Kiszivárogtatás után másfél fordulat
Noha a kormány azt hangsúlyozza, hogy a konvergenciaprogram lényege az egyensúly helyreállítása, és nem az euró bevezetése, mégis utóbbi foglalkoztatja leginkább az ellenzéket, az elemzőket és a közvéleményt is. A program ismertetésével azonban a céldátum hiányáról folytatott vita lassan átterelődik a program tartalmára.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
A múlt hét végén kiszivárogtatott konvergenciaprogram részleteit augusztus 23-án ismertette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, kiemelve, hogy ez még nem a végleges, Brüsszelnek benyújtandó program, erre utal az anyag címe is: Útban a fenntartható növekedéshez. Kihívások és válaszok. A bemutatottak lényegében nem térnek el a már korábban nyilvánosságra kerültektől. Ezzel kapcsolatban a kormányfő kitért a sajtó felelősségére és határozottan elutasította azt az állítást, miszerint az ő közvetlen környezetéből került volna az információ a sajtóhoz. Ugyanis egyes sajtóhírek szerint a kormány a kiszivárogtatással kívánta felkészíteni a közvéleményt és a piacokat a tényleges bejelentésre, mintegy szondaként használva az információs csatornákat.
A koalíció politikusai egybehangzóan az ország gazdasági egyensúlyának helyreállítását és stabilizálását emelték ki – és nem az euró bevezetésének dátumát – mint a konvergenciaprogram lényegét. Ugyanakkor szerintük az euró 2011-re bevezethető lesz, még akkor is, ha esetleg az államadósság csökkenésének a mértéke nem éri el a 60 százalékot. Az ellenzék azonban másként látja, szerintük 2015-nél korábban nem lesz hivatalos fizetőeszköz hazánkban a közös pénz. Az MDF azt is kifogásolta, hogy az idő rövidsége miatt (a konvergenciaprogramot szeptember 1-jéig kell benyújtani) nem kerülhet sor valódi egyeztetésre.
Politikailag paradox helyzet a kormány szempontjából, hogy miközben a pozitív célt (a stabilitás megteremtését) hangsúlyozza, a céldátum hiánya éppen ezt nehezíti meg. Így ugyanis a hozzá vezető út nehézségei kerülnek előtérbe.
Az elemzők megítélése rendkívül eltérő a tervezetről. Vannak szakértők, akik túlságosan is pesszimistának látják a kormány terveit, mások viszont pont attól tartanak, hogy a 2010-es választások közeledtével a program felpuhulhat. Az euró bevezetésével kapcsolatban sem egységesek a nézőpontok: az egyik „tábor” szerint megvalósítható a 2011-es céldátum, a másik „tábor” pesszimistább, szerintük 2015 a reális időpont.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,6% (2006. I-III.) |
| Ipari termelés növekedése* |
8,8% (2006. VI.) |
| Beruházás-növekedés* |
9,7% (2006. I-III.) |
| Munkanélküliség |
7,2% (2006. IV-VI.) |
| Infláció* |
2,8% (2006. VI.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,5% (2006. I-V.) |
| Államháztartási hiány |
-1284,9 milliárd Ft (2006. I-VI.) |
| Fizetési mérleg | -1442 millió euró
(2005. I-XII.) |
| Jegybanki alapkamat | 6,75% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Teljes gazdasági, és fél szociális fordulatot hirdet a kormány a konvergencia-programban. Magyarország 2007 és 2009 között csatlakozhat az euró előszobáját jelentő ERM II-es árfolyamrendszerhez. A közös pénz bevezetésének az egyensúly-kritériumok teljesítésén túl ugyanis feltétele, hogy az ország két éven át stabilan tartsa árfolyamát e rendszeren belül – így a 2009-es dátum szintén a 2011-es euróra utal. A cél az, hogy a hétköznapi élet kézzelfogható normáiban – mint a versenyképesség, az állami szolgáltatások minősége vagy a reáljövedelem alakulása – Magyarország a legfejlettebb nyugati államokhoz legyen hasonló. (augusztus 22.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
A leglényegesebb és a legfontosabb a megbomlott egyensúly helyreállítása. Nem az euró bevezetése miatt, hanem saját magunk miatt. Annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszútávon is stabil és fejlődőképes legyen. Ezért mondtuk, hogy a lehetséges legkorábbi időpontban kell ezt az egyensúlyt megteremteni. Ennek az időpontja a mi becslésünk szerint 2008 vége, 2009 eleje. És erre ez a konvergencia-program a lehetőségeket és az adottságokat figyelembevéve alkalmas. (augusztus 23.)
