 2008 és 2010 között az egyensúlyi pályának a két legfontosabb feltétele biztosan megvan: három százalék alatt vagyunk hiányban, csökkenő tendenciát mutat az államadósság, ami fontos, alacsony az infláció és ehhez képest alacsonyak a kamatok. A konvergenciaprogram nem az euró bevezetéséről szól. A bevezetéshez összesen négy feltételnek kell érvényesülnie, ezek közül kettőben, a költségvetési hiány és az államadósság csökkentésében van a kormánynak felelőssége. A másik két feltétel – az infláció és a kamat – monetáris típusú. (augusztus 15.)
A megszorítócsomag nem reform, hanem kényszerű kiigazítás. A Gyurcsány-csomag az elmúlt hat évben felhalmozott számla kifizetése. A kiigazítás hiánya elveszi annak a lehetőségét, hogy valamikor jobb helyzetben legyen az ország. Sok minden feltorlódott az utóbbi években Magyarországon, amit egészen idáig nem orvosoltak, ezek között a rendszerváltás óta változatlanul hagyott dolgok is vannak. (augusztus 18.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
A liberális párt olyan programot támogat, amelyik a lehetséges legrövidebb időn beül állítja helyre az egyensúlyt, és emellett következetesen végigviszi a reformokat. A szabaddemokraták szerint az egyensúly helyreállításának időpontja 2008 vége, 2009 lehet. (augusztus 15.)
Azt gondolom, hogy nem fog 2,5 százalék alá menni, és a politikai ciklus második felére pedig, 2009-től négy százalék fölé mehet a növekedés. A két év alatt tervezett öt százalékos hiánycsökkentés több mint ezer milliárd forintos megtakarítást jelentene, ugyanakkor a mostani hiányszámok között vannak olyanok is, amelyek egyszeri tételként merülnek fel a következő években, és 2008-ban már nem szerepelnek. Ezek között említethető a vadászgépek és az autópálya-építés költségei valamint a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások, amelyek együttes összege mintegy 2,5 százalékot tesz majd ki. A konvergenciaprogram egyensúlyteremtő programnak is nevezhető. Rövid távú feladat megfogni az elszaladt költségvetési hiányt, majd a fenntartható egyensúlyi pálya megteremtése érdekében kell a különböző rendszereket hatékonnyá és finanszírozhatóvá tenni. A konvergenciaprogram benyújtásánál szerepelnie kell egy dátumnak, amikorra a három százalékos hiánycélt teljesíti az ország. A miniszterelnök óvatossága érthető, hiszen a 2004-es és a 2005-ös magyar konvergenciaprogramok nem valósultak meg, és az ország hitelességének visszaszerzéséhez megvalósítható programot kell letenni. (augusztus 16.)
Katona Tamás, a pénzügyminisztérium politikai államtitkára
Nincs veszélyben a PM idei 4 százalékos GDP növekedésre vonatkozó prognózisa annak ellenére, hogy a KSH napokban közölt gyorsbecslése szerint a II. negyedévben a naptárhatást is figyelembe véve a bruttó hazai termék (GDP) a bázishoz képest 3,9 százalékkal bővült, miközben a nyers mutató 3,6 százalékos növekedést mutat. A statisztikai mérés akkor mutatja meg a valóságos folyamatokat, ha azonos időszakot hasonlít össze, s ennek alapján látható, hogy ebben az évben 2 nappal kevesebb munkanap volt a II. negyedévben, így a naptárhatást kiszűrő index 3,9 százalékos GDP növekedést mutat, a nyers adat pedig 3,6 százalékot. Az első negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság, míg az első negyedévben – hasonlítva 2005 utolsó negyedévéhez képest – 0,7 százalékkal. (augusztus 17.)
Ellenzék
Aszódi Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, a párt nyugdíjas tagozatának elnöke
A Gyurcsány-csomag terheit, a gázáremelést és az áfaemelést a nyugdíjasok nem tudják megfizetni. Nincs fedezete a nyugdíjasoknál az átlagosan 27 százalékos gázárnövekedésnek és az 5 százalékos áfaemelésnek, hiszen januárban csupán 4,3 százalékos nyugdíjemelést hajtott végre a kormány. Ezen túl további áremelések is várhatók, de miből fogja ezeket kifizetni a nyugdíjas? A választások óta eltelt idő alatt a nyugdíjastársadalom rájött, hogy a kormány becsapta őket. Kétséges, hogy a 13. havi nyugdíj egyáltalán túléli-e az idei évet. Jelenleg 900 ezer olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek havi járadéka kevesebb mint 50 ezer forint. (augusztus 15.)
