Gyurcsány vs. Orbán - Újratöltve
A helyi választások előtt egy hónappal mindkét nagy párt megtartotta kampánynyitó rendezvényét. Az MSZP és a Fidesz egyaránt országos politikai helyzetértékeléssel adta meg az önkormányzati kampány alaphangját, a pozitív üzeneteket azonban háttérbe szorították az egymással szemben megfogalmazott bírálatok. A pártrendezvények sajtóvisszhangjából pedig az derült ki, hogy média akkor is szereti a két vezér párharcaként leírni az MSZP és a Fidesz rivalizálását, amikor ezt maguk a pártok nem szeretnék.
Politikai déja vu
Örök vita, hogy az önkormányzati választásokra vajon mekkora hatással van az országos politikai helyzet. Olyan kérdés ez, melyre nincs egyértelmű válasz, mert – bár a 2002-es önkormányzati választás világosan megmutatta, hogy az általános politikai hangulat hatással van az önkormányzati választásokra - a helyi és országos politikai ügyek fontossági sorrendje minden egyes helyi választáson, minden egyes választó fejében más és más. A kérdés azonban ettől még létezik, és politikai szereplők számára nem is megkerülhető. A pártoknak el kell dönteni, hogy önkormányzati kampányukban mekkora szerepet szánnak az országos politikai helyzet értelmezésének.
A hétvégi rendezvények alapján úgy látszik, az elkövetkező egy hónapban az MSZP és a Fidesz kiemelten kívánja kezelni az országos politikai témákat. Feltűnő azonban, hogy a parlamenti választások kampányához képest egyik párt sem állt elő új, markánsnak nevezhető politikai üzenettel. Sőt, a kampánynyitókat figyelemmel kísérő választópolgároknak szinte déja vu érzése lehetett. A MSZP fejlesztéseket, egy új és modern Magyarországot ígér, míg a Fidesz ismét a nagyarányú adó- és járulékcsökkentéssel kampányol. Még a főbb vitatémák is ugyanazok, mint fél évvel ezelőtt. A Fidesz szerint gazdasági válság van, az MSZP szerint nincs. A Fidesz politikusai úgy látják, hogy soha nem látott méreteket ölt a munkanélküliség, a szocialisták viszont a foglalkoztatottság növekedéséről beszélnek. A Fidesz a családokat, míg az MSZP a nyugdíjasokat félti leginkább. Az országgyűlési választások kampányához való hasonlatóság persze nem a véletlen műve. Különböző okok miatt, de mindkét párt érdekelt az akkori események felidézésében.
A Fidesz mint igazság
A Fidesz a parlamenti kampányra emlékeztetve fogalmazza legfőbb üzenetét, miszerint: a kormány „nyílt és szervezett politikai hazugság” révén került hatalomra, és a kormányzás megszerzése után éppen az ellenkezőjét tette (megszorítások) annak, amit a parlamenti választások előtt ígért. Ezzel együtt a legnagyobb ellenzéki párt politikusai arra is felhívták a figyelmet, hogy Fidesz ugyanazt mondja, mint korábban. Ebben az értelmezésben tehát az MSZP a hazugság, míg a Fidesz az igazság letéteményese. Vagy ahogy Orbán Viktor fogalmazott: a szocialisták nyerték ugyan a 2006-os parlamenti választást, de a Fidesz az erkölcsi győztes. A Fidesz kampányában így az október elsején esedékes helyi döntés az országos döntések lehetséges korrekciójaként jelenik meg, erre utal Orbán Viktor kijelentése a „harmadik fordulóról”, továbbá annak hangsúlyozása is, hogy a Gyurcsány-csomag az önkormányzati választásokon megbuktatható. A Fidesz mindezzel a választások tétjét igyekszik emelni saját szavazói szemében, szélesebb választói kör elérésére pedig láthatóan nem is törekszik. A Fidesz politikusai ezért nem állítanak a kormány döntéseivel szemben alternatív szakpolitikai javaslatokat, és ezért merik vérig sérteni a kormánypártokra szavazókat azzal, hogy sommásan kijelentik: nem érthető, hogy tavasszal miként szavazhattak sokan a koalíciós pártokra, hiszen a Fidesz előre szólt.
Az MSZP mint haladás
Míg a Fidesz a visszavágás reményében emlékeztet a parlamenti választásokra, addig az MSZP azért teszi ezt, mert szeretné megismételni az egyszer már eredményes kampányát. A változás legfeljebb annyi, hogy a szocialisták most már úgy beszélnek hosszú távú fejlesztésekről, hogy hozzáteszik: a fejlődést a kiigazítás teszi lehetővé. Az MSZP fizetett hirdetései ezzel párhuzamosan a helyi eredményeket, az elmúlt években sikeres szocialista vezetésű városok példáját emelik országos szintre, így mutatva fel a választók megnyeréséhez szükséges pozitív jövőképet. Ebből a szempontból Gyurcsány Ferenc beszéde illeszkedett az MSZP korábban indított Ezért-kampányához. A miniszterelnök azt igyekezett - immáron sokadszor - elmagyarázni, hogy miért is van szükség a megszorításokra. Ugyanakkor a MSZP rendezvényén is az ellenfél bírálata vált a leghangsúlyosabbá. A kormányfő élesen kikelt a Fidesz aláírásgyűjtése ellen, és a parlamenti kampányhoz hasonlóan a maradiság pártjaként írta a legnagyobb ellenzéki pártot, a haladást jelképező MSZP-vel szemben. Hasonlóan tehát a Fideszhez, a szocialisták is főként saját táboruk mozgósítására törekszenek. Erre pedig láthatóan a legbiztosabb a módszernek továbbra is a baloldali szimpatizánsok Orbán-fóbiájának felkorbácsolását tartják.
Kelletlen párharc
A hétvégi pártrendezvények annyiban is idézték a parlamenti választást, hogy a sajtó kiemelten foglalkozott Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor személyével, mintegy párharcként megjelenítve az általuk elmondott beszédeket. Annak ellenére történt ez így, hogy jelenleg egyik párt sem kívánta túlságosan előtérbe tolni saját vezérét. Gyurcsány Ferenc a kormány népszerűtlensége nyomán ugyanis sok helyen inkább rontja az MSZP esélyeit. Orbán Viktor pedig szintén azzal segíthet a legtöbbet pártjának, ha inkább a háttérben marad, és így nem mozgósítja a szocialista szavazókat. A Fidesz egyetlen új javaslatát – a kormánnyal szemben felállítandó önkormányzati vezetőkből álló testületről – ezért Kósa Lajos fogalmazta meg. A két vezér összességében igyekezett minél kevesebb újdonságot mondani, és a figyelmet inkább az ellenfélre terelni. Gyurcsány Ferenc beszéde nyomán így az MSZP nem lépett túl az Ezért-kampány üzenetein, Orbán Viktor pedig még a Fidesz parlamenti kampányának üzenetein sem.
