A Fidesz első számú célpontja?
Szolnokon egy polgármesternek sem sikerült megszilárdítania helyét. A város október elsején már az ötödik városvezető személyéről fog dönteni. Nem véletlen, hogy itt tartotta a Fidesz kampánynyitó gyűlését, a párt nagy esélyt lát a város „visszahódítására”. Botka Lajosné volt városvezető helyett az MSZP a volt színházigazgatót és kulturális államtitkárt, Vass Lajost jelölte. Vele szemben a Fidesz az 1998 és 2002 közötti polgármestert, Szalay Ferencet indítja, aki a vezetése alatt elért eredményekkel és a megszorítások bírálatával igyekszik meggyőzni a választókat.
Szolnok a rendszerváltás óta lezajlott voksolások eredménye alapján nem sorolható be a „baloldali” vagy „jobboldali” városok közé. Ugyanakkor a Fidesz pozíciói a városban jónak mondhatóak. 1990-ben a város megválasztott liberális többségű közgyűlése 1990-ben még a szabaddemokrata Kőnig Lászlót választotta polgármesteréül, akit alig egy évvel később az alpolgármester, Várhegyi Attila követett. A 90-es évek első fele a város számára kudarcokkal indult: az ipari foglalkoztatottság csökkenése, a leépítések nyomán munkanélküliség gyorsan emelkedett, és hamar a múlté lett az egykor kiemelkedő gazdasági aktivitás és jövedelemszint is.
Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, a Közép-Tiszavidék regionális központja. Népessége 76 ezer fő (2005), ami a megye lakosságának csaknem egyötöde. A város a térség egyik közlekedési és logisztikai csomópontja, repülőtérrel és folyami kikötővel is rendelkezik, és a tervek szerint az M4-es autópálya is a térségen halad majd át. A rendszerváltás után a korábban jelentős olajipar és mezőgazdasági gépgyártás visszaszorult, ami átmenetileg jelentős munkanélküliség-növekedést eredményezett. Jelentős maradt azonban az élelmiszer-feldolgozóipar, a gyógyszer- és vegyipar, valamint a papírgyártás és a vasúti járműjavítás is. A 90-es évektől Szolnokon az iparban foglalkoztatottak számaránya csökkent, a szolgáltató szektor fejlődése dinamikus, melynek okai elsősorban a banki beruházások és vállalkozói aktivitás. A városban a regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők aránya az országos átlagnál magasabb, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 9,5 százalékos (2005-ös adatok szerint).
1994-ben a Horn kormány megalakulásának évében tartott önkormányzati választásokon (már közvetlenül a választók akaratából) is Várhegyi Attila, a Fidesz jelöltje került a polgármesteri székbe, akinek a baloldali többségű képviselő-testülettel való viszonya rövidesen feszültté vált. Ennek egyik szembetűnő jele volt, hogy a közgyűlés szocialista vezetésű vizsgálóbizottságot hozott létre, amely az önkormányzat kifogásolt pénzügyi tranzakcióit vizsgálta. A vitatott ügyletek országos visszhangot is kaptak: az Orbán-kormányban kulturális államtitkárként tevékenykedő Várhegyit 2002-ben a Pest Megyei Bíróság,polgármesterként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte – melynek hatására a politikus lemondott posztjáról (később a Fidesz pártigazgatója lett).
Polgármesterválasztások eredményei Szolnokon, 1994-2002*
| Választási év |
Baloldali jelöltek és támogatottságuk (%) |
Jobboldali jelöltek és támogatottságuk (%) | ||
| 1994** |
Kovács Libór (MSZP)
Fodor György (SZDSZ)
Dr. Soós István (Munkáspárt) |
26,31
8,29
6,44
|
Várhegyi Attila (Fidesz) |
52,07 |
| 1998*** |
Káplár József (MSZP)
Fodor György (SZDSZ) |
39,38
8,07 |
Szalay Ferenc (Fidesz+FKGP+MDF+KDNP) |
41,80 |
| 2002 | Botka Lajosné(MSZP)
Fodor György (SZDSZ) |
50,95
2,44
|
Szalay Ferenc(Fidesz-MPSZ+MDF+MKDSZ)
Bíber József Tibor (MIÉP) |
44,86
1,75 |
* 1990-ben még a képviselő-testület döntött a polgármester személyéről
** a függetlenként indult Rakonczai László 6,86%-ot szerzett
*** a függetlenként indult Józsa Csaba 10,47%-ot szerzett
Az 1998-as választásokon már nem őt, hanem Szalay Ferencet indította Fidesz-MDF-KDNP szövetsége a polgármesteri székért – Várhegyi azzal indokolta a jelöltségtől való lemondását, hogy ekkorra már feszültté vált a viszonya a helyi pártszervezettel. Szalay néhány száz szavazatos többséggel nyerte el a polgármesteri széket. A szocialista frakció súlya viszont tovább nőtt a közgyűlésben: 1998 óta folyamatosan az MSZP jegyezte a legnagyobb képviselőcsoportot az önkormányzati testületben (a 28-fős közgyűlésben 1998-ban 12-re, 2002-ben pedig 15-re emelkedett a számuk), ekkor már szocialista többségű közgyűlést alkotva. A szocialistáknak végül 2002-ben sikerült megszerezniük a polgármesteri helyet: az MSZP színeiben a helyi Varga Katalin Gimnázium igazgatónője, Botka Lajosné, az ugyanakkor Szegeden polgármesterré választott Botka László édesanyja nyerte el a polgármesteri posztot. Ugyanezen az önkormányzati választáson a Fidesz-MPSZ egyetlen egyéni választókerületben sem tudott többséget szerezni. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy az SZDSZ nem kötött választási szövetséget az MSZP-vel, az előző évekhez hasonlóan nem jelöltek közös képviselőket, és közös polgármesterjelöltet sem állítottak– bár 2002-ben a szabaddemokraták kezdeményezték azt.
