180 fokos fordulatra készül a Fidesz?

2006-10-06

Október elseje a Fidesz gazdaságpolitikájában is éles váltást eredményezett. Orbán Viktor a jelek szerint komolyan gondolja a szakértői kormány javaslatát: átfogó kampány keretében igyekszik meggyőzni a befektetőket a Fidesz reformelszántságáról, miközben a párt felülvizsgálja választási programjában szereplő gazdasági célkitűzéseit. A kormányfő a megszorítások és reformok folytatását hangsúlyozza. A hitelminősítők a jelentős politikai kockázatok ellenére a kormány maradását és stabilizálódását valószínűsítik. Bár megindult a tőkekiáramlás hazánkból, a befektetők többsége egyelőre kivár.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

Az utóbbi hetekben megindult a tőkekivonás a hazai részvénypiacaról, a BUX-index, az állampapír-indexek és a forint árfolyama is esett. Az elemzők többségének véleménye szerint ugyanakkor ez nem annyira a magyar politikai válságnak, mint inkább a közép-kelet-európai feltörekvő piacokkal szembeni általános elégedetlenségnek köszönhető – melyben gazdasági és politikai tényezők (pl. a magyaron kívül a cseh és lengyel kormányválság) egyaránt szerepet játszanak. A szakértők szerint a piac egyelőre várakozó állásponton van, ám az elhúzódó politikai bizonytalanság nagyiramú tőkekivonást – és ezzel párhuzamosan a forint árfolyamának további jelentős visszaesését – eredményezheti. Míg jelenleg ugyanis még elviselhető a befektetők számára a helyzet okozta politikai kockázat; a bizonytalanság elhúzódása jelentős károkat okozhat a gazdaságban.

 

Az önkormányzati választásokat követően a piaci elemzők találgatásai is megkezdődtek arra vonatkozóan, hogy marad-e a helyén a kormány. A londoni hitelminősítők és a hazai elemzők többsége is arra számít, hogy a bizalmi szavazás megerősíti a miniszterelnököt, és hosszabb távon stabilizálódik a kormány helyzete – ugyanakkor nem zárják ki a válság esetleges elhúzódását sem.

 

A miniszterelnök a frakciókkal történt találkozóit követően hangsúlyozta: a pártok nem kérdőjelezték meg a reformok és a konvergenciaprogram folytatásának szükségességét. A héten az ellenzéki politikusokon túl több elemző is azt hangsúlyozta: a jövő évi büdzsé konvergenciaprogramhoz igazítása, illetve a sikertelen és bizonytalan kimenetelű megszorítások miatt újabb megszorító lépésekre kerülhet sor – amit ugyanakkor kormányzati források eddig következetesen tagadtak.

 

Több jel is mutat arra, hogy a Fidesz komolyan gondolja a kormány leváltásának és a szakértői kormány megalakításának ötletét. Erre utal többek között, hogy a pártelnök kampányba kezdett, hogy meggyőzze az üzleti élet szereplőit a Fidesz gazdaságpolitikájának megalapozottságáról. Orbán találkozott több hazai és külföldi üzletemberrel is, és a megbeszélésről kiszivárgott információk szerint öt területen elodázhatatlanul fontosnak nevezte az alapvető változtatásokat: az államigazgatás, az egészségügy, az oktatás, az adó- és a nyugdíjrendszer terén. A következő napokban a Fidesz elnöke – a miniszterelnökire rímelő retorikával – több megszólalásában is a nagy reformok szükségességét hangsúlyozta. Orbán kiemelte ugyanakkor azt is: a reformok pénzt visznek el, s csak két-négy év elteltével hozzák vissza a változtatások finanszírozására fordított költségeket – így szükséges egy a reformok költségeire fordítható külön alap létrehozása. A párt gazdaságpolitikai váltására további jelek is utalnak. Varga Mihály egy napokban tartott találkozón elismerően nyilatkozott Bokros Lajos nyugdíjrendszer átalakítására és a 13. havi nyugdíj felülvizsgálatára vonatkozó javaslatairól; míg a Magyar Nemzet információi szerint a Fidesz a korábban az egyik legradikálisabb csomagjavaslattal előrukkoló intézet, a Central European Management Intelligence (CEMI) elképzelései mentén dolgozná ki új gazdasági programját.

