Megszorítás és Fejlesztés: kéz a kézben
Bár a kampány legutóbbi hetében a gazdasági témák háttérbe szorultak, a pénzügyminiszter menesztéséről szóló, a kormányzat által intenzíven cáfolt hírek több napig témát szolgáltattak a sajtónak. A Fidesz kommunikációjában a gazdasági bírálatokról, a súlypont egyértelműen a kormány hazugságaira került át. A kormányfő igyekszik összekötni a csomagot az uniós támogatásokkal, és a megszorításokról mint a fejlesztések feltételéről beszél.
| Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk. |
Az áprilisi választások óta túlnyomórészt gazdasági témájú politikai vitákról szólt a hazai közbeszéd – és eddig ez határozta meg az önkormányzati kampányt is. Az utóbbi hétben azonban a gazdasági témák háttérbe szorultak, és átadták a helyüket a szimbolikus vitáknak – alapvetően három okból kifolyólag. A legfontosabb tényezőként említhető, hogy a Fidesz „radikalizálódásáról” megindult vita, felrúgva az eddigi napirendet, szinte kizárólagos belpolitikai témává vált. A második már a Fidesz szándékaival függ össze: Orbán Viktor több nyilatkozatában (és Magyar Nemzetben megjelent írásában) is kifejtette: „Magyarország igazi problémája a széles körben hangoztatott politikai közhellyel ellentétben nem gazdasági természetű”, hanem abból fakad, hogy a kormány hazugságai miatt a politikai vezetés nem tekinthető legitimnek. Ezzel összhangban – tudatosan háttérbe szorítva a gazdasági kérdéseket – más fideszes politikusok is elsősorban a morális kritikát helyezték a kormány bírálatának középpontjába. A harmadik ok, hogy a konvergenciaprogram benyújtását megelőző felfokozott érdeklődés az ezzel összefüggő gazdasági és pénzügyi témák iránt szeptember 1. után fokozatosan lecsökkent.
Nagy port kavart ugyanakkor a héten az a sajtóhír, mely szerint a kormányfő a pénzügyminiszter menesztését tervezi. A terv indokaként a lapok többféle okot említettek meg: 1) a kormány „öntisztulási” folyamatba kezd a megszorító csomagok miatti népszerűségcsökkenés megfékezése érdekében, 2) a kormányfő vissza akarja szerezni a piac bizalmát, illetve 3) a gazdasági miniszter és az SZDSZ Veres János távozásában érdekelt. A lapok már Veres lehetséges utódairól is találgatásokba kezdtek, az „esélyesek” között Surányi György, Draskovics Tibor, Simor András, és Jaksity György neve is felmerült. Az értesüléseket a kormányfő, az SZDSZ elnöke és a pénzügyminiszter egybehangzóan cáfolta.
A kormányoldal kommunikációjában a megszorító intézkedések indoklása mellett egyre több szó esik a jövőbeli fejlesztésekről is. A miniszterelnök nyilatkozataiban - a csomag indoklásaképpen - a két szempont összekapcsolódik: a megszorításokra alapvetően azért van szükség, hogy a kormány elő tudja teremteni azt az önrészt, mely a 8000 milliárdos uniós támogatás megszerzéséhez szükséges. A megszorítás tehát az uniós támogatás előfeltétele, melynek révén a „beszedett” pénz négyszeresét kapjuk majd az Uniótól.
Makrogazdasági és pénzügyi mutatók
| GDP növekedés* |
4,1% (2006. I-VI.) |
| Ipari termelés növekedése* |
8,8% (2006. VI.) |
| Beruházás-növekedés* |
9,7% (2006. I-III.) |
| Munkanélküliség |
7,2% (2006. IV-VI.) |
| Infláció* |
2,8% (2006. VII.) |
| Reálkereset-növekedés* |
5,4% (2006. I-VI.) |
| Államháztartási hiány |
-1252,0 milliárd Ft (2006. I-VII.) |
| Fizetési mérleg |
-1442 millió euró (2005. I-III.) |
| Jegybanki alapkamat | 7,25% |
* az előző év azonos időszakához képest
Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu
Kormányoldal
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
A költségvetési főszámokat pontosan lehet ismerni, benne van a konvergencia-programban. Tudjuk, hogy mennyi lehet a bevétel, mennyi lehet a kiadás, mennyi a költés. Ismerjük az összes adótörvényt. Nincsen új adótörvény, nem is dolgozik ilyenen a kormány. Ezen a kereten belül kell a különböző célokra elosztani. "Nyugdíjban tudjuk, hogy mit kell csinálnunk, nyugdíjkiigazítást tartjuk. Családtámogatásban tudjuk, európai pénzekben tudjuk, abban minden fillért ahhoz teszünk el, a maradékban kell az egyes tárcák között egy jó kompromisszumot kötni", de a 6,8 százalékos hiányon belül maradva. Egy csomag volt, és nem lesz több csomag. (szeptember 11.)