Megválasztása után Botka Lajosné menedzserszemléletű vezetést, új munkahelyek megteremtését és infrastrukturális fejlesztéseket helyezett kilátásba, azonban a város jelentős adóssága akadályozta a fejlesztések megindítását. Több, jelentős program azonban megindulhatott: logisztikai program, közintézmények korszerűsítése, fedett jégcsarnok és egy ipari park, amelyben a beruházók is megjelentek – így a munkanélküliség csökkenésnek indult. Nem maradtak el azonban a kudarcok és a támadások sem: a város vezetése által bevezetni szánt, elsősorban útépítések finanszírozását szolgáló, lakossági kommunális adó megbukott, a helyiek által indított engedetlenségi mozgalom hatására a közgyűlés kénytelen volt visszavonni az erről szóló rendeletet. A jégcsarnok építése kapcsán a helyi ellenzék fejezte ki tiltakozását: álláspontjuk szerint a Szandai-réten történt beruházás a városra nézve előnytelen feltételekkel járt. A jégcsarnok ügye általános beszédtémává vált, amit fokozott, hogy a beruházó hitel hiányában nem tudta megkezdeni az építkezést. Végül debreceni, és szolnoki, jobboldali kötődésűnek mondott vállalkozók vásárolták föl a kivitelező cég szolnoki leányvállalatát, és a beruházást is ők kezdték meg. A közeli, kétpói hulladéklerakó beruházása is alkalmat adott a támadásokra: a megadott időben a létesítmény a nem megfelelő kivitelezés miatt nem fogadhatta a hulladékot. Rendszeres támadások érték a városvezetést a költségvetés helyzete és Szolnok eladósodottsága miatt is.
A 2006-os országgyűlési választásokon a baloldal mind Jász-Nagykun-Szolnok megyében, mind a megyeszékhelyen jól szerepelt: a megye nyolc egyéni választókerületéből hétben szocialista győzelem született, Szolnokon újra parlamenti mandátumot szerezett Botka Lajosné is. A helyi szocialista szervezet azonban nem támogatta polgármester újrajelölését, helyette Vass Lajost, a kulturális minisztérium volt államtitkárát, az Operaház miniszteri biztosát jelölte a párt. A jelöltállítás körüli konfliktusokról a sajtó sokat cikkezett, de az ellentét pontos okait csak találgatták a lapok, a korábbi polgármester azóta sem kívánt az ügyben nyilatkozni. Az MSZP szolnoki elnöke szerint egy jobb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, az országos politikában is jártas vezető nagyobb lendületet adhat a városnak. Vass Lajos korábban a Szigligeti színház igazgatójaként, később a városi művelődési központ vezetőjeként dolgozott, az országos politikában mint a kulturális tárca államtitkára szerzett tapasztalatot. A jelöltet – most első ízben a rendszerváltás óta – támogatja az SZDSZ szolnoki szervezete is, jelöltjét, Pálmai Lászlót visszaléptette Vass javára, amiért cserébe a párt két biztos helyet kap a képviselő-testületben.
A Fidesz-MPSZ a párt szolnoki elnökét, a korábbi polgármestert, Szalay Ferencet jelöli – immáron harmadszor – a polgármesteri posztra. A jelöltet széles körű összefogással igyekeznek támogatni: a jelölő szerveztek között a KDNP, Lungo Drom, de együttműködési megállapodást kötött a MIÉP-pel, a Jobbikkal és a Vállalkozók Pártjával is. Szalay személye igen ismert Szolnokon, és népszerűsége is jelentős, az országos médiában azonban ritkábban jelenik meg. A Fidesz láthatóan jó esélyt lát a szolnoki polgármesteri szék elnyerésére, az egyik olyan városnak tekinti, amit jelöltje jó eséllyel visszahódíthat. Itt tartott kampánynyitójával is igyekezett a város szerepét kiemelni, és az országos kampányhoz illeszteni: a megjelenteket nagyméretű, piros „Gyurcsány-csomag” fogadta a megjelenteket, és a rendezvényen beszédet mondott Szalay Ferenc is.