 

 

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,2%

(2006. I-VI.)

Ipari termelés
növekedése*

12,2%

(2006. VII.)

Beruházás-növekedés*

1,8%

(2006. I-VI.)

Munkanélküliség

7,4%

(2006. VI-VII.)

Infláció*

3,5%

(2006. VIII.)

Reálkereset-növekedés*

5,5%

(2006. I-VII.)

Államháztartási hiány

-1386,9 milliárd Ft

(2006. I-VIII.)

Fizetési mérleg

-3006 millió euró

(2006. I-VI.)

Jegybanki alapkamat 7,75%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Hírszerző

 

Politikai nyilatkozatok

 

Kormányoldal

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Magyarországon a szocialisták, szociáldemokraták és liberálisok egy hosszú távon növekvő gazdaságnak teremtik meg most az alapjait, egyensúlyt teremtő politikával, sok-sok átalakítással, amelyekről tudják, hogy rövid távon nehézséget okoznak, de tudják azt is, hogy 2008-2009 környékén azt érzik majd az emberek, hogy megérte ez a befektetés. Az MSZP és az SZDSZ frakciója nem lebeszélni kívánt sem az egyensúlyteremtésről, sem a reformokról. Okkal kérik rajtunk számon, messze nem csak a frakciók, hanem nagyon sokszor, sokan a sajtóban, és a választók közül, hogy olyan kérdések is kormányzati döntésként, vagy lehetséges döntésként kerülnek napvilágra, ezzel mindenkinek csak idegességet és rossz érzést okozva, melyek az igazgatás környékén merülnek fel. Összekeveredik egymással a kormány politikai szándéka és a kormányzati politikai döntéstől nagyon messze lévő szakértői előkészítés bizonyos része. Valószínűleg fegyelmezetlenül működik az igazgatás, a kormány környezete. Ezen sok mindent lehet javítani. Ezeknek a figyelembevételével fog folytatódni a kormányzás. (október 4.)

 

 

Veres János pénzügyminiszter

A külföldi befektetők bizalmának elvesztése esetén, ha a külföldiek nem vásárolják meg az évente kibocsátott 3 milliárd eurónyi magyar államkötvényt, finanszírozhatatlan helyzet jöhet létre Magyarországon. Ezért káros politikailag és gazdaságilag is, hogy egyesek "közjogi értelemben nonszensz helyzetet teremtve" próbálnak bizonytalanságot kelteni az országban. Magyarországgal szemben akkor van gazdaságilag bizalom az ide befektető külföldiek, az állampapírokat megvásárlók részéről, ha megvalósulnak a konvergenciaprogramban foglalt intézkedések és hiánycsökkentés. Az MSZP elnökségében és parlamenti frakciójában az elmúlt napokban nem hangzott el olyan felszólalás, amely a konvergenciaprogramban foglalt intézkedések felpuhítását szorgalmazta volna. Kritika érte viszont azt, hogyan "tudjuk a programot elmagyarázni az embereknek, hogyan tudjuk a társadalmi partnerekkel konzultációkban elfogadtatni". (október 4.)

 

 

Kóka János gazdasági miniszter

A befektetők bíznak az országban és abban, hogy a kormány végigviszi a stabilizációs és reformintézkedéseket, sikeresen használja fel az európai uniós forrásokat. Elképzelhetetlen olyan politikai forgatókönyv, amely eltérítheti a kormányt a reformtörekvéseitől, mely a gazdaság további fejlődéséhez szükséges. Magyarországon kedvezőek a befektetési körülmények, a kormány intézkedései viszont szükségesek a gazdaság további eredményes fejlődéséhez, a reformok pedig az államigazgatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban a rendszerváltás előttről megmaradt béklyók felszámolását szolgálják. Magyarországnak fontosabb, hogy egy stabil gazdasági pályán érkezzen az euróövezetbe, mint az, hogy megnevezze a belépés pontos dátumát. 2009-re lesz az ország abban a helyzetben, hogy döntsön a bevezetés időpontjáról, ami 2011 és 2013 között várható. (október 3.)