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője
A miniszterelnök és az SZDSZ-frakció egyeztetése a konvergenciaprogramról csupán arra szolgált, hogy eltereljék a figyelmet a jelenlegi problémákról, és a „ködös jövőről” beszéljenek. Az SZDSZ komoly kudarcot könyvelhetett el, hiszen a szabaddemokraták az elmúlt napokban folyamatosan arról beszéltek, milyen határozottan követelik majd a kormányfőtől a reformok kibontását és az euró bevezetésének pontos dátumát. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc és Kuncze Gábor minden konkrétum nélkül beszélt, nem határozták meg az euró bevezetésének céldátumát sem. (augusztus 16.)
Dávid Ibolya, az MDF elnöke
Tervezhetetlenné teszi az elkövetkező éveket, ha a kormány nem tudja határozottan megjelölni az eurózónához való csatlakozás időpontját. Az a kormány, amelyik nem meri kimondani, hogy 2010-11-ben lesz euró, az a kormány azt sem meri kimondani, hogy addig a feltételeit meg tudja teremteni. Fél évvel ezelőtt a parlamentben mind az SZDSZ, mind Gyurcsány Ferenc kormányfő megnyugtatta a közvéleményt, hogy 2010-ben lesz euró.
A 2006-os költségvetés elfogadásával járó túlköltekezés és költségvetési hiány évekkel vitt távolabb az euró bevezetésétől, azt követően, az SZDSZ koalíciós feltételként szabta az euró 2010-es bevezetését. Vagy szégyen, vagy bohóckodás, ami történt az elmúlt években az euró bevezetése kapcsán. (augusztus 18.)
Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, Debrecen polgármestere
"Azt biztosan nem ígérték, hogy a kormányzásukat adóemeléssel kezdik, ezt leszögezhetjük. És a magyarázkodásuktól kinyílik a bicska a zsebemben. Tönkretették az országot, mára csődbe jutottunk. Ha a pénzügyminiszter vagy a kormányfő azt mondja, hogy „nagy a baj”, az nyugodtan lefordítható úgy, hogy csődben vagyunk. Mondtak már mindent a költségvetés helyzetéről, a konvergenciaprogramról, és semmi sem volt úgy". (augusztus 18.)
Érdekképviseleti szervezetek
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára
A probléma az, hogy nem lesz idő az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságaiban megvitatni az előterjesztést (konvergenciaprogramot), amely vélhetően a jövedelemkiáramlással is foglalkozik. Félő, hogy ugyanaz a helyzet alakul ki, mint az Új egyensúly programmal kapcsolatos megszorító intézkedések bejelentésénél, amikor a szociális partnereket kész tények elé állította a miniszterelnök. A munkaadói oldal elvárja, hogy az álláspontját érdemben vegye figyelembe a kormány, anélkül nem számíthat szolidaritására, partnerségére. (augusztus 17.)
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője
Eleve késésben van a miniszterelnök úr, hiszen korábban azt ígérte, hogy augusztus 15-ig eljuttatja az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjainak a konvergenciaprogramot, amelynek részleteit máig nem ismerjük. Úgy tűnik, hasonló forgatókönyvet akar a kormány kialakítani, mint a megszorító csomag tárgyalásánál. Ennél is fontosabb azonban, hogy a konvergenciaprogram az EU tagországaként Magyarország jövőjét alapvetően meghatározhatja. Ebben pedig a kormánynak – legalábbis ma ez látható – egyre kevésbé számít a partnerség, ezt a jövőt egyedül akarja felrajzolni. (augusztus 17.)
Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke
Nem a betegszállítás, hanem a mentés biztonságát kell garantálni. Az ilyen döntések előtt törvényi előírás alapján kötelező lett volna lefolytatni az ágazati egyeztetést, egyrészt az átszervezés, másrészt a létszámcsökkentés miatt, arról nem is beszélve, hogy előzetesen semmilyen hatástanulmány nem készült. Az ágazati egyeztetésen minden érintett előzetesen elmondhatta volna álláspontját, most viszont utólag varrják a gombhoz a kabátot. Bár az Országos Mentőszolgálat tíz százalékos létszámleépítését jelentett be, valójában a betegszállítás privatizációjáról van szó. Továbbra is szeretnénk látni Molnár Lajos egészségügyi miniszter döntését a mentés és a betegszállítás szétválasztásáról, valamint a tíz százalékos létszámcsökkentésről, mert erre vonatkozó papírral még nem találkoztunk.
