Megint a régi nóta
Az önkormányzati kampány felpörgésével a gazdaságpolitikai vita visszatért oda, ahol a tavaszi parlamenti választás kampányában be sem fejeződött. A kormányoldal a fejlesztéseket, míg a Fidesz ismét az adó- és járulékcsökkentést állította politikája középpontjába.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Hetek óta az Új Egyensúly program, a konvergenciaprogram, valamint a második Nemzeti Fejlesztési Terv tartalma képezi a gazdaságpolitikai vita alapját. A két nagy párt kampánynyitója után azonban változás történt ebben a vonatkozásban is. Az önkormányzati kampány felpörgésével a gazdaságpolitikáról folytatott vita visszatért oda, ahol tavasszal, a parlamenti választás kampányában be sem fejeződött. A kormány által tett konkrét intézkedések tartalma helyett a kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki párt gazdaságfilozófiai elképzeléseinek különbsége került előtérbe. Az elmúlt héten – a tavaszi kampányhoz hasonlóan – az MSZP a modernizációt, az SZDSZ a versenyképességet hatékonyabban szolgáló adórendszert, a Fidesz pedig a radikális adó- és járulékcsökkentést állította kommunikációjának középpontjába. Ugyancsak az országgyűlési választás kampányát idézte a privatizációról folytatott vita újbóli kirobbanása. A különbség csupán annyi, hogy a további magánosítást pártoló liberálisokkal szemben ezúttal nemcsak a Fidesz, hanem szocialisták is privatizációellenes álláspontot foglaltak el.
Az elmúlt héten a gazdasági elemezőket némileg meglepte, hogy az utolsó negyedév gazdasági növekedésre vonatkozó adata jobb lett az előzetesen vártnál. Ugyanakkor a jövőre vonatkozó várakozások jóval alacsonyabb növekedéssel számolnak. Magyarország nemzetközi megítélése továbbra is ellentmondásos. Míg ugyanis az aktuális gazdasági mutatók szempontjából hazánk sereghajtónak tekinthető, addig a gazdaság szabadságát és az országkockázatot tekintve Magyarország továbbra is a legjobbak közé tartozik a térségben.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,1% (2006. I-VI.) |
| Ipari termelés növekedése* |
8,8% (2006. VI.) |
| Beruházás-növekedés* |
9,7% (2006. I-III.) |
| Munkanélküliség |
7,2% (2006. IV-VI.) |
| Infláció* |
2,8% (2006. VII.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,4% (2006. I-VI.) |
| Államháztartási hiány |
-1252,0 milliárd Ft (2006. I-VII.) |
| Fizetési mérleg |
-1442 millió euró (2005. I-III.) |
| Jegybanki alapkamat | 7,25% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök
Továbbra is töretlen a bizalom Veres Jánosban, mert az államháztartás problémái mélyebb okokra vezethetők vissza, mint ami egy pénzügyminiszter kizárólagos kompetenciájába tartozik. A költségvetés nagyarányú hiányának mély strukturális okai vannak, amelyeket személyi változásokkal nem lehet orvosolni. Nem látok lehetőséget arra az adósságtömeg 2011-ig változzon. (szeptember 1.)
A kormány azt az elvet követte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tanács felépítésében jelenjen meg az a sokszínűség, amelynek meg kell valósulnia a nemzeti fejlesztési programban, miközben megmarad a kormány felelőssége. A fejlesztések tartalma és területe messze túlmutat a kormányzati végrehajtó hatalom közvetlen hatáskörén, túlmutat az önkormányzatok világán, eléri a gazdasági és a civil szféra összes szereplőjét. A kormány szándéka, hogy ősszel a parlament elé terjeszti a fejlesztéspolitika intézményrendszeréről szóló törvényt. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország program összesen 8 ezer milliárd forintot tartalmaz, és valamennyi uniós és nemzeti forrás ehhez a programhoz kapcsolódik. A programnak egyszerre kell szolgálnia a dinamikus növekedés szempontjait és segítenie a lemaradó térségeket. Azért fogok küzdeni a következő időszakban, hogy karaktere legyen Magyarország fejlesztési programjának, annak érdekében, hogy az ország arculatát megváltoztató döntések szülessenek. (szeptember 5.)