 

 

Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben két fő cél, a foglalkoztatás bővítése és az Európai Unió átlagánál nagyobb, tartós gazdasági növekedés elérése fogalmazódott meg. Fontos elvárás, hogy az elképzelések valóra váltása megszüntesse az ország különböző részei közötti fejlettségi különbséget, a mostani. Kiitörési pontként elsőbbséget kap a humán terület fejlesztése, az oktatás és az egészségügy korszerűsítése, a gazdaság modernizálása, továbbá a környezetvédelmi és energiai, valamint a regionális beruházási program. Magyarország foglalkoztatási mutatója 8-9 százalékkal marad el az uniós átlagtól, s ezen változtatni szükséges 2007–2013 között. (október 2.)

 

 

Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára

A költségvetés alapszámai október 10-re készülnek el, a kormány előtte nem tud tárgyalni a büdzséről. A kormány nyitott a bértárgyalásra, de mivel a megállapodást jogszabály rögzíti, azt csak jogszabálymódosítás írhatja felül. (október 2.)

 

 

Kékesi Tibor, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának helyettes vezetője

Az MSZP az egyensúlyteremtő programban szereplő intézkedéseknél keményebbekkel nem fog élni, ezt a konvergenciaprogram sem teszi szükségessé.

 

 

 

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

Úgy lehet a reformokhoz pénzt szerezni, ha az állam felállítja a "magyar reformalapot". A reformalap egy pénzügyi alap, amelybe bele kell tenni azokat a forrásokat, amelyeket azután nem használhat másra a magyar állam. Pénzt kivonni a rendszerekből, elvenni az oktatástól, az egészségügytől az nem reform, hanem az ellenkezőjére bizonyíték, miszerint "pénzbehajtás" zajlik. Ahhoz, hogy reformálni lehessen az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert és az államigazgatást, ahhoz pénzre van szükség, mert a reform rövid távon pénzt visz. Ma a Gyurcsány-kormány azt a megoldást választja, hogy mindenkit, általában megsarcol. "Célzottan kell megállapodni a nagy jövedelemtulajdonosokkal, kifejezetten arról, hogy az állam nem megsarcolja őket, és elveszi a pénzüket, hanem ami pénzt ők odaadnak, azok nem szétfolynak a költségvetésben, hanem egy ilyen magyar reformalapba összpontosulnak”. A szakértői kormány mellett négy kerekasztal létrehozására lenne szükség, amelyben a pártok és a társadalmi szervezetek képviselői vennének részt . A testületek a rendszerváltozás idején létrejött Nemzeti Kerekasztal mintájára működnének. Gyurcsány Ferenc hatalomban maradása ezermilliárdokba fog kerülni az adófizetőknek, ezekre fog elmenni az adóemelés, a vizitdíj és minden forint, amit most elszednek az emberektől". (október 5.)

 

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A jövő évi költségvetésnek három vesztese lesz: az önkormányzatok, a munkahelyteremtés és a gazdák. (október 4.)

 

A svéd egyéni tőkeszámlás rendszer Bokros Lajos javaslatának megfelelően jó megoldás lenne az első (állami) nyugdípillér megreformálására. (október 3.)

 

 

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere

Jön a költségvetés és 1000 milliárdos újabb megszorítás, akkor tavasszal fognak elkergetni bennünket, de mindenkit, mert általános lázadás törhet ki az országban. A válság alkotmányos megoldása a szocialisták kezében van. (október 2.)