Heim Péter, az Aegon Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója
Visszaveti a magyarországi gazdasági növekedést az átgondolatlan megszorító csomag. Az európai uniós támogatásokkal együtt is lemarad az ország a térséghez képest. Magyarország a következő 5-6 évben 10-15 százalékkal is lemaradhat a térséghez képest. Ez azt jelenti, hogy Lengyelország leelőzheti az országot. A következő években ugyanis nem folytatódik a jelenlegi tendencia, vagyis az, hogy a nagy államháztartási hiány mellett is magas lesz a gazdasági növekedés. A növekedési ütem tartósan, 5-6 évre is 4 százalék alatt maradhat, miközben a térség országainak gazdasága évente 6 százalékkal is növekedhet. A negatív folyamatokat az sem ellensúlyozza, hogy 22,6 milliárd eurónyi támogatás érkezhet az országba az unióból. Várhatóan 2013-ban csatlakozhat Magyarország leghamarabb az eurózónához. Az euró bevezetését a következő országgyűlési választás is hátráltatni fogja. (augusztus 16.)
Palócz Éva, a Kopint Datorg vezérigazgató-helyettese
A céldátum a tervezett konvergenciaprogramból valószínűleg kommunikációs megfontolások miatt került ki. De ha nincs is kimondva, a maastrichti kritériumok elérésének dátuma mindenképpen szerepelni foga a programban, s ehhez a dátumhoz képest a harmadik év az euró bevezetésének lehetséges céldátuma, mivel két évet kell tölteni az előkészítő szakaszban, az EMS II-ben. Tehát, 2012. január elseje a legkorábbi dátum. (augusztus 16.)
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa
Az első negyedévnél mindenki gyengébb számot várt, de nem ennyire gyengét. Az idén talán négy, jövőre 2-2,5 százalékos lehet a GDP bővülése. A beruházások – ideértve az államiakat is – lanyhulását, az autópálya-építés körüli hercehurca állhat a második negyedév adata mögött. A feldolgozóipar már az első negyedévben is a visszaeső beruházásokkal hívta fel magára a figyelmet. Ám a lakossági fogyasztás még nem csökkenhetett, hiszen a második negyedév még nem a költségvetési megszorítás időszaka. A külső egyensúly azonban javul, ez látszik a külkereskedelmi statisztikából, s kérdés, mi történt az első negyedévben lendületesen beáramló külföldi működő tőkével. (augusztus 16.)
Reinhard Cluse, az UBS londoni elemzője
A magyar gazdaság a féktelen állami költekezés és a versenyképesség csökkenésének árát fizeti most meg. A második negyedév is csúnya meglepetés, de a harmadik és a negyedik teljesítménye sem lesz jobb, jórészt az életbe lépő megszorító, adóemelő és kiadáscsökkentő intézkedések miatt. (augusztus 16.)
Török Zoltán, a Raiffeisen makrogazdasági szakértője
Az import bővülési iramát (15 százalék) meghaladó export (16 százalék), valamint a beruházások, az autópálya-építések továbbra is viszonylag erős ütemet diktálnak. Jövőre 2,9 százalékra lassulhat az iram a költségvetési kiigazítás miatt, vagyis föltehetően nem mérséklődik olyan mértékben, mint ahogy a kormány feltételezi, amely hozzávetőlegesen két százalékot prognosztizál. Ennek oka, hogy a régió továbbra is húzóerőként hathat, hiszen a szlovák és a cseh gazdaság hétszázalékos ütemre kapcsolt, de látványos a lengyel, az ukrán, a horvát, a román gazdaság teljesítménye is. A reálbér visszaesése ellenére a fogyasztás növekedése nem mérséklődik, igaz, valószínűleg nem is gyorsul, vélhetően az idei szinten marad. (augusztus 15.)
KSH
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 3,6 százalékkal, a naptári hatást figyelembe véve 3,9 százalékkal nőtt 2006. II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. (augusztus 15.)