Veres János, pénzügyminiszter
Az Európai Bizottság illetékeseivel is egyeztetett álláspont szerint az államadóssággal kapcsolatos feltétel az euró bevezetésére nemcsak akkor teljesül, ha az államadósság GDP-arányos mértéke 60 százalék alatt van, hanem akkor is, ha annak mértéke bár magasabb, de aránya csökkenést mutat. Ennek a program szerint 2009-ben tesz majd eleget Magyarország, vagyis 2011-ben lehet legkorábban euró Magyarországon. A különféle változatok közül az óvatos, konzervatív prognózist tartalmazót terjesztette társadalmi vitára a kormány. (augusztus 23.)
Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos
Az Európai Unió ma a saját szabályaival összhangban folyósít támogatásokat Magyarországnak: eddig 670 milliárd forintnyi támogatásról született döntés, ebből 230 milliárdot hívtunk már le az első nemzeti fejlesztési terv keretein belül. Ezzel Magyarország az unió statisztikái szerint a legsikeresebb országok között van e tekintetben. Az "illegitim támogatások" felvetését határozottan visszautasítom, ugyanakkor az elméleti lehetősége megvan annak, hogy az uniós források egy részétől eleshetünk, ha a szeptember elsején benyújtandó konvergenciaprogramot az unió – egy hosszadalmas eljárás eredményeként – nem találná megfelelőnek. E lehetőség kizárólag az összes uniós támogatások kevesebb mint egyharmadát kitevő kohéziós alapra vonatkozik – tehát semmiképp nem a fejlesztési források összességére. Ilyen lépésre korábban még soha nem volt precedens az EU-ban. A konvergenciaprogramra nem az unió kedvéért van szükség, hanem azért, hogy segítségével biztos alapot teremtsünk az ország hosszú távú gazdasági stabilitására. (augusztus 22.)
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
Nem igaz, hogy csak az adóemelésre koncentrálunk, a kiadásokat is csökkentjük, s ezt a piac fokozatosan el fogja fogadni. Jelentős csökkentés várható a drága autópálya-kiadási programban, a vasútnak, illetve más, veszteséges állami vállalatoknak juttatott támogatásokban, miközben a szociális kiadásoknak is szigorú határokat szabnak. Magyarország megítélése a valóságos helyzethez képest rosszabb a szavahihetőség elvesztése miatt. Ezt kell legelőször és legfőképpen visszaszereznünk. A konvergencia program lehet, hogy nem 100 százalékig tökéletes, de meg vagyok győződve, hogy a tervezett lépések egyedülállóak az elmúlt 16 évben. A helyes úton haladunk még akkor is, ha senki nem hisz nekünk. (augusztus 24.)