 

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Dávid Ferenc főtitkár, a Vállalkozók Országos Szövetsége elnöke

A vállalkozók célja az államigazgatás karcsúsítása, az önkormányzati és az oktatási rendszer reformja, az egészségügy és a nyugdíjrendszer átalakítása, és egy korszerű adórendszer bevezetése. (október 4.)

 

 

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

A rendkívüli helyzet ellenére is megtartja demonstrációját október 13-án a pedagógusszakszervezet. A tiltakozás célja, hogy a kormány vonja vissza a közoktatási törvény nyáron elfogadott módosításának azon pontjait, amelyek miatt Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde szerint tizenöt-húszezer pedagógust bocsátanak el. A kéthavi munkaidőkeret elrendelése miatt a szervezet Alkotmánybírósághoz fordul. Az új szabály szerint ugyanis a tanárok táppénzes napjaira a tényleges óraszám helyett csak négy tanórát számolnak el. (október 3.)

 

 

Pataky Péter , a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízott elnöke

Súlyos károkat okoz a jelenlegi hatalmi harc, a tartós bizonytalanság pedig rontja az egyensúlyteremtés esélyeit. A bizalmi szavazás hiába erősíti meg a kormányt, amíg az ellenzék nem kész a konszenzusra, addig fennmarad az instabil helyzet; ez pedig további árfolyam-ingadozásokat okoz, s ezzel főként a munkavállalók járnak rosszul. (október 3.)

 

 

Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára

A kormány, a politika, a parlament stabilitása és következetessége elengedhetetlen a gazdasági stabilitáshoz. (október 3.)

 

 

Borsik János, Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke

A jövő évről szóló bértárgyalások mielőbbi megkezdésére lenne szükség. A cégeknél működő szakszervezetek is várják az OÉT-en született határozatot. (október 2.)

 

Elemzői vélemények és jelentésekDuronelly Péter befektetési vezető, a Budapest Alapkezelő Rt. vezető munkatársa

Az úgynevezett feltörekvő piacok tőkepiaci besorolása globálisan csökkent, és inkább a fejlett piacokban látnak fantáziát a befektetők. Ha Magyarországon nem lenne politikai válság, abban az esetben is csökkenne a forint árfolyama és az államkötvények kamata pedig emelkedne. "Nem lehet az állítani, hogy a tőke távozik Magyarországról, hanem inkább az a pontosabb kifejezés, hogy nem jön, hanem kivár". Jelenleg egy korrekciós programot tudott "beárazni" a piac, az pedig Gyurcsány Ferenc kormányzati intézkedési terve, ezért tűnik úgy, mintha a nemzetközi tőkepiacok az ő maradásában látnák a reformok megvalósulásának garanciáit. Egy másik alternatív program hiányában sem az ellenzéknek, sem egy úgynevezett szakértői kormánynak nincs jelenleg piaci támogatása. "Ez azzal lenne megváltoztatható, ha bárki hasonló súlyú korrekciós csomagot tenne le az asztalra, illetve lenne mögötte politikai erő is. (...) Tehát Orbán Viktornak a jelenlegi miniszterelnökéhez hasonló súlyú programot kellene bemutatnia". (október 5.)

 

 

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. szakértője

15 százalékos esélye van Gyurcsány néhány héten belüli távozásának. Ennek valószínűsége mintegy 2 éves távlatban erőteljesen nő, azaz a ciklus közepe környékén miniszterelnök-cserére számíthatunk. Am pénteki bizalmi szavazáson papírforma szerinti eredmény lesz, ami miatt átmenetileg lekerülhet a napirendről a miniszterelnök-csere. A külföldiek számára jelenleg az egyetlen elfogadható alternatíva, ha Gyurcsány marad, minden más kimenetel komolyabb negatív piaci következményekkel járna. Pillanatnyilag minden egyéb piaci kockázatot felülír Magyarországon a politikai kockázat. (október 5.)