A reálkereset 2006. január-júniusban 5,4 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban az előző év azonos időszakához viszonyítva, a fogyasztóiár-index 2,6 százalékos növekedése mellett. Ebben az időszakban a nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkereset 7,2 százalékkal, a nettó átlagkereset 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 168 200 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 155 100 forintot kerestek 2006. január-júniusban. A bruttó átlagkereset 200 700 forint volt a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóknál. (augusztus 17.)
GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az infláció gyorsuló növekedése a nyár végén várható, aminek megfelelően a bruttó és a nettó bérek nominális növekedésének és a reálbérek emelkedésének lassulása prognosztizálható az év második félévére. Ugyanakkor nem várható nagyon jelentős visszaesés: 2006-ra 6-7 százalékos bruttó és – mivel az adó-terhelés mérséklődik, de az év második felében az egyéni járulék emelkedik – szintén 6-7 százalékos nettó átlagkereset emelkedésre lehet számítani. Így még a második félévben gyorsuló infláció ellenére is közel 4 százalékos reálbér-növekedés megy végbe. (augusztus 17.)
Jonathan Schiffer, a Moody’s hitelminősítő elemzője
A Moody’s megvárja, hogy az október elsejei önkormányzati választások után milyen, az államháztartási hiány mérséklését szolgáló kiadáscsökkentő intézkedéseket tervez a kormány. A kormány a közelmúltban adó- és járulékemelési intézkedéseket hozott, amelyeken keresztül az államháztartási hiány csökkentését kívánja elérni, de ezzel a gazdaság növekedési lehetőségeit kockáztatja, ha a magánszektor terhelését fenntartja. Arra számítunk, hogy a fiskális kiigazítás kiadáscsökkentéssel kapcsolatos intézkedései a második szakaszban, a helyi önkormányzati választások után indulhatnak el. Emiatt kicsit várunk még a referendum után, hogy elkezdjék megvalósítani ezen intézkedéseket. (augusztus 15.)
Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Bank elemzője
Pozitívum, hogy a következő két évre reális mutatókat közöl a tervezet, középtávon azonban homályba vesznek a részletek. Az, hogy reális számok jelentek meg a programtervezetben, javíthatja a kormány hitelességét, az azonban, hogy nem derül ki világosan, mikor tud az ország az ERM II. árfolyamrendszerhez csatlakozni, további bizonytalanságot okoz. A piacok negatívan reagáltak a megjelent tervezetre: a forint árfolyama több mint 1 százalékot gyengült a csütörtök délutáni szintjéhez képest, emelkedtek az állampapírhozamok és a piac visszaárazza a 8 százalék körüli kamatszintet.
Barcza György, az ING Bank elemzője
Nem biztos, hogy nagy hiba volt kihagyni a tervezetből a csatlakozás konkrét céldátumát, és inkább az oda vezető út részleteit meghatározni. Az euró bevezetés dátumának meghatározása azonban korlátot szabhatna a következő választási kampány ígérgetéseinek. A tervezet alapján az látszik, hogy a kormány a radikális helyett ismét a mérsékelt átalakítást választotta. Ezzel elősegítheti ugyan a 2010-es országgyűlési választásokon való győzelmet, ugyanakkor veszélybe sodorja a gazdaság hosszú távú felzárkózását és azt kockáztatja, hogy Magyarország lemaradjon a régió többi országához képest.
Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője
Azzal, hogy kiszivárogtatták ezt a tervezetet, a kormányzat a piacot kívánta tesztelni. A sajtóban megjelent dokumentum szerint a gazdasági növekedés drasztikus csökkenésével, 2008-ig növekvő államadóssággal, valamint a reálbér és a lakossági fogyasztás csökkenésével számol a kormány a konvergenciatervben. A munkaanyagban a kormány nem határoz meg céldátumot az euró bevezetésének időpontjára. A tervezet elismeri, hogy a bruttó államadósság – amely a maastrichti kritériumok értelmében legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) éves értékének 60 százaléka lehet – már tavaly is 62,2 százalék volt, s erre az évre 67,3 százalékot, 2007-re 70,9, az azt követő évre 72,2 százalékot jósol. A csökkenés a prognózis szerint 2009-ben kezdődhet meg, de akkor is csak 70,4 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság.