Három évre előre rögzítjük a költségvetés fő számait fejezeti kiadási tételenként, csúszó tervezéssel, nominális plafonokat is előírunk, s mindezt törvénybe foglaljuk. A 2006-os szintet rögzítjük 2007–2008-ra minden fejezetben, és ez alól csak a nyugdíj-, a családellátás és az uniós pénzek lehívásához szükséges magyar forrás lesz kivétel. De minden évben lesz éves költségvetési tervezés, ám megváltozik a szemlélet, konzervatív tervezés lesz, a bevételeket szerényen, alulbecsülve, a kiadásokat inkább negatív forgatókönyv szerint számítjuk. A magyar költségvetés az elmúlt években az elfogadhatónál sokkal több meglepetést okozott az elemzőknek és a kormányzati embereknek. Ez azt mutatja, hogy mély strukturális okai vannak az állandó túlfutásnak. Átfogó intézményszabályozási és politikai válaszokat kell adni erre, szerkezetet kell váltani. (szeptember 7.).
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter
A Liberális Gazdasági Tanács azt szeretné, hogy ne csak a konvergenciaprogramban szereplő cégeket privatizálják a következő években, hanem egyebek mellett a Volán társaságokat, a Magyar Posta Zrt.-t, a Magyar Villamos Műveket és a Szerencsejáték Zrt.-t is. Azért indokolt ezen vállalatok privatizációja, mert a magánkézben lévő vállalatok jobban működnek, mint az államiak. A nyereséges állami cégeket pedig azért érdemes eladni, mert azokért több pénzt lehet kapni, az így befolyt pénzt pedig az államadósság csökkentésére kellene költeni. A Szabad Demokraták Szövetsége osztja a kormányfő véleményét, hogy középtávon sincs lehetőség az összes beszedett adó mennyiségének csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2009-ben valósulhatnak meg a liberális párt adócsökkentési elképzelései (szeptember 2.).
Podolák György, az MSZP országgyűlési képviselője
A szocialista képviselőcsoport nem támogatja a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Rt. és a Tokaj Kereskedőház magánkézbe adását. Volán-társaságok privatizációját sem tartjuk jelen pillanatban aktuálisnak, és nem is tervezzük belátható időn belül napirendre venni. A közlekedési reform keretében a társaságok megerősítésének, összevonásának feltételeit, illetve az állam vállalkozói vagyonából a kincstári vagyonba való átmenet feltételeit kell megteremteni. 2005 júniusában döntött a parlament arról, hogy az MVM 99 százaléka állami tulajdonban marad, hasonlóan a vállalathoz tartozó Paksi Atomerőműhöz, illetve a Mavirhoz és az OVIT-hoz. Az Országgyűlés döntésén kizárólag maga a parlament változtathat, és az MSZP-frakciónak nem áll szándékában a törvényt módosítani. Úgy véljük, a privatizációt egy-két éven belül be kell fejezni, és szükség van egy, az állami vagyongazdálkodásról szóló törvényre (szeptember 7.).
Ellenzék
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke
Nyilvánvaló, hogy ezt az átgondolatlan, reformnak nevezett intézkedéssorozatot vissza kell vonni, úgyhogy tisztelettel arra kérjük a kormányt, hogy ezt tegye meg, ne sodorja veszélybe az emberek gyógyítását, ne sodorja veszélybe az egészségügyi intézmények működését, ne csináljon politikai presztízskérdést ebből a dologból. (szeptember 8.)
Nincs olyan európai példa, ami arról szólna, hogy egy magyarországihoz hasonló helyzetű ország valaha is adóemeléssel kikerült volna a bajból. Tehát arra, amit a kormány csinál, nincs sikeres európai példa. Ellenben az adócsökkentésekkel való válságkezelésre több sikeres európai példa is rendelkezésre áll. (szeptember 9.)
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője
A Fidesz arra szólítja fel a kormányt, hogy ne merje privatizálni a Magyar Postát, a Volán társaságokat és a Magyar Villamos Műveket, és ne merjen olyan privatizációs döntéseket hozni, amelyek elherdálják a nemzeti vagyont, amelyek elzálogosítják Magyarország jövőjét. A kormány olyan nemzeti társaságok - így a Volán, a posta és a villamos művek - privatizációját tervezi, amelyek eladása az emberek mindennapi életkörülményeit rontaná, mert ritkulnának a buszjáratok, emelkedne a villamos energia ára és újabb postahivatalokat zárhatnának be (szeptember 5.).