 

 

Concorde

Az elmúlt két hétben közepes mértékű pénzkivonást lehetett regisztrálni a régiós részvényalapokból. A figyelt alapok magyarországi súlya alapján ezen időszak alatt mintegy 32 millió euró távozott a hazai piacról. Péntekről hétfőre egy közel 1 milliárdos nettó eszközértékkel rendelkező alap jelentős tőkekivonásának köszönhetően újabb közepes mértékű tőkekiáramlást lehetett látni. Az alap – alacsony magyar piaci súlya miatt – azonban csak mérsékeltebb hatással lehet a BUX alakulására, mivel a befektetők megközelítőleg 7 millió euró kivonására adtak megbízást. A kisebb hullámokban érkező pénzkivonás nagyságrendileg ugyan elmarad az idén májusban és a tavaly októberben tapasztalt tőkekiáramlástól, azonban aggodalomra ad okot, hogy a vizsgált alapokban egységes a tőkekivonás, szinte kivétel nélkül minden alapból távozott a pénz.

(október 4.)

 

 

Török Zoltán, a Raiffeissen Bank elemzője

Tovább folytatódik a hazai pénzügyi alapokba fektető nemzetközi tőkebeáramlás erős csökkenése, valamint a külföldi tulajdonosok magyarországi vállalataiknál keletkezett nyereségük kivitele, amelynek nyomán az idei folyó fizetési mérleg hiánya meghaladhatja a GDP hét százalékát. A külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok egyre nagyobb mértékben viszik ki megtermelt nyereségüket az országból, miközben a profit visszaforgatása jelentősen visszaesett. A tőkekiáramlás hátterében a feltörekvő piacokba vetett bizalom általános megingása és a kisebb kockázatvállalási készség mellett a magyar gazdaság labilitása áll, amelyre egyre érzékenyebben reagálnak a befektetők, aki szerint a bizalomvesztés nyomán egyre több pénzügyi befektető vonul ki hazánkból. (október 3.)

 

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

A második negyedéves tőkekiáramlás számaiban jelentős tételek még nem is szerepelnek, mivel több nagyvállalat tulajdonosi köre a vizsgált időszaknál később hozott döntést a nyereség kiviteléről, tehát a tendencia további erősödése várható. A tőkekivonások májustól gyorsultak fel, amikor az államháztartási hiány valós számai napvilágra kerültek, illetve a nagy nemzetközi hitelminősítők magyarországi kilátásaikat negatívra változtatták, amely az államadósságunk megítélése miatt egyre lejjebb csúszott. (október 4.)

 

 

Dow Jones

Nem várható, hogy a koalíció önkormányzati választásokon elszenvedett veresége nyomán a hitelminősítők rontanak Magyarország szuverén adósosztályzatán a közeljövőben. A minősítők egyelőre jelzésre várnak, hogy a kormány keresztül tudja-e vinni az államháztartás tervezett reformját; az önkormányzati választások kimenetelét nem tartják oly mértékben veszélyesnek a tervezett reformokra nézve, hogy emiatt rontani kellene a besoroláson.(október 3.)

 

 

Fitch Ratings

Egyelőre elegendő, hogy szeptemberben a korábbi stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra romlott a közepes befektetői szuverén adóskockázati besorolás kilátása. Azóta nem erősödtek az akkori félelmek, melyek szerint megnőtt a kockázata a miniszterelnök által vezérelt reformprogram felhígulásának. A tervezett fiskális reformok jó részét valószínűleg keresztülviszi a kormány. (október 3.)

 

 

Moody’s Investor’s Service

Az önkormányzati választások kimenetele egy lépés lehet a leminősítéshez vezető úton, s „a tervezett államháztartási reform megvalósítása még a legjobb körülmények közepette is nehéz, a mostaniak pedig nem a legjobb körülmények”. (október 3.)