Az Európai Unió 2013-ig szóló költségvetési időszakában a közösségtől 8000 milliárd forintot kaphat Magyarország, s ennek eléréséhez 2000 milliárd forint nemzeti forrást kell előteremteni. A 2000 milliárd forint előteremtését szolgálják azok az intézkedések, amelyek "nem nagyon kedveltek, de nincs más út a beruházások megvalósítására". „Az ország érdekében elő kell teremteni a 2.000 milliárd forint nemzeti forrást, hogy abból az uniós pályázati támogatásokkal együtt tízezer milliárd lehessen". Az október elsejei önkormányzati választás után a létrejövő helyhatóságoknak, "legyenek azok bármilyen politikai összetételűek is", a fejlesztések érdekében jó együttműködésre kell törekedniük a kormánnyal és egymással is, hiszen a nemzeti forrás a helyi beruházási alapokból is áll. (szeptember 13.)
„Négy év alatt négy pénzügyminiszter működése nyomán - Varga Mihálytól László Csabán és Draskovics Tiboron át Veres Jánosig-a hiány túlment minden várakozáson. Ez azt jelzi, hogy a kérdés nem önmagában a személyek alkalmasságával, hanem a politikának és az azt, szolgáló intézményrendszernek a magalapozottságával van a baj”. A költségvetési kiigazítást célzó programok is befejeződnek 2008-ra. Lendületet adhat az is, hogy az adószint változatlansága mellett elindul az adószerkezet átalakítása. A munkavégzés, a beruházások és a megtakarítások terheit csökkenteni, a fogyasztásra és a vagyonra rakódó adókat növelni kell. A kormány elkötelezett a nyugdíjak értékállósága iránt. A nyugdíjreform fő kérdései azonban egyelőre nincsenek kinyitva, mert jelenleg egyidejűleg zajlik két komoly reform, a közigazgatásé és az egészségügyé, és ez nagyon sok egyszerre. Ezt követi az oktatási reform második szakasza, és csak ezek után kerül sorra a nyugdíjrendszer. (szeptember 14.)
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos
A 2007–2013. közötti nyolcezer milliárd forintos európai uniós támogatás 10-20 évre meghatározza Magyarország fejlődését. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet szeptember végén nyújtja be a kormány az uniónak. Ezt követően megkezdődhet az egyeztetés a konkrét ágazati és régiós programokról és a pénzösszegek felhasználásáról. (szeptember 11.)
A hét év alatt hazánkba áramló 8000 milliárd forint akkor hasznosul jól, ha európai típusú fejlődési pályára állítja a magyar gazdaságot és társadalmat. A kormánynak rövid idő alatt fontos kérdésekben kell megegyezésre jutnia a társadalommal. Például abban, hogy az infrastruktúrára vagy inkább az emberi tőkére jusson-e több pénz? A közlekedést vagy a környezetvédelmet preferálják? (szeptember 12.)
Veres János pénzügyminiszter
"Nem érzem annak semmi jelét, hogy a közeljövőben, az önkormányzati választásokat követően vagy a költségvetés elfogadása után mennem kell majd". Semmilyen olyan megalapozott kritika nem volt, amely bármilyen személyi lépést indokolttá tenne. Katona Tamás pénzügyi államtitkár székének megingásáról szóló híreket sem kell komolyan venni.
(szeptember 13.)
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
"Nincs a pénzügyminiszter leváltásáról szóló megállapodás". Veres Jánosra nagyon nagy feladatok hárulnak akkor, amikor következetesen végig kell vinni a konvergencia-programot, egy nagyon szigorú költségvetést kell előkészítenie és elfogadtatnia a következő évre, és ebben őt a Szabad Demokraták Szövetsége támogatni fogja. (szeptember 13.)
Ellenzék
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője
Egy újabb elégtelent kapott a kormány és annak gazdaságpolitikája. Egy nagy gazdasági elemző cég vizsgálta meg 60 ország jövő évi béremelkedési statisztikáit világszerte, amelynek eredményekéntMagyarországon 2007-ben reálbércsökkenés következik. Utoljára ilyen 2004-ben volt, akkor is az Európai Unió tagállamai közül egyedül Magyarország volt kénytelen reálbércsökkenést regisztrálni. Jövőre ismét ez fog bekövetkezni, várhatóan Ukrajnával egyszintű, reálbércsökkenés következik. Az Európai Unión belüli statisztika alapján, a bérnövekedési rangsorban Magyarország a maga bércsökkenésével az utolsó helyre kerül jövőre. Világviszonylatban az utolsó öt ország között vagyunk ezen a ranglistán. Gyurcsány Ferenc egy lapinterjújában beismeri, hogy megbukott a politikája. Érdekes, cinikus, és arcátlan, az, hogy bár Gyurcsány Ferenc beismeri politikájuk bukását, ezért mindenkit felelőssé tesz, csak ők azok, akik ezért nem lennének felelősek, holott teljesen egyértelmű, a kormány gazdaságpolitikájának bukásáért a kormány és a kormányfő, Gyurcsány Ferenc a felelős. (szeptember 14.)