Surján László, az Európai Parlament néppárti képviselője
Éppen kilenc hónapot késett a kormány a még fordításra váró konvergenciaprogram benyújtásával, pedig a programot az Európai Bizottság a lehető leghamarabbra kérte. Mivel a kormány összetétele a főbb pontokon nem változott, semmi nem menti azt a késlekedést, hogy Gyurcsányék kivárták szeptember elsejét, a végső határidőt. Arra sincs mentség, hogy a kormányfő az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, a szakszervezetekkel, de még a koalíciós partnerével sem konzultált hónapokon át a konvergenciaprogramról. Ez érthetetlen és megbocsáthatatlan.(szeptember 5.)
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke
A Nemzeti Fejlesztési Terv egy hevenyészett és a korábbi fejlesztési tervekből összefésült munka. Azzal, hogy Gyurcsány Ferenc karakteresebb fejlesztési tervet akar, lényegében elismerte, hogy ő maga sem elégedett az Új Magyarország Fejlesztési Terv jelenlegi változatával. A Fidesz hiányolja a fejlesztési tervből a gazdasági növekedést szolgáló intézkedések megalapozott bemutatását, valamint a magyar kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását. A konvergenciaprogram és a fejlesztési terv tökéletesen szemben áll egymással, mert a konvergenciaprogram megszorításokról, elvonásokról szól, a fejlesztési terv pedig az ellenkezőjét irányozza elő. (szeptember 5.)
Dávid Ibolya, az MDF elnöke
Méltatlan, hogy félinformációkat csöpögtet a kormány illetékes szakminisztere és a miniszterelnök arról, hogy mi készül az egészségügyben és a nyugdíjasok ügyében. Az MDF csak a sajtóból értesült az elképzelésekről, holott elvárható lenne, hogy megfelelő írásos előterjesztések álljanak rendelkezésére ezekben a fontos kérdésekben. A kormány nem tud mit kezdeni a vállalkozásokkal, nincs koncepciója az őket érintő kérdésekben. A konvergenciaprogram is csak egy dologra, a jövedelemkivonásra épít, s nem foglalkozik a versenyképességgel, a térségi adottságok kihasználásával, ami a vállalkozások szempontjából a legfontosabb lenne. (szeptember 5.)
Érdekképviseleti szervezetek
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke
Nem derül ki egyértelműen, honnan, hová kíván az ország eljutni, illetve nem látható az összhang a kormány Új egyensúly programja, a konvergenciaprogram illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv II. között. (szeptember 8.)
Tokár István, a Magyar Iparszövetség elnöke
A munkaadók egyetértenek azzal, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztése bekerült a Nemzeti Fejlesztési Tervbe. (szeptember 8.)
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke
A konvergenciaprogram negatívan hat a foglalkoztatásra és a növekedésre, s nem teremt jó feltételt az NFT II. operatív programjainak kidolgozásához. (szeptember 8.)
Járai Zsigmond, MNB elnök
Először a konvergencia-programok történetében, az anyagban valóságos számok szerepelnek. Ezt sokan pozitívumnak tartják, szerintem meg minimum feltételnek kellene lennie. A dokumentum tényleges intézkedéseket fogalmaz meg az államháztartási hiány csökkentésére, s ez a folyó fizetési mérleg deficitjét is mérsékelheti majd. Az intézkedések hatásait is reálisan mutatja be. Ugyanakkor maguk az intézkedések nem jó irányba mennek, nem jó irányba viszik a gazdaságot. Megvan annak a veszélye, hogy a mostani egyensúlytalanságok újratermelődnek, lelassul a gazdasági növekedés, csökken a versenyképesség. Megítélésem szerint jövőre a 4,5 százalékos államháztartási hiánycsökkentés reális, onnan kezdve viszont minél távolabb megyünk, annál homályosabb a kép. Én úgy gondolom, ez a program nem visz el minket az euró bevezetéséhez. Hiába csökken az államháztartás hiánya, ha az államadósság növekszik, az infláció emelkedik, s a kamatszint is nyilvánvalóan emelkedni fog, vagy legalábbis a piaci hozamok nőnek. Vagyis a négy konvergencia-kritérium közül legalább háromban távolodni fogunk az elkövetkező egy-két évben. Nem mennék bele a találgatásba, elfogadják-e vagy sem, de az uniós fogadtatásnak kétségtelenül lesz piaci hatása, bár inkább rövid távon. Sokkal inkább az befolyásolhatja a jövőben a Magyarország iránti keresletet vagy a várakozásokat, hogy mi valósul meg a tényleges reformintézkedésekből, és azok milyen irányba visznek. (szeptember 6.)
