Büntetőszavazás után patthelyzet
A Fidesz választásokon aratott fölényes győzelmén túl Gyurcsány Ferenc egy nem várt irányból kapott hirtelen támadást. Sólyom László ellentmondásos és szokatlanul időzített beszédéből ugyanis a jobboldal érveket és felhatalmazást merített arra, hogy mindent megtegyen Gyurcsány Ferenc hatalomból való kimozdítása érdekében. A bizalmi szavazás Gyurcsány Ferenc, a baloldallal szemben megfogalmazott ultimátum pedig Orbán Viktor számára jelent rizikót.
Büntető elégedetlenség
Hasonlóan a négy évvel ezelőttihez, az önkormányzati választások most is egyértelmű eredménnyel zárultak. A Fidesz áttörést ért el az önkormányzati választáson, egyértelmű győzelmet aratott; a koalíció gyakorlatilag csak a
fővárosban tudta megőrizni pozícióinak többségét. A Fidesz győzelmét pedig betetőzte, hogy a baloldali politikusok el sem kezdték vitatni az eredményt, például azért, mert a megyei jogú városokra sem hivatkozhattak, ahol a leglátványosabb volt a változás.
A kisebb koalíciós párt SZDSZ Demszky Gábor győzelme ellenére a választás egyik legnagyobb vesztese lett. A liberális párt csak a főpolgármesteri címet tudta megtartani, de támogatottsága Budapesten is csökkent. A liberális párt elveszítette mind a három, 16
A Fidesz egyértelműen győzött 17 megyei közgyűlésben, két megyében még nem egyértelmű az eredmény (egy helyen – Heves megye – döntetlen eredmény született, Somogy megyében pedig a Somogyért Egyesületen múlik a Fidesz többsége). A megyei jogú városok többségében Fideszes polgármestert választottak meg (23 városból csak 7 maradt az MSZP vezetése alatt, és a szocialista polgármestereknek több helyen ellenzéki közgyűléssel kell együttműködniük). Budapesten szoros eredmény született: Demszky Gábor főpolgármester marad, de az ő szavazata kell az egyfős többséghez a közgyűlésben. A budai kerületek többségét átvette a Fidesz, egy helyen – XI. kerület – maradt a szocialista polgármester, de jobboldali többséggel kell együtt dolgoznia. A 10 ezer fő feletti lakosú városokban az ellenzék másfélszer annyi polgármesteri helyet szerzett, mint a kormánypártok.
éve SZDSZ-es vezetésű vidéki megyei jogú várost (Békéscsaba, Szekszárd, Veszprém), és kevesebb megyei közgyűlésbe tudott képviselőt küldeni, mint az MDF. A párt gyenge szereplése után Kuncze Gábor, a párt legnépszerűbb politikusa régóta várható lépésre szánta magát: bejelentette, hogy nem indul az SZDSZ következő tisztújításán a pártelnöki posztért.
Az önkormányzati választás nem a polgármesterekről és helyi képviselőtestületekről szóló döntés volt. A szavazást leginkább a pártpreferenciák mozgatták még olyan településeken is, ahol 1990-től máig stabil volt a polgármester pozíciója. Az MSZP és az SZDSZ súlyos vereségét az okozta, hogy a választók a megszorítások és a balatonöszödi beszéd miatt megbüntették a kormánypártokat. A koalíció támogatóit ugyanakkor az elmúlt két hét demonstrációi, illetve zavargásai nem mozgósították. Bár a részvételi arány több mint két százalékkal meghaladta a 2002-est (53,1%, szemben a négy évvel ezelőtti 51,1%-kal), a szavazói aktivitás összességében nem lett kiemelkedően magas.
Bizalmi szavazás, bizalmatlansági tüntetés
A helyzet feloldása érdekében Gyurcsány Ferenc arra kényszerült, hogy bizalmi szavazást kezdeményezzen a kormánnyal szemben, amire eddig még nem volt példa. Az eredmény és a következmény azonban kiszámíthatatlan. A politikai logika azt diktálná, hogy a szocialisták az eddigiekhez hasonlóan felsorakozzanak a kormányfő mögött, de az MSZP válsághelyzetekben hajlamos megjósolhatatlan döntéseket hozni. A miniszterelnök-csere hosszabb távon még mélyebb válságba sodorná a koalíciót. Egyelőre ráadásul nem látszik új, potenciális miniszterelnök-jelölt, aki mögé a koalíciós pártok képviselői egységesen felzárkózhatnának; és kétséges, hogy Gyurcsány helyett vállalná-e jelentős politikus az elkövetkező időszak népszerűtlen kormányzati döntéseit.