Külön polgármester jelöltet indít az MDF is, Demeter Istvánt, aki kampányában az ipari park dinamikusabb fejlesztésére, és általánosságban a lokálpatriotizmusra és a pártpolitikától független, szakmai vezetésre helyezi a hangsúlyt. Demeter pártja országos kampányához illeszkedve elutasítja az ígéreteket, és helyette a város érdekében történő összefogást hangsúlyozza, „minőségi forradalmat” hirdetve a városvezetésben.
A szocialisták szolnoki kampánya leginkább Vass Lajos személyére épül: a párt politikusai igyekszenek kidomborítani, milyen előnyöket hozhat a városnak egy valódi, országos politikus személye, aki kapcsolatai és tapasztalatai segítségével nagyot „lendíthet” a megyeszékhelyen. Vass üzeneteiben az Szolnokért való összefogásra, a közös városépítés fontosságára fókuszál, kiemeli az együttműködés, az alkotó munka, és a széles körű egyeztetés szerepét. A jelölt magát korábbi, kulturális életben betöltött szerepével és közigazgatási tapasztalataival pozicionálja.
A korábbi eredményekre épülő politika fontosságát hangsúlyozza, például a panelprogram folytatását és kiterjesztését, az összes, rekonstrukcióra szoruló lakás következő ciklusban történő felújítását ígérve (Szolnok lakosságának jelentős része panellakásokban lakik). Programjában szerepel a civil szervezetekkel való együttműködés javítása, a Szolnoki Főiskola városba való szervesebb integrálása is. A szocialista jelölt nagy volumenű, távlati terveket is megfogalmaz: ilyenek a Zagyva folyó közelében kialakítandó Kulturális Szabadidő és Sport Komplexum, a termálkincs kihasználásának fokozása, és a folyami turizmus fejlesztése. Kampányának központi eleme a város dinamizálása, programjának hívószava a „Start”. Ellenfeleit nem szólítja meg a kampányban, nem foglalkozik kiemelten Szalay személyével sem. Megtette ezt ugyanakkor helyette Gyurcsány Ferenc kampánykörútjának Szolnoki állomásán, ahol Szalayt „várkapitánynak” nevezte, aki mindenáron a kormánnyal akar megküzdeni.
Vass Lajos azáltal igyekszik ellenfelét politikailag súlytalanabbá tenni, hogy önmagát befolyásos, érdekérvényesítésben és kulturális életben egyaránt járatos, jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező politikusként jeleníti meg, aki kapcsolatain keresztül képes a város helyzetének javítására. Így vele szemben Szalay helyi politikusként jelenik meg, aki nem tudná országos szinten képviselni Szolnok érdekeit., és személye csak a kormánnyal szembeni konfrontációkat hozhat a városnak.
Szalay Ferenc kampányában szintén az összefogás fontosságát hangoztatja, kiemelve a Fideszes városvezetés korszakát, mely a béke, az együttműködés és fejlődés jegyében telt. Az összefogás pozitív példájaként említi a 2000. évi tiszai árvíz alkalmával város lakóinak közös munkáját. Ezzel állítja szembe a most lezáruló négy évet, amelyben a város vezetői nem kívántak az ellenzékkel együttműködni, és a széthúzás, marakodás jellemezte a városvezetést, elvezetve a város jelenlegi rossz helyzetéhez. Kampányában alkalmatlan városvezetésről beszél, és nem mulasztja el megemlíteni, hogy a helyi szocialisták Botka Lajosné személyében találták meg a bűnbakot az elmúlt négy év hibáiért.
Szalay kampányának másik pillérét – a Fidesz országos kommunikációjához illeszkedve– az MSZP és a kormány csökkenő népszerűségére építi. A kormányzat megszorító intézkedéseitől csak a jelenlegi ellenzék tudja megvédeni az embereket, a Fidesz magas támogatottsága révén elérhetővé válik, hogy az intézkedéseket visszavonják. Saját kampányának része ugyanakkor a szolnoki árvízzel való párhuzam: „akkor legyőztük a természet erőit, most a kormányt kell”. Ellenfelét igyekszik azonosítani a megszorításokkal, és bírálni az előző vezetést: a fiatalok nagyarányú elvándorlását, és a korábbi, már említett, a korábbi városvezetést negatívan érintő témákat is kiemeli. Ezzel párhuzamosan igyekszik hangsúlyozni szocialista jelölt helyi politikában való járatlanságát, amit szembeállít saját, felelős, a helyi viszonyokat jól ismerő politikusi imázsával.
Tervei között a babakötvény duplájára emelése, a helyi vállalkozók előnyhöz juttatása, a Szolnoki Főiskola egyetemi rangra emelése szerepel. Megszólalásaiban ugyanakkor jóval nagyobb teret szentel a jelenlegi kormány bírálatának és intézkedéseivel való szembehelyezkedésnek, mint a konkrét ígéreteknek.