Világbank
A Világbank és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) által megjelentetett Doing Business, 2007 (Vállalkozás 2007) című elemző tanulmánya a 175 rangsorolt ország közül a 66. helyre sorolta be Magyarországot, annak kapcsán, hogy mennyire könnyű az adott helyen vállalkozni. A tanulmány 10 különböző tényező alapján vizsgálta, hogy az adott országban mennyire könnyű, illetve nehéz dolga van az üzletembereknek, vállalkozóknak. Mérték, hogy mennyire egyszerű a cégalapítás, a szükséges engedélyek beszerzése, az emberek alkalmazása, a tulajdon bejegyzése, a hitelfelvétel, továbbá, mennyire védik a befektetőket, mennyi teherrel jár az adózás, milyenek a külkereskedés feltételei, a bíróságokon mekkora erőfeszítéssel jár egy szerződés betartásának kikényszerítése, s végül, milyen körülmények között lehet bezárni egy üzletet. Magyarország leginkább az engedélyek beszerzésében áll a rangsor végén, de igencsak le van maradva a befektetők védelme, vagy a tulajdon bejegyzése terén. A borús képet csak a szerződések betartása és a hitelhez jutás kedvező megítélése mérsékli, de összességében így is csak a középmezőnybe elegendő pontszámot eredményez. (szeptember 6.)
Moody’s Investors Service
A Magyarországról kiadott éves jelentés szerint az "Aa1" szintű devizaadósi országplafon az "A1"-es devizakötvény-adósi besoroláson alapul, és azt tükrözi, hogy igen alacsony a valószínűsége (a kereskedelmi adósokra elrendelt) fizetési moratóriumnak, még abban az esetben is, ha a szuverén kötvényadóssággal a kormány törlesztési késedelembe esnék. Az új hosszú távú besorolási plafon három fokozattal haladja meg a hosszú lejáratú szuverén magyar adósságra a Moody’s listáján jelenleg érvényes "A1" (A plusz) osztályzatot, és már csak egy osztatra van a lehetséges legmagasabb, "Aaa" (AAA) besorolástól. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy a kormány az adóemelésen kívül bármilyen egyéb költségvetési reformot bevezet az októberi önkormányzati választások előtt. Az MSZP-nek régóta hosszú távú terve a reformok meghonosítása és a kiadások csökkentése az oktatásban és a helyi önkormányzati rendszerben, de valószínű, hogy ilyen szerkezeti jellegű átalakítások, ha egyáltalán bármikor lesznek, 2007 előtt nem következnek be. A Moody’s felidézi, hogy a magyar besorolásra negatív kilátást tart érvényben. Ezt a jelentés azzal indokolta, hogy változatlanul bizonytalan a kormány elkötelezettsége a költségvetési szigorítás mellett, ami erősíti a valuta sebezhetőségét, és ezzel az adósságráták és a hitelképesség romlásának lehetőségét. (szeptember 4.)
KSH-Ecostat
A bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben 3,8 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A KSH és az Ecostat előzetes közös gyorsbecslése 3,6 százalékra, illetve 3,9 százalékra tette a növekedést. A bruttó hazai termék az első negyedévben 4,6 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,4 százalékkal haladta meg a 2005 első negyedévit. Az első félévben a GDP növekedése 4,2 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 1 százalékos volt a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A KSH szerint a gazdasági növekedést termelési oldalról elsősorban a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a termékek és a szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének. (szeptember 8.)
Fraser Institute
Noha Magyarország a környező országokhoz képest elmaradt a versenyképesség terén, még mindig a legszabadabb gazdaság Kelet- és Közép-Európában. Az intézet a kormányzati tevékenység kiterjedtsége, a jogi környezet, a pénzügyi rendszer függetlensége, a külgazdaságra való nyitottság, illetve a cégjog vizsgálata alapján jutott erre a következtetésre. A vizsgálat megállapítja, hogy a magyar gazdaságban megvannak a hosszútávon fenntartható növekedés építőkövei, s az idén 4, jövőre pedig 5 százalékos bővüléssel lehet számolni. A siker mértéke attól függ, hogy mennyire lesz képes az ország kihasználni a rendszerbe már beépült előnyöket. (szeptember 8.)
Euromoney
Az egyik legnagyobb, 185 országot rangsoroló gazdaságpolitikai magazin, többtucatnyi piaci és politikai elemző értékelése alapján félévente összeállított listáján a márciusi 41. helyről a 35. helyre léptette elő Magyarországot az országkockázat szempontjából. Hazánk evvel a térségbeli EU-tagok közül megelőzi Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, és Litvániát is. (szeptember 8.)