Ellenzék
Matolcsy György, a Fidesz országgyűlési képviselője
A gazdaság lefelé menő spirálját indítja el a Gyurcsány-program, ahelyett, hogy a növekedés gyorsításával oldaná meg a költségvetési hiány problémáját. Ahol ilyen magas volt a hiány, ott adócsökkentéssel, munkahelyteremtéssel, gyorsabb gazdasági növekedéssel, és a helyi, hazai vállalkozók ösztönzésével oldották meg a problémát. A Gyurcsány-csomag elhibázott kormányzati döntés, mert a magyar gazdaság lényegesen nagyobb bajban van, mint amit egy megszorító programmal kezelni lehet. Példátlanul magas, a bruttó hazai termék tíz százalékát meghaladó a költségvetés hiánya. A Gyurcsány-csomag legnagyobb problémája, hogy "fordítva ül a lovon", mert ahelyett, hogy adókat csökkentene, az élőmunkát terhelő járulékokat csökkentené, ahelyett, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozóknak adna lökést, hitelkereteket biztosítana, megrendeléseket adna, tehát új munkahelyek teremtése révén tenné rendbe a gazdaságot, éppen fordítva, adóemelések és megszorítások révén próbál kijutni a válságból. Felelőtlenség, hogy a kormány még mindig nem vallja be, hogy mekkora a költségvetés hiánya. Az elkövetkezendő másfél évre egészen világosan látszik, hogy a magyar növekedés nemhogy gyorsulna, nemhogy szinten maradna, hanem jelentősen csökken. Nem látható előre, hogy az adóemelés és a kiadáscsökkentés hatására mennyire csökken a fogyasztás, mennyire csökken az embereknek a hajlandósága arra, hogy új otthonok építésébe kezdjenek és az is kérdéses, hogy a vállalkozók mennyire fogják majd vissza a beruházásaikat. (augusztus 22.)
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
Azt olvastam ki ezekből a számokból, hogy optimális feltételek mellett 2013-ra kerülhet Magyarország abba a helyzetbe, hogy a GDP-arányos államadósság eléri a maastrichti kritériumokat, így 2015-ben lehet csatlakozni az eurózóához. Az euróövezet létrehozásakor valóban rugalmasan kezelte az unió ezt a kritériumot, és így olyan országok is csatlakozhattak, amelyeknek magasabb volt ugyan 60 százaléknál a GDP-arányos államadósságuk, de csökkenő tendenciát mutatott. A Fidesz továbbra is azt szeretné, ha a kormány megjelölné az euróbevezetés tervezett időpontját a készülő konvergenciaprogramban, a dátum ugyanis igazodási pontot jelentene a gazdasági élet szereplői számára. A Gyurcsány-csomag átmenetileg segíteni fog, egy másfél-két évre az egyensúlyi problémákat orvosolni fogja, de mivel nincs mögötte gazdaságfejlesztés, az egész majdhogynem egy hiábavaló áldozatvállalás lesz a magyar lakosság részéről. (augusztus 23.)
Dávid Ibolya, az MDF elnöke
Gyurcsány Ferenc kormányfő nem akart és nem akar valódi, felelős egyeztetést folytatni a konvergenciaprogramról. Erre utal, hogy a kormányfő kilenc nappal a brüsszeli határidő előtt tette közzé a program szakértői tervezetét. Az elkövetkező két évben megszorításokra, az életszínvonal és a foglalkoztatás csökkenésére kell számítani, ami akár elfogadható is lenne, ha a program hosszú távon a nemzet fejlődését és versenyképességét szolgálná. Nemcsak a hiány elfogadhatatlanul magas, hanem az államadósság is megállíthatatlan növekedésbe kezd. A legnagyobb problémát a kormány hitelessége fogja jelenteni, amikor akár Brüsszelben, akár Magyarországon kell a programot megvédeni. A kedden megismert konvergencia-programnak további két fontos tanulsága van. Az egyik az, hogy az SZDSZ végleg feladta programját, és ezzel becsapta választóit, hiszen a következő években a rendszerváltás óta soha nem látott adóemelések következnek. A program másik tanulsága, hogy az eredetileg tervezett 2008-as dátumhoz képest szakértőik szerint legkorábban 2015-ben lehet az eurót bevezetni. A két nagy párt szociális vagy szocialista demagógiája vezetett oda, hogy a most ismertetett konvergencia-programot kell várhatóan valós alapnak elfogadni a következő években. A konvergencia-program tehát a kétpártrendszer iránti törekvés számlája, amelyet most elsősorban a középosztállyal fognak megfizettetni. (augusztus 23.)