2004 után ráadásul másodszor lenne miniszterelnök-váltás, ami teljes kormányzásképtelenségről árulkodna; könnyen lehet továbbá, hogy egy új miniszterelnök is elhasználódik a megszorításokban, így csekély esélye maradna győzelmet aratni a 2010-es választásokon – a későbbi, újabb kormányfőváltás pedig hatalmas kockázatokkal járna. Az MSZP-nek és politikusainak a megszorító csomag végrehajtását követően esetleg hasznot hozhat egy miniszterelnök-váltás – jelenleg azonban semmiképp.
Orbán Viktor megmenekült
A választás után a legfontosabb téma Gyurcsány Ferenc jövője lesz, így Orbán Viktor megmenekült attól, hogy pártelnöki pozíciója kérdésessé váljon, Orbán „hozta” a választást a párt számára. Hosszabb távon párton belüli megerősödése ugyanakkor veszéllyé is válhat: a vezetésével győzelemre segített polgármestereknek a következő években szüksége lesz a kormányon keresztül érkező fejlesztési pénzekre, ami viszont a kormánnyal való minimális együttműködést követel meg. Érdekes helyzet állt elő azzal, hogy a választás során párhuzamosan erősödött meg Orbán Viktor, és a polgármesteri székekben a pártelnök potenciális ellenzéke. A Fidesz nagyarányú győzelmével a kormánnyal szembenálló ellenzéki ellenhatalom jött létre.
A Fidesznek a választás után egyetlen programpontja maradt: Gyurcsány Ferenc megbuktatása. Orbán Viktor párton belüli pozíciója stabilizálódott, de ennek fenntartásához szükséges Gyurcsány Ferenc eltávolítása a miniszterelnöki székből („a Fidesz ellenzékből is meg tudta buktatni a miniszterelnököt”). Orbán Viktor biztosra akar menni, és ennek érdekében jelentős kockázatot vállal a megfogalmazott ultimátummal: ha sikerült kimozdítania Gyurcsányt a hatalomból, akkor akár 2010-re is bebetonozhatja magát a Fidesz élén – ha azonban ebben kudarcot vall, akkor a választási győzelem ellenére megrendülhet a pozíciója a pártban. Ráadásul hosszú távon a Fidesznek nincsen ellenzéki stratégiája, ami a következő országgyűlési választás előtt további konfliktusokat generálhat a párton belül.
Az elnök közbelép
Sólyom László azt a pillanatot választotta ki, hogy megszólaljon a választás megelőző két hét eseményeivel kapcsolatban, amikor a politikusok még nem tudtak mit mondani, hiszen az eredményeket még nem ismerték. Sólyom László beszéde lényegében nem tartalmazott új elemeket, ahhoz képest, amit korábban mondott, de a morális felelősségről szóló mondatai más hangsúlyt kaptak. Sólyom beszéde új alaphangot adott a választás estéjének, hiszen már az eredmények előtt kialakultak a pártok pozíciói: az MSZP védekezésre kényszerült, a Fidesz támadott. A köztársasági elnök beszéde akkor is módosította volna a politikai helyzetet, ha a Fidesz nem ért volna el áttörő sikert az önkormányzatokban, ezt lényegében igazolja az, hogy az azóta megszólaló Fideszes politikusok Gyurcsány Ferenc távozását sokkal inkább követelik az államfőre, mint a választási eredményekre hivatkozva.
Sólyom László gondosan választotta meg beszédének időpontját és tartalmát (amellett, hogy lényegében felszólította a parlamenti többséget a miniszterelnök leváltására, elutasította a Fidesz értelmezését arról, hogy az önkormányzati választás népszavazás lenne), ami azonban korábban is előfordult a köztársasági elnök megszólalásaival kapcsolatban, az most megismétlődött. Az államfő mintha nem vette volna számításba, hogy szavai milyen szerepet kaphatnak a rákövetkező pártcsatákban, milyen hatást válthatnak ki akár az eredményektől függetlenül is. Erre jó példa, hogy a köztársasági elnök hiába utasította vissza a népszavazás-értelmezést, a Fidesz ehhez ragaszkodva, éppen ennek megerősítését látta viszont a beszédben akkor, amikor Gyurcsány Ferenc távozását követeli.
Az államfő beszéde szűk keretet szabott a választási eredmények értelmezésének, mert minden eldöntött polgármesteri, képviselői pozíciót visszahelyezett a Gyurcsány Ferencről szóló döntés kontextusába. A beszéd után nyilvánvalóvá vált, hogy a választás után nem lehet másról szó, mint Gyurcsány Ferenc politikai jövőjéről, mint ahogy a bizalmi szavazásról szóló kezdeményezés legalább részben az államfőnek szóló üzenet a kormány részéről.