Matolcsy György, közgazdász, a Fidesz országgyűlési képviselője
Sokkal többről van ma szó, mint megszorításokról: valójában a szabadság és a demokrácia a tét. A magyar vállalkozók százezreinek gazdasági szabadságát veszélyeztetik a megszorító csomagok és a kormány hibás gazdaságpolitikája, több millió munkavállaló mindennapi szabadságát veszélyezteti az életszínvonal romlása és az élethelyzetek beszűkülése, miközben a társadalmi támogatás nélküli "reformnak" álcázott gazdasági diktatúra a jogállamot is veszélybe sodorja. A magyar gazdaság súlyos bajait kizárólag nemzeti összefogással, valamennyi gazdasági és társadalmi szereplő közös megállapodásával lehet megoldani. Ehhez egy Új Nemzeti Kerekasztal vezethet el. Ez éppen ellentétes a miniszterelnök gazdaságpolitikájával, mert az egy "reformdiktatúra" keretei között képzeli el a költségvetési egyensúly helyreállítását. Ez ellentétes a demokráciával, a magyar életösztönökkel és a közgazdaság logikájával. A közbizalom helyreállítása és a bizakodó társadalmi hangulat lényegesen nagyobb forrásai a gazdasági sikernek, mint bármely más pénzt vagy gazdasági tényező. Erre nem épít a kormányfő gazdaságpolitikája, sőt, tovább rombolja a politika és kormányzás elmúlt négy évben már jócskán megcsappant bizalmi tőkéjét.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke
Az elmúlt négy évben - kis túlzással - hét évet sikerült elveszíteni, mostanra valamikor 2013 és 2015 közé tolódott ki az euró bevezetése. Nem konvergencia-, hanem divergenciaprogram született. A leszakadás programja, amelyben a kormány bevallottan is úgy kalkulál, hogy még több mint két éven keresztül nő az államadósság, és az államháztartási hiány sem közelíti a kívánt mértéket. A Fidesz gazdaságpolitikájának lényege, hogy a növekedés plusz hozamát részben új, tartós növekedést elősegítő programokra - beruházásra, munkahelyteremtésre -kell fordítani, és csak a többi részét lehet az életminőséget javító juttatásokra elkölteni. A Fidesz a 2002-ben megtört folyamatokhoz térne vissza, és továbbra is azt az elvet követné, hogy a növekedés és az életminőség javítása egymást feltételező dolog. A januári áfacsökkentés nélkül még talán tarthatóak lettek volna a hiányra vonatkozó előrejelzések.
Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora
A Bokros-és a Gyurcsány- csomagot abból a szempontból lehet összehasonlítani, hogy mindkettő tíz százalék körüli hiánycsökkentésre törekszik, méghozzá megszorításokkal, az eszközöket tekintve viszont alapvetően különböznek. A Gyurcsány-féle intézkedések nem is képeznek valódi csomagot, mert lépései nincsenek összehangolva. A hatásokat vizsgálva is eltérnek a megszorítások. Míg a Bokros-csomagot magas infláció és a forint nagy leértékelése kísérte, ilyen drasztikus hatásokra most nem kell számítani. A Bokros-csomag megalapozottságát mutatja, hogy tizenegy évre növekedést hozott a magyar gazdaságnak. A jelenlegi megszorítások kezelik ugyan az egyensúlytalanságot, de nem ösztönzik a vállalkozásokat, a foglalkoztatás javulását, összességében pedig a jövőbeni növekedés alapjait. Csaba László szerint a társadalmi hatások vizsgálata Bokrosnál alárendelt szempont maradt, ám Gyurcsánynak fontos, mert egy érdekcsoporttal sem akar szembemenni (szeptember 12.).
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora
Az 1995-ös, illetve az idei megszorítások kiváltó okai, feltételei eltérők. A gyurcsányi intézkedésekből épp a jelentősebb növekedési hatás hiányzik, így szükség lenne egy a „csomagot kiigazító csomagra" is. (szeptember 12.).