Érdekképviseleti szervezetek
Kónya Péter, a Liga Szakszervezetek társelnöke
A konvergenciaprogram megszorító intézkedései helyett, a fekete és a szürke gazdaságot kellene rászorítani arra, hogy teljesítse adó- és járulékbefizetési kötelezettségeit. A befolyt összeg komoly mértékben járulna hozzá az egyensúly helyreállításához. Az ebből a szektorból befolyt adók és járulékok elegendőek lennének az államháztartási lyukak betöméséhez. Ez az út jóval nagyobb társadalmi támogatottságot kapna – tette. Veszélyes helyzetet teremt az a kormányzati szándék is, amely az elkövetkező két évre befagyasztaná a közszféra béreit, illetve módosítaná a szektorban dolgozók jogállását. A munkavállalók emiatti eláramlása működésképtelenné tehet számos intézményt, államigazgatási rendszereket. (augusztus 23.)
Palkovics Imre, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldal soros elnöke
A miniszterelnök úr korábban tett ígérete, miszerint augusztus 15-ig a nyilvánosság elé fogja terjeszteni a konvergenciaprogramot, illetve az Érdekegyeztető Tanács partnerei elé, nem történt meg. 22-én 2 óra után kaptuk meg az anyagot. A reálkereset vesztése, a foglalkoztatás csökkentése, ezek mind-mind a munkavállalókra nézve megszorítások, nem jóslatok, hanem bekövetkező tények. Elsősorban arra teszünk javaslatokat a 23-i egyeztetésen, hogy a kormánnyal megkötött megállapodás – ami a szakszervezetek és a munkaadók részvételével jött létre – feltételei a változások következtében, hogyan alakuljanak. Itt a reálkeresetekre, illetve a minimálbér megállapodásra gondolunk és természetesen nagyon kíváncsian várjuk, hogy a foglalkoztatás helyzete, a GDP csökkenése hogyan fog visszahatni az amúgy is magas munkanélküliségre és az alacsony foglalkoztatásra. (augusztus 22.)
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) által alkotott unió
Elutasítjuk, hogy az érdekegyeztető tárgyalások helyett különböző kiszivárogtatott sajtóhírekből értesüljünk az illetménytábla rendszer megszüntetéséről, amely eleve elfogadhatatlan számunkra. A kiszámítható és objektív előmeneteli illetményrendszer több évtizedes szakszervezeti harc eredménye, nem lehet ezt félredobva visszatérni az ötvenes-hatvanas évek szubjektív, osztogató bérezési rendszeréhez. Nem elfogadható az illetménytábla rendszer megszüntetésének indoklása. Ugyanis nem igaz, hogy a jelenlegi illetménytábla rendszer az egyenlősdit szolgálja. Az sem igaz, hogy nem ad lehetőséget az egyéni teljesítmények elismerésére. Nem igaz az sem, hogy nem lehet különbséget tenni az azonos kondícióval rendelkezők között a többet teljesítők javára. Az illetménytábla csak bérminimumokat határoz meg, tehát lehet többet adni a többet teljesítőknek. Elfogadjuk, hogy a jelenlegi illetménytábla rendszer nem tökéletes. Ezért azt javasoljuk a kormánynak, hogy a különböző megszüntetési, befagyasztási szándékok helyett az érdekegyeztetés keretében dolgozzák ki az illetménytáblák – a mai követelményeknek megfelelő, objektív alapokon nyugvó – módosítását. Olyan megoldást keresve, amely egyaránt megfelel a munkáltatói és munkavállalói érdekeknek. (augusztus 22.)
Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke
A Medgyessy-, a Gyurcsány 1-es és 2-es kormány szándékosan elmulasztja a köz- és magántőke együttműködésének szabályozását. Már csaknem 670 milliárd forint van jelen szabályozatlanul. Ma ugyanis sorozatosan az történik, hogy a szocialista többségű önkormányzatok pénzhiányra hivatkozva magánműködtetésbe adják a kórházakat. Ez nem felel meg az alkotmányban és a törvényekben előírtaknak, még ha mellette közlik is, hogy mindez tulajdonképpen nem is privatizáció. Ennek a munkavállalók és a betegek látják kárát. A kormányprogramban az szerepel, hogy 2007-ben kell dönteni arról, hogy nyitunk-e a több- biztosítós rendszer felé. Őszödön viszont már úgy határozott a kormány, és ez áll a zöld könyvben is, hogy még ebben az évben. A kormányprogramot az országgyűlés fogadta el - az őszödi döntés tehát magát az országgyűlést teszi nevetségessé. A kormány emellett a mai napig nem adott választ a 2004-es sztrájkköveteléseinkre, a tárgyalásokat teljesen egyoldalúan elhalasztották – ezzel megalázták a munkavállalókat. Az új szakminiszternek sem volt ideje egyeztetni az egészségügy szereplőivel erről a nagyszerű penészkönyvről, holott ez törvényi kötelezettsége lett volna. Amíg a kötelező magánnyugdíj-biztosítási rendszerbe beterelt állampolgárok befizetéseit tíz évvel a rendszer bevezetése után nem értékeljük ki, addig semmiféle reformhoz nem lehet hozzákezdeni. Magyarországon tartós demokráciadeficit van. Ha ezeket nem lehet kimondani ebben az országban, akkor az komoly probléma. (augusztus 23.)
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója
A program számaiból az látszik, hogy a kormány ezúttal egy kicsit mintha pesszimistább is lett volna az elemzőknél, nálunk legalábbis mindenképpen. Az Ecostat ugyanis magasabb GDP bővülést vár a következő évekre, mint a kormány által most közölt előrejelzés. A program megalkotói „valószínűleg nem számoltak azokkal a kedvező nemzetközi konjukturális hatásokkal, amelyekkel az elkövetkező években azért számolni lehet. Ugyanakkor kedvező lehet a következő évekre nézve, hogy idén több olyan egyszeri kiadási tétel is szerepelt a költségvetésben, melyek később már nem jelentenek terhet. (augusztus 23.)
Németh Dávid, az ING Bank Rt makrogazdasági elemzője
A korábbi konvergencia-programoknál tartalmasabb a miniszterelnök által bemutatott vitaanyag, amely vélhetően megnyugtatja – a ma még meglehetősen pesszimista – piacokat és Brüsszelt is, a vázolt makrogazdasági pályát reálisnak tartják. A tervezettnél magasabb inflációs adatokat várok, ami elsősorban a kötvény oldalon érintheti érzékenyen a befektetőket. A forint nem fog radikálisan gyengülni, még ha a várható államadóssági besorolás leminősítése miatt lesz/lesznek is rövid átmeneti időszakok, amikor emelkedik az euró ára. A jövő nagy kérdése, hogy a reálisnak tűnő makrogazdasági pályát, illetve a reformok bevezetését és végrehajtását a 2010-es választás érdekében menetközben „felpuhítja-e” a kormány. (augusztus 23.)
Standard and Poor’s
Magyarországon 2,5 százalékra csökkenhet a gazdasági növekedés üteme 2007-ben az idei 4,2 százalékról a kormány drasztikus megszigorító intézkedései miatt. A gazdasági növekedés üteme Európa-szerte lassulni fog, mert 2007-ben várhatóan csökken az Egyesült Államokba irányuló export, mérséklődik a fogyasztói kereslet és a beruházások volumene, miközben várhatóan emelkednek a kamatok. Az euróövezet országainak exportja 4,5 százalékkal fog bővülni 2007-ben az idei 6,5 százalékkal szemben, lassítva a GDP növekedési ütemét. (augusztus 22.)