 

 

JP Morgan

Gyurcsány várhatóan túléli a bizalmi szavazást, ami kedvező jelzés a piacoknak a költségvetési stabilizációs program végrehajtásával kapcsolatban. Gyurcsány Ferencet támogatásáról biztosította tegnap az MSZP-frakció, így a kormányfő megőrizheti pozícióját a pénteki bizalmi szavazás után. (október 3.)

 

 

Dresdner Kleinwort

Gyurcsány Ferenc „átvészeli a jelenlegi vihart", ami valószínűleg jót fog tenni a befektetői hangulatnak középtávon, de a köztes időszakban jelentős mennyiségű kockázati tényező fennmarad.

 

 

Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese

A gazdaság helyzetét a jövőben egyértelműen az határozza meg, hogy a következő napokban, hetekben a politika talál-e megoldást a kialakult helyzetre.

 

 

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke

Minden országban utálják, ha a politikai erők ennyire erősen egymásnak feszülnek, a politikai kockázatokra a világon mindenhol kényesek a befektetők. Bár a vállalati vezetőket szemlátomást már most foglalkoztatja a hazai politikai helyzet alakulása, egyelőre ennek nincs különösebb hatása a gazdasági folyamatokra. Egy akut válság azonban a pénzpiacokon akár drámai változásokat is okozhat, jelentős forintárfolyam-gyengülés és kamatemelkedés következhet be. A kutató szerint a fejlesztési és reformprogramokban megegyezésre kellene törekedniük a politikai ellenfeleknek. (október 3.)

 

 

Heim Péter, az Aegon Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója

Az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozásában meghatározó részt vállaló pénzpiaci szereplők úgy látják, nő a politikai bizonytalanság, s egyre kevésbé tűnik biztosnak, hogy megvalósul a kiigazító program. Az látszik, hogy szükség van a két év alatt mintegy 1500 milliárd forintot lefaragó hiánycsökkentő programra, valószínűleg ennél egy ambiciózusabb mértékűre is, és szükséges a nagy elosztórendszerek reformja. Ez utóbbi kapcsán a piaci szereplők a konkrét lépések, vagyis a szükséges jogszabálytervezetek jövő heti bemutatását és a társadalmi konszenzus alapszintű megteremtését sürgetik. (október 3.)

 

 

Csaba László közgazdászprofesszor

A kormány megszorító lépései nem hozták meg a várt bevételeket , ezért újabb megszorítások várhatók a jövő évi költségvetésben. Valószínűleg emelkedik az áfa és a jövedéki adó, mindemellett pedig a gáz ára is nőni fog. Az már kiderült, hogy a kormány által megtett lépések nem hozták meg a várt bevételeket, ezért további intézkedésekre is szükség lesz. A kamatadó, amely fix és biztos forrásnak tűnt a kormányzat számára, a bevezetése előtti hat hétben viszont a lakosság körülbelül 300 milliárd forintot vitt át más megtakarítási formákba. Kérdéses a tandíj is, hiszen egyelőre arról sem lehet tudni, hogy mekkora pluszbevételt jelent az egyetemeknek és főiskoláknak. Ebbe a kategóriába tartozik még a vagyon- és ingatlanadó is. (október 2.)

 

 

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB volt elnöke

Három nap múlva valószínűleg a jelenlegi koalíció lesz még hatalmon, de hogy három hónap múlva is, abban már nem olyan biztos. Nem mehetnek tovább úgy a dolgok, ahogy október 1-jéig mentek. Az események valószínűleg kulminálódnak majd, utána kitisztul a helyzet, ahogy ez történt 1989–1990-ben vagy a taxisblokád idején. Krízistől nem kell félni, a gazdasági megítélés nem feltétlenül a belpolitikai válságoktól függ. A fontos az, az ország képes legyen megőrizni a róla kialakult kedvező véleményeket is. (október 3.)

 

 

Japan Credit Agency

Magyarország hitelbesorolását "A"-ról "A-"-ra csökkentette az intézet az ország költségvetési problémái miatt.