Központi Statisztikai Hivatal
Júliusban az egyhavi infláció 0,2 százalék volt, az éves pedig három százalék. Augusztusban 3, az év végén pedig 6 százalék körüli volt, illetve lesz az infláció. Az év egészére vonatkozó konszenzus 3,7–3,9 százalék közötti. (szeptember 11.)
Németh Dávid, az ING Bank elemzője
A kormányzati intézkedések hatása még nem, az élelmiszersokk hatása annál inkább érződött a júliusi inflációs adatokban. Emiatt 3,5 százalékos pénzromlás várható a nyár utolsó hónapjára.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője
Augusztusra 3,4 százalékos mértékű infláció valószínű, és az őszi hónapokban felgyorsulhat a pénzromlás, így év végére 5,6-5,8 százalék valószínűsíthető. Elég nagyfokú ugyanakkor a bizonytalanság az áfaemelések körül, ezért térnek el némileg az elemzői előrejelzések. Az áfaemelés hatásai nem egyszerre, hanem 2-3 hónapos eltéréssel jelentkezhetnek. Egész évben 3,6 százalék körüli infláció várható.
Eurostat
Lassan, de biztosan emelkedik az aktív népesség aránya az unióban. Tavaly a 15-64 éves népesség 63,8 százalékának volt valamilyen fizetett állása vagy vállalkozása, míg 2000-ben 62,4, 2004-ben pedig 63,3 százalék volt ez az arány. Magyarország és a többi kelet-közép-európai állam azonban továbbra is sokkal rosszabb eredményeket ért el, mint a nyugatiak. Magyarországon az Eurostat szerint tavaly 56,9 százalék volt a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája. A kormány konvergenciaprogramja (amely egyébként ennél magasabb, 61,4 százalékos mutatóról beszél) szerint a következő két évben a költségvetési szektorban várható jelentős létszámcsökkentés következtében legfeljebb az aktivitási arány szinten tartására lehet számítani. Csupán 2009-2011 között teremtődnek meg a foglalkoztatás érezhető növekedésének feltételei: ez alatt a három év alatt 1,8 százalékpontos emelkedést jósolnak az aktivitási rátában. Hazánknak az eredmények alapján semmi esélye sincs arra, hogy teljesítse a 2000-ben kitűzött uniós foglalkoztatási célt. Eszerint 2010-re a 15-64 éves korosztály 70 százalékának aktívnak kellene lennie a munkaerőpiacon.
ACNielsen
A magyar megkérdezettek 58 százaléka százaléka globalizáció javítja az elhelyezkedési lehetőségeket. A világátlag 47 százalék, az európai 42. Európában a törökök a legoptimistábbak és a finnek a leginkább borúlátóak a globalizációnak a foglalkoztatásra gyakorolt hatását illetően.
Dresdner Bank
Egyöntetűen három százalék feletti augusztusi és hat százalék feletti decemberi éves inflációt várnak londoni elemzők a múlt havi számok mai közzététele előtt. A költségvetési szigorítás negatív keresleti hatása máris elkezdődött, de a belső fogyasztás lassulása nem lesz elegendő az inflációs nyomás ellensúlyozására, így egyértelmű a további pénzügy-politikai szigorítás szükségessége (szeptember 11.)
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója
Bátor dolog, hogy a kormányfő - még drámai népszerűségvesztést is vállalva - megszorításokat léptet életbe. Nehezíti a helyzetét, hogy a szocialistáknál sem nagy a lelkesedés csomag iránt. Egy olyan országban ezekhez az intézkedésekhez nagy bátorság kell, ahol "ha a magyar polgár egy 30 százalékos hozamot ígérő befektetési alapba viszi a pénzét, és bejön a számítása, azt mondja, nehogy már megadóztassák extra nyereségét. Ám ha elbukja tőkéjét, az államtól követel jóvátételt." Az apparátusokban, a szellemi műhelyekben nem indult meg ugyanakkor időben a reformok előkészítése. Egyetlen területen sincs nyoma végiggondolt koncepciónak. A megszorítások javítani fogják a versenyképességet. Bárki bármit mond, nem túlzott a magyar költségvetés kiadási oldala. GDP-arányosan keveset fordítunk kutatásra-fejlesztésre, egészségügyre, oktatásra, nyugdíjra. Európai összevetésben a közigazgatásunkban dolgozó 850 ezer fő sem kiugróan sok. A probléma az, hogy rosszul működnek az alrendszerek. Nem kevesebbet kell költenie az államnak, hanem egyrészt hatékonyabbá kell tenni az alrendszereket, másrészt rábírni az egyént, hogy vegye ki részét saját oktatásából, egészségügyi ellátásából. A nagy elosztórendszerek már jelenleg is takaréklángon működnek, a funkció sérelme nélkül lehetetlen érdemi megszorításokat bevezetni. Nincs más út: bevételt kell növelni".