Láng Róbert, pénzügyi elemző
A fiskális politika és a fiskális kormányzat igyekszik hitelességet növelni és a befektetők számára egy olyan programot kommunikálni, ami valójában teljesíthető. Gyurcsány Ferenc bejelentései közül az egyik legfontosabb, hogy három év alatt akarja az államháztartás hiányának GDP-arányos szintjét 7 százalékponttal csökkenteni. Ha ezt az ütemet a kormány tartja, azt a lakosság is jelentősen megérzi. (augusztus 22.)
Barcza György, az ING Bank elemzője
A maastrichti követelményekben meghatározott hatvanszázalékos értéknél magasabb adóssággal rendelkező országok is bevezethetik az eurót, de csak akkor, ha a GDP-arányos államadósság tartósan csökkenő tendenciát mutat. Az euróövezeti tagsághoz az uniós országok három legalacsonyabb inflációs rátáját kell figyelembe venni, s az ettől való eltérés legfeljebb másfél százalékpont lehet. (augusztus 23.)
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési igazgatója
Ha a GDP-hez mért államháztartási hiány és az infláció alacsony lenne, akkor az államadósság automatikusan mérséklődne, és a kamatszint követelményéhez is közelítene hazánk. Az euró bevezetésének legnagyobb akadályaként az államháztartási hiány és az inflációt jelölhető meg. A konvergenciaprogram tervezetének adatai alapján 2013-as euróbevezetést jósolható, számolni kell egy olyan pályával is, amely "egységfrontot" teremtene a koalíciós pártok között, s ennek segítségével a parlament gyorsabban el tudná fogadni az uniós valuta bevezetéséhez szükséges intézkedéseket. (augusztus 23.)
Tóth Gyula, a bécsi BA-CA elemzője
Az 5.5-ről 6.2 százalékra emelt jövő évi inflációs prognózis közel esik saját jövő évi előrejelzésükhöz és azt sugallja: a kormány az idei év vége felé további gázár-emelés(eke)t tervezhet (melynek bejelentésével megvárja az október elsejei önkormányzati választásokat). A Gyurcsány által bemutatott konvergencia-program 5 területet jelöl meg prioritásként (közszféra, egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, ártámogatások csökkentése). A közszférában bejelentett elbocsátásokon kívül azonban a dokumentum nem tartalmaz érdemi részleteket a többi területre. Emiatt Tóth Gyula úgy látja: a kormány az önkormányzati választásokig kivár a részletek ismertetésével. (augusztus 22.)
Palócz Éva, a Kopint-Datorg Zrt. tudományos vezérigazgató-helyettese
Nagyon nehezen, de teljesíthető. Ez önmagában nem jelent semmit, ugyanis az utolsót nem számítva a korábbi konvergenciaprogramok is tarthatónak tűntek, ám végül egyik vállalásait sem tudták teljesíteni. Most is kétséges, hogy a deficitet sikerül-e 2006-ról 2008-ra 5,8 százalékponttal csökkenteni - egyik évben 3,3 a másikban 2,5 százalékkal -, mivel korábban a pénzügyminisztériumi illetékesek is legfeljebb évi 1-1,5 százalékpontos tartottak reálisnak. A napvilágra került munkaanyaggal szemben is az fogalmazható meg legsúlyosabb kifogásként, ami az eddigiekkel is baj volt: egyáltalán nem derül ki belőle, hogy az egyes számok és deficit-, illetve államadósság-csökkentési tendenciák mögött milyen valós folyamatok, intézkedések állnak. (augusztus 22.)
Bebesy Dániel, a CIB elemzője
Indokolatlanul túlzó volt a piaci reakció a pénteki adatokra, most korrigál a piac. Az első, hivatalosan is 70 százalék feletti GDP-arányos államadóssággal kalkuláló kormányzati adatok megjelenése sokkolta az euróbevezetés esélyét így 2014 utánra toló piacot. A számok alaposabb áttekintése, illetve a reformok, strukturális átalakítások – ugyan még továbbra is zömmel konrétumok nélküli – ígérete már megnyugtatóbban hatott. Várható, hogy a jegybank hétfőn negyed százalékkal emeli a kamatot. A kamatemelés előtt, e hét végén még kisebb forintgyengülés is jöhet, egyebek között éppen a bizonytalanság miatt. (augusztus 23.)