 

 

Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója

Magyarország pénzügyi zsákutcába, csődbe jutott volna, ha nem tagja az Európai Uniónak, amely lényegében önmagunkkal szemben védett meg. Az Európai Unió bővítése mind a régi, mind az új országok számára egyaránt sikertörténet. (szeptember 30.)

 

Ne politikai cukorkaosztogatás legyen a nyugdíjrendszer. „Túl fontos dolog ahhoz a nyugdíj, hogy politikusok játszadozzanak vele”. A 13. havi nyugdíjat is a nyugdíjasok egészségbiztosításának fedezetére kellene fordítani. A nyugdíjrendszert el kell választani a szociálpolitikától, miközben a nyugdíjrendszernek önfinanszírozónak kell lennie. (október 2.)

 

 

Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója

A svéd mintájú, egyéni számlás rendszer (NDC) vagy a német pontrendszer vezetése lenne a jó módszer a nyugdíjrendszer reformjára. Túlságosan kevesen fizetnek nyugdíjjárulékot, miközben magas a járulékszint, a korhatár pedig alacsony, ezért utóbbi emelésére van szükség. (október 2.)

 

 

Surányi György volt jegybankelnök

Az euró sikertörténet, hiszen stabil pénzügyi rendszert hozott létre, ám ez nem a maastrichti kritériumoknak köszönhető. Svédország, Dánia és Nagy-Britannia nem tagja az eurózónának, mégis gyorsabban növekednek az átlagnál, és kiegyensúlyozott az államháztartásuk is. (október 1.)

 

 

Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet

Százezer forinttal lesz több kiadása jövőre egy átlagos kétgyermekes családnak a megszorító intézkedések következtében. Szeptembertől, illetve a jövő januártól érvényes intézkedések a leghátrányosabban a bérből és fizetésből élőket érintik, valamint azokat a vállalkozókat, akik eddig a minimálbér után fizették a járulékaikat. Egy kétgyermekes család - ahol a szülők átlagkeresettel rendelkeznek - szeptembertől havi 11600 forinttal gazdálkodhat kevesebből, ami évente majdnem 140 ezer forintos jövedelemcsökkenést eredményez. A minimálbérre bejelentett vállalkozók helyzete még ennél is rosszabb: azoknak a vállalkozóknak, akik eddig a minimálbér után fizették a közterheket, ám jövedelmük ennél nagyobb volt, havonta 36 ezer forintos tehernövekedéssel kell számolniuk. (október 3.)

 

 

Takarékbank

A lakossági jövedelmek jövőre várható jelentős csökkenése miatt a háztartások fogyasztása mérséklődik, ami szűkíti a belföldi piacra termelő és szolgáltató vállalatok keresletét, azaz elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások piacát. Ez a folyamat a vállalkozói terhek növekedésével együtt egyes szektorokban csődhullámokat eredményezhet. A jövedelmek visszaesése az ingatlanpiac zsugorodásához vezethet, magával rántva az építőipart. A lakossági kereslet visszaesésének első jelei már most láthatók az autóeladások alakulásában és az építési engedélyek csökkenő számában. E folyamat következtében nemcsak a köz-, hanem a versenyszférában is jelentős mértékű elbocsátásokra lehet számítani, amely hatására a munkanélküliségi ráta meghaladhatja a 8 százalékot. (október 2.)

 

 

Európai Bizottság

Az új európai uniós tagállamok a rendelkezésükre álló regionális támogatások negyedét használták fel 2004 májusa és 2006 eleje között. A tíz új tagország 2008-ig 21,5 milliárd eurót használhat fel, ebből 5,6 milliárd eurót sikerült ténylegesen lehívni 2005 végéig, ami 26,2 százalékos aránynak felel meg. A 2005. december 31-i adatok szerint a legjobban Szlovénia szerepelt 34,1 százalékkal, majd Magyarország következik 32,6 százalékkal, a legrosszabb pénzfelhasználónak pedig Ciprus bizonyult, a szigetország ugyanis a pénzek kevesebb mint ötödét tudta lehívni. (október 3.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384