MSZP - Fidesz: Párhuzamos válságok
Mind az MSZP, mind pedig a Fidesz számára nehéz időszak következik az önkormányzati választás után. A nyílt politikai válság a választást követően azonban eltűnhet a két párt belső berkein belül. A következő hónaptól kezdve komoly stratégiai döntések elé kerülhet mind az MSZP, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt – függetlenül az önkormányzati választás eredményétől is.
Gyurcsány Ferenc beszédének nyilvánosságra kerülését követően nyílt belpolitikai válság robbant ki. A miniszterelnök pozíciója megingott, a Fidesz pedig Orbán Viktorral mindent egy lapra tette fel azzal, hogy teljes elzárkózást választotta a jelenlegi miniszterelnökkel szemben. Miután a demonstrációk egyre inkább marginalizálódnak, és a pártok visszatértek a „hagyományos”, de mindenképpen radikálisabb eszközökkel vívott választási kampányhoz, arra is fel kell készülniük, hogy merre lépnek tovább a jelenlegi patthelyzetből.
MSZP: kinek a vezetésével, milyen irányba?
Hacsak az MSZP nem szenved súlyos vereséget az nkormányzati választáson, amire egyre kisebb az esély, Gyurcsány Ferenc nagy valószínűséggel miniszterelnök marad. A válság idején nem csupán a koalíció, de a szocialisták is összezártak a miniszterelnök mögött, vagyis nem kívánják kihasználni a helyzetet annak érdekében, hogy 2004 után ismét átrendezzék a belső erőviszonyokat. Ezen a képen az sem változtat, hogy a média nyilvánosan találgatja, hogyan juthatott ki a balatonöszödi frakcióülés hangfelvétele, mert, ha van is vizsgálat az MSZP-n belül a kiszivárogtató után, a nyilvánosság előtt eddig nemhogy ellenjelölteket támogató csoportok, de elégedetlenkedők sem jelentek meg.
Miközben megkezdődött az újabb vita a Fidesz által újabb megszorító csomagnak nevezett 2007-es költségvetésről, nem változtak meg a pártok alapüzenetei. Az MSZP jövője szempontjából ennek az lehet a jelentősége, hogy Gyurcsány Ferenc leváltását már csak azért sem lehet érdemes erőltetnie a szocialistáknak, mert a szigorú gazdaságpolitikai program végrehajtása a konvergenciaprogram elfogadásával egyre szűkebb mozgásteret ad a kormánynak. Az új miniszterelnök megtalálása nem csupán a kormányzásban okozhat fennakadást, de ismét kiélezné a párton belüli konfliktusokat is. Összességében tehát az MSZP-nek – ma még – biztosan megéri, ha megvédi Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki posztját. Az így fennmaradó kormánynak azonban az önkormányzati választás után számolnia kell azzal, hogy az elmúlt hetek tüntetéseitől látványosan távol maradó érdekképviseletek a válság csillapodását követően felélesztik akcióikat a megszorítások ellen.
A kérdés az, hogy ebben a helyzetben mi lesz a sorsa a pártelnöki posztnak, amire Gyurcsány Ferenc nem sokkal ezelőtt nyíltan bejelentkezett. Ma már úgy tűnik, hogy van politikailag racionális szempont amellett, hogy ő töltse be az MSZP elnöki posztját. Pártelnökként Gyurcsány Ferenc nem egyszerűen a párt feletti irányítás megszerzésére törekedhet, hanem arra, hogy miniszterelnöki pozíciója elé építsen ki védelmi vonalat, saját párton belüli ellenfeleivel szemben, felkészülve az esetleges újabb, pozícióját megingató válságokra. Az MSZP elnökeként Gyurcsány Ferenc az újabb válságokat megállíthatja a pártvezetésnél, és megakadályozhatja, hogy azok a kormányzatot is destabilizálhassák.
Fidesz: milyen ellenzékiség?
A legnagyobb ellenzéki párt nem egyszerűen az elmúlt napok eseményei miatt került nehéz helyzetbe, válságközeli állapotba. A Fidesz problémája nem egyszerűen, vagy nem csak az, hogy milyen távolságot tartson vagy ne tartson a radikális jobboldali politikai szervezetekkel. Ami egyre inkább bizonytalannak látszik, az a párt ellenzéki stratégiája a következő országgyűlési választásokig terjedő időszakban.
A kormányalakítás után a Fidesz, azért, hogy saját álláspontjának következetességét mutassa fel, azt az utat választotta, hogy szembement a kormány gazdaságpolitikai döntéseivel. A párt a kormányzati hazugságok mellett a megszorításoknak hol az értelmetlenségét, hol az igazságtalanságát helyezte középpontba. Ennek a politikának a folytatása azonban hosszú távon lehetetlen helyzetbe szorította volna a pártot: a Fidesz három éven keresztül ment volna szembe azokkal a gazdasági intézkedésekkel, amelyeknek – a tervek szerinti – pozitív hatásai éppen a következő választások előtt váltak volna érzékelhetővé, ami visszamenőleg tette volna a Fidesz ellenzéki kommunikációját a választók szemében. Ehhez jön még az a tényező, hogy legkésőbb 2009 körül egyre gyakrabban merülhet föl, hogy ki is legyen a párt miniszterelnök-jelöltje, ami csak tetézte volna a Fidesz körüli zavart. A hazguságkampány, valamint a Gyurcsány Ferenccel szembeni hidegháború kísérlet volt, hogy a Fidesz kitörjön ebből a helyzetből.
Az elmúlt napok csatája éppen ezért Orbán Viktorról is szól, akinek pártelnöki posztját jelentős mértékben az a stratégia és hiedelem stabilizálta, hogy egyedül ő képes összetartani a jobbközéptől a szélsőjobbig terjedő szavazótábort. A Fidesz elnöke azonban a radikális szervezetek körében – köztük a párttal közös jelölteket állító Jobbiknál – a nagygyűlés lemondása, illetve a Kossuth téren való meg nem jelenése miatt elveszítheti ezt a támogatást.
A Fidesz ellenzéki stratégiáját az elmúlt négy évben több alkalommal is az a törekvés határozta meg, hogy a párt úgy lépjen fel, mint amely valójában kormányzó – értsd: az eseményeket irányító, meghatározó – pozícióban van az MSZP-hez képest is. Orbán Viktor nyilatkozatait tekintve ez a törekvés húzódott meg a Gyurcsány Ferenctől való teljes elhatárolódás és az MSZP felé küldött ajánlatok mögött is: a szakértői kormány egyik üzenete az, hogy a Fidesz tudja a megoldást, a válságban a Fidesz ad megoldást a problémákra.
A Fidesz stratégiájából egyelőre még nem látszik – és október 1-jéig nem is látszik majd –, hogy mit tervez a párt arra az esetre, ha mégis Gyurcsány Ferenc marad a miniszterelnök. Nem egyszerűen az látszik eldönthetetlennek, hogy mekkora mozgástere marad a Fidesznek, ha úgy tesz, mintha Gyurcsány Ferenc nem létezne, hanem az is, hogy mivel szemben lesz ellenzéki párt a Fidesz az eddigiekkel folytonos kormányzati politika mellett. Ami azonban már jól látható az az, hogy a Fidesz a hidegháborús stratégia mellett az enyhülés politikáját is építi: a kormány ugyan továbbra is illegitim, de fennállása legális. A Fidesz ezzel egy lépést már hátrált például Schmitt Pálhoz képest, aki felszólalt az új alkotmányos keretek kidolgozásán tevékenykedő Kossuth téri tüntetésen.