Rafaela Tenconi, a Dresdner Kleinwort szakértője
Az új konvergencia-program alapján elvben elérhető a 2011-es euróbevezetés, de nem ez Magyarország érdeke. A magyar ipar hosszú távon növekedésre képes, a munkaerő versenyképes, a jövő tehát ígéretes. Magyarország elvben már akár jövőre csatlakozhatna az euró előszobájának számító ERM rendszerhez, de ebben olyan kemény feltételeket kellene teljesítenie a nemzeti valuta árfolyamának stabilizálásában, amely a jelen helyzetben rendkívül kiszolgáltatottá tenné a forintot. A bejelentett konvergenciaprogram túlságosan ambiciózus, amely magában hordozza a fellazulás veszélyét, különösen annak fényében, hogy a magyar kormány a közelmúltban már visszavont jó néhány fiskális célt. Egy könnyebben teljesíthető programmal kellett volna előállni, hogy aztán jó esetben az ország lenyűgözze a piacot a jobb eredményekkel. Ehelyett egy olyan nagyon ambiciózus programot vállalt a magyar kormány, amellyel kapcsolatban alapos indokkal feltételezhető, hogy nem tudja majd teljesíteni. (augusztus 23.)
Csaba László, közgazdász
A konvergenciaprogram jóindulatú olvasata 2012-es bevezetést céloz meg. Az új céldátum eléréséhez szükséges intézkedéseknek csak a filozófiája ismert, a konkrétumok nem. Mivel a céldátum nem is szerepel a dokumentumban, ezért azt nem is lehet számon kérni.
Mindez növeli a bizonytalanságot, hiszen nem lehet megmondani, hogy az ország mikorra teljesíti a szükséges feltételeket. Ez nem szolgálja Magyarország hosszú távú felzárkózását. Lehetett volna olyan gazdaságpolitikát is tervezni, amely már 2010-re lehetővé tette volna a közös európai valuta bevezetését, de ez nem így történt. A kormány által megalkotott program alacsonyabb gazdasági növekedéssel, magasabb inflációval, jobban kilengő forintárfolyammal és magasabb kamatszinttel számol. (augusztus 23.)
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa
A konvergenciaprogram inkább propagandaanyag. Megnyugtató, szép számokat tartalmaz, amelyek azonban a homályos, vagy hiányzó részek miatt nem állnak össze, elnagyolt a reformok kifejtése, nem derül ki, hogyan teljesíthetőek az eurókritériumok, holott a csatlakozás inkább nyereséget hozna versenyképességben. Nem érzékelhetőek stabil pontok: magas a kamat, az adó, a vállalkozások mozgástere beszűkül, ingadozik az árfolyam. 2015-ben léphetünk csak be az euróövezetbe, s még jó, ha a régió többi országa nem előz meg bennünket. (augusztus 24.)
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója
Két éven belül fordulhat a kocka a lengyel és szlovák belpolitikai viszályokat, pályamódosításokat látva. Ha jönnek a reformok, Magyarország újra élre törhet a régióban. Sőt, a 2011-es belépés is elképzelhető. A kormány valójában erőteljes fordulatot hajt végre, de ezt nem kommunikálta meggyőzően. Az üzleti szféra nem akar bizonytalanságot, s az export és a multik által vezérelt magyar gazdaság számára fontosabb a stabil árfolyam, mint hogy milyen árfolyamon csatlakozunk majd. Ha három százalék alá csökken a költségvetési hiány, s a reformok révén kisebb lesz az állami újraelosztás mértéke, akkor például adócsökkentésekkel javítható lesz a versenyképesség. (augusztus 24.)
